Az opera a várost ért és győzelemmel zárult ostrom történetének egy izgalmas részletét meséli el. A hatalmas török sereg nem bírt el a csekély létszámú magyar csapattal. Noha az ellenség bejutott a várba, már a zászlójukat is kitűzték, a védők is a halálra készültek, de ekkor a török alkut ajánlott...

Gárdonyi Géza „Egri csillagok” című regénye a törökkori ostromról országhatárt átlépve híressé tette Eger városát. Hasonló sikerek várományosa az a kőszegi opera, ami egy trilógia első része és hamarosan bemutatják a miskolci operafesztiválon.

A két fiatalember, Horváth György Tibor és Szilágyi Miklós több éve Kőszeget választotta lakóhelyéül. Barátságuk, zeneszeretetük, történelem iránti érdeklődésük már rég adott volt, a város hangulata az ihletet adta ahhoz, hogy gondolatban eljussanak egy történelmi opera megírásához. Idővel némi szerencse is társult a lelkesedésükhöz egy alkotói pályázat formájában, így 2011 szeptemberében láttak neki ahhoz, hogy az opera vázát megalkossák. Félév telt el, mire az érdemi munka elkezdődhetett. A dallamvilág a történethez szorosan kapcsolódva archaizáló, az ostrom hangulatát felidézve nagyszámú török hangszer megszólaltatása érzékelteti a túlerőt. „A cintányér nem maradhatott ki, hiszen annak a készítésében a törökök máig mesterek” – mondja Szilágyi Miklós, amikor a felidézi a zeneszerzés részleteit.

A szövegkönyv végleges verziója 2012 júliusában készült el, augusztusig elkészült az első öt jelenet zenéje is. A szeptember a zeneszerző számára pihenéssel telt. Véletlen, hogy a szerző pont az év kilencedik hónapjában tartotta a munka böjtjét, vagy oly mértékben hatott rá a törökvilág, hogy ő is ramadánt tartott? Talán maga sem tudja… Végül, még a december beköszönte előtt az utolsó három jelenet is teljesen elkészült. Ekkortájt jelent meg a nemzetközi operaíró verseny kiírása is, amire a zeneszerző-szövegíró páros sikeresen pályázott és művük bekerült a finalisták közé.

A döntős darabot az operafesztivál közönsége a Miskolci Nemzeti Színházban a „felolvasó operaszínházban” (félszcenírozott előadásban) zongorakísérettel 2013. június 22-én ismerheti meg. Másnap pedig az Operaverseny Gálaműsorban nagyzenekari kísérettel részletek hangzanak el minden döntős operából.
Az operaíró pályázat nyertese azon pályamű, amely a neves nemzetközi zsűri, illetve a közönség szavazatát összevetve a legtöbb szavazatot kapta.

Horváth György Tibor szövegíró ezt írja önéletrajzában: „Vallom: a mű a fontos, nem az, aki írta. Homéroszról semmit sem tudunk, mint ahogy nem ismerjük annak az embernek életét sem, aki Shakespeare néven megírta nekünk a drámairodalom felét. De ha már magamról kell írnom: a Vízivárosban születtem, de a Nyolcadik kerület nevelt fel, és ezt nem tudom a sorsnak elégszer megköszönni. A drámaírást Molnár Ferenctől tanultam, akinek a Grundja a szomszéd utcában volt, de Krúdy sem járt messze, a Két Oroszlán fogadó csak néhány száz méterre volt az otthonomtól. Most választott városomban: Kőszegen élek. Megihletett ódon levegője, a házak, az udvarok, az öreg falak, ahol megállt az idő, és a vén gesztenyefák alatt itt maradt a középkor. Első operámat nekik, a vén falaknak és ennek az ékszerdoboz szerűen gyönyörű kis városnak írtam. Megfáradt zenészként tollat ragadtam kezembe, hogy egy opera szövegkönyvében elmeséljem ennek a csodás helynek a legszebb történetét.”

Szilágyi Miklós zeneszerző jelenleg a Debreceni Egyetem Zeneművészeti Karának hallgatója karmester szakon. Magáról így ír: „1987-ben láttam meg a napvilágot, és életem első két évtizedét egy szigetközi faluban, Halásziban töltöttem. Korán kezdtem el a zenét megismerni az ütőhangszereken keresztül, de hivatásomul csak a gimnázium elvégzése után választottam azt. Szombathelyen énekelni, és vezényelni tanultam, és megéreztem a zeneszerzés aromáját is, rengeteget tanulva tanáraim mellett Sztravinszkijtól, Bartóktól, és később Hidas Frigyestől. Megismertem a szép zene varázsát, és a „csúnya” zenében fellelhető szépségeket, de mindenekelőtt a ritmus döbbenetes erejét.

Szerencsés körülmények sorozatának köszönhetően kerültem Kőszegre 2009-ben, ahol Kőszeg Város Fúvószenekarának karnagyaként dolgozva megismertem a fúvóshangzást, betekintést nyertem a hangszerelésbe, és nem kis mértékben átformáltam zeneszerzésről alkotott elképzeléseimet. A (fúvós)zenéről szerzett tudást Debrecenben igyekeztem tovább mélyíteni.
Zenei elképzeléseimet a gyökereim iránti tisztelet, a tradíciók őrzése, és az újító, megújító szándék vezérli. Az Ostrom Opera megírása kiváló alkalmat teremtett arra, hogy megpróbáljam kialakítani mindezek ötvözetét, hátteret festve egy gyönyörű, furcsa, és izgalmas történetnek, amit a magyar történelem lapjaira írtak.”

További információ:
Szilágyi Miklós és Horváth György Tibor; e-mail: ostromopera@gmail.com
Szilágyi Miklós telefonszáma: 30/ 29 22 065