Jegyzőkönyv: 2024. Január 24., Szerda, 09:00 óra, Városháza tanácskozó terme: nyilvános ülés

K/734-1/2024. szám.


J E G Y Z Ő K Ö N Y V

Készült Kőszegen, Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete által 2024. január 24-én, a Városháza tanácskozó termében 9 órai kezdettel megtartott nyilvános ülésről.

Jelen vannak:
Básthy Béla polgármester, Terplán Zoltán alpolgármester,
Fekete-Pataki Edit, Csiki István, Gelencsér Attila, Harkai Norbert, Kiss Péter, Kiss Zoltán Miksa, Sas Norbert, Takácsné Varga Ágnes és Velkyné Ball Andrea képviselő (11 fő).

Távolmaradását előzetesen bejelentette:
Rába Kálmán képviselő. (1 fő).

Tanácskozási joggal vannak jelen:
Dr. Zalán Gábor jegyző, dr. Nagy Edina aljegyző,
Németh Ildikó városüzemeltetési osztályvezető, dr. Dömötör Ramóna mb. igazgatási osztályvezető, Cserkutiné Stipsics Edina pénzügyi és gazdálkodási osztályvezető, Fekete Balázs fejlesztési irodavezető, Bertók Sándor főépítész, Pócza Zoltán Jurisics-vár Művelődési Központ és Várszínház, Révész József a Kőszegi Városi Múzeum, Könyvtár és Levéltár igazgatója, Raposa Helga a Kőszegi Szociális Gondozási Központ vezetője, Kövesdi Gáborné a Kőszeg Meseváros Óvoda és Bölcsőde főigazgatója valamint Eső Attila, a Kőszegi Városüzemeltető Kft. igazgatója.

Básthy Béla polgármester köszönti a képviselő-testület ülésén megjelent képviselőket, dr. Zalán Gábor jegyzőt, dr. Nagy Edina aljegyzőt, az osztályvezetőket, intézményvezetőket és mindenkit, aki segíti a képviselő-testület munkáját.
Január 24-e van. Pontosan 25 évvel ezelőtt történt az megrázó busztragédia, Deutschlandsbergben, amelyre ma is meg fogunk emlékezni Kőszegen és amelyet elfelejteni soha nem fogunk.
Kéri, hogy a jelenlévőkkel egy perces néma felállással fejezzük ki együttérzésünket a túlélőknek és szomorúságunkat a városért ért veszteségért.
Az emlékezés után a polgármester megállapítja, hogy a képviselő-testület ülése a megjelent 11 fővel határozatképes.

Majd elsőként Sas Norbert képviselő kér szót, aki mint a képviselői vagyonnyilatkozatokat nyilvántartó bizottság elnöke jelzi, hogy a hónap végéig van lehetőség a vagyonnyilatkozatok benyújtására. Kéri, hogy aki még ennek a kötelezettségének nem tett eleget, az január 31-ig pótolja.

A napirenddel kapcsolatban Básthy Béla három rendkívüli napirendi pont felvételére tesz javaslatot. Mindhárom esetében csupán határozati javaslat lett az ülés előtt kiosztva.
Az első a kerékpáros pumpapálya helyszínének a megváltozatására irányul, ezt 9. napirendi pontként javasolja megtárgyalni.
A második rendkívüli előterjesztést az indokolja, hogy még nincs a városnak elfogadott költségvetése, ezért egy felhatalmazást kérnének a polgármester számára a házi gyermekorvosi feladatok helyettesítéssel történő ellátásával kapcsolatos szerződések aláírására. Ezt 10. napirendi pontként javasolja megtárgyalni.
Végül a harmadik, az átalakulóban lévő Kőszegi Szociális Gondozási Központ működésével kapcsolatos rendkívüli előterjesztés. Ennek révén szeretnék azt ottani dolgozókat megtartani. Ez is azzal van összefüggésben, hogy még nincs elfogadott költségvetés, továbbá azzal, hogy a kormány részéről még nem született meg az a döntés, amely alapján tervezhető lenne az idősek otthonának az átadása.
Kéri, hogy ezt a három előterjesztést vegye fel a napirendre a képviselő-testület, amit a képviselők 11 igen szavazattal jóváhagynak.

Ezután a képviselő-testület 11 igen szavazattal az alábbi napirendet hagyja jóvá:


N A P I R E N D:

1. A Kőszeg Város településkép védelméről szóló 27/2017. (XII. 22.) önkormányzati rendelet felülvizsgálatának elrendelése.
Előadó a polgármester nevében: Bertók Sándor főépítész.
2. A Kőszegi Települési Értéktár Testület beszámolója.
Előterjesztő: Révész József elnök.
3. Az általános iskolai körzethatárok véleményezése.
Előadó a polgármester nevében: dr. Dömötör Ramóna mb. igazgatási osztályvezető.
4. Döntés a Kőszeg Meseváros Óvoda és Bölcsőde főigazgatója munkaidejéről.
Előadó a polgármester nevében: dr. Dömötör Ramóna mb. igazgatási osztályvezető.
5. A Kőszeg 035/2 hrsz-ú ingatlan belterületbe vonása.
Előadó a polgármester nevében: Németh Ildikó városüzemeltetési osztályvezető.
6. A Kőszeg, 2869/28 és 2869/29 hrsz-ú kivett ipartelep megnevezésű ingatlanok értékesítésére kiírt pályázati felhívás jóváhagyása.
Előadó a polgármester nevében: Németh Ildikó városüzemeltetési osztályvezető.
7. A polgármester cafetéria juttatásának megállapítása.
Előterjesztő: dr. Zalán Gábor jegyző.
8. A képviselő-testület 2024. évi munka-tervének jóváhagyása.
Előterjesztő: Básthy Béla polgármester.
9. A kerékpáros pumpapálya megvalósítási helyszínének megváltoztatása.
Előterjesztő: Básthy Béla polgármester.
10. A polgármester ideiglenes felhatalmazása a házi gyermekorvosi feladatok helyettesítéssel történő ellátásával kapcsolatos szerződések aláírására.
Előterjesztő: Básthy Béla polgármester.
11. A Kőszegi Szociális Gondozási Központ dolgozóinak kereset-kiegészítése 2024. évre.
Előterjesztő: Básthy Béla polgármester.


A napirend megtárgyalása előtt a polgármester a lejárt határidejű határozatokról szóló jelentésekről, valamint az átruházott jogkörben hozott döntésekről szóló beszámolóval kapcsolatban várja az észrevételeket.

Gelencsér Attila a 32024. (I. 5.) polgármesteri határozatra utal, mely szerint közútkezelői hozzájárulás lett kiadva egy automata üzemanyagtöltő állomás építéséhez.
Kérdezi, hogy hol lesz ez az üzemanyagtöltő állomás?

Básthy Béla válasza szerint a Pogányi úton, a TESCO melletti területen szeretné létesíteni a tulajdonos. Többször tárgyaltak erről, hiszen ennek lennének hatásai. Bár ő az aláíró, erről főépítész úr tud többet mondani.

Bertók Sándor kihangsúlyozza, hogy ez a közútkezelői hozzájárulás az első lépés ahhoz, hogy megvalósuljon az elképzelés, de ez még nem elégséges. Ugyanis településképi véleményezési eljárásra be kell adni a benzinkút tervét, azaz milyen formában kívánják megvalósítani. Ez egy automata kút lenne, nem sok ilyen épül, de mivel frekventált helyen van, és nagy telekről van szó, ő az egész terület beépítési tervét kérte, ami jelenleg készül.
Az alapján majd eldönthető, hogy bele fog-e illeszkedni a környezetbe. Ez a közútkezelői hozzájárulás tehát még csak azt jelenti, hogy megközelíthető lesz.

További észrevétel nem hangzik el, így a polgármester szavazásra bocsátja, a képviselő-testület pedig 11 igen szavazattal jóváhagyja a lejárt határidejű határozatokról szóló jelentéseket, valamint szintén 11 igen szavazattal az átruházott jogkörben hozott döntésekről szóló beszámolót.


Az 1. napirendi pont tárgyalása:

A Kőszeg Város településkép védelméről szóló 27/2017. (XII. 22.) önkormányzati rendelet felülvizsgálatának elrendeléséről szóló előterjesztés csatolva a jegyzőkönyvhöz.

Bertók Sándor főépítész szóbeli kiegészítést tesz. Kőszeg Város településkép védelméről szóló 27/2017. (XII. 22.) önkormányzati rendelete 2018. január 1-jén lépett hatályba, a jóváhagyása óta két ízben lett módosítva. A rendelet az elmúlt időszakban megfelelően biztosította Kőszeg Város építészeti értékeinek védelmét, az abban foglalt előírásoknak megfelelő településképi eljárások folyamatosan zajlanak.
A településkép védelméről szóló törvény felhatalmazása alapján a helyi rendelet a reklámhordozók és reklámok elhelyezésére vonatkozó szabályokat is tartalmazza, ezen előírások használata a lebonyolított településkép védelmi eljárásokban alkalmazásra került.
2024. január 1-től módosult a településképi törvény, kiegészült egy új bekezdéssel, mely szerint:
„A településképi rendelet nem tartalmazhat olyan rendelkezést, amely az utcabútorok – ideértve a funkcionális célokat szolgáló utcabútorokat is – létesítését vagy telepítését, az utcabútor reklámhordozóként, reklámhordozót tartó berendezésként történő használatát, illetve az utcabútoron reklám közzétételét, …… nagyobb mértékben tiltja vagy korlátozza.”
A mi rendeletünkben – annak érdekében, hogy Kőszeg város építészeti értékeit ne zavarják –, ezek a reklámok egyrészt számban is korlátozva vannak (12-t lehet az egész város területén elhelyezni), meg másrészt az is korlátozva van, hogy mire lehet reklámokat elhelyezni.
A törvény módosítás a nála szigorúbb előírásokat nem engedi meg, ezért a mi rendeletünket módosítani szükséges.
Mindezt egy egyszerűsített eljárásban lehet megtenni. A vonatkozó jogszabály értelmében [419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet] a településképi rendelet módosítása csak véleményezési eljárás lefolytatása után módosítható, de mivel itt magasabb jogszabály átvezetéséről van szó, a véleményezési szakaszban egyedül az állami főépítész ad véleményt.
Az eljárás megkezdéséhez képviselő-testületi döntés szükséges és a határozati javaslat erről szól.
Ezt a módosítást a törvény szerint január 31-ig el kell fogadni, de akik ezt leírták, azok nyilván nem gondolták végig, hogy ezt a határidőt nem lehet tartani, mert minden település esetében nemcsak az elfogadáshoz, az elrendeléshez is külön döntés szükséges.
Véleménye szerint a rendelet módosítását a következő, azaz a februári ülésen tudja jóváhagyni a képviselő-testület.

Kérdések és hozzászólások:

Kiss Péter jelzi, hogy előterjesztést megtárgyalta a városfejlesztési bizottság és a képviselő-testületnek elfogadásra ajánlotta.

Básthy Béla annyit fűz hozzá főépítész úr munkájához és a településképi rendelethez, hogy nagyon sok munka van ezzel kapcsolatban, azaz Kőszeg arculatának megőrzésével.
Nagyon sok a véleményezni való, hiszen szinte minden, a településen megvalósuló építkezés kapcsán van lehetőségünk és hatáskörünk erre.
Köszöni főépítész úrnak, hogy ezekben az ügyekben a város arculatának megőrzése, karatere védelme érdekében mindent megtesz. Hiszen azzal mindenki ezzel egyetért, hogy ezt meg kell védeni, csak amikor a saját projektjeit akarja valaki megvalósítani, akkor gondolja, hogy kevésbé kellene az arculatot megvédeni, mint máskor. A képviselők is bizonyára találkoztak már ilyen lakossági megkereséssel. Ez nem cinizmus, sajnos általánosságban jellemző. Biztosítja a jelenlévőket, hogy ők mindig próbálják maximálisan érvényesíteni az ügyfelekkel azokat az elveket, amelyeket a településképi arculati kézikönyv is rögzít és ami a településkép szempontjából fontos. Nincs személyi válogatás, és ha azt hallják a képviselők, hogy konfliktus van az ügyfelek és főépítész úr között, akkor higgyék el, hogy főépítész úr a város érdekében lép fel. Kéri, hogy a képviselők is támogassák ezt a munkát és tudatosítsák ezt a hozzájuk fordulók felé. Akár a város beépítésének a sűrűségéről, akár az alkalmazni kívánó épületmagasságról, akár az épület formájáról van szó – hiszen változik a világ és nagyon sok modern elgondolás is megjelenik.
Nem könnyű munka tehát ez, hozzá is érkeznek megkeresések, mely szerint „beszéljünk a főépítésszel…”. Természetesen ez mindig megtörténik, de mindig két fél kell ahhoz, hogy megtaláljuk a megoldásokat és ha minél hamarabb jönnek ezek a felvetések, kérdések, akkor annál jobb végkimenetele lesz az egyeztetéseknek. És hatékony is akkor lesz mindez, ha nem akkor kell keresni másik megoldást, amikor előrehaladott állapotban vannak a dolgok.

Bertók Sándor örömmel hallgatta polgármester úr szavait. Éppen a minap beszélgetett Kereki Zoltán volt 50 szeres válogatott labdarúgóval, aki Kőszegen született, itt nőtt fel, jelenleg Zalaegerszegen él. Ő is ugyanezt mondta, továbbá mindenkinek aki itt lakik Kőszegen azt üzeni, hogy büszke arra, hogy itt született és sok erőt kíván ahhoz, hogy ez a büszkeség megmaradjon. Számára egy ilyen külső jelzés mindig nagyon pozitív és megerősítést jelent.

Básthy Béla kéri főépítész urat, hogy adja át Kőszeg üdvözletét Kereki Zoltánnak.

Kiss Zoltán Miksa kicsit elgondolkodott, hogy egy konkrét ügyet most vessen-e fel vagy az „Egyebekben”, de végül is kihasználja főépítész úr jelenlétét.
A Győri János utca és a Temető utca sarkán lévő üres „valamiről” van szó. Tudomása szerint ezen a saroktelken hamarosan épülni fog valami, de ha ez igaz, az nagyon életveszélyes lesz, mert a belátást nagyon korlátozza. Információi szerint ezt a területet valamikor egy korábbi városüzemeltetési osztályvezető vásárolta meg, és már akkor is nagy ellenállás volt a beépítése miatt. Ez a terület tualdonképpen egy „spicc” jelenleg is gond van vele. Attól tart, ha ez a terület beépül, akkor nagyon balesetveszélyes lesz.
Van-e arra lehetőség, hogy ez a beépítés be legyen tiltva?

Bertók Sándor nem gondolja, hogy konkrét építési szándék lenne erre a területre, mert az csupán 90 és 100 m2 közötti nagyságú. Egyébként tőle is kértek állásfoglalást arról, hogy mit lehet ide építeni, és ő elmondta a véleményét: semmit. Nem is beszélve arról, hogy a szomszéd telekről is ráépítettek egy részére valamit. Ő nem gondolja, hogy az önkormányzat hozzájárulása nélkül tudnának bármit is ezzel kezdeni.
Tájékoztatja még a képviselő-testületet, hogy az új építési törvény, vagyis a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény október 1-től az egyszerű bejelentési eljárásokban és minden eljárásban kötelezővé fogja tenni az önkormányzatok településképi szempontból történő bevonását, továbbá az önkormányzat véleményét kötelező lesz elfogadni is.

Gelencsér Attila tegnap járt éppen az említett helyszínen és beszélt azokkal, akik bontják azt a ráépítést: állításuk szerint ott parkoló lesz.

Bertók Sándor kizártnak tartja, hogy ott parkoló legyen, mert arre a területre nem lehet behajtani, kanyarban van az egész. Bármiféle ilyen létesítményhez közútkezelői engedély kellene, amelyet csak az önkormányzat adhatna ki.
Ahogyan polgármester úr is mondta: nem akkor kellene a településképi ügyekkel foglalkozni, amikor már késő. Sajnos gyakran előfordul, hogy nem keresnek meg bennünket. Akkor tudunk előre menni, segítséget adni, ha tudunk róla.

Básthy Béla szerint is jobb időben bejönni, egyeztetni, mert pénzt, időt meg bosszúságot is megtakaríthatunk vele.

Végül a polgármester lezárja a vitát és szavazásra bocsátja a határozati javaslatot, amit a képviselők 11 igen szavazattal hagynak jóvá.


1/2024. (I. 24.)
képviselő-testületi határozat

Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete elrendeli a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII.15.) Korm. rendelet 70/A. § -nak megfelelő eljárásban Kőszeg Város Önkormányzata Képviselő-testülete Kőszeg Város településkép védelméről szóló 27/2017. (XII. 22.) önkormányzati rendeletének a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény módosított 11/B.§ (1a) bekezdése és a 12.§ (2) bekezdés h) pontja alapján történő felülvizsgálatát, majd módosításának képviselő-testület elé terjesztését.

Felelős: Básthy Béla polgármester.
Határidő: következő képviselő-testületi ülés.


A 2. napirendi pont tárgyalása:

A Kőszegi Települési Értéktár Testület beszámolója csatolva a jegyzőkönyvhöz.

Révész József múzeumigazgató, az értéktár bizottság elnöke szóbeli kiegészítést tesz. Ahogy az előterjesztésben is írta, a legutóbbi beszámoló óta eltelt időben a Kőszegi Települési Értéktár Testülethez helyi értéktárba történő javaslat nem érkezett. Nem is tudtak pályázni az értéktár bizottsághoz, semmilyen munkára, ugyanis a jogszabályalkotó úgy szabályozza a pályázati lehetőségeket, hogy értéktár bizottság nem, csak települési művelődési központ vagy a fenntartó önkormányzat pályázhat.
2023. évben tervezték a 2019-es kötet újrakiadását, de végül is a Hungarikum Bizottság által kiírt pályázati felhívásra Kőszeg Város Önkormányzata „A Kőszegi Szőlő Jövésének Könyve” címmel a könyvet és a hagyományt bemutató filmre pályázott és kapott 2,5 M Ft támogatást. A támogatás pályázati támogatásának szakmai felelőse az Írottkő Natúrparkért Egyesület.
2023. évben előkészítettek egy Kőszeg értékei mentén felépített, a város turisztikai érdekességeit is bemutató, A4 méretű, színes, ismeretterjesztő jellegű kiadványt. Bíznak abban, hogy a Hungarikum Bizottság 2024. évi pályázati felhívására az önkormányzat egyetértésével és nevében a kiadvány megjelentetésére pályázhatnak. Ennek tárgya még további egyeztetés és megbeszélés lesz.
Bár nem a beszámolóhoz tartozik, de éppen tegnap nyílt meg egy Vas vármegye értékeiről szóló kiállítás, amelynek egyik része tavaly volt látható Kőszegen, a másik része pedig most. Ehhez kapcsolódóan szerveztek egy iskoláknak szóló vetélkedőprogramot, amelyre már jelentkezők is vannak. Az ajándékokat és a díjakat a Megyeháza biztosította.

Kérdések és hozzászólások:

Fekete-Pataki Edit elmondja, hogy a humánerőforrás bizottság megtárgyalta a beszámolót és az előterjesztésben szereplő tartalommal elfogadásra ajánlotta.
A bizottságnak volt egy munkatervbe is illő javaslata: kérték, hogy az önkormányzat tegyen lépéseket Németh Iván fotós örökségnek a megőrzésére vonatkozóan.

Terplán Zoltánnak tavaly lehetősége volt egy Kőszegen tartott szépíró versenyen részt venni. A mostani digitalizált világban, amikor alig írunk már kézzel valamit, pont ezt a szép területet ápolják a szervezők és hívnak meg különböző településről gyerekeket, akik szépírásban versenyeznek. Kérdezi, hogy ilyesmi szóba jöhet-e a helyi értéktárban?

Révész József szerint meg kellene beszélni az értéktár tagjaival, ki mit gondol erről. Egyrészt nagyon nehéz a döntés, nehéz azokat a szempontokat kiválasztani, ami alapján eldöntik, mi kerül be az értéktárba, de még nehezebb ezt leírni. Jogszabály szerint aki ajánl, annak le kell leírnia – meggyőzően - a helyi értéket, be kell adni és az alapján a bizottság alapos átgondolás után eldönti, hogy bekerülhet-e az értéktárba, vagy sem.

Básthy Béla tudomása szerint ezt a szépíró versenyt a Dr. Nagy László EGYMI szervezi évek óta, nyilván a diszgráfia témakörével van összefüggésben. Ha azt nézzük, hogy a gyógypedagógiának mekkora szerepe van a városban, továbbá az intézmény lassan 60-70 éves léte megalapozza azt a hagyományt és örökséget, ami alapján tágabb kontextusban már értékként lehet kezelni egy ilyen dolgot. Amennyiben ezt az intézmény kezdeményezné, akkor biztosan segít a bizottság is.
De ő szeretne mást is megemlíteni. A hétvégén tartott Horvát Bálon Petkovits Sándor a horvát nemzetiségi önkormányzat elnöke jelezte, hogy szeretné, ha a kőszegi értéktárba bekerülne a Mariazelli zarándoklat is, amelynek a hagyománya a 18. századig nyúlik vissza. Nyilván az ellenreformáció idején kezdődtek ezek a zarándoklatok, és egész Nyugat-Dunántúl tekintetében Kőszegnek jelentős szerepe volt. Elnök úr akár még magasabb értéktárba és szeretné ezt elvinni. Ő azt mondta elnök úrnak, hogy forduljon igazgató úrhoz, mert ha a Horvát Nemzetiségi Önkormányzatnak ez a szándéka, akkor a múzeum is biztosan segít. Kívánja, hogy legyenek még szép javaslatok a következő évre, legyenek szép felismeréseink az értékeinkre.
A pályázatokat tekintve egyébként a művelődési központnak is van egy sikeres értéktáras pályázata, ami szintén a Szőlő Jövésnek Könyvéhez kapcsolódik. Ennek az egyik kezdeményezője a Natúrparkért Egyesület volt, így őket kértük meg, hogy legyen ennek a szakmai felelőse is. Az említett kisfilm is velük együtt fog elkészülni.
Ki kell még emelni a múzeumot és a Hajnalcsillag Néptáncegyüttest azért is, mert a Szentendrei Szabadtéri Skanzen által szervezett Pünkösdi Sokadalomban rendszeresen részt vesznek, ugyanis erre a rendezvényre a Szőlő Jövés Könyve hagyománya is minden évben meghívást kap. A szabadtéri skanzen az egész magyarországi értéktár mozgalom fontos szereplője, ők határozták el évekkel ezelőtt, hogy a szellemi örökségekről készítenek kisfilmeket. E két kőszegi szervezet lelkes szereplői jelenítették meg a Szőlő Jövés hagyományát, amiért köszönet illeti őket. Jó lenne, ha évről évre ez megújulhatnak, ha más szereplőket is be lehetne vonni. Kéri igazgató urat, hogy tartsák ezt kézben és képviseljék továbbra is Kőszeget a szentendrei kiemelt rendezvényen.
A tavalyi sikeres, a bécsi nagykövetségen tartott rendezvényre visszatérve kérdezi: a kőszegfalvi cigenudni már értéktáras-e?

Révész József válasza szerint még nem.
De emlékeztet arra, hogy amikor az értéktárak létrejöttek, akkor ki volt hangsúlyozva, hogy az értékek megtalálása nem az értéktár bizottság feladata, hanem a közösségé. Ez van ahol könnyebb, van ahol nehezebb. Kőszegen rengeteg érték van, amúgy az egész várost egy az egyben be lehetne értéktárazni.
Ha a horvát közösség azt gondolja, hogy nekik fontos a mariazelli zarándoklat ajánlása az értéktárba, akkor nyugodtan keressék meg őket, de segítenek a cigenudli témájában is. Bármilyen ötlet van, forduljanak hozzájuk bizalommal.

Gelencsér Attila pedig felveti, hogy a kőszegi tűzoltóság eredeti zászlaját is fel lehetne venni az értéktárba, ami talán azt is jelenthetné, hogy hazakerülhet újra.

Básthy Béla szerint eddig 50 hivatalosan nyilvántartott érték van Kőszegen, de ez gyarapítható. Mindez azt jelenti, hogy szépen dolgozott az értéktár bizottság az elmúlt 8-10 évben.

További észrevétel nem hangzik el, így a polgármester szavazásra bocsátja a határozati javaslatot, amit a képviselők 11 igen szavazattal hagynak jóvá.


2/2024. (I. 24.)
képviselő-testületi határozat

Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Kőszegi Települési Értéktár Testület tevékenységéről szóló éves beszámolót a melléklet szerinti tartalommal elfogadja.


A 3. napirendi pont tárgyalása:

Az általános iskolai körzethatárok véleményezéséről szóló előterjesztés csatolva a jegyzőkönyvhöz.

Dr. Dömötör Ramóna szóbeli kiegészítésében elmondja, hogy a Sárvári Tankerületi Központ idén is elkészítette a 2024/25. tanévre vonatkozóan a Vas vármegyei általános iskolai körzethatárok tervezetét melyet megküldtek önkormányzatunk részére is, és kérték, hogy a tervezettel kapcsolatosan 2024. február 15-ig adjunk véleményt.
Áttekintve a tervezetet megállapítható, hogy - a hivatal jelzéseit beépítve - a tervezet tartalmazza a teljes kőszegi lakóterületet. Az új utcákat tekintve a Schey Fülöp utcát már tartalmazza a jegyzék, az időközben újonnan elnevezett Zrínyi Miklós utcát, még nem, de természetesen kértük ennek az új közterületnek is a felvételét is a körzethatárokat tartalmazó listára.

Hozzászólás:

Fekete-Pataki Edit jelzi, hogy a humánerőforrás bizottság megtárgyalta az előterjesztést és a képviselő-testületnek egyhangúlag elfogadásra ajánlotta.

A képviselő-testület további észrevétel nélkül, 11 igen szavazattal az alábbi határozatot hozza:


3/2024. (I. 24.)
képviselő-testületi határozat

Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Sárvári Tankerületi Központ által a 2024/25-ös tanévre készített általános iskolai körzethatárok kialakításának tervezetét a melléklet szerint támogatja.

Felelős: Básthy Béla polgármester.
Határidő: 2024. február 15.


A 4. napirendi pont tárgyalása:

A Kőszeg Meseváros Óvoda és Bölcsőde főigazgatója munkaidejéről szóló előterjesztés csatolva a jegyzőkönyvhöz.

Dr. Dömötör Ramóna szóbeli kiegészítést tesz. Az önkormányzat fenntartásában működő Kőszeg Meseváros Óvoda és Bölcsőde jelenleg 9 feladatellátási hellyel működik, amely nagyon magas szám.
A pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény 79.§ (4) bekezdése értelmében a főigazgató munkaidejét két részre osztja: neveléssel lekötött munkaidőre és vezetői feladatok ellátására szolgáló időre.
A törvény 2. melléklete szerint az igazgató tanóráinak (óvodapedagógus esetén óvodai foglalkozásainak) száma 200–449 fő közötti gyermeklétszám esetén heti 8 óra, mely a neveléssel lekötött munkaidőt jelenti. A törvény 79.§ (4) bekezdése értelmében a fenntartó döntése alapján az igazgató heti neveléssel-oktatással lekötött munkaidejétől lefelé el lehet térni.
A 9 feladatellátási hellyel rendelkező intézményben a több, mint 70 munkavállalóval kapcsolatos teendők, a nevelő munka koordinálása, összehangolása, az egyre növekvő adminisztratív terhek és a folyamatosan változó jogi környezet mellett a törvényben előírt neveléssel-oktatással lekötött munkaidő, azaz az óvodai csoportban eltöltött idő betartása már szinte lehetetlen.
Fentiek alapján javasolják az igazgató neveléssel lekötött óraszámát nullára csökkenteni, azaz mentesíteni a csoportban eltöltött idő alól. Ez azt jelenti, hogy az intézményvezető csak a vezetéssel foglalkozna, nem lenne óvodai csoportja. Ez miatt nem lenne szükség plusz dolgozóra, mert szerencsére minden álláshely be van töltve. Főigazgatónő oda menne helyettesíteni, ahol éppen szükség van rá.

Hozzászólások:

Fekete-Pataki Edit tájékoztatja a képviselő-testületet arról, hogy a humánerőforrás bizottság ülésén vetődött fel: a neveléssel lekötött órák alól való felmentés nem igényel-e plusz óvónői létszámot. Ahogy elhangzott nem, mert Kövesdi Gábornénak jelenleg sincs óvodai csoportja, oda megy segíteni, ahol szükség van rá. Így a bizottság egyhangúlag támogatta a határozati javaslatot.

Básthy Béla elsőként megköszöni Kövesdi Gábornénak azt az időszakot, amelyben személyes jelenlétével, energiájával és áldozatvállalásával biztosította az intézmény működőképességét. Főleg a betegség miatti hiányzásra, az átmeneti időszakra gondol. Ez mellett természetesen az óvodai munkában óvodapedagógusként is részt vett adott óraszámban. Hozzá kell tenni, hogy a vezetői felelősségével a javadalmazása sem volt mindig arányban. Ebben most változás várható, már látjuk e téren az új helyzetet. Jó kezekben van az intézmény, és öröm, hogy ha ennek az elismerése munkaszervezési és anyagi oldalról is megtörténik.
Ahogy elhangzott, a törvény lehetőséget biztosítana arra, hogy a főigazgató csoportban is töltsön időt bizonyos óraszámban, ő maga biztos benne, hogy Kövesdi Gáborné továbbra meg is fogja ezt tenni, mert vágyik is erre.
De a Meseváros Óvoda egyes tagintézménye több községben helyezkedik el, mintegy kistérségi szerepet tölt be. A velük való kapcsolattartás miatt nagyon méltányos és helyes döntés, ha ezt a javaslatot a képviselő-testület elfogadja.

Fekete-Pataki Edit – mint a szülői munkaközösség elnöke - tájékoztatja még a képviselő-testületet arról, hogy az Újvárosi tagóvoda nemrég ünnepelte alapításának 50 éves jubileumát. A megemlékezésre meghívták a volt és jelenlegi kollégákat. A Katica csoport és olyan civil szervezetek gyermekei adtak műsort, akik ebbe az óvodába jártak. Nagyon színvonalas délután volt.

Básthy Béla kéri még, hogy a tagóvoda óvónői által összeállított kis jubileumi kiadvány kerüljön be a könyvtár közgyűjteményébe is.

További jó egészséget kíván a főigazgató asszonynak, majd szavazásra bocsátja a határozati javaslatot.
A képviselők 11 igen szavazattal az alábbi határozatot hozzák:


4/2024. (I. 24.)
képviselő-testületi határozat

Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete Kövesdi Gáborné a Kőszeg Meseváros Óvoda és Bölcsőde főigazgatója neveléssel lekötött munkaidejétől 2024. február 1. napjától eltér, akként, hogy a pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény 2. mellékletében foglalt 8 óra neveléssel lekötött óra alól mentesíti.

Felelős: Básthy Béla polgármester
Határidő: 2024. február 1.


Az 5. napirendi pont tárgyalása:

A Kőszeg 035/2 hrsz-ú ingatlan belterületbe vonásáról szóló előterjesztés csatolva a jegyzőkönyvhöz.

Németh Ildikó szóbeli kiegészítést tesz.
A Vámház utca 1/A. alatti, 035/2 hrsz-ú, külterületi egykori vasúti őrház és a hozzá tartozó udvarrész (összesen 1413 m2 nagyságú) eredményes licit eljárás útján értékesítésre került a tavalyi év folyamán. Az ingatlant évekkel ezelőtt az önkormányzat vásárolta meg az ÖBB-től és amely korábban a vasútpálya területéhez tartozott.
Az ingatlan új tulajdonosa belterületbe vonási kérelmet terjesztett elő azzal, hogy az önkormányzat – kérelmét támogatva – tegye meg a szükséges lépéseket a földhivatal felé.

Kérdések és hozzászólások:

Kiss Péter jelzi, hogy a városfejlesztési bizottság megtárgyalta a belterületbe vonási kérelmet és a képviselő-testületnek elfogadásra ajánlotta.

Kiss Zoltán Miksa szerint szerencsésebb lett volna ezt a területet az eladás előtt belterületbe vonni. Az ilyen nagy vagyonvesztésre azért jobban oda kellene figyelni.

Németh Ildikó elmondja, hogy az ingatlan 17,6 millió Ft-ért kelt el a liciteljáráson. A terület már kertvárosias lakóterületben van, a beépítése adott, valamint a további beépítése a vonatkozó szabályok szerint történhet meg. Ezt a tényezőt az értékbecslés nyilván tartalmazta.

Básthy Béla szerint az ingatlan teljesen körbeépített helyen van, a rajta lévő épület inkább hátráltatja, mint segíti a beépítést.

Kiss Zoltán Miksa kénytelen kicsit vitába szállni ezzel, mert ha az önkormányzat belterületi ingatlant adott volna el, akkor teljesen más lett volna az ár. Ami elhangzott az logikus is, meg ő érti is, de a vevő nem ingatlanszakértő. Sokkal többen érdeklődtek volna iránta, teljesen más vevői kör adott volna be pályázatot, mint most, azaz nagyobb lett volna a verseny.

Básthy Béla szerint elképzelhető, de emlékeztet arra, hogyan jutott ehhez az ingatlanhoz az önkormányzat hozzá. Ez a Vámház utca és Herman Ottó utca a sarkán van, a megszüntetett osztrák-magyar történelmi vasútvonal nyomvonala mellett helyezkedik el. Elsőként ki kellett szakítani abból a nagyon hosszú telekből, ami a 87-es gyorsforgalmi főút mentén fekszik. Ez volt az oka annak, hogy nem lett belterület, de a már régen kialakult utcába ékelődik be.
Minden érdeklődő láthatta, hogy ugyanolyan hasznosítási lehetőségeket tartalmaz, mint a szomszédos telkek.
Elméletileg egyet ért képviselő úr felvetésével, de akit érdekelt vásárlóként, az biztosan jelentkezett. Főleg arra gondolva, hogy mennyire nem hezitálnak a vevők a külterületen.
Szerinte ebben az ügyben csak eljárás-sorrendbeli eltérés van, semmi más.

Kiss Zoltán Miksa viszont úgy látja, hogy elméletileg lehet, hogy csak annyit számított volna amit polgármester úr elmondott, de a gyakorlatban óriási különbség lett volna a kettő között. Ez a jó gazda gondossága: „ez az én területem, megosztom, azonnal bevonom belterületbe”, azaz a portékát olyan mértékben megpróbálom eladhatóvá tenni, hogy magasabb értéket képviseljen, többen jelentkezzenek rá. Aztán majd a liciten eldől. Nem mindegy, hogy csupán hárman jelentkeztek – akik tudják, hogy belterületbe kell vonni -vagy 17-en, akiknek a belterület szó hatására jelentkeztek volna és akkor a licit egészen másként alakulhatott volna.

Básthy Béla szerint ez a terület a belterületi határon kívül van ugyan, de valójában beépített terület veszi körül. Tehát azok, akik gyakorlati módon gondolkodtak, - és az ingatlankereskedők ilyenek, meg a vásárlók nagy része is – azoknak ez nem jelentett problémát, mert ha egy kis kérdést tettek fel, azonnal tisztázni tudták, hogy ez hogyan van. Nem gondolja, hogy ezzel vagyont vesztett volna a város.

Kiss Zoltán Miksa szerint természetesen a vagyonvesztés teoretikus: ezt akkor tudtuk volna meg pontosan, ha két párhuzamos eladási eljárás lett volna lefolytatva.

Básthy Béla szerint akkor tudtuk volna meg igazán, ha két, hasonló belterületi határon kívüli terület forgalmi értékét megvizsgáltuk volna és összehasonítottuk volna ezzel. Ő meri azt állítani, hogy ez a 17,6 millió Ft-os összeg megállná a helyét az összehasonlításban.

Kiss Zoltán Miksa meg azt állítja, hogy nem. De ez az eltérés a polgármester úr és az ő álláspontja között.

Básthy Béla szerint ez a telek a 87-es gyorsforgalmi út mentén karnyújtásra van. A telken lévő felépítmény is nagyon rossz rajta. Mégis, olyan áron tudtuk értékesíteni, ahogy az üres telkeket a Gábor Áron utcában szeretnénk. Ezzel azért tisztában kell lenni. Ez a gyakorlati forgalmi értékek szempontjából reális áron ment el, ez bármilyen utcában reális lenne.

Kiss Zoltán Miksa szerint polgármester úrnak ez a véleménye, neki meg más.

Végül a polgármester lezárja a vitát, majd szavazásra bocsátja a határozati javaslatot. 10 igen, 1 nem szavazattal az alábbi határozat születik:


5/2024. (I. 24.)
képviselő-testületi határozat

Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Kőszeg, Vámház utca 1/A szám (Hrsz. 035/2) alatti 1413 m2 nagyságú kivett vasúti őrház megnevezésű ingatlan kertvárosias lakóövezet (Lke-A1K/12) céljára történő belterületbe vonását kezdeményezi azzal, hogy a belterületbe vonással kapcsolatban felmerülő költségek viselése a tulajdonost terheli.

Felelős: Básthy Béla polgármester
Határidő: értelemszerű.


A 6. napirendi pont tárgyalása:

A Kőszeg, 2869/28 és 2869/29 hrsz-ú kivett ipartelep megnevezésű ingatlanok értékesítésére kiírt pályázati felhívás tervezete csatolva a jegyzőkönyvhöz.

Németh Ildikó szóbeli kiegészítést tesz. A fenti helyrajzi számú két iparterület értékesítését a képviselő-testület a novemberi ülésén tárgyalta annak okán, hogy a vagyonrendelet kétszeri sikertelen értékesítési eljárás után értékcsökkentett áron való eladást tesz lehetővé. A képviselő-testületi ülésen akkor az hangzott el, hogy bizonyos biztosítékokat kell megfogalmazni a pályázati kiírásban, továbbá az a kérés is, hogy a betelepülni kívánó vállalkozás telephelyet vagy székhelyet létesítsen Kőszegen.
Mint ismeretes az ipartelepeknek a közműellátottsága, valamint a megközelítéséül szolgáló útterület kiépítése „Jurisics Miklós Ipari Park fejlesztése Kőszegen” című pályázati támogatásból valósult meg. Ebben a pályázatban előírás volt a székhely vagy telephely létesítése, tehát ez mindenképpen kötelező előírás kell, hogy legyen.
A vagyonrendelet részletfizetésre is lehetőséget ad, így a pályázatba azt is belefoglalták, mely szerint „a kiíró az adásvételi szerződésben a vételár teljes összegének kiegyenlítéséig a tulajdonjogot fenntartja, azzal, hogy a tulajdonjog fenntartással történő eladás ténye a vevő javára az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre kerül.”
A határozati javaslatban az értékcsökkentésre nem határoztak meg konkrét árat, kéri, hogy erre vonatkozóan a képviselő-testület hozza meg a döntését.

Kérdések és hozzászólások:

Kiss Péter elmondja, hogy a városfejlesztési bizottság hosszasan tárgyalta az előterjesztést. Összességében 25%-os értékcsökkentéssel javasolja a bizottság újra meghirdetni az ingatlanok eladását. Ennek fő oka az volt, hogy a terepviszonyok rendezése rengeteg földmunkával jár még, amelynek magas a költsége.

Kiss Zoltán Miksa is a bizottsági ülésre utal, ahol valóban két lényeges hozzászólás volt. Az egyik az, amit elnök úr is említett, azaz a terepmunkák elvégzése, a másik pedig a terület felett húzódó villamos vezeték, mint értékcsökkentő tényező.
Kérdezi, hogy az értékbecslő, amikor megállapította az árat, ezt látta-e? Ha nem látta, akkor baj, ha látta, akkor viszont – akár a város részéről – érdemes lett volna mellé csatolni, hogy kb. mennyibe fog kerülni a földmunka és mennyibe a villamos vezeték föld alá helyezése, mert ezzel a portékát eladhatóvá tennénk. Ez kb. olyan, mintha valaki el akarja adni az autóját, akkor előtte lemossa. Úgy kell azt a „placcra” kitenni, hogy a vevő értékelje. Ne a vevőnek kelljen utána járni, hogy milyen költség merül még fel.
Ő is – másokhoz hasonlóan – egyetért az értékcsökkentéssel, mert a vállalkozások idetelepítését támogatni kell.
Az is egyébként elhangzott, hogy a szóban forgó ingatlanok iparterületek, azaz családi házat nem lehet rájuk építeni.
Bátran állíthatjuk tehát, hogy az iparterület céljára értékesített ingatlant a város olcsóbban adja el, mert eddig nem jött értük senki. De azért a kétely megvan bennünk: hátha hiába adunk valamit olcsón, akkor sem jön senki. Ha olcsón sem kell, az azt jelenti, hogy a vállalkozói kedv nem olyan mértékű. Ez nagyon nehéz kérdés. Mindenesetre ő a nyitottságot elvárná a képviselő-testülettől.

Básthy Béla szerint a célok azonosak – ezekben senkiben sincs eltérés. Egyébként tudomása szerint 2-2 értékbecslést kértünk mindkét területre.

Németh Ildikó megerősíti ezt. Továbbá: a vezetékjogra vonatkozó bejegyzés a tulajdoni lapon is szerepel. Az értékbecslő személyesen is kint volt a helyszínen, így a villamos vezetékről mindenképpen tudomása volt.

Básthy Béla szerint az értékbecslő azért független, hogy azt, amit leír, abba ne lehessen beleszólni. Nyilván tudnia kell, hogy mi, hol van, mi van az ingatlan fölött, stb, - ezt dolga volt tudni.
De azt, hogy az önkormányzatnak kellene számszerűsíteni, mennyibe kerülne a telek végleges kialakítása – ezzel nem ért egyet. Ez a vevőtől is függ: mert ha a szintkülönbséget meg akarja őrizni, akkor felesleges ilyen dolgokba belebocsátkozni. Olyan, mintha egy üres házat rendeznénk be előre. Egy konkrét összegnek a megjelölése (azaz szerintünk mennyibe kerül majd) egy nem ismert vevőnek, egy nem ismert telek kialakítása – ez nem okos dolog. Ha túl magasat írunk, az elriaszthatja a vevőt, ha túl keveset, akkor meg azt hiszi, hogy be akarjuk csapni. A vevő településfejlesztési elképzeléseinek a beárazása legyen az ő mérlegelése. Tehát ő nem tartja problémának, hogy ezt nem írtuk bele.
Ezek az ingatlanok az eredeti áron nem keltek el. Voltak érdeklődők, meg is nézték néhányan. De nem tudni, hogy az árat tartották-e túl magasnak, vagy kivárnak, mert ismert tény, hogy az önkormányzatnak ezeket az ingatlanokat értékesítenie kell, valamint azt is tudhatják, hogy az a képviselő-testületnek van lehetősége értékcsökkentésre.
Ő annak azért jobban örült volna, ha a hivatal gyorsabban halad ezekkel a meghirdetésekkel, elsősorban annak érdekében, hogy – ha kell, csökkentett áron is – de beleférjünk a határidőbe.
Ezek az ingatlanok vállalkozások építkezési helye lesz, amelyekről feltételezhető, hogy rendelkeznek vagy saját ismerettel, vagy tanácsadóval, ingatlanszakértővel, akik felkészültek és segíteni tudnak a vevőnek. Nem olyan helyzetről van szó, mint amikor egy család telket vásárol.
Viszont az „autófényezéssel” egyetért. Van egy mondat a pályázati felhívásban, mely szerint: „Az ingatlan felszínén a növényzet elburjánzott, gazos, a területen, tereprendezés szükséges”. Ez viszont az önkormányzat dolga, nekünk kell a területet letakarítani, rendbe tenni. Ezért javasolja ezt a mondatot kivenni.

Kiss Zoltán Miksa azt gondolja, hogy a mai, rohanó világunkban látni kell a dolgokat. Egy példa: az üzletekben lehet répát, zellert, hagymát vásárolni, de van olyan is, hogy mindezt egy csomagba összekészítik és ráírják, hogy „leveszöldség”. Az ingatlanszakmában az a sikeres, aki így gondolkodik: aki ajánlatokat tesz, alternatívát nyújt, „csomagban adja az árut”, azaz a portékát több irányból megvilágítva ajánlja eladásra.

Básthy Béla megjegyzi: a háziasszonyok talán egy vasárnapra így vásárolnak, de a vállalkozások azért másként gondolkodnak.

Kiss Zoltán Miksa folytatja. Vannak olyan szakmabeliek az országban, akik a más által már évek óta hirdetett és el nem adott ingatlanokat érdekes módon kikozmetikázzák, lekaszálják, stb. és aztán érdekes módon sikerrel értékesítik. Ezt nem szabad figyelmen kívül hagyni, De ha a lehetőség erre megvan, és a városnak nem kerül pénzébe, akkor ezt mellé kell tenni. Neki ez a véleménye.

Básthy Béla egyetért ugyan ezzel, de azért emlékeztet arra, hogy elment a Gábor Áron u. 9. alatti ingatlan, pedig az internet népe azt írta, hogy azt sohase fogja senki megvenni.
El tudtuk adni a kőszegfalvi Readiness telkeket is, amit már tizenvalahány éve nem sikerült értékesíteni. Tekintettel arra, amilyen áron azok is elkeltek, azaz összességében a sikeres eladásokra: tudatában voltunk tehát annak, amit képviselő úr mondott.
A jövőben pedig azon vagyunk, hogy el tudjuk adni ezeket a telkeket is, tárgyalunk a korábbi érdeklődőkkel is.
A pályázatok összeállításában a az önkormányzat jogtanácsosa is sokat segített, akinek nagy tapasztalatai vannak az ingatlan értékesítések terén. Több finomítást, felvetést is megbeszéltünk vele, hiszen neki is nagy rálátása van a területre.

Fentiek után a polgármester lezárja a vitát, majd szavazásra bocsátja azt, mely szerint legyen kivéve mindkét pályázati felhívás szövegéből az a bizonyos dehonisztáló, gazos állapotra utaló mondat. A képviselők ezzel 11 igen szavazattal értenek egyet.

Ezután a polgármester a városfejlesztési bizottság által javasolt 25%-os értékcsökkenéssel együtt bocsátja szavazásra a határozati javaslatot, amit a képviselők 11 igen szavazattal jóváhagynak.

6/2024. (I. 24.)
képviselő-testületi határozat

1. Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az önkormányzat vagyonáról és a vagyonnal való gazdálkodás szabályairól szóló 1/2007. (II. 2.) önkormányzati rendelet 20. § (5) bekezdésében foglalt jogkörével élve a Kőszeg Város Önkormányzatának tulajdonában lévő Kőszeg, 2869/28 hrsz, összesen 6717 m2 nagyságú ipartelep megnevezésű ingatlant a Képviselő-testület 24/2023. (II.15.) képviselő-testületi határozatában elrendelt versenyeztetési eljárás útján értékesíti az ingatlanforgalmi értékbecslésben szereplő nettó 38.300.000,- Ft 25%-ával csökkentett, 28.725.000,- Ft induló vételáron, a mellékletben foglalt pályázati hirdetmény alapján.

2. Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete felhatalmazza a polgármestert az önkormányzat ügyvédje által elkészítendő adásvételi szerződés aláírására.

Felelős: Básthy Béla polgármester.
Határidő: folyamatos.

Ezután a polgármester szintén a városfejlesztési bizottság által javasolt 25%-os értékcsökkenéssel együtt bocsátja szavazásra II. határozati javaslatot.
A képviselő-testület 11 igen szavazattal az alábbi határozatot hozzák:


7/2024. (I. 24.)
képviselő-testületi határozat

1. Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az önkormányzat vagyonáról és a vagyonnal való gazdálkodás szabályairól szóló 1/2007. (II. 2.) önkormányzati rendelet 20. § (5) bekezdésében foglalt jogkörével élve a Kőszeg Város Önkormányzatának tulajdonában lévő Kőszeg, 2869/29 Hrsz, összesen 7459 m2 nagyságú ipartelep megnevezésű ingatlant a Képviselő-testület 25/2023. (II.15.) képviselő-testületi határozatában elrendelt versenyeztetési eljárás útján értékesíti az ingatlanforgalmi értékbecslésben szereplő nettó 42.500.000,- Ft 25%-ával csökkentett, 31.875.000,- Ft induló vételáron, a mellékletben foglalt pályázati hirdetmény alapján.

2. Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete felhatalmazza a polgármestert az önkormányzat ügyvédje által elkészítendő adásvételi szerződés aláírására.

Felelős: Básthy Béla polgármester.
Határidő: folyamatos.


[A szavazás után Básthy Béla polgármester átadja az ülés vezetését az alpolgármesternek és elhagyja az üléstermet. Ezzel a képviselő-testület létszáma 10 főre csökkent.]


A 7. napirendi pont tárgyalása:

A polgármester cafetéria juttatásának megállapításáról szóló előterjesztés csatolva a jegyzőkönyvhöz.

Dr. Zalán Gábor szóbeli kiegészítésében elmondja: ahogyan minden évben, idén is a költségvetés elfogadása előtt van napirenden a polgármester cafeteria juttatása, amelyet a jogszabályok értelmében a képviselő-testület jogosult megállapítani és ennek eljárásrendjét is.
Az idei évben is azt az elvet követték, mely szerint a hivatal által kiadott cafeteria szabályzatot fogják alkalmazni a polgármester úr cafeteria juttatásának a megállapítására, így nem kell e tárgyban új szabályzatot alkotni. Az idei évben is nettó 400 ezer Ft-ot javasolnak valamennyi köztisztviselőnek megállapítani, így ezt az összeget javasolják elfogadni polgármester úr esetében is, amely – elfogadása esetén - majd a költségvetésbe be fog épülni.

Az elhangzottakkal kapcsolatban sem kérdés, sem észrevétel nem hangzik el, így Terplán Zoltán alpolgármester szavazásra bocsátja a határozati javaslatot, amit a képviselők 10 igen szavazattal hagynak jóvá.


8/2024. (I. 24.)
képviselő-testületi határozat

Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete Básthy Béla polgármester 2024. évi cafetéria-juttatásának éves összegét nettó 400.000 Ft összegben, a cafetéria keret felhasználására vonatkozó eljárás rendet a Kőszegi Közös Önkormányzati Hivatal cafetéria rendszerének alkalmazását is tartalmazó szabályzatban rögzítettek szerint határozza meg.

Felelős: Dr. Zalán Gábor jegyző.
Határidő: azonnal, illetve folyamatos.


[A szavazás után Básthy Béla visszatért az ülésterembe, ezzel a képviselő-testület létszáma ismét 11 fő lett.]


A 8. napirendi pont tárgyalása:

A képviselő-testület 2024. évi munkatervének tervezete csatolva a jegyzőkönyvhöz.

Básthy Béla polgármester szóbeli kiegészítést tesz. A kiküldött anyag a munkaterv jelenlegi állapotát tartalmazza, amely várhatóan – a tavalyi évhez hasonlóan - év végére legalább a duplájára fog hízni. Kiemeli: a munkatervnek nem ambíciója az, hogy minden napirendet tartalmazzon, amit az adott évben meg fogunk tárgyalni. Inkább az a cél, hogy az éves szinten aktuális, előre tervezhető feladatok úgy legyenek elosztva a hivatal terhelése szempontjából és a képviselők oldaláról is, hogy jókor legyenek azok előterjesztve.
Az idén nem nagy számban jöttek javaslatok a munkatervhez. Ez is talán visszajelzés arra, hogy az éves szinten tervezhető feladatokat okosan sikerült elosztani az elmúlt években is.
Köszöni azoknak az intézményeknek, társadalmi szervezeteknek, akik javaslatot küldtek be, azoknak a szervezeteknek is, akik beszámolóval készülnek a képviselő-testület elé (pld. natúrpark, polgárőrség)
Bízik benne, hogy ez a munkaterv idén is segíteni fogja az éves munkát.

Hozzászólások:

Kiss Zoltán Miksa kérdezi: a tavaly bármely képviselő által küldött javaslatokból átkerült-e valami a munkatervbe?
Azt ő jó ötletnek tartja, hogy polgármester úr javaslatokat kér a képviselőktől, mert az biztos, ha valami nem is kerül a képviselő-testület elé ezekből a javaslatokból, akkor is tisztában van azzal polgármester úr, hogy egyes képviselőknek milyen elképzelése, „mozzanata” van, ami esteleg őt zavarja, vagy a lakosság felvetése ezen keresztül jut el polgármester úr tudomására. De ő úgy vette észre, hogy olyan előterjesztés az elmúlt évben nem került napirendre, ami nem közvetlenül a városvezetéssel és napi problémákkal kapcsolatos téma.

Básthy Béla nem gondolja, hogy ez így van. Elég csak arra gondolni, hogy tavaly fogadta el a képviselő-testület a HEP-et, amely 10 éves kitekintéssel készült, vagy a sportkoncepció is hasonló volt. Azok a napirendi pontok, amelyek általában aktuális lehetőségre reagálnak a különböző partnerek, pályázati együttműködések alapján, általában sürgősséggel kerülnek a képviselő-testület elé.
Vannak álmaink, amelyek fontosak és amelyekről nem szeretnénk lemondani, amelyeket szeretnénk megvalósítani. De mivel ezek az ügyek nem kerültek még megoldási közelségbe, ha nincs olyan aktualitása, ha nem tudunk benne lépni, akkor miért kellene ezekről képviselő-testületi ülésen beszélni?
Az elmúlt év nem az az év volt, amikor nagy lendülettel tudott volna a magyar kormány is pozitív fejlesztési döntéseket hozni. Ezek a döntések inkább a megtartásról szóltak. Az intermodális csomópont kapcsán sokan támadták a Gyöngyösnél épült kis hidat is, pedig arra nem olyan pénzt költöttünk, amit másra lehetett volna, mert azt a pénzt arra kaptuk, hogy hidat építsünk. Egyébként sok intermodális csomópont pályázat elvérzett az elmúlt évben, a miénk pedig rajta van a tervezett listán, mert kihajtottuk - néha még a nevetségessé válást is vállalva. Mert aki ki akart ebből a kőszegi polgármester ellen ebből kihozni valamit, az kihozta.
Neki polgármesterként az a dolga, hogy azt a projektet, amit el lehet indítani, azt elindítsa, azt a projektet, amit meg kell védeni, azt megvédje.
És azokat az álmokat hajtsa, amiben előre lehet lépni. Hiszen mindig priorizálni kell, mindig dönteni kell a nap 24 órájában, az év 12 hónapjában is, hogy hova érdemes invesztálni energiát, időt, munkát.
Ő úgy érzi, hogy nincs szégyenkeznivalónk e tekintetben, mert szerencsére sok előrelépés történt ebben az évben is, meg soknak „megágyaztunk” a jövőben is.
Amit mondott képviselő úr a képviselők által tett javaslatokról: azaz, hogy melyiket visszük arra a szintre, hogy a felvezetésével, előkészítésével, tárgyalásával terhelje a hivatalt – amely pont akkora, amekkora - mindez nyilván az ő felelőssége. Ő ezeket a döntéseket meghozta, jó szívvel hozta meg. Azok a javaslatok tehát, amelyek nem kerültek be a munkatervbe, az nem azért történt, mert azt nem tartja fontosnak, hanem a jelen aktuális helyzetben eredményt érő energia ráfordítást másban látta. Ezt mindenki egyénileg eldöntheti, de ezért van a polgármesternek előterjesztési joga.

További észrevétel nem hangzik el, így a polgármester szavazásra bocsátja a 2024. évi munkaterv tervezetét, amelyet a képviselők 10 igen, 1 nem szavazattal fogadnak el.


9/2024. (I. 24.)
képviselő-testületi határozat

Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a 2024. évi munkatervét a mellékletben foglaltak szerint elfogadja.

Végrehajtásért felelős: Básthy Béla polgármester.
Határidő: folyamatos, ill. értelemszerűen.


A 9. napirendi pont tárgyalása:

A kerékpáros pumpapálya megvalósítási helyszínének megváltoztatásáról szóló előterjesztés csatolva a jegyzőkönyvhöz.

Básthy Béla szóbeli előterjesztésében elmondja, hogy sikerült informális háttér egyeztetéseket folyatni arról, hogy mennyire van lehetőségünk a kerékpáros pumpapálya helyszínének a megváltoztatására.
A képviselő-testület a 2023. szeptember 21-i ülésén tárgyalta – rendkívüliként – ezt az előterjesztést. A határozat nem tartalmazza ugyan konkrétan a helyszínt, ugyanakkor a döntéskor a képviselő-testület a helyszínt és a rá vonatkozó tervet is elfogadta.
Szeretne egy kicsit reagálni arra, hogy miért nem volt széleskörű egyeztetés a lakossággal. A képviselők is jól emlékeznek rá, hogy a rendkívüliséggel tárgyalt napirend ellenére alapos kitekintés előzte meg. Ezt a kollégái is tanúsíthatják, akik résztvevői, „elszenvedői” voltak az előkészítésnek.
Megvolt e témakörben az együttműködés a Kerékpáros Egyesülettel. Közös reményünk ugyanis, hogy létrejöjjön majd az a megállapodás a nemzeti park, az erdészet és a kerékpárosok között amely Ausztriában már működik és amelynek tárgya, hogy a kőszegi hegységben is létrejöjjenek erdei single trail ösvények. Ezt szerették volna kifejezni azzal, hogy a pumpapálya helyét hegylábi területen helyezik el.
Sok időnk tehát nem volt, továbbá a saját erőhöz maradványpénz megszerzéshez is szükség volt.
A határozati javaslat arról szól, hogy a korábbi helyszínt elengedjük, tehát nem az Alpannónia parkban valósulna meg az elképzelés. Továbbá kéri a képviselő-testület felhatalmazását arra, hogy az ezzel kapcsolatos módosítási szándéknyilatkozatot elküldje Miniszterelnökség Aktív Magyarországért felelős államtitkárságára.
Arra is kér felhatalmazást, hogy a Kerékpáros Egyesülettel folytassák a megfelelő helyszín kiválasztására vonatkozó munkát és azt terjesszék a képviselő-testület elé. Ezt természetesen majd a bizottságok is véleményezhetik, ezáltal megfelelő nyilvánossága is lesz. A forrás már biztosított, tehát így már más a helyzet, mint ami szeptemberben volt.
Felolvassa a határozati javaslatot, melynek értelmében legkésőbb a márciusi ülésre kell az új helyszínt megjelölni. Ő már a februárira szerette volna ezt beterjeszteni, de februárban csak február 15-én lesz ülés a költségvetés miatt. Ha hamarabb lehetne megegyezni, az még jobb lenne.

Kérdések és hozzászólások:

Kiss Zoltán Miksa hozzászólásában elsőként visszatér egy korábbi napirendre, amikor az ingatlan értékesítésekkel kapcsolatosan is – szerinte joggal - az előkészítés mértékét forszírozta. Most is erre térne vissza.
Gelencsér Attila képviselő egyszer azt mondta, hogy a képviselőknek az eléjük került előterjesztés ismeretében kell dönteniük. Amikor a képviselő-testület szeptember 21-én ezt a döntést meghozta, akkor azt feltételezték, hogy a pumpapálya helyszínének a kiválasztását alapos felmérés előzte meg. Elég sok vád érte a képviselőket azért, hogy ezt megszavazták. Polgármester úr is említette, hogy egy hirtelen jött lehetőségről volt szó, végül is
ad-hoc dologból indult ki az egész.
A helyszínt keresők közül a Kerékpáros Egyesületet sem illik népharaggal vádolni, azaz azzal, hogy nem voltak tekintettel a környék lakóira, mert nyilván ők a saját érdekeiket nézték, ami megbocsátható dolog.
Viszont az előkészítő szakemberek – akik vannak és akik ezért fizetést kapnak – ők azért nézhettek volna mást is. Ezért ő azt javasolja, hogy érdemes lenne áttekinteni a város fejlesztési területeit – akár főépítész úrral együtt is.
Mert jönnek elő más dolgok is. Pld. a műfüves pálya, ami jelenleg a „világ végére” lett elhelyezve – de csak azért, mert éppen ott volt szabad terület, amire rá lehetett fogni, jóllehet mindenki tudja, hogy az botorság. Sajnos a sportpálya körül nem lenne elegendő nagyságú önkormányzati terület egy ilyen fejlesztéshez.
Mivel foci-ország vagyunk, ha véletlenül lehetőség lenne egy sportcsarnok koncepcióra, el se tudná képzelni, hogy mi lenne. Jó lenne ezekre előre felkészülni, lehetőséget kell rájuk biztosítani.
Az egészségház-jégpálya-mentőállomás körüli rész is azért alakult ki, mert nyilván ott volt út, közmű, stb,, de ezzel elvágtuk a Balog iskola mögötti sportpálya bővítési lehetőségét, pedig az mégiscsak a városban lenne.
Azért van még mit javítani, mert tudomásul kell venni, hogy nem a városban lévő parkokat, külterületeket és éppen rendelkezésre álló - valaki ötlete által megfelelőnek tartott – területeket kell kijelölni olyan fontos célra, amit a nagyközönség is látogatna.
Ő azt kéri az illetékesektől, hogy készüljön egy előzetes áttekintés a fejlesztési területekről és ha ilyen konkrét lehetőség adódik, akkor valóságos felmérés történjen. Azért, hogy ártatlanokat, meg hozzá nem értőket ne vádoljon a város lakossága.
Arról nem is beszélve, hogy ez az ügy milyen presztízsveszteség az önkormányzat működésére nézve.

Básthy Béla szerint mindennek két oldala van.
Az ebben a programban való részvétellel az önkormányzat hozzájutott egy olyan fejlesztési lehetőséghez, amelyhez más önkormányzatok nem tudtak hozzájutni ilyen áron. Mert Kőszeg csupán 25%-os önrésszel fogja tudni létrehozni ezt a létesítményt, ami már eleve nyereség.
Egyébként ebben szerepe van a kerékpárosok „rendíthetetlenségének” is. Bár nem szeretne belemenni újra az illegális erdei kerekpározás témakörébe, (ugyanis azért vannak annak is vadhajtásai), de azért nekik sikerült arra felhívni a figyelmet, hogy mindezt legálissá szeretnék tenni. Államtitkár úr személyesen is itt járt Kőszegen, aki maga is azt gondolja, hogy a Kőszegi-hegységben szabályozott és jó együttműködésen alapuló megoldással – osztrák példákhoz hasonlóan – meg kellene oldani a kerékpáros lehetőségeket.
Szerinte ezzel a város elért valamit: pozitív fejlesztési lehetőségre hívtuk fel a figyelmet, sőt olyan fejlesztési forrást is tudtunk idehozni, amit csak kevesen tudtak megkapni ilyen feltételekkel. Szerinte ez siker és az önkormányzat imázsát pozitív irányba viszi.
Az is ki kell emelni, hogy a bicajosok nem maguknak találták ki az Alpannónia parkban azt a helyszínt. Ők azt gondolták, hogy mindenkinek a gyermeke, aki hasonló szabadidős elfoglaltságban részt akar venni, az jó helyen lesz ott. És akkor van ez a tevékenység jó helyen, ha ez egy olyan helyszínen van, amely nyugodt, szép, természetes környezet és jó levegő áll rendelkezésre.
Ő maga is azt gondolja, hogy ez a létesítmény nem okozott volna olyan károkat és terheléseket, amelyektől a lakosság tart. Viszont azt ki kell hangsúlyozni, – hiszen rókák, őzikék meg mókusok is szóba kerültek - hogy az Alpannóniás területen nincs védett érték, még csak nem is ZKK-s övezetben van, azaz nem is zöldterületnek van kijelölve a rendezési tervben. Minden ide vonatkozó rendelkezés kinyitotta a fejlesztés lehetőségét, amikor ezt a területet ajánlották a képviselő-testületnek elfogadásra. Neki meggyőződése, hogy sem a kerékpáros egyesületnek, sem a képviselő-testületnek nincs oka a döntés miatt szégyenkezni.
Azért nagyon erős félelmek is meg lettek fogalmazva, pld. olyanok, hogy a játszótérről kifutó gyerekeket el fogják ütni a kerékpárosok. Ezek sajnos olyan szinten beágyazódtak az érintettekbe, hogy ezzel nincs okunk vitatkozni.
A képviselő-testületnek tudomásul kell vennie: ezt a döntést a közvetlen környéken élő lakosság nem fogadja el. Még akkor sem, ha esetleg egy tágabb lakosságnak ez szép és jó lenne.
Ezt olyan arányban fejezték ki, ami után azt kell mondani a képviselő-testületnek – fenntartva azt, hogy nem volt rossz gondolat, nem volt önző gondolat, nem a kerékpárosok kénye-kedve szerinti gondolat volt, hanem egy alapvetően jó fejlesztési elképzelés volt – de mivel a lakosság köszöni, de nem szeretné, így máshová kell vinni a pumpapályát.
Az is tény, hogy lehet ennek a területnek így is pozitív hasznosítása, hiszen 8000 m2-ről beszélünk. A natúrparknak már korábban adódott egy olyan pályázati lehetősége, mely szerint a multifunkcionális épülettől felfelé eső részen egy környezeti terhelés nélkül működő, mobil épületet helyeznének el. Ezt a képviselő-testület mint a terület tulajdonosa „megengedte”, a pályázatot a natúrpark azóta meg is nyerte. De ez a két elképzelés sem zárná ki egymást. Van a natúrparknak további elképzelése is arról, hogy a szóban forgó területen bizonyos nyugalmi infrastruktúrákat szeretnének elhelyezni, de ez még csak elképzelés. Az viszont szerencsés lenne, ha – mivel máshol lenne a pumpapálya – az ilyen elképzelések itt teret kaphatnának.
Képviselő úrnak sem kell szégyenkeznie a szeptemberi döntése miatt, mert az egy jó meggyőződéssel meghozott döntés volt.

Kiss Zoltán Miksa azt gondolja, hogy nem kötelező minden területet hasznosítani.
Milyen jó lenne, ha azt néhány olyan területet, ami még megmaradt, békén lehetne hagyni. Az a feltételezés, hogy akkor van csak valami hasznosítva, ha építünk rá valamit: ez óriási tévút egy város életében.
Neki az nagyon rosszul esett, amikor egy ülésen azt javasolta, hogy a „szicíliai” Fő terünk és a mellette lévő szabad terület között legyen egy árnyékos rész, ezért a tömbbelsőbe fákat kellene ültetni. Polgármester úr erre azt mondta, hogy „még nem alakult ki, hogy azt a területet milyen célra hasznosíthatnánk”. Pedig azt a területet még véletlenül sem kell más célra hasznosítani. Véleménye szerint még a munkaügyi központ épületének a tömbbelsőbe való építése is „bűncselekmény” volt. A város Fő teréhez szorosan kapcsolódó üres terület beépítése is az lenne.
Sajnálatos a kerékpárosok ellen felzúdult népharag, pedig szerinte a város turizmusának egyik óriási lehetősége a kerékpáros turizmus lehetne. Neki ez szilárd meggyőződése. Sajnos megszokásból a száguldó biciklisek meg az erdőben ugratót építő kerékpárosok miatt kialakult ugyan egy bizonyos ellenszenv, de a másik oldalt is figyelembe kellene venni, hiszen mind a fiataloknak, mind az idősöknek nagyon jó dolog a kerékpározás. Az idegenforgalom nagyon nagy mértékben tudna ebbe az irányba fejlődni. Egyébként egy komolyabb bicikli egy középkategóriás autó árával vetekszik – el lehet képzelni, hogy milyen rétegek jönnének Kőszegre kerékpározni. Természetesen nem lenézve a hátizsákos turistákat, sőt, velük együtt, az erdőben nagyon szépen megférne a kerékpározás és sétálás is egymás mellett.
Egyébként neki vannak olyan emlékei a 30 évvel ezelőtti időkből, amikor az erdészet és a natúrpark akkori átalakuló dolgozói kikergették őt az erdőből amikor ott lovagolt. Akkor még nem volt kormányprogram, hogy lovasnemzet vagyunk, azóta már lovagolni is mindenhol lehet. (