A könyvben évről-évre szebbnél szebb ceruza-, tollrajzok, majd akvarellek örökítik meg a szőlő hajtásait. A bejegyzésre minden évben Szent György-napkor, április 24-én kerül sor.

A tájegység múltjában és jelenében is kiemelkedő szerepe van a szőlő- és bortermelésnek. A város birtokában 1755-ben már 45 hold volt. Kétségtelen, hogy ez idő tájt szegénynek, gazdagnak, egyénnek és közösségeknek a fejlett céhes ipari, kereskedelmi tevékenység mellett a borászat is fontos, ha nem a legfontosabb bevételi forrása volt.

Nem csak a bortermés gazdasági fontossága, hanem az a sajátos embersors - szőlő - bor kapcsolat késztette a várost a Szőlő Jövésnek Könyve 1740. évi megnyitására. A művelődéstörténeti szempontból is felbecsülhetetlen értékű könyv születésének oka az első lapján olvasható sorokból kitűnik. Nem véletlenül esett egybe évszázadokon át a szőlőhajtások bemutatása a bíróválasztás fontos eseményével.



"Eleitűl ezen N(emes) Városban bévett szokás szerint Szent György napján, úgy, mint szokot, Bírói Választás napján az Hegy Mesterek az Tanátsházba szoktak szőlő jöviseket (hajtásokat) hozni, mellyek által az Városy Lakósok is az Borbéli terméshez reménységhek volt, ezen jövisek ekkoráigh könyvben nem rayszoltattak, következendőképpen Emberekk elméjébül is kihültek, hogy azért az Posteritás is megh tudhassa minémő boldogh lés boldogtalan Sorsra jutott ezen Városnak állapottya, ezen belől irt mód szerint következik az esztendők száma, mellyben continius temporibus de Anno ad Annum minémő jövisek lettenek, azokon minémő bor is termett."
A rügyfakadás a város bortermelő lakosságán kívül elsősorban a város gazdaságpolitikájáért felelős, újonnan választott bírót érdekelte. A szőlőkönyvben évről-évre szebbnél szebb ceruza-, tollrajzok, majd akvarellek örökítik meg a szőlő hajtásait.

A Szent György-napokon az ünnepi hangulat, a várakozás öröme, izgalma szinte tapintható. A hegyőröket a napkelte a különböző dűlők szőlőiben találja, ahol "megszedik" a hajtásokat a vesszőkről.

Készülődnek a Városi Fúvószenekar-, a Hajnalcsillag Néptáncegyüttes tagjai, a Borbarát Hölgyek Egyesülete, a Borbarátok Egyesülete, stb., akik a Károly Róbert térről indulva tánccal, fúvósmuzsikával érkeznek a fellobogózott polgármesteri hivatal elé. Amire a hajtások a kőszegi polgármester elé bemutatásra megérkeznek, a tér zsúfolásig megtelik érdeklődőkkel.

A szakcsoport elnökének az előző évi bortermést és a jelen szőlőhajtásait bemutató értékelő gondolatai után a polgármester átveszi a hajtásokat, és fogadóbeszédével megnyitja a Szent György napi ünnepségsorozatot. Az egybegyűltek a fúvószene ritmusára igazítva lépteiket, a Jurisics-vár lovagtermébe mennek, ahol a hajtásokat berajzolják a Szőlő Jövésnek Könyvébe.

Megkezdődik, a megyei borverseny, hazai és külföldi szaktekintélyek közreműködésével. A több napos eseménysorozat alatt a gazdák bor utakat szerveznek pincéikhez a hegyekbe, a szakcsoport kőszegi borok kóstolójára invitálja az érdeklődőket. Szakmai előadások hangzanak el a szőlészet teendőiről, a termesztés és borkezelés korszerű irányairól és az országos aktuális kérdésekről. A rendezvénysorozatot komolyzenei koncertek, fúvószenekari hangverseny, táncház színesíti.