Jegyzőkönyv: 2019. November 28., Csütörtök, 09:00 óra, Városháza tanácskozó terme: nyilvános ülés

K/913-18/2019. szám.


J E G Y Z Ő K Ö N Y V

Készült Kőszegen, Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete által a 2019. november 28-án, 9 órai kezdettel, a Városháza tanácskozó termében megtartott nyilvános üléséről.

Jelen vannak:
Básthy Béla polgármester, Terplán Zoltán alpolgármester,
Fekete-Pataki Edit, Gelencsér Attila, Harkai Norbert, Kiss Péter, Kiss Zoltán, Rába Kálmán, Sas Norbert, Takácsné Varga Ágnes, Táncsics Péter és Velkyné Ball Andrea képviselők (12 fő).

Tanácskozási joggal vannak jelen:
Dr. Zalán Gábor jegyző,
Németh Ildikó városüzemeltetési osztályvezető, Mezei Virág igazgatási és építéshatósági osztályvezető, Cserkutiné Stipsics Edina pénzügyi és gazdálkodási osztályvezető, Fekete Balázs fejlesztési irodavezető, Bertók Sándor főépítész, dr. Abért Alíz jegyzői referens,
Pócza Zoltán a Jurisics-vár Művelődési Központ és Várszínház, Révész József a Kőszegi Múzeum valamint Lajos Tiborné a Chernel Kálmán Városi Könyvtár igazgatója, Guttmann Ferencé a Központi Óvoda, Gyuráczné Kiss Marietta az Újvárosi Óvoda vezetője, Raposa Helga a Kőszegi Szociális Gondozási Központ vezetője, Kovács István a Kőszegi Városüzemeltető Kft. igazgatója, valamint a könyvvizsgálatot végző Consultatio Kft. részéről Kőhalminé Major Judit könyvvizsgáló.
Az ülésen jelen van még dr. Kapiller Sarolta a Kőszegi Járási Hivatal vezetője.

Básthy Béla polgármester üdvözli a november havi rendes képviselő-testületi ülésén megjelenteket. Megállapítja, hogy a képviselő-testület létszáma teljes, így az ülés a 12 fővel határozatképes.

Elsőként Sas Norbert, a vagyonnyilatkozatokat ellenőrző és nyilvántartó bizottság elnökeként tájékoztatja a jelenlévőket, hogy a polgármester, az alpolgármester és valamennyi képviselő a vonatkozó jogszabályok értelmében, a választást követő 30 napon belül eleget tett vagyonnyilatkozattételi kötelességnek és így a mai ülésen érdemben és joggal részt vehet.

Básthy Béla jelzi, hogy a módosított SZMSZ-nek megfelelően az ülés előtt lett kiosztva a képviselők számára az előző ülés óta történt időszak fontosabb eseményeiről szóló beszámoló. (jegyzőkönyvhöz csatolva.) A rengeteg programból is látható, hogy Kőszegen mindig történik valami.

Hozzászólások a napirendhez:

Táncsics Péter képviselő egy kérdést és egy javaslatot tesz. A képviselő-testület idei munkaprogramjában az októberi ülésre volt tervezve a város környezeti állapotáról szóló jelentés. Ez az októberi ülésen is elmaradt, a mai napirenden sem szerepel. A téma fontosságára és aktualitására való tekintettel kérdezi, hogy erre még az idén sor kerül-e?
Mivel az alakuló ülésen nem lettek megválasztva a bizottságok tagjai teljes létszámmal, az SZMSZ 52 § (2) bekezdése alapján javasolja, hogy ez legyen ma pótolva. A hiányzó külső bizottsági tagok megválasztására az Összefogás Kőszegért Egyesület tenne javaslatot. Kéri, hogy ezt tűzze napirendre a képviselő-testület.

Básthy Béla jelzi, hogy ő bizottsági tag választásra vonatkozóan nem terjesztett elő javaslatot, ennek ellenére a képviselő úr javaslatát azonnal szavazásra bocsátja.
A képviselő-testület 4 igen, 8 nem szavazattal elveti, hogy a mai napon kerüljenek megválasztásra a bizottságok hiányzó külső tagjai.

Dr. Zalán Gábor jegyző a napirenddel kapcsolatban kéri, hogy a meghívón szereplő, „Központi orvosi ügyelet ellátására közbeszerzési eljárás megindítása” c. napirendet ma ne tárgyalja a képviselő-testület. Ennek finanszírozásáról csak tegnap kapott a hivatal információt, ezért nem volt kellő idő az előkészítésre.
Az új képviselők miatt jelzi, hogy képviselő-testület munkatervében szereplő rendes üléseken kívül vannak rendkívüli ülések is. Legtöbbször azért kell rendkívüli ülést tartani, mert főleg közbeszerzési ügyekben, a Kbt.-ben szereplő határidőket másként nem lehetne betartani. Már most jelzi, hogy előre láthatóan december 9-én lesz majd rendkívüli ülés, mert korábban indított közbeszerzési eljárásokban kell döntéseket hozni. Javasolja, hogy akkor legyen elindítva majd az orvosi ügyeletre vonatkozó közbeszerzési eljárás is.

Básthy Béla Táncsics Péter kérdésére válaszolva elmondja, hogy a környezeti állapotról szóló jelentés valóban az októberi ülésre volt tervezve, de akkor az alakuló ülés volt. A munkaerőpiaci helyzetről szóló előterjesztés pedig a mai, novemberi ülésre volt tervezve eredetileg. Mivel ma is elég sok a napirend, ezért úgy gondolja, hogy ha nincs döntési kényszer, akkor a helyzetek megismerésére vonatkozó napirendek késedelmet szenvedhetnek az nem baj. A választás elég sok feladatot adott a hivatalnak és mindenkinek. Hogy decemberre elő lehet-e terjeszteni, az majd kiderül.

Mivel további észrevétel nem hangzik el, a polgármester szavazásra bocsátja a meghívón szereplő napirendet – a zárt ülés nélkül. A képviselők 12 igen szavazattal az alábbi napirendet hagyják jóvá:


N A P I R E N D:

1/a. A 2019. évi költségvetésről szóló 2/2018. (II. 15.) önkormányzati rendelet módosítása.
Előadó a polgármester nevében: Cserkutiné Stipsics Edina pénzügyi és gazdálkodási osztályvezető.
1/b Beszámoló a 2019. évi költségvetés III. negyedévi teljesítéséről.
Előadó a polgármester nevében: Cserkutiné Stipsics Edina pénzügyi és gazdálkodási osztályvezető.
2. A helyi adókról szóló 35/2012. (XII. 1.) önkormányzati rendelet módosítása.
Előadó a polgármester nevében: Mezei Virág igazgatási és építéshatósági osztályvezető.
3. Az önkormányzati tulajdonú lakások bérleti díjáról szóló 7/2019. (III. 29.) önkormányzati rendelet módosítása.
Előadó a polgármester nevében: Mezei Virág igazgatási és építéshatósági osztályvezető.
4. A Kőszegi Közös Önkormányzati Hivatal köztisztviselői 2020. évi illetmény-alapjának és illetménykiegészítésének megállapításáról szóló önkormányzati rendelet megalkotása.
Előterjesztő: Dr. Zalán Gábor jegyző.
5. A Kőszegi Közös Önkormányzati Hivatal működési rendjéről szóló szabályzat, valamint a közös hivatal létrehozásáról szóló megállapodás módosítása.
Előterjesztő: Básthy Béla polgármester.
6. A Kőszegi Települési Értéktár Testület beszámolója.
Előterjesztő: Révész József elnök, múzeumigazgató.
7. A Kőszegi Városi Múzeum középtávú stratégiai terve.
Előterjesztő: Révész József elnök, múzeumigazgató.
8. Feladatátvállalási megállapodás kötése a Kőszegi Triatlon és Úszó Klubbal.
Előterjesztő: Básthy Béla polgármester.
9. A Kőszegi Szociális Gondozási Központ előirányzat átcsoportosítási kérelme.
Előterjesztő: Raposa Helga intézményvezető.
10. A Központi Óvoda és Bölcsőde Többcélú KIKI munkakör módosítására vonatkozó kérelme.
Előterjesztő: Guttmann Ferencné intézményvezető.
11. A VASIVÍZ Zrt. Igazgatóságába és Felügyelő Bizottságába delegálás.
Előterjesztő: Básthy Béla polgármester.
12. A Kőszegi Közös Önkormányzati Hivatal Stratégiai Ellenőrzési Tervének (2020-2023) jóváhagyása.
Előterjesztő: Dr. Zalán Gábor jegyző.
13. A 2020. évi ellenőrzési terv jóváhagyása.
Előterjesztő: Dr. Zalán Gábor jegyző.
14. Együttműködési megállapodás megkötése a BMSK Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt.-vel.
Előadó a polgármester nevében: Németh Ildikó városüzemeltetési osztályvezető.
15. Vagyonügy: Elővásárlási jogról szóló nyilatkozat a 6088/4 hrsz-ú ingatlan tekintetében.
Előadó a polgármester nevében: Németh Ildikó városüzemeltetési osztályvezető.


A lejárt határidejű határozatokról szóló jelentésekkel, valamint az átruházott jogkörben hozott döntésekről szóló beszámolóval kapcsolatban sem kérdés, sem hozzászólás nem hangzik el. A képviselők mindkét dokumentumot 12-12 igen szavazattal fogadják el.


Az 1/a. és 1/b. napirendi pont tárgyalása:

A 2019. évi költségvetésről szóló 2/2018. (II. 15.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló rendelettervezet, valamint a 2019. évi költségvetés III. negyedévi teljesítéséről szóló beszámoló tervezete csatolva a jegyzőkönyvhöz.

Cserkutiné Stipsics Edina szóbeli kiegészítésben elmondja, hogy az államháztartásról szóló CXCV. törvény 34. § (4) bekezdése értelmében negyedévenként van lehetőség az éves költségvetés módosítására. A 2019. évi költségvetés jelenlegi módosítása a július 1. és a szeptember 30. közötti időszakról szól. Összességében 169,824 millió Ft a változás, így az önkormányzat költségvetési főösszege 4,488 milliárd Ft mind a bevételi, mind a kiadási oldalon. Az 1. információs tábla tartalmazza az előirányzat változásokat: a központi előirányzatokból adódó változásokat, a pályázati támogatásokat, valamint a képviselő-testület döntéseiből adódó átvezetéseket.

Kérdések és hozzászólások:

Sas Norbert jelzi, hogy a pénzügyi bizottság mindkét előterjesztést megtárgyalta és a képviselő-testületnek elfogadásra ajánlotta.

Kőhalminé Major Judit könyvvizsgáló hozzáfűzi, hogy az előirányzat módosítások az eredeti költségvetéshez képest tartalmazza az előirányzat változásokat. Ezek megjelennek a bevételi és a kiadási oldalon is. A könyvvizsgálat úgy értékeli, hogy a költségvetés az előirányzatok szintjén egyensúlyban van.

Táncsics Péter úgy véli, hogy az előterjesztés értelmében nagyon fegyelmezett és kiegyensúlyozott a 2019. évi költségvetés. Viszont a Kőszeg és Vidéke egyik számában a jegyző úr nemrég úgy nyilatkozott, hogy „guruló forintja” nincs az önkormányzatnak. Ezek szerint nincs pénzügyi megtakarítása, mobilizálható vagyona a városnak, amihez váratlan esemény esetén hozzá lehetne nyúlni. Az iparűzési adót illetően várhatók-e olyan jogszabályváltozások, amelyek megváltozathatják annak felhasználását?
Van-e esetleg olyan pénzügyi intézkedés, amit még decemberben meg kellene hozni annak érdekében, hogy a költségvetés kiegyensúlyozott legyen?

Cserkutiné Stipsics Edina már többször tisztázta, hogy a „guruló forint” és a költségvetési egyensúly között eltérés van. Előirányzat fedezet van a költségvetésben, de ez nem azt jelenti, hogy jelen pillanatban van forrás is mindenre. Ezért azokat a kiadásokat, amelyekre nem érkezett be a megfelelő fedezet, azokat az idén nem is indították el. Más, egyéb intézkedésre nincs szükség, mert az önkormányzat számláján lévő pénzügyi forrás elegendő a kötelező feladatok ellátáshoz és az év végi működéshez.
A jövő évet tekintve, a központi költségvetés felé az igénylést benyújtották, az állami költségvetést elfogadták, de azok a bizonyos szorzók csak később lesznek ismertek. Az intézményvezetőktől az előzetes adatokat már megkérték. Ha tud, a decemberi ülésen ismertetni fogja a fő számokat, illetve azt, hogy várhatóan mekkora összeggel kell ehhez hozzájárulni, szükség lesz-e külső forrásra.

Básthy Béla kiemeli még, hogy a kőszegi újságban a jegyző úr által elmondottak egy konkrét kérés elutasításáról szóltak, nem arról, hogy mobilizálható vagyona van-e az önkormányzatnak és ez nagyon nem mindegy. Ez az előterjesztés most arról szól, hogy a februárban elfogadott 2019. évi költségvetés hogyan teljesül. Ennek a lényege az, hogy érkeztek be források, plusz bevételek, de azok célzottak.
A választásokat követően természetesen áttekintették a bevételi forrásokat, a kötelezettség vállalásokat és azt a magatartást követték, ami elvárható volt: azokat a kiadásokat, amelyekre vagyonhasznosítási bevétel nem érkezett be, azok nem is lettek elindítva.

További észrevétel nem hangzik el, így a polgármester lezárja a vitát. Elsőként a rendelettervezetet bocsátja szavazásra. A képviselő-testület 12 igen szavazattal az alábbi rendeletet alkotja:


Kőszeg Város Önkormányzata
Képviselő-testületének
20/2019. (XI. 28.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat 2019. évi költségvetéséről szóló
2/2019. (II. 15.) önkormányzati rendelet
módosításáról

(A rendelet szövege a jegyzőkönyv melléklete.)

Ezután a képviselők 12 igen szavazattal az alábbi határozatot hozzák:


206/2019. (XI. 28.)
képviselő-testületi határozat

Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az önkormányzat 2019. III. negyedévi gazdálkodásáról szóló beszámolóját elfogadja.


A 2. napirendi pont tárgyalása:

A helyi adókról szóló 35/2012. (XII. 1.) önkor-mányzati rendelettervezet csatolva a jegyzőkönyvhöz.

Mezei Virág igazgatási és építéshatósági osztályvezető szóbeli kiegészítésében elsőként arra utal, hogy azért most került a helyi adók módosítása előterjesztésre, mert amennyiben adó emelésre, azaz súlyosbításra kerül sor, azt november végéig – legalább a bevezetése előtt 30 nappal - el kell fogadni. Adókönnyítésre, kedvezmények bevezetésére lehetőség van év közben is.
Kiemeli, hogy az önkormányzatnak sok kötelező és önként vállalt feladata van, többek között olyanok is, amelyekre az állami normatíva nem elegendő, így szükség van a működési kiadásokhoz is forrásokra, de sok beruházás is folyamatban van. Azaz az önkormányzat életében nagyon nagy szerepet játszik a helyi adó bevétel.
Ezt figyelembe véve két adónem emelésre tesznek javaslatot. Az egyik az építményadó. A rendelet-tervezet szerint a kereskedelmi egységek után fizetendő építményadó 200 m2 alapterületig 350 Ft/m2-ről 500 Ft/m2-re változna, a 200 m2 feletti rész után 1.000 Ft/m2-ről 1.200 Ft/m2-re emelkedne. Ez a változtatás a 200 m2 alatti rész vonatkozásában kb. 220 adóalanyt, a 200 m2 feletti rész vonatkozásában kb. 30 adóalanyt érint. Az építményadó mértékének emeléséből származó többletbevétel kb. 5,7 M Ft lenne. Építményadó esetében a megállapítható legmagasabb mérték 2020-ban 1.951 Ft/m2 lenne.
A rendelettervezet másik része a kommunális adó felemelése lenne. Ennek korábbi változtatásairól készített egy táblázatot, amelyet az anyaghoz csatolt. 2013. december 31-ig 11 ezer Ft volt Kőszegen a kommunális adó, 2014-től 9000 Ft-ra csökkent. Most 14 ezer Ft-ra tesznek javaslatot, ami elsőre talán magasnak tűnik, de ez az adózóknak havi szinten 417 Ft többletet jelent.
Garázsok esetében az adó mértéke évi 6.000 Ft-ról 7.500 Ft-ra emelkedne, ami éves szinten csupán 1.500 Ft-ot jelent az adóalanyoknak. Az önkormányzat ezzel kb. 1,7 M Ft többletbevételt érne el.
Mivel a helyi adóról szóló törvény lehetőséget biztosít további kedvezmény, mentesség megállapítására is, az ülés előtt kiosztotta a rendelettervezet legújabb változatát, amely ezeket is tartalmazza. Ennek értelmében mentes lenne az adó fizetése alól az a magánszemély, akinél az egy főre jutó jövedelem a családban nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 200%-át, azaz az 52 ezer Ft-ot. Az adó 50%-át kellene fizetni továbbra is a polgárőröknek (ez eddig is megvolt), annak, aki nyugellátásban vagy rokkantsági ellátásban részesül és nem haladja meg a jövedelme a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 400%-át, azaz a 114 ezer Ft-ot; továbbá az a magánszemély, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 300%-át, azaz a 85.500 Ft-ot.
Úgy gondolja, hogy ez a kedvezményrendszer kicsit árnyalja az emelést. Továbbá: a helyi adókról szóló törvény további kedvezményekre is lehetőséget (pld. részletfizetési kedvezmény) de ezekre külön eljárás után kerülhet sor.

Kérdések és hozzászólások:

Sas Norbert a pénzügyi bizottság véleményét ismerteti. A bizottság ülésén még nem voltak ismertek a most elmondott kedvezmények, ezért a bizottság túlzónak tartotta a kommunális adó 14 ezer Ft-ra történő emelést, így 7 igen, 2 nem szavazattal a maximum 12 ezer Ft-ra történő emeléssel értett egyet.

Básthy Béla elsőként azt hangsúlyozza ki, hogy az előterjesztő természetesen nem önállóan tesz javaslatot ilyen döntésekre, együtt gondolkodás után formálódik az előterjesztés. Az alakuló ülés óta nagy nyomás mellett kellett ezen dolgozni, meg más feladatokon is, de itt a hatályba léptetés még sürgetőbbé tette az adórendelet módosítását.
Kőszegen az iparűzési adó a maximális szinten, azaz a „plafonon” van kiszabva. Ha a képviselők megnézik a számokat, akkor a helyi adó bevételek 2014, óta mintegy 10%-kkal növekedtek. A kommunális adó pedig gyakorlatilag évek óta ugyanannyi. Azt gondolja, hogy amikor 2013-ban a képviselő-testület 12 ezer Ft-ról 9 ezer Ft-ra csökkentette le az adót, az egy jószándékú döntés volt ugyan, de a város pénzügyi-anyagi kondícióit figyelembe véve kicsit nagyvonalú is volt. Nem arról volt szó ugyan, hogy az önkormányzathoz nem várt bevétel érkezett volna, inkább az a remény volt a képviselő-testületben, hogy gyorsan és jelentősen változik majd a város pénzügyi helyzete.
Bár az 5000 Ft-os kommunális adóemelés %-osan jelentősnek tűnik, a polgároknak fizetendő havi 417 Ft-os havi többlet mégsem tűnik soknak. Az önkormányzatnak ezzel a plusz 30 millió Ft-tal sokkal nagyobb mozgástere lesz, de a kedvezmények jóváhagyásával a bevétel meghaladja majd a 20 millió Ft-ot. Az előterjesztett javaslatok azért még messze vannak a plafontól, nincs is ilyen szándék. Mindenkinek tisztában kell lennie azzal, hogy az önkormányzat kiadásai 2014-től kezdve nem 10%-kkal nőttek, hanem jóval többel. Szerencsés lett volna, ha bizottságok is véleményezhették volna a kedvezményezettek körét. Azt mindenképpen el akarták kerülni, hogy azok a szociálisan rászorulók, akik egyébként települési támogatásban részesülnek, azoktól helyi adóként visszavegye az önkormányzat ugyanazt az összeget. Ezek figyelembe vételével készült el az előterjesztés. Főleg az egyedül élők vannak nehéz helyzetben, mert aki egyedül van, annak mindig nehezebb a megélhetés. Az Idősügyi Tanács tárgyalásra alkalmasnak találta az előterjesztést. Ha a kedvezmények mértékét kevésnek tartaná a képviselő-testület, akkor arra van lehetőség növelni későbbi időpontban is. Viszont aki nem szociálisan rászoruló – főleg az elmúlt évek bérelemeléseit tekintve – annak szerinte reális lenne ez az adó emelés Kőszeg város közös feladatainak az ellátása érdekében.

Rába Kálmán először azt hangsúlyozza ki, hogy a bizottsági munka mindig szakmai. Az szerinte nem állja meg a helyét, hogy maga az adóemelés azért nem támogatható, mert a bizottság anyagában ez nem szerepelt, ugyanis a bizottsági előterjesztés szerint: „az adómentesség és az adókedvezmények eseteit az önkormányzati rendelet valamint az adózás rendjéről szóló törvény tartalmazza”.
Összességében neki a következő a véleménye: arról nem volt szó a választások előtt, hogy már az új képviselő-testület első rendes ülésén megjelenik a kommunális adó felemelése 5 ezer Ft-ttal. Az szerinte nem indok, hogy ez csak havi 417 FT-ot jelent, mert ha valaki kap egy pofont, akkor az mindegy, hogy több részletben kapja meg. Nem ezzel kampányolt a város vezetése a választások előtt.
Többször elhangzott, hogy a kormány alulfinanszírozza az önkormányzatokat, továbbá, hogy még a kötelező feladatokra sem érkezik elég fedezet. Mekkora az a rés, amit ez jelent?

Cserkutiné Stipsics Edina ismét elmondja, hogy erről csak decemberben tud legkorábban tájékoztatást adni, azaz arról az összegről, hogy az intézményeknek adott támogatásokon felül mekkora összegre lesz még szükség.

Básthy Béla szerint azt nem mondta senki, hogy alul lennének finanszírozva az önkormányzatok. Az van mindenhol leírva, hogy az önkormányzatok a kormánytól kapott támogatásból és saját bevételeikből látják el a feladataikat. A magyar törvénykezés épít arra, hogy az önkormányzatok a saját bevételeiket a kötelező feladatokra is használják. Az tény, hogy a kötelező feladatokra (közlekedés, utak, intézmények fenntartása) ezek szűkösen elegendők, de ez mindenhol így van.

Harkai Norbert az építményadóra lenne konkrétan kíváncsi. Pld. a régi Balog iskola épülete – ami biztosan van 2000 m2 – vagy a régi SZOT épülete után fizetnek-e építményadót? Van-e az előterjesztő által vezetett osztálynak bombabiztos, megkerülhetetlen módszere arra, ami alapján az építményadót fizetik? Nehogy az legyen, hogy aki eddig fizetett rendesen, az még többet fog fizetni, aki meg kikerülte, az továbbra se fog, azaz: van-e rés a pajzson?

Mezei Virág elmondja, hogy ennél a két adónemnél jól behatárolhatók az adótárgyak, hiszen annak az ingatlannyilvántartás az alapja. A két ingatlan esetében, ha tudná, akkor sem mondhatná meg az adótitok miatt, hogy fizetnek-e építményadót és mennyit. Az ezzel foglalkozó ügyintézők folyamatos ellenőrzéseket végeznek, az új épületeket és a változásokat követik. Nyilván lehet, hogy valaki kimarad, de az adót 5 évre visszamenőleg is ki lehet vetni.

Kiss Zoltán jónak találja a bizottsági ülésen felvetett dolgokat, vagyis a kedvezmények bevezetését. Az öregségi nyugdíjminium négyszerese 114 ezer Ft, viszont egy kezdő pedagógus bére csupán 132 ezer Ft és ő soha nem fog bejönni a hivatalba szociális támogatásért. Már a bizottsági ülésen is elmondta, hogy el tud ugyan fogadni egy bizonyos kommunális adó emelést, de ez pszichés dolog, mert közel 60%-os adóemelésről van szó. Már most eddig is több állampolgár jelezte neki, hogy nem fogják befizetni. Szerinte kisebb mértékű emelésre lenne szükség. Ennek mértékét ő módosító indítványként úgy javasolná, hogy legyen visszaállítva a 12 ezer Ft + ezer Ft emelést még el tudna fogadni.

Táncsics Péter egyetért mindhárom előtte szólóval. Neki az a véleménye, hogy Magyarország miniszterelnöke, kancellárja és minisztere hétről hétre, napról napja tudatja a nyilvánossággal, hogy az ország kiváló gazdasági helyzetben van, nagyon jók a gazdaság számai. Éppen a napokban említette a miniszterelnök úr egy élő adásban, hogy 2020-ban is folytatni kell a magyar adófizetők és a vállalkozások terheinek csökkentését. Ezért szerinte ez az előterjesztés, amely nyíltan leírta, hogy „az állami normatíva a kötelező önkormányzati feladatok ellátására is alig nyújt fedezetet” – ez tabut döntögető megfogalmazás volt. Ezzel mindenki egyetérthet. Mindezek tudatában nem adóemelésre, hanem az adók mértéken tartására továbbá a kivetett adók beszedésének nagyobb hatékonyságra van inkább szükség. Utóbbira az idegenforgalmi adó a jó példa, mert mindenki tisztában van azzal, hogy a szálláshelyek folyamatosan tele vannak, de az iparűzési adóbevétel nem ezt mutatja.
Szakmai, társadalmi, szociális és politikai szempontból sem támogatja az adóemelést, nem ért egyet vele – ahogyan az iparkamara sem.

Básthy Béla köszöni, hogy Táncsics Péter felhívta a figyelmet az iparkamara véleményére: Még mielőtt a végleges rendelettervezet elkészült volna, elküldték véleményezésre az iparkamarának, aki visszaküldte a választ azzal, hogy – településtől függetlenül – nem tartják indokoltnak az adóemelést. Ezután ők erre ismét válaszoltak, amelyre ismét azt írták, hogy 10%-s csökkenést tanácsolnak. Az iparkamara – érdekképviseltként – természetes, hogy a saját és a megye gazdasági érdekét tartja a szeme előtt. Más dolog az, hogy mi a helyzet itt Kőszegen.
„Magyarország jobban teljesít” mondja a kormány valóban, továbbá azt is, hogy ez a folyamat a vállalkozások adóterheinek a csökkentésével tovább növelhető. Való igaz, hogy ez bővíti a mozgásterüket, illetve a vállalkozási szférában valóban elképzelhető, hogy vannak eltitkolt adók – ahogyan Harkai Norbert is utalt rá.
Az önkormányzat adóemelési javaslata közül az egyik szintén a vállalkozásokat érintené, a másik a magánszemélyeket. A kereskedelmi egységeknél van a kőszeginél alacsonyabb, magasabb építményadó adó is.
Nem ért egyet Rába Kálmánnal abban, hogy „hazugság” hangzott el a bizottsági üléssel kapcsolatban, hiszen a korábbi rendeletet természetesen ismerte mindenki. De a további kedvezmény változások csak utána lettek kidolgozva, ugyanis a helyi adókról szóló rendelet nem volt összhangban a szociális rendelettel. Előbbiben 220% volt az egy főre jutó jövedelem meghatározva, míg az adórendeletben csupán 150%. Tehát utóbbiban nem voltak érvényesítve szociális szempontok. Ezeknek a háttérösszefüggéseknek a feltárása és kidolgozása időigényes volt, ezért került most kiosztásra.
Véleménye szerint nem pofon az adófizetési kötelezettség, mint ahogyan a villanyszámla sem – még akkor sem, ha részletekben kell megfizetni. De vannak szolgáltatások, amelyeknek díja van és azért kell beszedni az adókat, hogy fizetni lehessen a közszolgálatatásokat.
Nem döntögetett senki tabut az előterjesztésben foglaltakkal, mert az önkormányzatiság fennállása óta úgy van, hogy a feladatokat 2 komponens segítségével kell ellátni: állami finanszírozásból és saját bevételekből. Az idegenforgalmi adó beszedésének az eredményességét növelni mindig téma. Tudomása szerint jövő évtől az állam egy új, okoseszközzel megtámogatott rendszert fog bevezetni annak érdekében, hogy az IFA beszedése minél hatékonyabb legyen.

Mivel további észrevétel nem hangzik el, a polgármester lezárja a vitát. Jelzi, hogy az adókat külön-külön fogja szavazásra bocsátani.

Elsőként a kiosztott rendelettervezet 1. §-át bocsátja szavazásra, mely szerint a kereskedelmi egységeknél – kivéve szállásépület – esetében 200 m2 alapterületig 500 Ft/m2, a 200 m2 feletti rész 1.200 Ft/m2 legyen az építményadó összege. Ezt a képviselők 8 igen, 4 nem szavazattal elfogadják.

Ezután a polgármester a kommunális adó 9 ezer Ft-ról 14 ezer Ft-ra történő felemelését bocsátja szavazásra, amiről a képviselők a következők szerint szavaznak: 6 igen, 6 nem szavazat.
Mivel a javaslat nem kapta meg a kellő számú megerősítést, a polgármester szavazásra bocsátja Kiss Zoltán módosító javaslatát, aki 12 ezer Ft-ban javasolta a kommunális adót megállapítani. Ezt a képviselők 7 igen szavazattal, 5 nem szavazattal jóváhagyják.

A rendelettervezet 4. § (2) bekezdését, azaz a garázsok után fizetendő kommunális adó 7500 Ft-ra történő felemelését a képviselők 8 igen, 4 nem szavazattal fogadják el.

Ezután a polgármester, mint előterjesztő visszavonja a kiosztott rendelettervezet 3. §-ába foglalt kedvezményeket, mert azoknak így nem lesz meg a feltétele. Azt majd még megfontolja, hogy a decemberi ülésre előterjeszti-e újra ezt.

Ezután szavazásra bocsátja a fenti módosításokkal együtt az egész rendeletet. A képviselő-testület 12 igen szavazattal az alábbi rendeletet alkotja:


Kőszeg Város Önkormányzata
Képviselő-testületének
21/2019. (XI. 28.) önkormányzati rendelete
a helyi adókról szóló
35/2012. (XII. 1.) önkormányzati rendelet
módosításáról

(A rendelet szövege a jegyzőkönyv melléklete.)

A szavazás után Básthy Béla elnézést kér a szociálisan érintett rétegtől – mert nem ez volt a szándéka.


A 3. napirendi pont tárgyalása:

Az önkormányzati tulajdonú lakások bérleti díjáról szóló 7/2019. (III. 29.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló rendelettervezet csatolva a jegyzőkönyvhöz.

Mezei Virág igazgatási és építéshatósági osztályvezető szóbeli kiegészítésében elmondja, hogy a városüzemeltető kft., mint ingatlankezelő javaslata alapján készült az előterjesztés. Igazgató úr alaposan megindokolta a lakbérek felemelésére tett javaslatát. Kőszegen valamivel kevesebb, mint 300 bérlakás van, abból is mintegy 270 szociális alapon van bérbe adva és annak is a nagy része komfortos lakás.

Kovács István elmondja, hogy a piaci viszonyok és gazdasági okok miatt indokolt a lakbérek felemelése. Az ingatlankezelőnek törvényi kötelezettsége ezt benyújtani, bár az nem kötelező természetesen, hogy ez emelés legyen. Osztályvezető asszonynak az előterjesztéshez csatolt kimutatásából kiderül, hogy Kőszegen az elmúlt 10 évben 3 alkalommal volt lakbéremelés. Ebből kétszer az teljes körű volt, egy alkalommal pedig a komfortos lakásoknál a gázfűtéses és a vegyes tüzelésű lakások között lett különbség téve.
A most benyújtott, durván 20%-os emelés évekre lebontva, mintegy 4%-os emelést jelent.
Mindenki előtt ismert hogy pld. egy 50 m2-es lakás bérleti díja piaci viszonyok között, 50-80 ezer Ft körül van. Náluk egy ekkora lakás alaplakbére 35 ezer Ft. De az önkormányzati rendelet lehetőséget ad arra, hogy 2 jogcímen is csökkentve legyen a lakbér: az egyik a lakás műszaki állapota, a másik a bérlő szociális helyzete. Ezeket általában alkalmazzák is, hiszen az önkormányzat tulajdonában sajnos már csak a legrosszabb állapotú lakások maradtak, amelyeket általában szociálisan rászorulók veszik igénybe. Így egy 50 m2-es, komfortos lakás bérleti díja 25 ezer Ft körüli, ami a piaci bérleti díj 1/3-a.
A városgondokság megalakulásakor – azaz 1993-ban – mintegy 1500 lakás volt az önkormányzat tulajdonában. Jelenleg az ingatlankezelőnek – a környező településekhez képest – még ez a 300-as lakásszám is nagy terhet jelent. Egyébként az önkormányzatnak nem alapfeladata az önkormányzati lakások fenntartása. Az igények viszont ennél sokkal magasabbak, mert ha megüresedik egy lakás, akkor arra 15-20 jelentkező van.
Mindezeket figyelembe véve szükségesnek tartják a lakbérek emelését. Ebből évente 6 lakás teljes felújítását tudják elvégezni. Ez alól az idei év kivétel volt, mert a városmajor felújítása kapcsán sor került a Kossuth u. 3. alatti épületben a fűtéskorszerűsítésre, azaz valamennyi lakásba az ingatlankezelő vezette be a távhőt. Ez mellett 4 lakás felújítását tudták elvégezni.
A tervezett lakbéremelés az előzetes számítások szerint 10-12 millió Ft bevétel növekedést eredményez, de ebből majd még le kell számítani az engedményeket. Ebből az összegből további 5-6 lakás felújítását tudják elvégezni. Úgy gondolja, hogy ez hozzájárul az önkormányzati vagyon megóvásához.
A lakbéremelés kapcsán egyrészt sok bírálatot is kapnak, másrészt olyanok is megkeresik, akik szociálisan rászorultak lennének ugyan, de a lakáspályázaton nem nyertek és így kénytelenek havi 50 ezer Ft-ért vagy többért lakást bérelni. Van tehát egyfajta társadalmi igazságtalanság is ezekben a kérdésekben. Ezek az ügyfelek szívesen elfogadnák az emelt lakbéreket is, de nincs rá lehetőségük.

Kérdések és hozzászólások:

Fekete-Pataki Edit elmondja, hogy a humánerőforrás bizottság megtárgyalta az előterjesztést és a képviselő-testületnek elfogadásra ajánlotta.

Kiss Péter a városfejlesztési bizottság véleményét ismerteti. A bizottság meghallgatta az ingatlankezelő javaslatát és az előterjesztést egyhangúan elfogadásra ajánlotta.

Sas Norbert elmondja, hogy a pénzügyi bizottság is megtárgyalta a rendelettervezetet és elfogadásra ajánlotta.

Básthy Béla tájékoztatja a képviselő-testületet, hogy ezt az előterjesztést véleményezte az Idősügyi Tanács, tárgyalásra alkalmasnak találták.
A rendelettervezethez módosító indítványt tesz. A komfortos I. kategóriában (gázkonvektoros lakások) szociális bérbeadás esetén 430 Ft-ról 600 Ft-ra, továbbá az összkomfortos lakásoknál, költségelvű bérbeadás esetén 680 Ft-ról 1000 Ft-ra történne az emelés. Ebben a két kategóriában érezte ő azt, hogy – az emelés indokoltság megvan ugyan – de jelentős emelésről lenne szó. Ezért javasolja, hogy a 600 Ft helyett 550 Ft/m2, az 1000 Ft helyett pedig 900 Ftm2 legyen elfogadva.

Táncsics Péter kérdezi: az ingatlankezelőnek a lakbérbevételeken kívül, milyen további források állnak rendelkezésére az ingatlanok felújítására? Pld. önkormányzati hozzájárulás van-e?

Kovács István tisztázza, hogy ilyent nem kapnak, esetenként csak műemléki pályázati támogatásból tudják a felújítást segíteni. Erre volt példa nemrég az Árpád tér 23. alatti ingatlan homlokzat felújítása, amely NKA pályázatból valósult meg. A lakásoknál közmű bevételek vannak még, de annak nyereségtartalma nincs, a szolgáltatók felé be kell fizetni.
A jogszabály arra kötelezi az ingatlankezelőt, hogy a lakbért az ingatlanokba vissza kell forgatni. A nem lakáscélú ingatlanoknál elenyésző a bevétel, a korábbinál csupán a töredékére csökkent ez a vagyon. Ráadásul a helyiségeknél a teljes karbantartás az ingatlankezelőt terheli, míg a lakásoknál a bérlőnek is vannak ilyen feladatai. Összességben tehát a felújításoknál csak a saját bevételeikre támaszkodhatnak.

Rába Kálmán elsőként jelzi, hogy a városfejlesztési bizottság elnöke pontatlanul ismertette a szavazást, mert ő nem fogadta el a lakbérek felemelését. Ez már nem az első eset. (Kiss Péter azonnal jelzi, hogy a képviselő úrnak igaza van, a jegyzőkönyv szerint is 2 nem szavazat mellett lett elfogadva az előterjesztés.)
Rába Kálmán folytatja. Elhangzott, hogy komoly bérlakás állománya volt Kőszegnek. Ő az elmúlt években egyetlen egyszer sem támogatta ezek eladását. Bár az is elhangzott, hogy ez a lakásállomány is soknak mondható. Viszont olyan lakáspiaci változások, azaz olyan ingatlan-bumm volt az országban, amelynek következtében nagyon felszöktek a lakásárak, így a jövőben a fiataloknak még nehezebb lesz lakást vásárolniuk.
Kérdés, hogy miért ilyen rossz állapotban vannak a Kőszegen a bérlakások? Néhány fotót látva a lakásokról, nagyon sok időnek el kellett telnie ahhoz, hogy egy átlagos lakás romhalmazzá váljon. Táncsics Péter képviselő úr a bizottsági ülésen megkérdezte, hogy – mindenféle szempontból – milyen sűrűn ellenőrzik ezeket az ingatlanokat. Olyan pletykák is keringenek a városban, mely szerint a Roma Nemzetiségi Önkormányzat irodájában is laktak. Erre nagyobb figyelmet kellene fordítani, mert – ahogy elhangzott – törvényi kötelezettség, hogy a lakbéreket vissza kell forgatni.

Kovács István szerint évente egyszer kötelező azt ellenőrizni, hogy életvitelszerűen tartózkodik-e valaki más is a lakásban illetve, ha erre bejelentés érkezik. Mivel napközben a bérlő természetesen bárkit vendégül láthat, nehéz ezt igazán ellenőrizni.
A felújításról csak annyit, hogy azokat a lakásokat, amelyeket eddig nem vettek meg, azokban általában már évtizedek óta ugyanazok laknak. Ha nekik az megfelel, hogy azóta nem volt kimeszelve a lakás, akkor ő erre nem tudja kötelezni őket. Egy önkormányzati lakás éves bérleti díja mintegy 300 ezer Ft, de a legtöbb lakás komfortos, ahol csupán 250 ezer Ft. Ebből az összegből egy komolyabb bejárati ajtót vagy két db műanyag ablakot lehet venni. Az ingatlankezelőnek kellene a tetőszerkezetet, a homlokzatot, lépcsőházat karban tartani. Esetenként a törvény lehetőséget biztosít arra, hogy a bérlőt segíteni lehet (pld. az ablakcsere esetén, ami a bérlő kötelessége), ilyenkor 50%-os bérbeszámítást figyelembe tudnak venni.
Az Idősügyi Tanács ülésén felmerült, hogy a társaságuknak magas a kintlévősége. Ennek felszámolását már 3 évvel ezelőtt megkezdték amellyel azóta is küzdenek. Kiemeli, hogy nem céljuk a kilakoltatás, mindent megtesznek annak érdekében, hogy a bérlő benn maradhasson a lakásban (pld. részletfizetés), csak a legvégső esetben fordulnak a bírósághoz.

Básthy Bélának az a véleménye, hogy nagyon összetett helyzetről van szó. Rába Kálmán képviselő úr nem támogatja a lakbéremelést, nem szeretné eladni a lakásokat, de azokat meg fel kell újítani, amit csak a lakbérből lehet megtenni – tehát nehéz ebből a helyzetből jól kijönni.
Sárváron pld. csupán 100 lakás van, Kőszegen 300 – pedig Sárvár nem szegény város. A lakáskérdésben dilemma az is. hogy ha az önkormányzati lakás rossz állapotú és olcsó, az milyen „áramlatokat” indít el. Nem mindenki szeretne ilyen lakásban lakni, tehát társadalom-strukturális vetülete is van ennek. Ezen érdemes gondolni. Mi vajon az ideális? Mindenki szeretne gazdagodó várost, jó lakásokat, alacsony lakbért – de az így nem megy.

Terplán Zoltán szerint vannak olyan lakások – főleg szociális területen – ahol a bevétel biztosan nem finanszírozza a fenntartást. Ezeket a lakásokat el kellene adni, mert a bérlő hasonló részlettel vehetné meg a lakását, mint amit lakbérként jelenleg fizet. Ez a bevétel viszont intenzív lakásfelújítást indíthat el.

Táncsics Péter azt ajánlja igazgató úrnak, hogy az ingatlankezelő vagy az önkormányzat hozzon létre egy egyszemélyes alapítványt, mert azokkal olyan pályázati forrásokra is jogosulttá válik, amire gazdaság társaságként nem. Azt is el kell mondani, hogy más városokban megfordult a trend és nem eladják a bérlakásokat, inkább újakat építenek vagy vásárolnak az önkormányzatok. Jövőre foglalkozni kell a vagyonrendelettel is.
Egy konkrét társasházzal is van gond, ami nem lesz megkerülhető, mert ott 8 önkormányzati bérlakás van. Ez a Rákóczi u. 78. alatti társasház ügye, ahol jogerős határozat van arra, hogy a tetőteret le kell bontani.

Dr. Zalán Gábor jelzi, hogy ez az ügy még nem zárult le véglegesen, még egy döntést várnak, ami remélhetőleg az önkormányzat számára kedvezően alakul majd.

Mivel további észrevétel nem hangzik el, a polgármester lezárja a vitát.
Elsőként a saját két módosító javaslatát bocsátja szavazásra. Azzal, hogy a komfortos I. kategóriában (gázkonvektoros lakások) szociális bérbeadás esetén ne 600 Ft, hanem 550 Ft legyen az emelés mértéke, 11 képviselő ért egyet, 1 ellenzi.
Azzal, hogy az összkomfortos lakásoknál, költségelvű bérbeadás esetén 1000 Ft helyett 900 Ft/m2 legyen az emelés mértéke, 11 képviselő ért egyet, 1 ellenzi.

Végül a képviselő-testület 12 igen szavazattal az alábbi rendeletet alkotja:


Kőszeg Város Önkormányzata
Képviselő-testületének
22/2019. (XI. 29.) önkormányzati rendelete
az önkormányzati tulajdonú lakások
bérleti díjáról szóló
7/2019. (III. 29.) önkormányzati rendelet
módosításáról

(A rendelet szövege a jegyzőkönyv melléklete.)


A 4. napirendi pont tárgyalása:

A Kőszegi Közös Önkormányzati Hivatal köztiszt-viselői 2020. évi illetmény-alapjának és illetmény-kiegészítésének megállapításáról szóló önkormányzati rendelettervezet csatolva a jegyzőkönyvhöz.

Dr. Zalán Gábor jegyző szóbeli kiegészítésben elmondja, hogy ez az előterjesztés minden évben a képviselő-testület elé kerül, mert a törvény értelmében évente kell megállapítani a köztisztviselők illetménykiegészítését.
Az illetményalapot tekintve tavaly lehetőség nyílt arra, hogy egy pályázaton részt vegyen az önkormányzat, amely nyomán 800 ezer Ft/fő támogatásban részesült Kőszeg az összes létszámra vonatkozóan. Ez a pályázat az adóerő képességhez volt kötve és nagyon sok önkormányzat kimaradt belőle. A jövő évi költségvetésbe ezt az állam a normatívába beépítette, így az idén nem kell rá pályázni, ami 28 millió Ft plusz forrást jelent. A pályázat feltétele az volt, hogy a jelenleg hatályos 38.650 Ft-os köztisztviselői illetményalapot 46.380 Ft-ban kellett megállapítani.
Szóban is ismerteti a köztisztviselők illetményével kialakult anomáliát. Pld. egy II. besorolási osztályban lévő, azaz érettségivel rendelkező köztisztviselő illetménye a legmagasabb fizetési fokozatba sorolt, 37 év szolgálati jogviszony után gyakorlatilag azonos egy pályakezdő gyakornok garantált bérminimumával.
Az I. besorolási osztályban lévő, felsőfokú végzettségű köztisztviselő pedig 12 év szolgálati jogviszony eltöltése után éri el a tervezett garantált bérminimumot a Kttv-ben foglalt illetményrendszer alapján, 20 %-os illetménykiegészítéssel, illetménykiegészítés nélkül azonban csak 25 év jogviszony után.
Kéri, a képviselő-testületet, hogy a köztisztviselők 2020. évi illetményalapjának és illetménykiegészítésnek a megállapításáról hozza meg a döntését.

Hozzászólás:

Sas Norbert elmondja, hogy a pénzügyi bizottság megtárgyalta az előterjesztést és a képviselő-testületnek elfogadásra ajánlotta.

A képviselő-testület további kérdés, hozzászólás nélkül, 12 igen szavazattal az alábbi rendeletet alkotja:


Kőszeg Város Önkormányzata
Képviselő-testületének
23/2019. (XI. 29.) önkormányzati rendelete
a Kőszegi Közös Önkormányzati Hivatal
köztisztviselői
2020. évi illetményalapjának és
illetménykiegészítésének megállapításáról

(A rendelet szövege a jegyzőkönyv melléklete.)


Az 5. napirendi pont tárgyalása:

A Kőszegi Közös Önkormányzati Hivatal működési rendjéről szóló szabályzat, valamint a közös hivatal létrehozásáról szóló megállapodás módosításáról szóló előterjesztés csatolva a jegyzőkönyvhöz.

Básthy Béla polgármester szóbeli kiegészítést tesz. Az előterjesztés ismert, a hivatal létszámának a felemeléséről van szó, egy önkormányzati tanácsadói munkakör kialakítására kér lehetőséget. Ennek indoklása a tegnapi Vas Népében is megjelent.
A korábbi ciklusban egy főállású polgármester segítette a polgármester munkáját, most jelenleg társadalmi megbízatású a polgármester. Ezúton is köszöni Terplán Zoltán alpolgármester úrnak, hogy a munkahelyi elfoglaltsága ellenére sokat tölt a hivatalban, lelkesen és sok energiával végzi a munkáját. Ettől függetlenül, teljesen más volt akkor a felállás, amikor két főállású tisztségviselő volt a város élén. Egy olyan városban, ahol azon kell folyamatosan gondolkodni, hogy honnan teremtsenek elő olyan forrásokat, amihez még önrész sem kell – mert Kőszeg számára még ez is gondot jelent – egész nap ezen kell dolgozni. Ez sokszor jelenti azt, hogy ő maga is úton van, hiszen lobbizni kell, csak az elmúlt napokban Budapesten, Ausztriában, Zalaegerszeg járt. Ezért elkél számára a segítség. Továbbá: a polgármesteri munkának természetesen több más része is van: pld. elemezni kell az előterjesztések hátterét, ki kell deríteni információkat, képviselni kell a várost a nagyon gazdag társadalmi rendezvényeken stb. Az önkormányzat különleges szimbiózisban van a Felsőbbfokú Tanulmányok Intézetével, hiszen a kormány támogatási programja közös munkáról szól, így ez is ad feladatot. Tulajdonképpen folyamatosan jelen kellene lenni mindenhol. Ezért a fizikai óraszámok kényszerítik ki tőle ezt a kérést : ha lehet, még egy ember segítse a munkáját. Ehhez azt is figyelembe kell venni, hogy a társadalmi megbízatású alpolgármester és az önkormányzati tanácsadó bére összességében nem fogja meghaladni nagyságrenddel az eddig e célra fordított összeget.

Kérdések és hozzászólások:

Sas Norbert elmondja, hogy a pénzügyi bizottság megtárgyalta az előterjesztést és 5:4 arányban javasolták elfogadásra.

Rába Kálmán kérdezi, hogy menyiben fogja ez a tanácsadói létszám a város költségvetését érinteni, azaz lehet-e ezt forintosítani?

Dr. Zalán Gábor elmondja, hogy ha ismert lesz a személy, akkor kell a köztisztviselői bértábla alapján besorolni, hiszen az attól függ, hogy milyen végzettsége van, van-e nyelvvizsgája stb. Két hónap után értékelni lehet a munkáját és ha a munkáltatója – aki a polgármester úr lesz – úgy gondolja, akkor attól el lehet téríteni, továbbá személyi illetményt is lehet adni neki. Polgármester úr már célzott rá, hogy a tiszteletdíjas alpolgármester és az önkormányzati tanácsadó bére összesen tenné ki egy főállású alpolgármester bérét – illetve némileg azt meghaladná – ami mintegy 650 ezer Ft-ot tesz ki.

Táncsics Péter szerint az előterjesztés jóváhagyásával a hivatali létszám egy fővel nőne, 56 helyett 57 lenne a létszám. Tudomása szerint 2020-ban a kormányhivatalhoz fognak kerülni az építéshatósági feladatok. Ezti is figyelembe véve, mikor fog ismét a hivatal létszáma csökkenni?

Dr. Zalán Gábor elmondja, hogy a törvénytervezet szerint 2020. március 1-i hatállyal kell megkötni az átadás-átvételre vonatkozó megállapodást a kormányhivatallal. Ez Kőszegen 2 létszámot jelent, de gyakorlatilag már csak 1 fő foglalkozik ezzel, mert lassan már egy éve ment el az a kolléga, aki helyett nem tudtak felvenni senkit. Igazság szerint 2 fő alatt nem is lehetne építéshatóságot működtetni, még munkaerő-kölcsönzés útján sem tudták ezt a létszámot betölteni.

Harkai Norbert kérdezi: „lehet-e tudni, hogy ki a szerencse fia?” Ő a Vas Népét nem olvassa. Arról van szó, hogy lenne egy új alpolgármester vagy egy hasonló hatáskörben lévő személy?

Básthy Béla szerint nem. A funkció szempontjából a tanácsadó kifejezetten a polgármester munkáját segítené. Ha a képviselő úr nem olvasta a Vas Népét, akkor elmondja a számára, hogy van egy olyan konkrét személy Kőszegen, aki 1990. óta önkormányzati képviselő volt, bizottsági elnök is, továbbá 3 cikluson keresztül polgármester: Huber Lászlónak hívják. Mivel háromszor is újraválasztották, van a városban elfogadottsága. Az ő hely,- és téma ismerete, kapcsolatrendszere és ismertsége nagy segítség lenne a számára.
A hivatal létszámához még hozzá kell tenni, hogy az említett összlétszámból 5 fő van nyertes pályázatból finanszírozva, amit szintén a hivatal érdeme. Ő mindig is egytértett azzal, hogy a pályázatok lebonyolítása ne külső cégekre, hanem saját kollégákra legyen bízva.

Rába Kálmán már többször elmondta, hogy nagyra értékeli Básthy Béla polgármester úr szakmai rátermettségét. Azt gondolja, hogy – és ezt bármilyen szavazás volt a személyéről ki is nyilvánította –, hogy abszolút alkalmas erre a munkára, amit most is végez.
Viszont úgy gondolja: mint ahogy ő sem tudna egy agysebésznek érdemi tanácsot adni, a polgármester úr számára sem tudna Huber László tanácsot adni. Hiába volt három cikluson keresztül polgármester, ő ki meri állítani, hogy ha nem lett volna mellette az a logo, ami volt – soha nem lett volna polgármester.
Továbbá: ő egészen biztos abban, – mert Básthy Béla polgármester úr nem akkora „lúzer”, hogy ekkora támadási felületet adjon magának – hogy ez nem az ő döntése volt. Hány olyan kérés érkezik még Budapestről a Lendvai utcából ide Kőszegre, amiért majd a képviselő-testületnek kell vállalni a felelősséget?

Básthy Béla elmondja, hogy „ő éppen akkora lúzer”, mint amit a képviselő úr feltételez róla. Soha, senki nem kérte tőle, hogy ezzel a kérdéssel foglalkozzon, ez „nem külső megrendelés” volt. A tanácsadói elnevezés egyébként félrevezető is egy kicsit, mert ebben a státuszban a polgármester tehermentesítése lenne a lényeg. Ezért fontos és hasznos lenne, hogy egy olyan ember legyen mellette, akinek van polgármesteri tapasztalata. Ha jogértelmezést kér, akkor a jegyző úrhoz fordul vagy a kormányhivatal megfelelő szervéhez. Nem arról van szó, hogy abban kérné a tanácsadó segítségét, mert valamiben neki már véget ért volna a tudása és oldja meg helyette más, hanem inkább abban, hogy a polgármester hullámzó időkeretében legyenek megoszthatók a feladatok. Ezzel jobban tudna esteleg ő egy-egy feladatra koncentrálni, ha kell. Összességében: tehát az agysebész hasonlat nem állja meg a helyét – a gondolat és a döntés is az övé.

Kiss Zoltán szerint azt, hogy az egyik oldalon hatalmas adóemelésről dönt a képviselő-testület, ugyanakkor egy hatalmas bérköltséggel járó állást hoz létre – ő ezt nem tudja elfogadtatni a választópolgárokkal. Ilyen visszajelzéseket hallani, folyamatosan ezt kérdezgetik tőle és ő éjszakákon át ezen rágódott. Azt megérti, hogy a polgármester úrnak fontos lenne ez a státusz. Elnézést kér mindenkitől, de ő nem tud megváltozni – ezért nem tudja támogatni az előterjesztést.

Básthy Béla emlékezeti Kiss Zoltán képviselőt, hogy hatalmas adóemelésről szó sincs. 3000 Ft-tal lett magasabb a kommunális adó, mint eddig volt. Tisztázni kell, hogy a %-ok és az összegek néha nagyon eltérnek egymástól. Ez a teher nem a hivatalé lenne, hanem az övé, mert ő szeretné jól ellátni a feladatát és ehhez szüksége lenne segítségre.

Kiss Zoltán visszavonja a jelzőt, amit mondott, mert ő valóban az eredeti adóemelési szándékra gondolt, amiről a demokrácia szabályai szerint döntött a képviselő-testület, így valóban „jelentősebb” adóemelésről van szó.

Harkai Norbert nem most fejtené ki a véleményét, hanem inkább a nagy nyilvánosság előtt, a facebookon. Ugyanis bizottsági ülésen ezért már elmarasztalták – reméli, hogy először és utoljára. Már csak azért is ezt választja mert ő volt az a nyár elején, aki a közösségi oldalon megszellőztette, hogy a korábbi polgármester és alpolgármester tulajdonképpen helycserére készül. Javaslata is lenne az önkormányzati tanácsadóra nézve: ha a polgármester úr tapasztalt polgármestert szeretne maga mellett tudni, akkor kérje fel saját édesapját, aki elég sokat tett a városért és vele napi szinten is bizonyára kapcsolatban van. Ha ilyen személyt keresne, akkor az olcsóbb is lenne a város számára.
Kiss Zoltán képviselőtársa véleményével egyet tud érteni. Hogy a kőszegiek is jól értsék: tulajdonképpen a tanácsadó kapcsán egy 2000 eurós fizetésről van szó.

Básthy Béla szerint Harkai Norbert képviselő úr már nem először téved a város vezetőinek a jövedelme kapcsán, Volt olyan is, amikor az ő fizetését egy Auszriában dolgozó kőműveséhez hasonlította, de eddig ez volt a legdurvább. Képviselő úr dobálózik a számokkal, jóllehet ő világosan elmondta, hogy a korábbi főállású alpolgármester bérébe beleférne a mostani alpolgármester és a tanácsadó bére is, összesen.

Harkai Norbert elmondja, hogy az Összefogás Kőszegért Egyesület képviselőinek az elképzelése az, hogy az önkormányzattól kapott tiszteletdíjaikat a kőszegi civil szervezetek javára fogják fordítani, az ő munkájukat kívánják segíteni.
Ő úgy látja, hogy a város próbál előbbre jutni, de ezzel az előterjesztéssel újabb nagy teher nehezedne az önkormányzat számára – teljesen mindegy, hogy milyen mértékben. Ha van Huber Lászlóban olyan akarat, hogy segítse a polgármester úr munkáját, akkor tegye meg azt ingyen.

Básthy Béla legalább tudja, hogy mi fog megjelenni az interneten. Ő azt gondolja, hogy azért vagyunk képviselők, hogy itt, a képviselő-testületi ülésen mondjuk el a véleményünket, mert ha nem, akkor talán olyant mondunk, ami nem állja meg a helyét.
Ő nagyvonalúnak tartja, ha az Összefogás Kőszegért Egyesület képviselői felajánlják a civil szervezetek számára a tiszteletdíjukat, bár az összeg nem okoz akkora problémát, ha valaki Ausztriában dolgozik, mintha itthon lenne minimálbéres. Nem mindegy ugyanis, hogy hol dolgozik valaki.
Viszont már korábban kérni akarta – szűk körben – Harkai Norbert képviselőt arra, hogy ne minősítse a város volt polgármesterét – ahogyan ezt megtette a közösségi oldalán. Képviselő úr nem adott erre neki lehetőséget. Semmi okát nem látja annak, hogy a képviselő úr Kőszeg bármely korábbi polgármesterét – akár egy vagy három cikluson keresztül volt az – morálisan bukott embernek nevezze. A képviselő úr oldalán ez a mai napig kint van. Ezt a polgármesteri tisztség tisztessége, valamint az érintett személy miatt is visszautasítja. Azt gondolja, hogy semmi olyan nem történt Kőszegen, ami ezt a jelzőt megalapozhatná. Az érintett pedig majd eldönti, hogy indít-e feljelentést ez ellen jó híre megsértése miatt. Volták már kemény viták, de arra nem volt példa, hogy bárki is így minősített volna sem képviselőt, sem polgármestert Kőszegen. Képviselő úrnak biztosan megvan a stabil, erkölcsi alapja arra, hogy ilyent le mer írni. És kéri, hogy a jövőben itt, a képviselő-testületi ülésen vesse fel a vitákat.

Rába Kálmán megjegyzi, hogy most arról vitatkozik a képviselő-testület, hogy akit nem választottak meg, az bukott-e vagy sem. A választópolgárok szerint, aki elvesztette a választást, az bizonyos értelemben igen, bukott. Ilyen értelemben ő is megbukott, mert nem választották meg – de ennek nyilván megvolt az oka.

Básthy Béla felteszi a kérdést: akkor a képviselő úr morálian megbukott? Szerinte nem. Szerinte senki nem bukott meg morálisan, aki nem nyert. Harkai Norbert képviselő úr viszont azt gondolja, hogy igen. Kéri Harkai Norbertet, hogy szíveskedjék elhagyni a morális jelzőt, mert ez egy tragikusan súlyos, erkölcsi kifejezés.
A vita ezen részét pedig lezárja, a napirend nem erről szól, a tanácsnok személye sem része az előterjesztésnek.

Táncsics Péter szakmai alapon szól hozzá a tanácsadói státusz létrehozáshoz. Örült volna, ha a képviselők az állampárt megyei bulvárlapja előtt, a bizottsági ülésen is megtudhatták volna az itt elmondott információkat.
A Kőszegi Közös Önkormányzati Hivatal jelenleg 56 fővel dolgozik, 57 főre történő emelés az előterjesztés tárgya. A pénzügyi osztályvezető tájékoztatása szerint idén a hivatal 193 millió Ft-ba került az önkormányzatnak az állami normatíván felül. Ő összehasonlító adatokat végzett a 12 ezer fős városokat tekintve. Van ahol 10 milliárdos költségvetés mellett (azaz a kőszeginél 2-2,5 szeresénél magasabb) 32 fős hivatal dolgozik. Ennek tekintetében nem biztos, hogy indokolt a kérés. Az alakuló ülésen pedig már alpolgármestert, 3 bizottsági elnököt és több külső szakembert is megválasztott a képviselő-testület segítségül.
A tanácsadó munkaköri leírására utaló részben van egy olyan mondat is, mely szerint bizonyos projektek felügyeletében is részt venne. Viszont a projektek finanszírozását nem a hivatal költségvetésében kell megjeleníteni, hanem magukból, a projekt költségekből. Éppen úgy, mint ahogyan az egyik futó közlekedésfejlesztési projektben is 16 milliós sikerdíj van beállítva.
Végül még egy szakmai indoklás: a kőszegi önkormányzat 2008-ban vett fel svájci frank hitelt, ami sok száz millió Ft veszteséget okozott az adófizetőknek. Huber László polgármester korábban egy közérdekű kérdésre azt válaszolta, hogy 2006. óta nem talált sportcsarnok építésre, közlekedésfejlesztésre, temető létesítésre pályázatot. Azt gondolja, hogy a leírtak közül a polgármester úr sok segítségre nem számíthatna tőle, ezért ennek a státusznak a létrehozását ő nem tudja támogatni.

Básthy Béla úgy véli, hogy Táncsics Péter képviselő úrnak a költségvetések elmélkedésén még van dolga. Egy 10 milliárdos költségvetésű önkormányzat akkor működhet 33 fővel, ha ott valamilyen nagyon nagy értékű fejlesztés van folyamatban, amely komoly milliárdokat jelent.
A kötvényfelvétel szerinte egyáltalán nem hozott veszteséget a városnak. Kőszegen olyan helyzetben van, hogy a befolyt adófizetői pénzek bizony nem elegendőek az elképzelések megvalósításához, bizony kérni kell hozzá. Számtalan tapasztalat van arra, hogy akik bátrak voltak, mertek lépni, azok jól jártak, mert látványos fejlesztések valósulhattak meg. Ahol meg óvatosak voltak a települések, ott nem történt semmi. Abban az időben kevés olyan település volt, amely nem bocsátott ki kötvényt, a többségük pedig jóval többet, mint Kőszeg. Kőszeg éppen annyit vett fel, amekkora összeg szükség volt abban az EU-s fejlesztési időszakban a Jurisics-vár és a történelmi belváros felújításához. Ha ezt nem lépi meg a város, ezek a projektek nem valósulhattak volna meg.

Fekete-Pataki Edit kérdezi még, hogy a tanácsadói munkakör betöltésének milyen jogszabályi háttere van?

Dr. Zalán Gábor válasza szerint a köztisztviselői törvény vonatkozik rá. 2019. január 1-től módosultak a képesítési előírások, mert míg korábban felsőfokú végzettség kellett ennek a betöltéséhez – hasonlóan a politikai tanácsadókhoz, főtanácsadókhoz – most középfokú végzettséggel is el lehet látni. Információi szerint ennek a törvénynek a módosítása az Országgyűlés előtt van.

Végül – mivel további észrevétel nem hangzik el – a polgármester lezárja a vitát.
Szavazásra bocsátja a határozati javaslatot, amit a képviselő-testület 5 igen, 7 nem szavazattal elvet.


[A szavazás után Sas Norbert képviselő elhagyta az üléstermet és ezzel a képviselő-testület létszáma 11 főre csökkent.]


A 6. napirendi pont tárgyalása:

A Kőszegi Települési Értéktár Testület beszámolója.

Révész József előterjesztő szóbeli kiegészítést tesz a Kőszegi Települési Értéktár beszámolójához.
Az elmúlt időszak eseményeiből két dolgot szeretne kiemeli: az egyik az, hogy a Szőlő Jövések Könyve Ünnepe hosszas procedúra után bekerült a Kiemelt Nemzeti Értékek közé és erre Kőszeg nagyon büszke lehet.
A másik az, hogy mintegy két éves előkészítő munka eredményeként megjelenthetett a „Kőszeg értékei 2019.” c. kötet. Ez a kőszegi értékeket mutatja be és tervezik a további folytatását is. Ennek kiadását a Hungarikum Bizottság közel 1 millió Ft-os, valamint a képviselő-testület 400 ezer Ft-os támogatása tette lehetővé.

Kérdések és hozzászólások:

Fekete-Pataki Edit elmondja, hogy a beszámolót megtárgyalta a humánerőforrás bizottság és a képviselő-testületnek elfogadásra ajánlotta.

Táncsics Péter a legőszintébb gratulációját és elismerését fejezi ki a Kőszegi Települési Értéktárnak, mert gyönyörű kötet született. Kéri, hogy a bizottság továbbra is kísérje figyelemmel a Hungarikum Bizottság által kiírt és más pályázati lehetőségeket.
A Szőlő Jövésnek Könyve a világon egyedülálló dolog. Mivel nem minden nap van rá a figyelem ráirányítva, kéri, hogy továbbra is legyen arra lehetőség, hogy a kőszegiek és a turisták a hétköznapokon is megcsodálhassák. Gratulációja mellett kéri, hogy az értéktár bizottság további kőszegi értékeket vegyen számba, mert Kőszegen biztosan van ilyen még.

Révész József köszöni az elismerő szavakat. Amikor a települési értéktárak létrejöttek, itt Kőszegen az volt a gond, hogy rengeteg javaslat érkezett. A jogalkotó úgy alkotta meg az erre vonatkozó jogszabályt, hogy a javaslatokat megfelelő indoklással is el kell látni, de ezt egy hétköznapi ember nem biztos, hogy teljesíteni tudja. Éppen ezért vállalta magára ezt a munkát a bizottság. Készítettek egy 100-as listát azokról az értékekről, ami Kőszegen mindenképpen számba vehető. Ennek az első 50 tétele egy olyan sor, ami valamilyen módon egész Magyarországon is hungarikumnak számít. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy kiemelt nemzeti értékek lehet, mert oda azért ezek nem tudnak bekerülni. Egyébként a hungarikumot úgy lehetne megfogalmazni, hogy az a hungarikum, amire minden magyar ember egyformán asszociál.
Ennek az 50-es listának az első 17 tétele került be a könyvbe. Ezeket ők feldolgozták, kidolgozták és tervezik, hogy további kötetek fogják a listán szereplő további értékeket bemutatni. A kőszegi értéktár büszke arra is, hogy más települések hasonló kiadványaitól eltér ez a kötet abban is, hogy nem csupán leírásokat, hanem több tanulmányt is tartalmaz. Az is volt a cél, hogy az olvasó egy tudományos-ismeretterjesztő kiadványt is kapjon, továbbá olyan szempontból is lehessen forgatni, hogy melyek azok az értékek, – bár már most is ezek közül több a megyei értéktárban is szerepel – amelyek tekintetében esetleg feljebb lehet jutni.

Básthy Béla szerint Magyarország kormányának szívügye az értéktár. Megköszöni igazgató úrnak és a Kőszegi Települési Értéktár tagjainak a Szőlő Jövések Könyve kapcsán végzett munkáját, amelynek a szakmai és politikai háttere is szerencsésen alakult. Sokat kellett ahhoz dolgozni, hogy megértessék: az érték nem mindig az ismertséggel azonos. De a Szőlő Jövésnek Könyve – viszonylagos ismertsége miatt is – sikeresen szerepelt.

Harka Norbert is azt gondolja, hogy a Szőlő Jövések Könyve a világon egyedülálló dokumentum, a lehető legmagasabb szinten kellene bemutatni a várba látogatóknak és a lakosságnak. További javaslatai is lennének a könyv bemutatására. Mivel szelfi-világban élünk, egy szobrászművész által megálmodott, nyitott oldalát el lehetne készíttetni kiállítható formában, pld. a Hunyadi parkban elhelyezve, ami a turisták számára biztos kedvelt hellyé válna. De a könyvet az internet számára is elérhetővé kellene tenni, azaz élni kellene a mai kornak megfelelő lehetőségekkel.

Révész József tisztázza, hogy a könyv ma is látogatható, klimatizált vitrinben van kiállítva a várban. Holott ők mutatják be, ez az érték már kinőtte a városi múzeumi szintet. Egyébként a Szőlő Jövések Könyve az önkormányzat tulajdonában van. A hozzáférésére korábban létrejött egy bizottság, amely a polgármesterből, a jegyzőből és a múzeumigazgatóból áll. A jövőben beszélni kell majd arról, hogy mi az a szint, amely a közzétételre vonatkozik, mert ez egy olyan, az egész közösség tulajdonában lévő érték, amit elherdálni nem lehet.
Az értékek bemutatását célzó pályázatoknak rendkívül nehéz az elérése. A legutóbbi alkalommal is az történt, hogy reggel 8-kor megjelent a pályázat, 2 órakor pedig már lezárták. Rengeteg pályázó van, viszonylag sok értékre.

Mivel további észrevétel nem hangzik el, a polgármester lezárja a vitát és a határozati javaslatot elfogadásra bocsátja.

A képviselő-testület 11 igen szavazattal az alábbi határozatot hozza:


207/2019. (XI. 28.)
képviselő-testületi határozat

Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Kőszegi Települési Értéktár tevékenységéről szóló beszámolót elfogadja.


[A szavazás után Sas Norbert képviselő visszatért az ülésterembe és