Bozsok

A község északi végén egy nagy Angol-parkban áll a Sibrik kastély

A kis határmenti település gazdag történelmi múlttal rendelkezik: határában római villa maradványait találták meg, a település felett húzódó völgyből indult a Savariát ellátó vízvezeték egyik ága. A ma alig több mint 350 lakosú település a történelem folyamán két várkastéllyal is büszkélkedhetett: sajnos az 1551-ből ismert Alsó-kastély, amelyet a Batthyányak a 17. században fényes főúri várkastéllyá építettek, a 19. század közepén villámcsapás következtében leégett, ma már csak falmaradványai láthatók. Épségben fennmaradt viszont a későreneszánsz Sibrik kastély. A hagyomány azt tartja, hogy a 16. században Mátyás király vadászkastélya volt. Szépen gondozott védett angolparkja, a kastély körül elterülő őspark ideális helye a kikapcsolódásnak. Különleges szépségű geológiai képződmény a Széleskő, az Asztalkő és a beszédes nevű Kalapos-kő (587m), amely ellenállt az eróziónak és az időjárás viszontagságainak. A Sibrik kastélytól a Kalaposkőig több barlangot érintve az Óriások útja tanösvény vezet fel. A Bozsoki Borház a falu legrégebbi házában került kialakításra, megismerhető benne a jellegzetes kőszeghegyaljai pincebelső, a szőlőművelés és borfeldolgozás eszközei, a Kőszeg-Vashegy borfajtái. A Szent Anna plébánia templom középkori eredetű épület, amelyhez a falu búcsúja kapcsolódik.

Régi időket idéző, mesebeli, zsúpfedeles pincesor.

Cák

Bár az ősi falukép a 19. század második felében jelentősen átalakult, Cák régi épületeinek magas kőkerítései, a zárt kapuszínek rejtekében található gyönyörű tornácok, évszázados lugasok ma is lenyűgözik az idelátogatót. Középkori Szent Péter és Pál tiszteletére szentelt temploma helyett, 1894-ben építettek újat, Szent Erzsébet titulusút, Ludwig Schöne bécsi építész tervei alapján. A szabadtéri gyűjteményként látogatható Műemlék Pincesor talpgerendás, boronafalú, előreugró tetőszerkezetű, zsúppal fedett épületei nem bor, hanem elsősorban gesztenye és gyümölcs tárolására szolgáltak. A pincék többsége a 19. század elején épült, közülük kilenc műemléki védettséget élvez. Figyelemre méltóak a pincékben látható prések, amelyek közül nem egy a 18. századból való. Műemléki védelem alatt áll a Boronafalú lakóház is (Petőfi utca 39.), mely Kőszeghegyalja népi építészetének egyik legrégibb emléke. A múlt század második felében épült vörösfenyőből készült zsúptetővel, amely jelenleg már náddal fedett. A Fő utca 7. szám alatti portán lévő gyönyörűen felújított lakóházban koncertterem és színpad biztosít helyet a negyedévenként rendszeresen lebonyolításra kerülő komoly- és népzenei koncertsorozatoknak, valamint nyári művészeti táboroknak, melyek előadói és diákjai immár 3 kontinensről érkeznek. A falu északi szélén található kőfejtőben az ún. cáki metakonglomerátum feltárása látható

Pogányok szőlőhegy

Kőszegdoroszló

A határához tartozó Pogányok nevű részen római kori emlékeket, közöttük a 19. század elején egy szép Bacchus-fejet találtak. A település mai képe is idézi a Kőszeghegyalja jellemző településszerkezetét, a templom körüli mag a patak két partjára épült utcasorban folytatódik. A községhez tartozó, Pogányok szőlőhegyen található néhány régi, egysejtű, boronafalú pince. Az Írottkő Natúrpark természeti értékeit bemutató fotókiállítás a Faluházban található. A Szent Márton római katolikus templom Kőszeghegyalja legrégibb temploma. Keletelt szentélye és a templomhajó még román korban épült. A törökdúlás során megrongálódott épület az újjáépítés során már barokk jelleget öltött. A patak partján álló templom fala a 18. század második felében repedezni kezdett, majd a torony lassú dőlésnek indult nyugati irányban. Ezért építették hozzá a 19. század utolsó éveiben a két túlméretezett támasztópillért. Az Evangélikus templom elődje az 1792-ben elkészült imaház volt. Az imaházat 1839-ben toronnyal egészítették ki, majd az épületet 1861-ben Czikker Károly építésszel templommá alakíttatták át. 1909-ben a gyülekezet megerősödését követően 4 méterrel megmagasították a tornyot, és további átalakítási munkákat is végeztek. Ekkor került sor a templom értékes vörösfenyőből készült födémének kialakítására.

Néprajzi kiállítás

Kőszegszerdahely

A település első okleveles említése 1374-ből való, Zerdahely néven. Ekkor már vásártartási joggal rendelkezett, szerdai napokon tartották a vásárokat. 1898-ban kapta Kőszegszerdahely nevet, hogy meg lehessen különböztetni az ország számos Szerdahely nevű településétől. A település környezetében értékes növényvilággal rendelkező védett láprétek találhatók. A Mindenszentek római katolikus templom középkori eredetű, erődített templom volt. A kerítés kapujának pilléreit Szent Flórián és Nepomuki Szent János barokk szobrai díszítik. A középkori templomból maradt meg a keresztelőmedence is. A templom sírboltja a Sibrik család temetkezőhelye. A Polgármesteri Hivatal épületében található Néprajzi kiállításon szereplő közel kétszáz tárgy mutatja be a kőszeghegyaljaiak 19-20. századi élet- és munkakörülményeit és a máig megőrzött hagyományait. A Babó család birtokán (az egykori Eresztvény-majorban) álló 120 éves atlaszcédrus kiemelt védelmet és megbecsülést élvez.

Szent Vid hegy, és kápolna

Velem

Az emlékek legjelentősebb lelőhelye a község feletti 582 méter magas Szent Vid-hegy. Miske Kálmán 1896-ban kemencéket és műhelyeket kezdett feltárni a területen. Az 1929-ig tartó ásatások egyik leglátványosabb eredménye egy arany diadém volt, amelynek kora i. e. 11-9. századira tehető. A Szent Vid-hegyi régészeti ásatások bemutatása címmel a Rákóczi u. 73. szám alatt fotókiállítás tekinthető meg. A Stirling-villa és környéke népművészeti alkotótelepnek lett kialakítva a Velemi Stúdió Népművészeti Egyesület tagjainak kezdeményezésére a népi kézműves hagyományok felelevenítésére és átörökítésére. Az Alkotóház területén található a bunker, a Koronaőrzési hely, amelynek környékén a II. világháború végén rövid ideig a magyar királyi koronát őrizték. A Szent Vid templom helyén már a 13. században, sőt valószínűleg már a rómaiak idején is erődítmény állt. 1713-ban egy Hilerián nevű szerzetes épített itt remetelakot és kápolnát. A 18. századtól a környékbeliek búcsújáró helyként is látogatták. Mai alakját az 1859-es átépítés során nyerte el. A Kőszegszerdahely határában épült Vízimalmot 1568-as összeírás említette először, ma az utolsó molnár família, a Schulterek nevét őrzi. 1980-ban helyreállították, és bemutatóhellyé alakították. A terület hajdani számos vízimalma a gyors szerdahelyi patak energiáját használta fel. Velem községben 10 állomáshely kialakításával Szelídgesztenye tematikus útvonal jött létre. A rövid séta során a látogatók a helyi látványosságokat, kézműveseket és a helyi különlegességeket ismerhetik meg. A Velemi Gesztenyeünnep az ősz (október) egyik legszebb szabadtéri rendezvénye. Gesztenyéhez kapcsolódó gasztronómiai különlegességek, népművészeti bemutatók, gyermekjátszók, kézműves-kirakodó vásár, táncos és zenei programok várják a vendégeket.