A Kőszeggel élő kultúra
151 éves fúvószenekar, országos hírű várszínház, nemzetközileg elismert japán dobegyüttes, gasztronómia fesztiválok, egyedülálló kiállítások hazánk leghangulatosabb történelmi "díszletei" között.
Hegy és patak, földek és falak, borok és vizek, gazdák és mesterek, honosak és érkezők. Kőszegen kiegészítik egymást a dolgok: összeadódnak, átlényegülnek, ihletnek és ihletődnek. Teremtik, vonzzák és tükrözik a kultúrát. Ne maradjon ki belőle!
Terplán ZoltánAlpolgármester, Kőszeg Város Önkormányzata
Kőszeg leghíresebb és legnagyobb turisztikai látnivalója. Az 1532. évi török ostromkor aratott győzelme okán neve bekerült a történelemkönyvekbe is. Nevét is egykori híres kapitányáról Jurisics Miklósról kapta. A vár a várfallal körbevett középkori város nyugati sarkában helyezkedik el, külső falai néhol megegyeznek a városfallal. A vár legrégebbi része a 13. században épült. Az eredetileg gótikus stílusú belső várat később kibővítették; a reneszánsz és barokk korban is átalakított épületegyüttes uradalmi várkastélyként szolgált.
Kőszeg azon ritka városok közé tartozik, amelyek középkori városfala még áll, városszerkezete nemigen változott. Változatos kiállítások és Múzeumok várják a Kőszegre látogatókat.
Kőszeg zenei élete egész éven át ível! Itt ritmusa van a koncerteknek és szinte szakrális ideje a fesztiváloknak! A kőszegi tornyosok évszázados tradíciója már a középkorban szervezett zenei életet nyújtott a kőszegi polgároknak. Itt minden évben, biztosan készülhetünk a Kőszegi Vonósok, a Kőszeg Város Koncert Fúvószenekara és a Concordia Barátság Énekegyüttes tavaszi és nyárköszöntő koncertjeire. Május utolsó hetében Kodály Zoltán 1937 évi kőszegi látogatását felidézve alakult meg az újkori Kodályünnep, a nemzetközi hírű Angelica kórus erős részvételével.
Látogasson el hozzánk, és tapasztalja meg a történelmi falak között a kőszegiek vendégszeretetét!
A Kőszegi Várszínház 1982-ben alakult. A kezdeti években magyar
szerzők, magyar történelmi drámáinak bemutatását tűzte ki célul a
szakmai vezetés.
szerzők, magyar történelmi drámáinak bemutatását tűzte ki célul a
szakmai vezetés.
A „KŐSZEGI KULTURÁLIS KINCSKERESŐ” kalandos városnézésre, „kincsvadászatra” invitálja az érdeklődőket. A játékos kincsvadászathoz a helytörténeti ritkaságok, művészettörténeti-történelmi emlékek iránti érdeklődésre van szükség és 2-3 óra szabadidőre.
Kőszeg, mint Szentendre, művészek kedvelt otthona! A gazdag és aktív képzőművészeti életet két művészkör is szervezi. Vezetésükkel szinte folyamatosak a magyar és a nemzetközi művészeti élet képviselőinek kiállításai Kőszegen: elsősorban a Jurisics-várban, az Írottkő szálló halljában, valamint a Felsőbbfokú tanulmányok intézete által fenntartott Zwinger épületében.
A Chernel Kálmán Városi Könyvtár fenntartója Kőszeg Város Önkormányzata. Az 1952-ben alapított közkönyvtár 1984 óta működik jelenlegi helyén, az egykori Musser-féle házban. Napjainkban közel 60 000 dokumentumból álló gyűjteményével szolgálja a város és tizennégy városkörnyéki község lakosait.
A Chernel Kálmán Városi Könyvtár és a Kőszegi Városi Múzeum életében nagy változást hozott az új esztendő. Az eddig különálló intézmények 2021. január 1- jétől már összevontan, Kőszegi Városi Múzeum és Könyvtár néven látják el kulturális feladataikat. Továbbra is élnek a könyvtár és a múzeum saját Facebook oldalai, de Kőszegi Városi Múzeum és Könyvtár cím alatt elindult az egyesített intézmény új profilja is. FACEBOOK
A Chernel Kálmán Városi Könyvtár és a Kőszegi Városi Múzeum életében nagy változást hozott az új esztendő. Az eddig különálló intézmények 2021. január 1- jétől már összevontan, Kőszegi Városi Múzeum és Könyvtár néven látják el kulturális feladataikat. Továbbra is élnek a könyvtár és a múzeum saját Facebook oldalai, de Kőszegi Városi Múzeum és Könyvtár cím alatt elindult az egyesített intézmény új profilja is. FACEBOOK
A 2015. novembere óta működő FTI létrehozására olyan történelmi pillanatban kerül sor, amikor a világ problémái egyre komplexebbé válnak. A rohamos népességnövekedés és a migráció, az éghajlatváltozás, ezek összefonódó hatásaként a gyors urbanizáció és a fokozódó városszéli nyomor, a természetes élőhelyek zsugorodása – drámai jelek Földünk állapotáról. S ha e globális válságjelek alapján vizsgáljuk a világ nagy régióinak politikai instabilitását, a fokozódó erőszakot, a lezajlott és az előre sejthető pénzügyi válságokat, egyre csak szaporodnak a kérdések és egyre nehezebb megnyugtató válaszokat találni:
Képesek leszünk-e megbirkózni, és ha igen, milyen áron ezekkel a halmozódó hatásokkal?
Képesek vagyunk-e kreatívan alkalmazkodni az elkerülhetetlen változásokhoz?
Nem tartanak-e minket fogságban elavult eszmék és változásra képtelen intézmények?
Fenntartható pályán mozog-e az emberiség, vagy rohanunk az összeomlás felé?
Emberek milliói, kutatók és politikusok is – jobb híján – még mindig kétségbeesetten kapaszkodnak nem létező vagy szétmálló ‘bizonyosságokba’. A hagyományos értelmezési keretek azonban már nem nyújtanak elégséges támpontokat. Világunk bonyolultan összetetté vált, “komplex” lett. A folyamatok olykor szédületesen gyorsak, egymásnak ellent mondóak, és egyre gyakrabban torkollnak szinte kibogozhatatlan konfliktusokba. Ebben a helyzetben hangsúlyosan vetődik fel a jelenségek megértését és az összefüggések magyarázatát nyújtó tudomány szerepe és feladata, és külön nyomatékot kap a legbonyolultabb jelenséggel, az emberi társadalommal foglalkozó tudományok felelőssége.
Képesek leszünk-e megbirkózni, és ha igen, milyen áron ezekkel a halmozódó hatásokkal?
Képesek vagyunk-e kreatívan alkalmazkodni az elkerülhetetlen változásokhoz?
Nem tartanak-e minket fogságban elavult eszmék és változásra képtelen intézmények?
Fenntartható pályán mozog-e az emberiség, vagy rohanunk az összeomlás felé?
Emberek milliói, kutatók és politikusok is – jobb híján – még mindig kétségbeesetten kapaszkodnak nem létező vagy szétmálló ‘bizonyosságokba’. A hagyományos értelmezési keretek azonban már nem nyújtanak elégséges támpontokat. Világunk bonyolultan összetetté vált, “komplex” lett. A folyamatok olykor szédületesen gyorsak, egymásnak ellent mondóak, és egyre gyakrabban torkollnak szinte kibogozhatatlan konfliktusokba. Ebben a helyzetben hangsúlyosan vetődik fel a jelenségek megértését és az összefüggések magyarázatát nyújtó tudomány szerepe és feladata, és külön nyomatékot kap a legbonyolultabb jelenséggel, az emberi társadalommal foglalkozó tudományok felelőssége.
