| Önkormányzati belépés | |
 | |
| |
|
2014. November 27., Csütörtök, 09:00 óra, Városháza tanácskozó terme: nyilvános ülés
5.a napirendi pont:
Belső ellenőrzési stratégiai terv a 2015-2019. évekre.
Tisztelt Képviselő-testület!
A költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) kormányrendelet 30. § előírásai alapján a belső ellenőrzési vezető stratégiai ellenőrzési tervet készít, amely – összhangban a szervezet hosszú távú céljaival – meghatározza a belső ellenőrzésre vonatkozó stratégiai fejlesztéseket a következő 5 évre vonatkozóan.
A belső ellenőrzés hatóköre kiterjed a Közös Önkormányzati Hivatal feladatellátás körébe tartozó szervekre, a helyi önkormányzatokra és a helyi nemzetiségi önkormányzatokra, az általuk felügyelt költségvetési szervekre (önkormányzati intézményekre), valamint alkalmazni kell a többségi irányítás alatt működő gazdasági társaságok, illetve az önkormányzat költségvetéséből céljelleggel nyújtott támogatások kedvezményezett szervezetek, személyek ellenőrzésére.
A fentiek alapján a 2015-2019. évekre vonatkozó belső ellenőrzési stratégiai tervet a melléklet szerint terjesztem elő.
Az előterjesztést megtárgyalta a Pénzügyi, Jogi és Rendészeti Bizottság és a képviselő-testületnek elfogadásra ajánlja.
Kőszeg, 2014. november 21.
Dr. Zalán Gábor s.k.
jegyző
HATÁROZATI JAVASLAT
Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a 2015-2019. évekre vonatkozó belső ellenőrzési stratégiai tervet a melléklet szerinti tartalommal elfogadja.
Felelős: Dr. Zalán Gábor jegyző
Határidő: folyamatos
Kőszegi Közös Önkormányzati Hivatal Belső Ellenőrzési
Stratégiai terve 2015 - 2019 évekre
A költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) kormányrendelet 30. § előírásai alapján a belső ellenőrzési vezető stratégiai ellenőrzési tervet készít, amely – összhangban a szervezet hosszú távú céljaival – meghatározza a belső ellenőrzésre vonatkozó stratégiai fejlesztéseket a következő 5 évre vonatkozóan.
A belső ellenőrzés hatóköre kiterjed a Közös Önkormányzati Hivatal feladatellátás körébe tartozó szervekre, a helyi önkormányzatokra és a helyi nemzetiségi önkormányzatokra, az általuk felügyelt költségvetési szervekre (önkormányzati intézményekre), valamint alkalmazni kell a többségi irányítás alatt működő gazdasági társaságok, illetve az önkormányzat költségvetéséből céljelleggel nyújtott támogatások kedvezményezett szervezetek, személyek ellenőrzésére.
A belső ellenőrzési tevékenységet meghatározó hatályos, vonatkozó jogszabályok:
- Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (Mötv.)
- az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. tv, (Áht.),
- az államháztartás végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (Ávr.),
- az információs önrendelkezési jogról – közzé tételi kötelezettségről szóló 2011. évi CXII. törvény
- a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Kormányrendelet (Bkr.),
- valamint a Belső Ellenőrzési Kézikönyv
A belső ellenőrzés stratégiai céljai
A Stratégiai Ellenőrzési Tervének kidolgozásánál a jelenlegi feladatokból kiindulva határozhatók meg a célkitűzések és a stratégiai célok, amelyek a következők:
- a belső ellenőrzés alapvető feladata, hogy érvényt szerezzen annak a követelménynek, hogy objektív ellenőrző és tanácsadó tevékenységével növelje az eredményességet,
- a belső ellenőrzés által végzett vizsgálatoknak hozzá kell járulnia a gazdálkodás korszerűsítési folyamatához,
- számolni kell a feladatok strukturális átrendeződésével,
- a belső ellenőrzési feladatok végrehajtása során kiemelten kell kezelni a közpénzek felhasználásával kapcsolatos folyamatok és azok hatásainak értékelését, a megtakarítási lehetőségek felszínre hozását és a költségvetés biztonságos végrehajtását,
- a pénzügyi, gazdálkodási folyamatok ellenőrzése során a rendszerszemlélet erősítésére, a közpénzek felhasználásának, jogszerűségének, célszerűségének és átláthatóságának kockázatelemzésen alapuló ellenőrzési módszerek alkalmazása,
- előtérbe kell, hogy kerüljön a hatékony költségvetési gazdálkodás igénye, a teljesítmények mérésének és a közpénzfelhasználás hatékonysága növelésének igénye,
- segítse a szervezet működéséből adódó veszteségforrások, kockázatok feltárását,
racionálisabb működést biztosítson,
- a teljesítmény-ellenőrzések súlyát fokozni kell, mivel az átalakítások, reformok hatékonyságát, eredményességét, a célok megvalósulását az e területeken végzett teljesítmény-ellenőrzések tárhatják fel, visszacsatolást adva ezzel a döntéshozók és a végrehajtók számára egyaránt,
- kiemelten kell kezelni a vagyonkezelés szabályszerűségének ellenőrzését,
- a belső kontrollrendszerének kialakítását ellenőrizni kell az egyes funkciók ellátásának tükrében, hatékonyságát értékelni szükséges,
- az intézmények tulajdonosi, fenntartói, irányítói ellenőrzése során elő kell segíteni az intézményi gazdálkodás hatékonyságának, szabályszerűségének és az alaptevékenységként meghatározott feladat ellátás követelményeinek megfelelő teljesítését,
- évente értékelni kell a belső ellenőrzésre vonatkozó belső szabályzatok hatályosulását,
- érvényesüljön a működésében a rendfenntartó jelleg, vagyis alapvetően meg kell
követelnie, elő kell segítenie a szabályszerű működést,
- az ellenőrzés alá vont szervezeti egységekkel, intézményekkel, társaságokkal és szervezetekkel való kapcsolattartást.
- A magas kockázatú rendszerek, illetve folyamatok gyakoribb (1-2 évente), míg az
alacsony kockázatú rendszerek, illetve folyamatok ritkább (3-5 évente) ellenőrzése
- Elemző, ok-okozati összefüggéseket feltáró munkájával segítse elő a helyes döntések meghozatalát, a minél eredményesebb működést,
- Legyen segítőkész, segítse elő a kedvezőtlen jelenségek feltárását, azok jövőbeni
megelőzősét.
Az Áht. és a Bkr.-ben foglaltaknak megfelelően az államháztartási kontrollok alapvető célja az államháztartási pénzeszközökkel, vagyonnal történő szabályszerű, szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes gazdálkodás biztosítása.
A belső ellenőrzés feladata annak vizsgálata, hogy a vezetés által kialakított és működtetett kockázatkezelési, ellenőrzési és irányítási rendszerek és eljárások megfelelnek-e követelményrendszernek.
Az ellenőrzési hatóköre kiterjed mind a jogszabályok, mind a felhatalmazás és a saját hatáskörben helyileg kiadott szabályzatok, irányelvek, eljárások pontos betartásának, betartatásának ellenőrzésére.
Az egységes ellenőrzési rendszer keretében a folyamatos és rendszeres ellenőrzés alapjainak megteremtése, amely követi:
- a közigazgatási - állami – helyi – rendszert;
- a települési önkormányzati rendszert;
- a közös hivatali — intézményi rendszert;
- a közfeladatok, a feladat- és hatásköri rendszert, a helyi közszolgáltatások rendszerét, a feladatellátás módját,
- a gazdálkodás finanszírozási rendszerét,
- a gazdálkodás belső kontroll rendszerét;
- a szervezeti - strukturális változások rendszerét.
A belső kontrollrendszer a kockázatok kezelése és tárgyilagos bizonyosság megszerzése érdekében kialakított folyamatrendszer, amely azt a célt szolgálja, hogy megvalósuljanak a következő célok:
- a működés és gazdálkodás során a tevékenységeket szabályszerűen, gazdaságosan, hatékonyan, eredményesen hajtsák végre,
- az elszámolási kötelezettségeket teljesítsék, és megvédjék az erőforrásokat a veszteségektől, károktól és nem rendeltetésszerű használattól.
A jegyző felelős a belső kontrollrendszer keretében – a szervezet minden szintjén érvényesülő – megfelelő
a) kontrollkörnyezet,
b) kockázatkezelési rendszer,
c) kontrolltevékenységek,
d) információs és kommunikációs rendszer, és
e) nyomon követési rendszer (monitoring)
kialakításáért, működtetéséért és fejlesztéséért.
A belső kontrollrendszer tartalmazza mindazon elveket, eljárásokat és belső szabályzatokat, melyek biztosítják, hogy:
a) a költségvetési szerv valamennyi tevékenysége és célja összhangban legyen a szabályszerűséggel, szabályozottsággal, valamint a gazdaságosság, hatékonyság és eredményesség követelményeivel,
b) az eszközökkel és forrásokkal való gazdálkodásban ne kerüljön sor pazarlásra, visszaélésre, rendeltetésellenes felhasználásra,
c) megfelelő, pontos és naprakész információk álljanak rendelkezésre a költségvetési szerv működésével kapcsolatosan,
d) a belső kontrollrendszer harmonizációjára és összehangolására vonatkozó jogszabályok végrehajtásra kerüljenek a módszertani útmutatók figyelembevételével.
A jegyző köteles olyan kontrollkörnyezetet kialakítani, amelyben:
a) világos a szervezeti struktúra,
b) egyértelműek a felelősségi, hatásköri viszonyok és feladatok,
c) meghatározottak az etikai elvárások a szervezet minden szintjén,
d) átlátható a humánerőforrás-kezelés.
A jegyző köteles - olyan szabályzatokat kiadni, folyamatokat kialakítani és működtetni a szervezeten belül, amelyek biztosítják a rendelkezésre álló források szabályszerű, szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását, - elkészíteni és rendszeresen aktualizálni a költségvetési szerv ellenőrzési nyomvonalát, amely tartalmazza különösen a felelősségi és információs szinteket, irányítási és ellenőrzési folyamatokat, lehetővé téve azok nyomon követését és utólagos ellenőrzését,- szabályozni a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjét, - kockázatkezelési rendszert működtetni, melynek során fel kell mérni és meg kell állapítani a költségvetési szerv tevékenységében, gazdálkodásában rejlő kockázatokat, valamint meg kell határozni az egyes kockázatokkal kapcsolatban szükséges intézkedéseket, valamint azok teljesítésének folyamatos nyomon követésének módját,
- a szervezeten belül kontrolltevékenységeket kialakítani, melyek biztosítják a kockázatok kezelését, hozzájárulnak a szervezet céljainak eléréséhez,
- olyan rendszereket kialakítani és működtetni, melyek biztosítják, hogy a megfelelő információk a megfelelő időben eljutnak az illetékes szervezethez, szervezeti egységhez, illetve személyhez,
- az információs rendszerek keretében a beszámolási rendszereket úgy működtetni, hogy azok hatékonyak, megbízhatóak és pontosak legyenek, a beszámolási szintek, határidők és módok világosan meg legyenek határozva,
- kialakítani a szervezet tevékenységének, a célok megvalósításának nyomon követését biztosító rendszert, mely az operatív tevékenységek keretében megvalósuló folyamatos és eseti nyomon követésből, valamint az operatív tevékenységektől függetlenül működő belső ellenőrzésből áll. A kontrolltevékenység részeként minden tevékenységre vonatkozóan biztosítani kell a folyamatba épített, előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzést (FEUVE), különösen az alábbiak vonatkozásában:
a) a pénzügyi döntések dokumentumainak elkészítése (ideértve a költségvetési tervezés, a kötelezettségvállalások, a szerződések, a kifizetések, a támogatásokkal való elszámolás, a szabálytalanság miatti visszafizettetések dokumentumait is),
b) a pénzügyi kihatású döntések célszerűségi, gazdaságossági, hatékonysági és eredményességi szempontú megalapozottsága,
c) a költségvetési gazdálkodás során az előzetes és utólagos pénzügyi ellenőrzés, a pénzügyi döntések szabályszerűségi szempontból történő jóváhagyása, illetve ellenjegyzése,
d) a gazdasági események elszámolása (a hatályos jogszabályoknak megfelelő könyvvezetés és beszámolás) kontrollja.
A költségvetési szerv vezetője köteles a költségvetési szerv belső szabályzataiban a felelősségi körök meghatározásával legalább az alábbiakat szabályozni:
- engedélyezési, jóváhagyási és kontrolleljárások,
- a dokumentumokhoz és információkhoz való hozzáférés,
- beszámolási eljárások.
Folyamatok és folyamatgazdák
Költségvetési főösszegek tervezési, megvalósulási folyamata
Értékalkotás főbb jellemzői Folyamatok Folyamatfelelősök
1. Felső szintű vezetés 1. 1. Költségvetés tervezés bevételi oldal Jegyző
1. 2. Költségvetés tervezés kiadási oldal Jegyző, szakfeladatok felelősei
1. 3. Összehangolás bevétel és kiadás és szakfeladati megoszlás között Jegyző
2. Előirányzat teljesülés 2. 1. Bevételi oldal teljesülés figyelése Pénzügyi vezető
2. 2. Bevételi oldal bővítési lehetőségeinek feltárása Jegyző
2. 3. Kiadási oldal teljesülés figyelése Pénzügyi vezető - szakfeladatok felelősei
A költségvetésen belüli előirányzat megvalósulási folyamata
Értékalkotás főbb jellemzői Folyamatok Folyamatfelelősök
1. Előirányzat gazdálkodás 1. 1. Az előirányzatok felhasználása Pénzügyi vezető - szakfeladatok felelősei
1. 2. A támogatásokra vonatkozó szabályzatok betartása Pénzügyi vezető
1. 3. A személyi juttatás előirányzat gazdálkodás Jegyző , személyzeti vezető
1. 4. A felújítás, beruházás előirányzat gazdálkodás Szakfeladatok felelősei
2. Likviditás rnenedzselés 2. 1. Az előirányzatok időbeni biztosítása Pénzügyi vezető
2. 2. A rövid lejáratú hitelek igénybevételére indítvány Pénzügyi vezető
3. Előirányzat módosítás 3. 1. Az előirányzat módosítások előterjesztése Jegyző, pénzügyi vezető
Általános kockázatok felmérése – kockázatok azonosítása, kockázati tényezők, a kockázatok szintjének meghatározása
A bevételi előirányzat kockázata
Kockázat leírása Hatás Bekövetkezési valószínűség Kockázat
1. A költségvetési szerv bevételi előirányzata magas összetevőket ír elő Magas Közepes Magas
2. A bevételi összetevők egyes tényezői elmaradnak a tervezettől Közepes alacsony alacsony
1. 1. Folyamat összkockázata Közepes
A kiadási előirányzat kockázata
Kockázat leírása Hatás Bekövetkezési valószínűség Kockázat
1. A költségvetési szerv kiadási előirányzata alacsony összegű kiadási összetevőket ír elő Magas Közepes Magas
2. A kiadási összetevők egyes tényezői túllépik az előirányzatot Közepes Alacsony Alacsony
3. A felügyelet alá tartozó részben önálló intézmények költségtúllépése miatt működési elégtelenség léphet fel költségtúllépése Magas Alacsony Közepes
4. A kiadási összetevők felmérésénél nem pontosan veszik számba a megvalósult fejlesztések belépő üzemelési költségkihatásait Közepes Alacsony Alacsony
1. 2. Folyamat összkockázata Közepes
A kiadási előirányzatok igényekhez viszonyított szűkössége
Kockázat leírása Hatás Bekövetkezési valószínűség Kockázat
1. A költségvetési javaslat, az irányelvek alapján nem veheti teljes körűen figyelembe az igényeket Közepes Magas Közepes
2. Az elemi költségvetés megállapítása további költségcsökkentést valósít meg Közepes Alacsony Alacsony
1. 3. Folyamat összkockázata Közepes
Az előirányzat lekötési nyilvántartások pontatlanságából eredő kockázat
(előirányzat felhasználás folyamatához kapcsolódóan)
Kockázat leírása Hatás Bekövetkezési valószínűség Kockázat
1. A lekötött előirányzatok nyilvántartása nem teljeskörű Közepes Alacsony Közepes
2. A szerződés nyilvántartások rögzítése, likviditási követése nem teljeskörű Közepes Közepes Közepes
1. 4. Folyamat összkockázata Közepes
A jogszabályi előírások értelmezésében és betartásában rejlő kockázatok
Kockázat leírása Hatás Bekövetkezési valószínűség Kockázat
1. A törvényi előírások be nem tartásában rejlő kockázatok Magas Alacsony Közepes
2. Egyes működési, illetve szakfeladatok magas jogi bonyolultsággal bírnak Közepes Alacsony Alacsony
3. A megkötött szerződések nem tartják maximálisan szem előtt az önkormányzat érdekeit Közepes Alacsony Közepes
4. A jogi-gazdasági környezet hiánytalan átfogó ismerete nem biztosított Közepes Alacsony Közepes
1. 5. Folyamat összkockázata Közepes
Az erőforrás optimális arányának megsértésében rejlő kockázatok
Kockázat leírása Hatás Bekövetkezési valószínűség Kockázat
1. A működés, az erőforrás gazdálkodás szabálytalanságában rejlő kockázatok Magas Alacsony Közepes
2. A működésre és fejlesztésre fordítható források helyes arányának hosszú távú megsértése forráshiány vagy egyéb ok miatt Közepes Közepes Közepes
1. 6. Folyamat összkockázata Közepes
Előirányzat módosítások szabályainak be nem tartásában rejlő kockázatok
(likviditás menedzselése és előirányzat módosítás folyamatához kapcsolódóan)
Kockázat leírása Hatás Bekövetkezési valószínűség Kockázat
1. Előirányzat módosítások hatásköri szabályainak felülvizsgálatának nem pontos végzése Közepes Alacsony Alacsony
2. Előirányzat módosítások nem időben történő végrehajtása Közepes Alacsony Közepes
3. Az évközi módosítások nyilvántartása nem pontos és teljeskörű Közepes Alacsony Közepes
4. Likviditás menedzselés nem pontos és előrelátó Magas Alacsony Közepes
1. 7. Folyamat összkockázata Alacsony
Nyilvántartások, elszámolások pontatlanságában rejlő kockázatok
Kockázat leírása Hatás Bekövetkezési valószínűség Kockázat
1. Analitikák teljes körének pontos, zárt rendszerben való biztosítása a főkönyvhöz történő illesztése Magas Alacsony Közepes
2. Bizonylati fegyelem megsértésében rejlő kockázatok Magas Alacsony Közepes
3. nyilvántartások nem megfelelőségében rejlő kockázatok Magas Alacsony Közepes
4. Pénzügyi elszámolások pontossága, helyessége Közepes Alacsony Alacsony
5. A pénzügyi elszámolások alapjául szolgáló számviteli nyilvántartások megfelelősége, hitelessége Magas Alacsony Közepes
6. Az elszámolások esetleges nem megfelelőségében rejlő kockázatok Közepes Alacsony Alacsony
7. Helytelen bevallásokban rejlő kockázatok Magas Alacsony Alacsony
1. 8. Folyamat összkockázata Közepes
A támogatások (normatíva) igénylése és elszámolása kapcsán nem pontos értelmezési problémákban rejlő kockázatok
(bevétel tervezés és előirányzat gazdálkodás folyamatához kapcsolódóan)
Kockázat leírása Hatás Bekövetkezési valószínűség Kockázat
1. A normatívák jogszabályi előírás szerinti igénylésében rejlő kockázatok Közepes Alacsony Alacsony
2. A normatívák felhasználásában és elszámolásában a jogszabályi előírások nem pontos értelmezésében rejlő kockázatok Közepes Alacsony Alacsony
1. 9. Folyamat összkockázata Alacsony
A feladat finanszírozás szabályainak pontatlan betartásában rejlő kockázatok
(előirányzat gazdálkodás folyamatához kapcsolódóan)
Kockázat leírása Hatás Bekövetkezési valószínűség Kockázat
1. A feladat finanszírozás okmányainak teljes körűségében hiányosság, eljárási szabályainak be nem tartása Közepes Alacsony Alacsony
2. A feladatfinanszírozás pénzügyi lebonyolításának szabályosságában rejlő kockázatok Közepes Alacsony Alacsony
1. 10. Folyamat összkockázata Alacsony
A közbeszerzési eljárás alkalmazásánál a jogszabályi előírások mulasztásában rejlő kockázatok
Kockázat leírása Hatás Bekövetkezési valószínűség Kockázat
1. A közbeszerzés nem megfelelő eljárására kiírt kockázat Magas Közepes Közepes
2. A jogszabályoktól eltérő közbeszerzési eljárás lebonyolítására kialakított szabályozási rendszer felülvizsgálatának elmulasztásából adódó kockázatok Közepes Alacsony Közepes
3. A szabályozástól eltérő gyakorlat alkalmazásának felülvizsgálati hiányában rejlő kockázatok Magas Alacsony Közepes
4. A pályázati kiírástól eltérő szerződéskötésekben rejlő kockázatok Közepes Közepes Közepes
5. A pénzügyi fedezet alultervezésében rejlő kockázatok Magas Közepes Magas
6. A pályázati kiírásban a garanciális elemek elhagyásában rejlő kockázatok Közepes Alacsony Közepes
1. 11. Folyamat összkockázata Közepes
A pályázatok, támogatások igénybevételében vagy azok elmulasztásában rejlő
kockázatok
(a felújítás, beruházás, előirányzat gazdálkodás folyamatához kapcsolódóan)
Kockázat leírása Hatás Bekövetkezési valószínűség Kockázat
1. A fejlesztési támogatásokra kiírt pályázatok igénybevételénél elmulasztásában rejlő kockázatok Közepes Alacsony Közepes
2. Az elbírált pályázatokhoz kapcsolódó szerződéskötés nem teljes körűen az önkormányzat érdekei szerint történik Közepes Alacsony Közepes
3. A támogatás(ok) folyósítása pénzügyi likviditási nehézségeket okoz a megvalósítási ütemhez viszonyítottan Közepes Közepes Közepes
4. A program lezárása, az elszámolás esetleges pontatlanságában rejlő kockázat Magas Alacsony Közepes
1. 12. Folyamat összkockázata Közepes
Ellenőrzési prioritások és ellenőrzési gyakoriságok meghatározása
Az ellenőrzési prioritások és az ellenőrzés gyakorisága a folyamat összkockázati minősítése alapján kerül meghatározásra a következőképpen:
a folyamat összkockázatánál „alacsony” minősítés esetében a folyamat ellenőrzési gyakorisága 2-5 évente,
a folyamat összkockázatánál „közepes” minősítés esetében a folyamat ellenőrzési gyakorisága 1-2 évente,
a folyamat összkockázatánál „magas” minősítés esetében a folyamat ellenőrzési gyakorisága évente történik.
A belső ellenőrzésre vonatkozó fejlesztés irányai, tervei
- az önkormányzati rendszer, a feladat- és hatásköri rendszer, a közigazgatási közszolgáltatási rendszer keretei között alakítani tovább, irányait követni és annak megfelelően fejleszteni tovább,
- a belső ellenőrzési feladatellátás kereteinek, szervezeti,- személyi-, tárgyi, - infrastrukturális feltételrendszerének megteremtése, továbbképzési rendszerének biztosítása,
- a vezetés egyik legfontosabb elemeként növelnie kell a helyi önkormányzatok és az általuk felügyelt költségvetési szervek eredményességét, hatékonyságát,
- az új típusú ellenőrzésre, ellenőrzési munkára vonatkozó általános követelményének meghatározása, azok teljesítése, az ellenőrzési eljárások és módszerek elsajátítása, folyamatos fejlesztése,
- az ellenőrzések tapasztalatainak általánosítható, fontosabb, kiemelt eredményeinek bemutatása, továbbadása.
Az ellenőrzés szakmai — módszertani — ellenőrzési technikák —fejlesztési irányai - a szakmai szabályozás alapvető kereteinek megteremtése, az ellenőrzés szakmai szabályozási rendszerének kialakítása — a nemzetközi ellenőrzési standardok, módszertani útmutatók,
- a szakmai szabályok betartásának rendszeres felülvizsgálata, ellenőrzési kézikönyv (annak elemeinek), alapszabály, etikai kódex, módszertani mellékletek, iratminták,
- az ellenőrzési irányelvek, az ellenőrzési standardok, a szakmai útmutatók, módszertanok, módszertani útmutatók folyamatos figyelemmel kísérése, megismerése, alkalmazása, jobb ellenőrzési gyakorlatok átvétele,
- az ellenőrzési tapasztalatok hasznosulása a szabálytalanságok megelőzése érdekében,
- az ellenőrzés tervezésének, az ellenőrzési feladatok végrehajtásának, nyilvántartási rendszerének módszertani támogatása,
- a belső ellenőrzés tanácsadási tevékenység igénybevétele,
- az ellenőrzés minőségbiztosítási feladatainak, az ellenőrzési tevékenység, illetve azok megbízhatóságának értékelése,
- az ellenőrzési rendszer információ, informatikai technológiai, kapcsolati rendszerének kialakítása, hátterének megteremtése, informatikai eszközökkel való támogatása,
- számítógéppel támogatott dokumentum és nyilvántartási rendszer kiépítése,
Belső ellenőrzés szervezeti, személyi feltételrendszere
Az ellenőrzési tevékenység ellátása a Bkr.-ben a belső ellenőrzés funkcionális függetlenségére, valamint a belső ellenőrzési feladatellátásra vonatkozóan a belső ellenőrzést külső – vállalkozóval végeztetjük, aki a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Kormányrendeletben előírt általános és szakmai képesítésre, képzettségre, valamint szakmai gyakorlatra vonatkozó követelményeknek megfelel.
A belső ellenőr 2014. október 27-én eleget tett az Államháztartási belső pénzügyi ellenőrzés követelményrendszerének, amely magába foglalja az ÁBPE I. ismeretek megszerzését (vizsgaköteles) és az ÁBPE II. keretében szervezett modulok kétévente történő tananyagának elsajátítását.
Belső ellenőrzés tárgyi és információs igénye
A szakmai jogszabályok és szakmai szabályok figyelembe vételével a szakmai feladatellátás hátteréül szolgáló munkafeltételeket és munkakörülményeket a Közös Önkormányzati hivatala biztosítja.
A belső ellenőrzés ügykezelési, ügyviteli - dokumentum és nyilvántartási feladatai, érdemi, alkalmazói, jelentésírás, dokumentumszerkesztés - feladatainak informatikai támogatottságához a feltételt biztosítani kell.
A tevékenység szabályszerűségének biztosításához - a jogi szabályozás hozzáférhetősége (Jogtár), helyi önkormányzati rendeletek, belső szabályzatok tára - feltételeit meg kell teremteni.
Az ellenőrzéshez szükséges adat- és információszolgáltatás – adatátadás, átvétel, adattovábbítás - feltételrendszerének megteremtése szükséges az ellenőrzésekhez történő felkészüléshez, az ellenőrzés tervezéséhez.
Az ellenőrzés típusai:
Szabályszerűségi ellenőrzés: annak ellenőrzése, hogy a szervezet vagy szervezeti egység működése, illetve tevékenysége megfelelően szabályozott-e, és érvényesülnek-e a hatályos jogszabályok, a közzétételi kötelezettség teljesítése, a belső szabályzatok, utasítások és vezetői rendelkezések előírásai;
Pénzügyi ellenőrzés: az adott szervezet, program pénzügyi elszámolásainak, valamint az ezek alapjául szolgáló számviteli nyilvántartások ellenőrzése;
Rendszerellenőrzés: rendszerek (irányítási, végrehajtási, pénzügyi lebonyolítási, beszámolási és ellenőrzési) működésének átfogó vizsgálata, melynek keretében a szabályszerűség, szabályozottság, gazdaságosság, hatékonyság és eredményesség kerül ellenőrzésre;
Informatikai rendszerek ellenőrzése: a szervezetnél működő informatikai rendszerek megbízhatóságának, biztonságának, valamint a rendszerben tárolt adatok teljességének, megfelelőségének, szabályosságának és védelmének vizsgálata;
Kőszeg, 2014. október 31.
Készítette: Jóváhagyta:
Kőszegfalviné Pajor Klára Dr. Zalán Gábor
belső ellenőr jegyző
Belső ellenőrzési stratégiai terv a 2015-2019. évekre.
Tisztelt Képviselő-testület!
A költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) kormányrendelet 30. § előírásai alapján a belső ellenőrzési vezető stratégiai ellenőrzési tervet készít, amely – összhangban a szervezet hosszú távú céljaival – meghatározza a belső ellenőrzésre vonatkozó stratégiai fejlesztéseket a következő 5 évre vonatkozóan.
A belső ellenőrzés hatóköre kiterjed a Közös Önkormányzati Hivatal feladatellátás körébe tartozó szervekre, a helyi önkormányzatokra és a helyi nemzetiségi önkormányzatokra, az általuk felügyelt költségvetési szervekre (önkormányzati intézményekre), valamint alkalmazni kell a többségi irányítás alatt működő gazdasági társaságok, illetve az önkormányzat költségvetéséből céljelleggel nyújtott támogatások kedvezményezett szervezetek, személyek ellenőrzésére.
A fentiek alapján a 2015-2019. évekre vonatkozó belső ellenőrzési stratégiai tervet a melléklet szerint terjesztem elő.
Az előterjesztést megtárgyalta a Pénzügyi, Jogi és Rendészeti Bizottság és a képviselő-testületnek elfogadásra ajánlja.
Kőszeg, 2014. november 21.
Dr. Zalán Gábor s.k.
jegyző
HATÁROZATI JAVASLAT
Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a 2015-2019. évekre vonatkozó belső ellenőrzési stratégiai tervet a melléklet szerinti tartalommal elfogadja.
Felelős: Dr. Zalán Gábor jegyző
Határidő: folyamatos
Kőszegi Közös Önkormányzati Hivatal Belső Ellenőrzési
Stratégiai terve 2015 - 2019 évekre
A költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) kormányrendelet 30. § előírásai alapján a belső ellenőrzési vezető stratégiai ellenőrzési tervet készít, amely – összhangban a szervezet hosszú távú céljaival – meghatározza a belső ellenőrzésre vonatkozó stratégiai fejlesztéseket a következő 5 évre vonatkozóan.
A belső ellenőrzés hatóköre kiterjed a Közös Önkormányzati Hivatal feladatellátás körébe tartozó szervekre, a helyi önkormányzatokra és a helyi nemzetiségi önkormányzatokra, az általuk felügyelt költségvetési szervekre (önkormányzati intézményekre), valamint alkalmazni kell a többségi irányítás alatt működő gazdasági társaságok, illetve az önkormányzat költségvetéséből céljelleggel nyújtott támogatások kedvezményezett szervezetek, személyek ellenőrzésére.
A belső ellenőrzési tevékenységet meghatározó hatályos, vonatkozó jogszabályok:
- Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (Mötv.)
- az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. tv, (Áht.),
- az államháztartás végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (Ávr.),
- az információs önrendelkezési jogról – közzé tételi kötelezettségről szóló 2011. évi CXII. törvény
- a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Kormányrendelet (Bkr.),
- valamint a Belső Ellenőrzési Kézikönyv
A belső ellenőrzés stratégiai céljai
A Stratégiai Ellenőrzési Tervének kidolgozásánál a jelenlegi feladatokból kiindulva határozhatók meg a célkitűzések és a stratégiai célok, amelyek a következők:
- a belső ellenőrzés alapvető feladata, hogy érvényt szerezzen annak a követelménynek, hogy objektív ellenőrző és tanácsadó tevékenységével növelje az eredményességet,
- a belső ellenőrzés által végzett vizsgálatoknak hozzá kell járulnia a gazdálkodás korszerűsítési folyamatához,
- számolni kell a feladatok strukturális átrendeződésével,
- a belső ellenőrzési feladatok végrehajtása során kiemelten kell kezelni a közpénzek felhasználásával kapcsolatos folyamatok és azok hatásainak értékelését, a megtakarítási lehetőségek felszínre hozását és a költségvetés biztonságos végrehajtását,
- a pénzügyi, gazdálkodási folyamatok ellenőrzése során a rendszerszemlélet erősítésére, a közpénzek felhasználásának, jogszerűségének, célszerűségének és átláthatóságának kockázatelemzésen alapuló ellenőrzési módszerek alkalmazása,
- előtérbe kell, hogy kerüljön a hatékony költségvetési gazdálkodás igénye, a teljesítmények mérésének és a közpénzfelhasználás hatékonysága növelésének igénye,
- segítse a szervezet működéséből adódó veszteségforrások, kockázatok feltárását,
racionálisabb működést biztosítson,
- a teljesítmény-ellenőrzések súlyát fokozni kell, mivel az átalakítások, reformok hatékonyságát, eredményességét, a célok megvalósulását az e területeken végzett teljesítmény-ellenőrzések tárhatják fel, visszacsatolást adva ezzel a döntéshozók és a végrehajtók számára egyaránt,
- kiemelten kell kezelni a vagyonkezelés szabályszerűségének ellenőrzését,
- a belső kontrollrendszerének kialakítását ellenőrizni kell az egyes funkciók ellátásának tükrében, hatékonyságát értékelni szükséges,
- az intézmények tulajdonosi, fenntartói, irányítói ellenőrzése során elő kell segíteni az intézményi gazdálkodás hatékonyságának, szabályszerűségének és az alaptevékenységként meghatározott feladat ellátás követelményeinek megfelelő teljesítését,
- évente értékelni kell a belső ellenőrzésre vonatkozó belső szabályzatok hatályosulását,
- érvényesüljön a működésében a rendfenntartó jelleg, vagyis alapvetően meg kell
követelnie, elő kell segítenie a szabályszerű működést,
- az ellenőrzés alá vont szervezeti egységekkel, intézményekkel, társaságokkal és szervezetekkel való kapcsolattartást.
- A magas kockázatú rendszerek, illetve folyamatok gyakoribb (1-2 évente), míg az
alacsony kockázatú rendszerek, illetve folyamatok ritkább (3-5 évente) ellenőrzése
- Elemző, ok-okozati összefüggéseket feltáró munkájával segítse elő a helyes döntések meghozatalát, a minél eredményesebb működést,
- Legyen segítőkész, segítse elő a kedvezőtlen jelenségek feltárását, azok jövőbeni
megelőzősét.
Az Áht. és a Bkr.-ben foglaltaknak megfelelően az államháztartási kontrollok alapvető célja az államháztartási pénzeszközökkel, vagyonnal történő szabályszerű, szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes gazdálkodás biztosítása.
A belső ellenőrzés feladata annak vizsgálata, hogy a vezetés által kialakított és működtetett kockázatkezelési, ellenőrzési és irányítási rendszerek és eljárások megfelelnek-e követelményrendszernek.
Az ellenőrzési hatóköre kiterjed mind a jogszabályok, mind a felhatalmazás és a saját hatáskörben helyileg kiadott szabályzatok, irányelvek, eljárások pontos betartásának, betartatásának ellenőrzésére.
Az egységes ellenőrzési rendszer keretében a folyamatos és rendszeres ellenőrzés alapjainak megteremtése, amely követi:
- a közigazgatási - állami – helyi – rendszert;
- a települési önkormányzati rendszert;
- a közös hivatali — intézményi rendszert;
- a közfeladatok, a feladat- és hatásköri rendszert, a helyi közszolgáltatások rendszerét, a feladatellátás módját,
- a gazdálkodás finanszírozási rendszerét,
- a gazdálkodás belső kontroll rendszerét;
- a szervezeti - strukturális változások rendszerét.
A belső kontrollrendszer a kockázatok kezelése és tárgyilagos bizonyosság megszerzése érdekében kialakított folyamatrendszer, amely azt a célt szolgálja, hogy megvalósuljanak a következő célok:
- a működés és gazdálkodás során a tevékenységeket szabályszerűen, gazdaságosan, hatékonyan, eredményesen hajtsák végre,
- az elszámolási kötelezettségeket teljesítsék, és megvédjék az erőforrásokat a veszteségektől, károktól és nem rendeltetésszerű használattól.
A jegyző felelős a belső kontrollrendszer keretében – a szervezet minden szintjén érvényesülő – megfelelő
a) kontrollkörnyezet,
b) kockázatkezelési rendszer,
c) kontrolltevékenységek,
d) információs és kommunikációs rendszer, és
e) nyomon követési rendszer (monitoring)
kialakításáért, működtetéséért és fejlesztéséért.
A belső kontrollrendszer tartalmazza mindazon elveket, eljárásokat és belső szabályzatokat, melyek biztosítják, hogy:
a) a költségvetési szerv valamennyi tevékenysége és célja összhangban legyen a szabályszerűséggel, szabályozottsággal, valamint a gazdaságosság, hatékonyság és eredményesség követelményeivel,
b) az eszközökkel és forrásokkal való gazdálkodásban ne kerüljön sor pazarlásra, visszaélésre, rendeltetésellenes felhasználásra,
c) megfelelő, pontos és naprakész információk álljanak rendelkezésre a költségvetési szerv működésével kapcsolatosan,
d) a belső kontrollrendszer harmonizációjára és összehangolására vonatkozó jogszabályok végrehajtásra kerüljenek a módszertani útmutatók figyelembevételével.
A jegyző köteles olyan kontrollkörnyezetet kialakítani, amelyben:
a) világos a szervezeti struktúra,
b) egyértelműek a felelősségi, hatásköri viszonyok és feladatok,
c) meghatározottak az etikai elvárások a szervezet minden szintjén,
d) átlátható a humánerőforrás-kezelés.
A jegyző köteles - olyan szabályzatokat kiadni, folyamatokat kialakítani és működtetni a szervezeten belül, amelyek biztosítják a rendelkezésre álló források szabályszerű, szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását, - elkészíteni és rendszeresen aktualizálni a költségvetési szerv ellenőrzési nyomvonalát, amely tartalmazza különösen a felelősségi és információs szinteket, irányítási és ellenőrzési folyamatokat, lehetővé téve azok nyomon követését és utólagos ellenőrzését,- szabályozni a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjét, - kockázatkezelési rendszert működtetni, melynek során fel kell mérni és meg kell állapítani a költségvetési szerv tevékenységében, gazdálkodásában rejlő kockázatokat, valamint meg kell határozni az egyes kockázatokkal kapcsolatban szükséges intézkedéseket, valamint azok teljesítésének folyamatos nyomon követésének módját,
- a szervezeten belül kontrolltevékenységeket kialakítani, melyek biztosítják a kockázatok kezelését, hozzájárulnak a szervezet céljainak eléréséhez,
- olyan rendszereket kialakítani és működtetni, melyek biztosítják, hogy a megfelelő információk a megfelelő időben eljutnak az illetékes szervezethez, szervezeti egységhez, illetve személyhez,
- az információs rendszerek keretében a beszámolási rendszereket úgy működtetni, hogy azok hatékonyak, megbízhatóak és pontosak legyenek, a beszámolási szintek, határidők és módok világosan meg legyenek határozva,
- kialakítani a szervezet tevékenységének, a célok megvalósításának nyomon követését biztosító rendszert, mely az operatív tevékenységek keretében megvalósuló folyamatos és eseti nyomon követésből, valamint az operatív tevékenységektől függetlenül működő belső ellenőrzésből áll. A kontrolltevékenység részeként minden tevékenységre vonatkozóan biztosítani kell a folyamatba épített, előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzést (FEUVE), különösen az alábbiak vonatkozásában:
a) a pénzügyi döntések dokumentumainak elkészítése (ideértve a költségvetési tervezés, a kötelezettségvállalások, a szerződések, a kifizetések, a támogatásokkal való elszámolás, a szabálytalanság miatti visszafizettetések dokumentumait is),
b) a pénzügyi kihatású döntések célszerűségi, gazdaságossági, hatékonysági és eredményességi szempontú megalapozottsága,
c) a költségvetési gazdálkodás során az előzetes és utólagos pénzügyi ellenőrzés, a pénzügyi döntések szabályszerűségi szempontból történő jóváhagyása, illetve ellenjegyzése,
d) a gazdasági események elszámolása (a hatályos jogszabályoknak megfelelő könyvvezetés és beszámolás) kontrollja.
A költségvetési szerv vezetője köteles a költségvetési szerv belső szabályzataiban a felelősségi körök meghatározásával legalább az alábbiakat szabályozni:
- engedélyezési, jóváhagyási és kontrolleljárások,
- a dokumentumokhoz és információkhoz való hozzáférés,
- beszámolási eljárások.
Folyamatok és folyamatgazdák
Költségvetési főösszegek tervezési, megvalósulási folyamata
Értékalkotás főbb jellemzői Folyamatok Folyamatfelelősök
1. Felső szintű vezetés 1. 1. Költségvetés tervezés bevételi oldal Jegyző
1. 2. Költségvetés tervezés kiadási oldal Jegyző, szakfeladatok felelősei
1. 3. Összehangolás bevétel és kiadás és szakfeladati megoszlás között Jegyző
2. Előirányzat teljesülés 2. 1. Bevételi oldal teljesülés figyelése Pénzügyi vezető
2. 2. Bevételi oldal bővítési lehetőségeinek feltárása Jegyző
2. 3. Kiadási oldal teljesülés figyelése Pénzügyi vezető - szakfeladatok felelősei
A költségvetésen belüli előirányzat megvalósulási folyamata
Értékalkotás főbb jellemzői Folyamatok Folyamatfelelősök
1. Előirányzat gazdálkodás 1. 1. Az előirányzatok felhasználása Pénzügyi vezető - szakfeladatok felelősei
1. 2. A támogatásokra vonatkozó szabályzatok betartása Pénzügyi vezető
1. 3. A személyi juttatás előirányzat gazdálkodás Jegyző , személyzeti vezető
1. 4. A felújítás, beruházás előirányzat gazdálkodás Szakfeladatok felelősei
2. Likviditás rnenedzselés 2. 1. Az előirányzatok időbeni biztosítása Pénzügyi vezető
2. 2. A rövid lejáratú hitelek igénybevételére indítvány Pénzügyi vezető
3. Előirányzat módosítás 3. 1. Az előirányzat módosítások előterjesztése Jegyző, pénzügyi vezető
Általános kockázatok felmérése – kockázatok azonosítása, kockázati tényezők, a kockázatok szintjének meghatározása
A bevételi előirányzat kockázata
Kockázat leírása Hatás Bekövetkezési valószínűség Kockázat
1. A költségvetési szerv bevételi előirányzata magas összetevőket ír elő Magas Közepes Magas
2. A bevételi összetevők egyes tényezői elmaradnak a tervezettől Közepes alacsony alacsony
1. 1. Folyamat összkockázata Közepes
A kiadási előirányzat kockázata
Kockázat leírása Hatás Bekövetkezési valószínűség Kockázat
1. A költségvetési szerv kiadási előirányzata alacsony összegű kiadási összetevőket ír elő Magas Közepes Magas
2. A kiadási összetevők egyes tényezői túllépik az előirányzatot Közepes Alacsony Alacsony
3. A felügyelet alá tartozó részben önálló intézmények költségtúllépése miatt működési elégtelenség léphet fel költségtúllépése Magas Alacsony Közepes
4. A kiadási összetevők felmérésénél nem pontosan veszik számba a megvalósult fejlesztések belépő üzemelési költségkihatásait Közepes Alacsony Alacsony
1. 2. Folyamat összkockázata Közepes
A kiadási előirányzatok igényekhez viszonyított szűkössége
Kockázat leírása Hatás Bekövetkezési valószínűség Kockázat
1. A költségvetési javaslat, az irányelvek alapján nem veheti teljes körűen figyelembe az igényeket Közepes Magas Közepes
2. Az elemi költségvetés megállapítása további költségcsökkentést valósít meg Közepes Alacsony Alacsony
1. 3. Folyamat összkockázata Közepes
Az előirányzat lekötési nyilvántartások pontatlanságából eredő kockázat
(előirányzat felhasználás folyamatához kapcsolódóan)
Kockázat leírása Hatás Bekövetkezési valószínűség Kockázat
1. A lekötött előirányzatok nyilvántartása nem teljeskörű Közepes Alacsony Közepes
2. A szerződés nyilvántartások rögzítése, likviditási követése nem teljeskörű Közepes Közepes Közepes
1. 4. Folyamat összkockázata Közepes
A jogszabályi előírások értelmezésében és betartásában rejlő kockázatok
Kockázat leírása Hatás Bekövetkezési valószínűség Kockázat
1. A törvényi előírások be nem tartásában rejlő kockázatok Magas Alacsony Közepes
2. Egyes működési, illetve szakfeladatok magas jogi bonyolultsággal bírnak Közepes Alacsony Alacsony
3. A megkötött szerződések nem tartják maximálisan szem előtt az önkormányzat érdekeit Közepes Alacsony Közepes
4. A jogi-gazdasági környezet hiánytalan átfogó ismerete nem biztosított Közepes Alacsony Közepes
1. 5. Folyamat összkockázata Közepes
Az erőforrás optimális arányának megsértésében rejlő kockázatok
Kockázat leírása Hatás Bekövetkezési valószínűség Kockázat
1. A működés, az erőforrás gazdálkodás szabálytalanságában rejlő kockázatok Magas Alacsony Közepes
2. A működésre és fejlesztésre fordítható források helyes arányának hosszú távú megsértése forráshiány vagy egyéb ok miatt Közepes Közepes Közepes
1. 6. Folyamat összkockázata Közepes
Előirányzat módosítások szabályainak be nem tartásában rejlő kockázatok
(likviditás menedzselése és előirányzat módosítás folyamatához kapcsolódóan)
Kockázat leírása Hatás Bekövetkezési valószínűség Kockázat
1. Előirányzat módosítások hatásköri szabályainak felülvizsgálatának nem pontos végzése Közepes Alacsony Alacsony
2. Előirányzat módosítások nem időben történő végrehajtása Közepes Alacsony Közepes
3. Az évközi módosítások nyilvántartása nem pontos és teljeskörű Közepes Alacsony Közepes
4. Likviditás menedzselés nem pontos és előrelátó Magas Alacsony Közepes
1. 7. Folyamat összkockázata Alacsony
Nyilvántartások, elszámolások pontatlanságában rejlő kockázatok
Kockázat leírása Hatás Bekövetkezési valószínűség Kockázat
1. Analitikák teljes körének pontos, zárt rendszerben való biztosítása a főkönyvhöz történő illesztése Magas Alacsony Közepes
2. Bizonylati fegyelem megsértésében rejlő kockázatok Magas Alacsony Közepes
3. nyilvántartások nem megfelelőségében rejlő kockázatok Magas Alacsony Közepes
4. Pénzügyi elszámolások pontossága, helyessége Közepes Alacsony Alacsony
5. A pénzügyi elszámolások alapjául szolgáló számviteli nyilvántartások megfelelősége, hitelessége Magas Alacsony Közepes
6. Az elszámolások esetleges nem megfelelőségében rejlő kockázatok Közepes Alacsony Alacsony
7. Helytelen bevallásokban rejlő kockázatok Magas Alacsony Alacsony
1. 8. Folyamat összkockázata Közepes
A támogatások (normatíva) igénylése és elszámolása kapcsán nem pontos értelmezési problémákban rejlő kockázatok
(bevétel tervezés és előirányzat gazdálkodás folyamatához kapcsolódóan)
Kockázat leírása Hatás Bekövetkezési valószínűség Kockázat
1. A normatívák jogszabályi előírás szerinti igénylésében rejlő kockázatok Közepes Alacsony Alacsony
2. A normatívák felhasználásában és elszámolásában a jogszabályi előírások nem pontos értelmezésében rejlő kockázatok Közepes Alacsony Alacsony
1. 9. Folyamat összkockázata Alacsony
A feladat finanszírozás szabályainak pontatlan betartásában rejlő kockázatok
(előirányzat gazdálkodás folyamatához kapcsolódóan)
Kockázat leírása Hatás Bekövetkezési valószínűség Kockázat
1. A feladat finanszírozás okmányainak teljes körűségében hiányosság, eljárási szabályainak be nem tartása Közepes Alacsony Alacsony
2. A feladatfinanszírozás pénzügyi lebonyolításának szabályosságában rejlő kockázatok Közepes Alacsony Alacsony
1. 10. Folyamat összkockázata Alacsony
A közbeszerzési eljárás alkalmazásánál a jogszabályi előírások mulasztásában rejlő kockázatok
Kockázat leírása Hatás Bekövetkezési valószínűség Kockázat
1. A közbeszerzés nem megfelelő eljárására kiírt kockázat Magas Közepes Közepes
2. A jogszabályoktól eltérő közbeszerzési eljárás lebonyolítására kialakított szabályozási rendszer felülvizsgálatának elmulasztásából adódó kockázatok Közepes Alacsony Közepes
3. A szabályozástól eltérő gyakorlat alkalmazásának felülvizsgálati hiányában rejlő kockázatok Magas Alacsony Közepes
4. A pályázati kiírástól eltérő szerződéskötésekben rejlő kockázatok Közepes Közepes Közepes
5. A pénzügyi fedezet alultervezésében rejlő kockázatok Magas Közepes Magas
6. A pályázati kiírásban a garanciális elemek elhagyásában rejlő kockázatok Közepes Alacsony Közepes
1. 11. Folyamat összkockázata Közepes
A pályázatok, támogatások igénybevételében vagy azok elmulasztásában rejlő
kockázatok
(a felújítás, beruházás, előirányzat gazdálkodás folyamatához kapcsolódóan)
Kockázat leírása Hatás Bekövetkezési valószínűség Kockázat
1. A fejlesztési támogatásokra kiírt pályázatok igénybevételénél elmulasztásában rejlő kockázatok Közepes Alacsony Közepes
2. Az elbírált pályázatokhoz kapcsolódó szerződéskötés nem teljes körűen az önkormányzat érdekei szerint történik Közepes Alacsony Közepes
3. A támogatás(ok) folyósítása pénzügyi likviditási nehézségeket okoz a megvalósítási ütemhez viszonyítottan Közepes Közepes Közepes
4. A program lezárása, az elszámolás esetleges pontatlanságában rejlő kockázat Magas Alacsony Közepes
1. 12. Folyamat összkockázata Közepes
Ellenőrzési prioritások és ellenőrzési gyakoriságok meghatározása
Az ellenőrzési prioritások és az ellenőrzés gyakorisága a folyamat összkockázati minősítése alapján kerül meghatározásra a következőképpen:
a folyamat összkockázatánál „alacsony” minősítés esetében a folyamat ellenőrzési gyakorisága 2-5 évente,
a folyamat összkockázatánál „közepes” minősítés esetében a folyamat ellenőrzési gyakorisága 1-2 évente,
a folyamat összkockázatánál „magas” minősítés esetében a folyamat ellenőrzési gyakorisága évente történik.
A belső ellenőrzésre vonatkozó fejlesztés irányai, tervei
- az önkormányzati rendszer, a feladat- és hatásköri rendszer, a közigazgatási közszolgáltatási rendszer keretei között alakítani tovább, irányait követni és annak megfelelően fejleszteni tovább,
- a belső ellenőrzési feladatellátás kereteinek, szervezeti,- személyi-, tárgyi, - infrastrukturális feltételrendszerének megteremtése, továbbképzési rendszerének biztosítása,
- a vezetés egyik legfontosabb elemeként növelnie kell a helyi önkormányzatok és az általuk felügyelt költségvetési szervek eredményességét, hatékonyságát,
- az új típusú ellenőrzésre, ellenőrzési munkára vonatkozó általános követelményének meghatározása, azok teljesítése, az ellenőrzési eljárások és módszerek elsajátítása, folyamatos fejlesztése,
- az ellenőrzések tapasztalatainak általánosítható, fontosabb, kiemelt eredményeinek bemutatása, továbbadása.
Az ellenőrzés szakmai — módszertani — ellenőrzési technikák —fejlesztési irányai - a szakmai szabályozás alapvető kereteinek megteremtése, az ellenőrzés szakmai szabályozási rendszerének kialakítása — a nemzetközi ellenőrzési standardok, módszertani útmutatók,
- a szakmai szabályok betartásának rendszeres felülvizsgálata, ellenőrzési kézikönyv (annak elemeinek), alapszabály, etikai kódex, módszertani mellékletek, iratminták,
- az ellenőrzési irányelvek, az ellenőrzési standardok, a szakmai útmutatók, módszertanok, módszertani útmutatók folyamatos figyelemmel kísérése, megismerése, alkalmazása, jobb ellenőrzési gyakorlatok átvétele,
- az ellenőrzési tapasztalatok hasznosulása a szabálytalanságok megelőzése érdekében,
- az ellenőrzés tervezésének, az ellenőrzési feladatok végrehajtásának, nyilvántartási rendszerének módszertani támogatása,
- a belső ellenőrzés tanácsadási tevékenység igénybevétele,
- az ellenőrzés minőségbiztosítási feladatainak, az ellenőrzési tevékenység, illetve azok megbízhatóságának értékelése,
- az ellenőrzési rendszer információ, informatikai technológiai, kapcsolati rendszerének kialakítása, hátterének megteremtése, informatikai eszközökkel való támogatása,
- számítógéppel támogatott dokumentum és nyilvántartási rendszer kiépítése,
Belső ellenőrzés szervezeti, személyi feltételrendszere
Az ellenőrzési tevékenység ellátása a Bkr.-ben a belső ellenőrzés funkcionális függetlenségére, valamint a belső ellenőrzési feladatellátásra vonatkozóan a belső ellenőrzést külső – vállalkozóval végeztetjük, aki a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Kormányrendeletben előírt általános és szakmai képesítésre, képzettségre, valamint szakmai gyakorlatra vonatkozó követelményeknek megfelel.
A belső ellenőr 2014. október 27-én eleget tett az Államháztartási belső pénzügyi ellenőrzés követelményrendszerének, amely magába foglalja az ÁBPE I. ismeretek megszerzését (vizsgaköteles) és az ÁBPE II. keretében szervezett modulok kétévente történő tananyagának elsajátítását.
Belső ellenőrzés tárgyi és információs igénye
A szakmai jogszabályok és szakmai szabályok figyelembe vételével a szakmai feladatellátás hátteréül szolgáló munkafeltételeket és munkakörülményeket a Közös Önkormányzati hivatala biztosítja.
A belső ellenőrzés ügykezelési, ügyviteli - dokumentum és nyilvántartási feladatai, érdemi, alkalmazói, jelentésírás, dokumentumszerkesztés - feladatainak informatikai támogatottságához a feltételt biztosítani kell.
A tevékenység szabályszerűségének biztosításához - a jogi szabályozás hozzáférhetősége (Jogtár), helyi önkormányzati rendeletek, belső szabályzatok tára - feltételeit meg kell teremteni.
Az ellenőrzéshez szükséges adat- és információszolgáltatás – adatátadás, átvétel, adattovábbítás - feltételrendszerének megteremtése szükséges az ellenőrzésekhez történő felkészüléshez, az ellenőrzés tervezéséhez.
Az ellenőrzés típusai:
Szabályszerűségi ellenőrzés: annak ellenőrzése, hogy a szervezet vagy szervezeti egység működése, illetve tevékenysége megfelelően szabályozott-e, és érvényesülnek-e a hatályos jogszabályok, a közzétételi kötelezettség teljesítése, a belső szabályzatok, utasítások és vezetői rendelkezések előírásai;
Pénzügyi ellenőrzés: az adott szervezet, program pénzügyi elszámolásainak, valamint az ezek alapjául szolgáló számviteli nyilvántartások ellenőrzése;
Rendszerellenőrzés: rendszerek (irányítási, végrehajtási, pénzügyi lebonyolítási, beszámolási és ellenőrzési) működésének átfogó vizsgálata, melynek keretében a szabályszerűség, szabályozottság, gazdaságosság, hatékonyság és eredményesség kerül ellenőrzésre;
Informatikai rendszerek ellenőrzése: a szervezetnél működő informatikai rendszerek megbízhatóságának, biztonságának, valamint a rendszerben tárolt adatok teljességének, megfelelőségének, szabályosságának és védelmének vizsgálata;
Kőszeg, 2014. október 31.
Készítette: Jóváhagyta:
Kőszegfalviné Pajor Klára Dr. Zalán Gábor
belső ellenőr jegyző
