| Önkormányzati belépés | |
 | |
| |
|
2014. Március 27., Csütörtök, 09:00 óra, Városháza tanácskozó terme: nyilvános ülés
11. napirendi pont:
Lajos Levente Soma rendezési tervvel kapcsolatos kártalanítási kérelme.
Tisztelt Képviselő-testület!
Dr. Őri-Horváth Andrea ügyvédnő, Lajos Levente Soma 2094 Nagykovácsi, Puskin út 4. szám alatti lakos jogi képviselője, kérelemmel fordult a Tisztelt Képviselő-testülethez.
Kérelmében előadta, hogy az ügyfele tulajdonát képező kőszegi 0183/8 hrsz-ú, a 0183/7 hrsz-ú és részben a 0183/6 hrsz-ú külterületi földrészletek tekintetében a 46/2006. (XII.22.) számú többszörösen módosított önkormányzati rendelettel jóváhagyott Kőszeg Város Helyi Építési Szabályzata és a város szabályozási terve (továbbiakban: HÉSZ) - a tervezett út kialakítása - hátrányosan érinti a fent nevezett földrészletek hasznosítását. Kérelmében utal arra a tényre is, hogy a fenti rendelettel jóváhagyott HÉSZ-t megelőzően alkalmazott jogi szabályozás a tulajdonukban lévő területeket nem érintette olyan mértékben, hogy azt ne tudták volna felhasználni, hasznosítani. A kérelemben kártalanítási igénnyel léptek fel az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 30. § (1) bekezdése alapján.
Tisztelt Képviselő-testület!
A hatályos településrendezési eszközök alapján a fenti területek jelentős részét, városrendezi szempontok alapján, a szabályozási terv és a HÉSZ gyűjtő útként jelölte ki a 46/2006. (XII.22.) 28.§ (4) bekezdés a) pontja szerint. Ennek a gyűjtőútnak egy része, a TESCO áruház előtti útszakasza, már meg is valósult.
A tervezés alatt lévő és a véleményezési szakaszba lépett új településrendezési eszközök tekintetében sem változik a gyűjtő út nyomvonal és a fejlesztési elképzelések is változatlanok maradtak, ami a terülefelhasználásokat és övezeti előírásokat illeti. A véleményezés alatt lévő dokumentumok vonatkozásában az is megállapítható, hogy a gyűjtő út déli szakasza mentén, ami a fent megnevezett földterületeket is érinti, 10 méter szélességben zöldsáv telepítését tervezi, amit ültetési kötelezettséggel biztosít.
Az Étv. 30. §-a tartalmazza a kártalanítási szabályokat.
„30. § (1) Ha az ingatlan rendeltetését, használati módját a helyi építési szabályzat másként állapítja meg (övezeti előírások változása) vagy korlátozza (telekalakítási vagy építési tilalom), és ebből a tulajdonosnak, haszonélvezőnek kára származik, a tulajdonost, haszonélvezőt kártalanítás illeti meg.
(2) A kártalanítás összege az ingatlannak a korábbi rendeltetése alapján megállapítható régi és az új szabályozás eredményeként megállapítható új forgalmi értéke közötti különbözet.
(3) Ha az ingatlanhoz fűződő korábbi, a 13. § (1) bekezdése szerinti építési jogok keletkezésétől számított 7 éven belül kerül sor e jogok megváltoztatására vagy megszüntetésére, a tulajdonosnak - kérelmére - a (2) bekezdés szerinti kártalanítás jár. A 7 év eltelte után csak a használat gyakorlásába való beavatkozásért és csak akkor jár kártalanítás, ha a változtatás a korábbi használatot megnehezíti vagy ellehetetleníti. A hét év a korábban hatályba léptetett helyi építési szabályzat, szabályozási terv esetében 2000. március 1-jétől számítandó.
(4) Ha az ingatlan rendeltetését a helyi építési szabályzat valamely később megvalósítandó - jogszabályban megállapított - olyan közérdekű célban határozza meg, amelynek megvalósítása a tulajdonostól nem várható el, és ez a tulajdonosi és építési jogokat korlátozza, a tulajdonos attól követelheti az ingatlan megvételét, akinek érdekében állt a közérdekű célt szolgáló korlátozás előírása (a továbbiakban: érdekelt). Ha az érdekelt nem állapítható meg, vagy jogutód nélkül megszűnt, a tulajdonos a települési önkormányzattól követelheti az ingatlan megvételét. Ha az ingatlan megvételére vonatkozó megállapodás az erre irányuló kérelemtől számított öt éven belül nem jön létre, a tulajdonos kezdeményezheti a kisajátításról szóló törvény szerinti eljárást.
(5) Nem jár kártalanítás a természeti veszélyeztetettségből eredő kár megelőzésére, a tulajdonos érdekeinek védelme céljából elrendelt tilalom, továbbá a 21. § szerinti változtatási tilalom, valamint a szabálytalan építmény, építményrész és használat esetében. Védett terület, építmény vagy egyedi érték védelme érdekében elrendelt tilalom esetén a fizetési kötelezettségre az erre vonatkozó külön jogszabályok az irányadók.
(6) A kártalanítást az köteles megfizetni, akinek az érdekében a korlátozás történt. Ha nem határozzák meg azt, akinek az érdekében a korlátozás történt, a kártalanítási kötelezettség a települési önkormányzatot terheli. A fővárosban a kártalanítás a fővárosi, illetőleg a kerületi önkormányzatot érdekeltségük arányában terheli. Ha az, akinek az érdekében a kártalanítási kötelezettséggel járó előírás szükségessé vált, a tilalom vagy a korlátozás elrendelése után jogutód nélkül megszűnt, és a települési önkormányzat az előírást fenntartja, a kártalanítási kötelezettség szintén az önkormányzatot terheli.
(7) A kártalanítási igény a vagyoni hátrány keletkezésekor válik esedékessé. Ez az időpont a helyi építési szabályzat, szabályozási terv hatálybalépésének, illetőleg az e törvény 20. § (4) bekezdésében foglaltak szerinti tilalmat, korlátozást elrendelő határozat jogerőre emelkedésének a napja. A kártalanítás a felek megállapodásának tárgya. A főváros esetében a megállapodás megkötésére irányuló kérelmet a fővárosi önkormányzatnak a területileg illetékes kerületi önkormányzathoz, a területileg illetékes kerületi önkormányzatnak a fővárosi önkormányzathoz nyolc napon belül írásban továbbítani kell. Ebben az esetben úgy kell tekinteni, mintha a kérelmező a kérelmét mindkét önkormányzathoz beadta volna. Ha a szerződő felek között - a kérelem benyújtásától számított egy éven belül - nem jön létre megállapodás, akkor kártalanítási eljárást kell lefolytatni, amelyet a fővárosi és megyei kormányhivatal folytat le a kisajátítási kártalanítás szabályai szerint, az e törvényben meghatározott eltérésekkel.
(8) A kártalanítás tárgyában hozott közigazgatási határozat ellen fellebbezésnek nincs helye. A határozat bírósági felülvizsgálata során a polgári perrendtartásról szóló törvénynek a közigazgatási perekre vonatkozó rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy
a) a pert a kártalanítás megfizetésére kötelezett ellen is meg kell indítani, és
b) a bíróság a kártalanítási ügyben hozott határozatot megváltoztathatja.
(9) A tulajdonost, haszonélvezőt a (4) bekezdésben foglalt eljárás lefolytatása esetén megilleti a (7) bekezdés szerinti kártalanítás. A (4) bekezdésben szabályozott ingatlan megvételének követelése a (7) bekezdés szerinti kérelem benyújtásának minősül. Az adásvétellel, kisajátítással történő kártalanítás esetében a vételárba az addig kifizetett kártalanítást be kell számítani.”
Az Étv. 30. § (1) bekezdése szerinti kártalanítás nem alkalmazható, mert az övezeti előírásokban nem történt változás, és tilalom sem áll fenn.
Alkalmazható azonban az Étv. 30. § (4) bekezdés szerinti vétel/kisajátítás, illetve a (7) bekezdés szerinti kártalanítás (erre a (9) bekezdés ad lehetőséget). Ezek szabályai eltérnek az általános (1)-(3) bekezdés szerintitől.
Két külön eljárásról van szó, kérelmet kell az ügyfélnek benyújtania egyrészt arra vonatkozóan, hogy az önkormányzat vegye meg az út, mint közérdekű cél megvalósítására kijelölt területet a telkeiből, másrészt kérelmet a kártalanítására:
- a (4) bekezdés szerint a kérelem benyújtásától számított 5 éven belül, ha nem történik megegyezés a vételt illetően, az ügyfél kérheti az ingatlan(rész) kisajátítását a megyei kormányhivatalnál,
- a (7) bekezdés szerint a kérelem benyújtásától számított 1 éven belül nem jön létre megállapodás, az ügyfél kérheti a kártalanítási eljárás megindítását a megyei kormányhivataltól.
A két eljárás tehát időben nem egyszerre folyik, bár ugyanazon (együttes) kérelem alapján indítható később. A (9) bekezdés szerint a későbbi vételárba/kisajátítási árba be kell számítani a korábban kifizetett kártalanítás összegét.
Mivel a fenti területek jelentős részét a HÉSZ gyűjtő útként jelöli, ezáltal valóban az érintett telek tulajdonosait a telek hasznosításában hátrány éri, ezért, valamint a HÉSZ - ben meghatározott területfelhasználás megvalósítása érdekében mindenképpen indokolt a kérelmezővel egyeztetést folytatni az ingatlanok megvásárlására vonatkozóan. A 0183/6 helyrajzi számú ingatlan vonatkozásában az egész ingatlan megvásárlására nincs szükség. Javaslom a T. Képviselő-testületnek, hogy az adásvétel előkészítése érdekében az ingatlanokról értékbecslés készítését rendelje el, valamint hatalmazza fel a polgármestert ez ügyben tárgyalások folytatására.
Az előterjesztést a Városfejlesztési, Idegenforgalmi, Környezetvédelmi és Rendészeti, Bizottság megtárgyalta, és azt egyhangúlag elfogadásra ajánlja.
Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy az előterjesztést megtárgyalni, és a határozati javaslatot elfogadni szíveskedjen!
Kőszeg, 2014. március 20.
Dr. Zalán Gábor s.k.
jegyző
HATÁROZATI JAVASLAT
Kőszeg Város Önkormányzata Képviselő-testülete elrendeli a kőszegi 0183/8 hrsz-ú, a 0183/7 hrsz-ú és a 0183/6 hrsz-ú külterületi földrészletekről értékbecslés elkészíttetését és egyben felhatalmazza a polgármestert fenti ingatlanok megvásárlásával kapcsolatos egyeztetési tárgyalások lefolytatására.
Felelős: Huber László
Határidő: folyamatos
(A mellékleteket lsd. a letölthető formátumban.)
Lajos Levente Soma rendezési tervvel kapcsolatos kártalanítási kérelme.
Tisztelt Képviselő-testület!
Dr. Őri-Horváth Andrea ügyvédnő, Lajos Levente Soma 2094 Nagykovácsi, Puskin út 4. szám alatti lakos jogi képviselője, kérelemmel fordult a Tisztelt Képviselő-testülethez.
Kérelmében előadta, hogy az ügyfele tulajdonát képező kőszegi 0183/8 hrsz-ú, a 0183/7 hrsz-ú és részben a 0183/6 hrsz-ú külterületi földrészletek tekintetében a 46/2006. (XII.22.) számú többszörösen módosított önkormányzati rendelettel jóváhagyott Kőszeg Város Helyi Építési Szabályzata és a város szabályozási terve (továbbiakban: HÉSZ) - a tervezett út kialakítása - hátrányosan érinti a fent nevezett földrészletek hasznosítását. Kérelmében utal arra a tényre is, hogy a fenti rendelettel jóváhagyott HÉSZ-t megelőzően alkalmazott jogi szabályozás a tulajdonukban lévő területeket nem érintette olyan mértékben, hogy azt ne tudták volna felhasználni, hasznosítani. A kérelemben kártalanítási igénnyel léptek fel az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 30. § (1) bekezdése alapján.
Tisztelt Képviselő-testület!
A hatályos településrendezési eszközök alapján a fenti területek jelentős részét, városrendezi szempontok alapján, a szabályozási terv és a HÉSZ gyűjtő útként jelölte ki a 46/2006. (XII.22.) 28.§ (4) bekezdés a) pontja szerint. Ennek a gyűjtőútnak egy része, a TESCO áruház előtti útszakasza, már meg is valósult.
A tervezés alatt lévő és a véleményezési szakaszba lépett új településrendezési eszközök tekintetében sem változik a gyűjtő út nyomvonal és a fejlesztési elképzelések is változatlanok maradtak, ami a terülefelhasználásokat és övezeti előírásokat illeti. A véleményezés alatt lévő dokumentumok vonatkozásában az is megállapítható, hogy a gyűjtő út déli szakasza mentén, ami a fent megnevezett földterületeket is érinti, 10 méter szélességben zöldsáv telepítését tervezi, amit ültetési kötelezettséggel biztosít.
Az Étv. 30. §-a tartalmazza a kártalanítási szabályokat.
„30. § (1) Ha az ingatlan rendeltetését, használati módját a helyi építési szabályzat másként állapítja meg (övezeti előírások változása) vagy korlátozza (telekalakítási vagy építési tilalom), és ebből a tulajdonosnak, haszonélvezőnek kára származik, a tulajdonost, haszonélvezőt kártalanítás illeti meg.
(2) A kártalanítás összege az ingatlannak a korábbi rendeltetése alapján megállapítható régi és az új szabályozás eredményeként megállapítható új forgalmi értéke közötti különbözet.
(3) Ha az ingatlanhoz fűződő korábbi, a 13. § (1) bekezdése szerinti építési jogok keletkezésétől számított 7 éven belül kerül sor e jogok megváltoztatására vagy megszüntetésére, a tulajdonosnak - kérelmére - a (2) bekezdés szerinti kártalanítás jár. A 7 év eltelte után csak a használat gyakorlásába való beavatkozásért és csak akkor jár kártalanítás, ha a változtatás a korábbi használatot megnehezíti vagy ellehetetleníti. A hét év a korábban hatályba léptetett helyi építési szabályzat, szabályozási terv esetében 2000. március 1-jétől számítandó.
(4) Ha az ingatlan rendeltetését a helyi építési szabályzat valamely később megvalósítandó - jogszabályban megállapított - olyan közérdekű célban határozza meg, amelynek megvalósítása a tulajdonostól nem várható el, és ez a tulajdonosi és építési jogokat korlátozza, a tulajdonos attól követelheti az ingatlan megvételét, akinek érdekében állt a közérdekű célt szolgáló korlátozás előírása (a továbbiakban: érdekelt). Ha az érdekelt nem állapítható meg, vagy jogutód nélkül megszűnt, a tulajdonos a települési önkormányzattól követelheti az ingatlan megvételét. Ha az ingatlan megvételére vonatkozó megállapodás az erre irányuló kérelemtől számított öt éven belül nem jön létre, a tulajdonos kezdeményezheti a kisajátításról szóló törvény szerinti eljárást.
(5) Nem jár kártalanítás a természeti veszélyeztetettségből eredő kár megelőzésére, a tulajdonos érdekeinek védelme céljából elrendelt tilalom, továbbá a 21. § szerinti változtatási tilalom, valamint a szabálytalan építmény, építményrész és használat esetében. Védett terület, építmény vagy egyedi érték védelme érdekében elrendelt tilalom esetén a fizetési kötelezettségre az erre vonatkozó külön jogszabályok az irányadók.
(6) A kártalanítást az köteles megfizetni, akinek az érdekében a korlátozás történt. Ha nem határozzák meg azt, akinek az érdekében a korlátozás történt, a kártalanítási kötelezettség a települési önkormányzatot terheli. A fővárosban a kártalanítás a fővárosi, illetőleg a kerületi önkormányzatot érdekeltségük arányában terheli. Ha az, akinek az érdekében a kártalanítási kötelezettséggel járó előírás szükségessé vált, a tilalom vagy a korlátozás elrendelése után jogutód nélkül megszűnt, és a települési önkormányzat az előírást fenntartja, a kártalanítási kötelezettség szintén az önkormányzatot terheli.
(7) A kártalanítási igény a vagyoni hátrány keletkezésekor válik esedékessé. Ez az időpont a helyi építési szabályzat, szabályozási terv hatálybalépésének, illetőleg az e törvény 20. § (4) bekezdésében foglaltak szerinti tilalmat, korlátozást elrendelő határozat jogerőre emelkedésének a napja. A kártalanítás a felek megállapodásának tárgya. A főváros esetében a megállapodás megkötésére irányuló kérelmet a fővárosi önkormányzatnak a területileg illetékes kerületi önkormányzathoz, a területileg illetékes kerületi önkormányzatnak a fővárosi önkormányzathoz nyolc napon belül írásban továbbítani kell. Ebben az esetben úgy kell tekinteni, mintha a kérelmező a kérelmét mindkét önkormányzathoz beadta volna. Ha a szerződő felek között - a kérelem benyújtásától számított egy éven belül - nem jön létre megállapodás, akkor kártalanítási eljárást kell lefolytatni, amelyet a fővárosi és megyei kormányhivatal folytat le a kisajátítási kártalanítás szabályai szerint, az e törvényben meghatározott eltérésekkel.
(8) A kártalanítás tárgyában hozott közigazgatási határozat ellen fellebbezésnek nincs helye. A határozat bírósági felülvizsgálata során a polgári perrendtartásról szóló törvénynek a közigazgatási perekre vonatkozó rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy
a) a pert a kártalanítás megfizetésére kötelezett ellen is meg kell indítani, és
b) a bíróság a kártalanítási ügyben hozott határozatot megváltoztathatja.
(9) A tulajdonost, haszonélvezőt a (4) bekezdésben foglalt eljárás lefolytatása esetén megilleti a (7) bekezdés szerinti kártalanítás. A (4) bekezdésben szabályozott ingatlan megvételének követelése a (7) bekezdés szerinti kérelem benyújtásának minősül. Az adásvétellel, kisajátítással történő kártalanítás esetében a vételárba az addig kifizetett kártalanítást be kell számítani.”
Az Étv. 30. § (1) bekezdése szerinti kártalanítás nem alkalmazható, mert az övezeti előírásokban nem történt változás, és tilalom sem áll fenn.
Alkalmazható azonban az Étv. 30. § (4) bekezdés szerinti vétel/kisajátítás, illetve a (7) bekezdés szerinti kártalanítás (erre a (9) bekezdés ad lehetőséget). Ezek szabályai eltérnek az általános (1)-(3) bekezdés szerintitől.
Két külön eljárásról van szó, kérelmet kell az ügyfélnek benyújtania egyrészt arra vonatkozóan, hogy az önkormányzat vegye meg az út, mint közérdekű cél megvalósítására kijelölt területet a telkeiből, másrészt kérelmet a kártalanítására:
- a (4) bekezdés szerint a kérelem benyújtásától számított 5 éven belül, ha nem történik megegyezés a vételt illetően, az ügyfél kérheti az ingatlan(rész) kisajátítását a megyei kormányhivatalnál,
- a (7) bekezdés szerint a kérelem benyújtásától számított 1 éven belül nem jön létre megállapodás, az ügyfél kérheti a kártalanítási eljárás megindítását a megyei kormányhivataltól.
A két eljárás tehát időben nem egyszerre folyik, bár ugyanazon (együttes) kérelem alapján indítható később. A (9) bekezdés szerint a későbbi vételárba/kisajátítási árba be kell számítani a korábban kifizetett kártalanítás összegét.
Mivel a fenti területek jelentős részét a HÉSZ gyűjtő útként jelöli, ezáltal valóban az érintett telek tulajdonosait a telek hasznosításában hátrány éri, ezért, valamint a HÉSZ - ben meghatározott területfelhasználás megvalósítása érdekében mindenképpen indokolt a kérelmezővel egyeztetést folytatni az ingatlanok megvásárlására vonatkozóan. A 0183/6 helyrajzi számú ingatlan vonatkozásában az egész ingatlan megvásárlására nincs szükség. Javaslom a T. Képviselő-testületnek, hogy az adásvétel előkészítése érdekében az ingatlanokról értékbecslés készítését rendelje el, valamint hatalmazza fel a polgármestert ez ügyben tárgyalások folytatására.
Az előterjesztést a Városfejlesztési, Idegenforgalmi, Környezetvédelmi és Rendészeti, Bizottság megtárgyalta, és azt egyhangúlag elfogadásra ajánlja.
Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy az előterjesztést megtárgyalni, és a határozati javaslatot elfogadni szíveskedjen!
Kőszeg, 2014. március 20.
Dr. Zalán Gábor s.k.
jegyző
HATÁROZATI JAVASLAT
Kőszeg Város Önkormányzata Képviselő-testülete elrendeli a kőszegi 0183/8 hrsz-ú, a 0183/7 hrsz-ú és a 0183/6 hrsz-ú külterületi földrészletekről értékbecslés elkészíttetését és egyben felhatalmazza a polgármestert fenti ingatlanok megvásárlásával kapcsolatos egyeztetési tárgyalások lefolytatására.
Felelős: Huber László
Határidő: folyamatos
(A mellékleteket lsd. a letölthető formátumban.)
