A 2008-ban épült 12 méter magas, fából készült kilátótorony

Lukácsháza

A település Lukácsháza, Kiscsömöte és Nagycsömöte egyesítéséből jött létre. Jellegzetességei a fa haranglábak, az 1700-as évekből származó hatszögletű haranglábat a Gyöngyös patak partján, a nagycsömötei négyzet alakú szoknyás haranglábat a 87-es főút melletti területen találjuk. A község nagycsömötei részén álló Szent Rókus római katolikus templom szoborfülkéjében található Szent Rókus szobor mutatja, hogy egykor a falu lakosságának fő foglalkozása az állattenyésztés volt. 2008 óta a csömötei szőlőhegyen egy 12 méter magas, fából készült kilátótoronyból csodálhatjuk meg a környéket. Innen nem messze található a Biotájház, amely az 1870-es éveket idézi, a kézművességre, paraszti gasztronómiára, tájhű gazdálkodásra épít. A Gyöngyös patak és környezetének élővilágát, természeti értékeit bemutató Sebes Pisztráng tanösvény a kőszegi Gulner-malomtól Lukácsházáig halad. A falu legnagyobb rendezvénye a Térségi Böllérverseny – Pincés-kemencés nap.

A Csömötei-hegy lábánál található mintegy 200 éves védett körtefa

Gyöngyösfalu

A négy község (Nagypöse, Kispöse, Ludad, Seregélyháza) 1936-os egyesítésével létrejött Gyöngyösfalu központjában áll a neoromán stílusú Szent Márton római katolikus templom. Érdekesség, hogy a templomot az a Ludwig Schöne tervezte, aki a kőszegi Jézus Szíve plébánia templom terveit készítette. A településen százötven évig működött az önkéntes tűzoltó egyesület, amelynek emlékét a Település- és tűzoltóság történeti kiállítás őrzi. A természeti értékek között fontos kiemelni a Csömötei-hegy lábánál található mintegy 200 éves védett körtefát, mely főként virágzáskor nyújt felejthetetlen élményt. A különleges sportokat (drótkötélpálya, falmászás, evezés) kedvelő emberek, családok itt találják meg a Holdfényligetet – az Alpokalja kalandparkját.

Gencsapáti

A község 1943-ban Nagygencs (korábban Németgencs) és Gyöngyösapáti egyesítéséből keletkezett. A római korban a település Savaria (a mai Szombathely) „elővárosa” lehetett, erre utalnak az előkerült épület- és vízvezeték-maradványok. A római provincia idejéből származik az az oszloptöredék, melyet a későbbi néphagyomány Ördögkőnek nevezett el és legendákkal vett körül. Az 1674-ban már álló gótikus eredetű plébániatemplomát 1880-ban háromhajóssá építették át eklektikus stílusban. Gencsapáti legnevezetesebb látnivalója a falu határában található Szentkút, amely a környék kedvelt zarándokhelye. Jelentős programjai a Gencsapáti Pünkösdi Fesztivál, a Szentkúti Esték, a Kárpát-medencei Betlehemes Találkozó, Gencsapáti Búcsúi Fogathajtó verseny.

Szent Miklós templom

Kőszegpaty

A község szép épülete a barokk Patthy-kastély, melyben élt és alkotott gróf Festetics Imre genetikus, az öröklődéstan törvényszerűségeinek kutatója, állatnemesítő. Az épületet a II. világháború után iskolaként, majd könyvkötő üzemként használták, ma szociális otthonnak ad helyet, parkját hatalmas gesztenyefák teszik hangulatossá, vonzóvá. A kastély közelében áll egy valószínűleg 18. századi, késő barokk stílusú, szépen faragott Szűz Mária-szobor. A faluban található Szent Miklós templom kőszószékét már a 17. század végén említették források. Az utolsó nagyobb felújítása óta (1976) Závory Zoltán festményei gazdagítják a templomot.

Nemescsó

A vas megyei evangélikusok életében fontos szerepet játszott a község, hiszen 1681 után Nemescsó lett a megyei evangélikusok szabad vallásgyakorlásának ún. artikuláris helye, ahol a nyelvi megoszlás alapján két templomban tartottak istentiszteleteket. A község ekkor élte fénykorát, a templomon kívül két imaház, árvaház, latin iskola, gimnázium szolgálta a tágabb környék lakosságát. A különleges helyzet szellemi központtá tette a kis települést. Az Evangélikus templomot 1784-ben építették. A római katolikus Szent Péter és Pál templom 1876-ban épült. A falu legnagyobb birtokosáé, a Weöres családé volt a Weöres-kúria, mely 1945 után művelődési házként és termelőszövetkezeti irodaként működött. A Település- és egyháztörténeti kiállításon egyedi kincsek tekintetők meg az evangélikus egyház történetéből.

Település- és egyháztörténeti kiállításon egyedi kincsek tekintetők meg

Pusztacsó

A másfélszáz lakosú község első írásos emlékei között szerepel az 1532-es kőszegi várostrommal kapcsolatos török pusztítás összeírása is, ahol név szerint megemlítik a települést. Korai története a szomszédos Nemescsóval közös, a XVII. századig a Patthy, a következő században a Niczky család birtoka volt. 1828-ban a korábban önálló Benkeháza lakóival együtt írták össze, amely 1863-ra végleg beolvadt a községbe. Az ide látogatók számára a Szent István király római katolikus templom festett üvegablakai figyelemreméltóak. A településen évek óta nagy népszerűségnek örvend a júniusban rendezett Malacfesztivál.