Jegyzőkönyv: 2015. Február 26., Csütörtök, 09:00 óra, Városháza tanácskozó terme: nyilvános ülés

730-3/2015. szám.


J E G Y Z Ő K Ö N Y V


Készült Kőszegen, Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete által 2015. február 26-án, 9 órai kezdettel, a Városháza tanácskozó termében megtartott nyilvános ülésről.

Jelen vannak:
Huber László polgármester, Básthy Béla alpolgármester,
Kapy Ferenc, Keszei Balázs Kiss Péter, Kiss Zoltán, Plechl Tibor, Rába Kálmán, Sas Norbert, Terplán Zoltán és Tóth Gábor képviselő (11 fő).

Tanácskozási joggal van jelen:
Dr. Zalán Gábor jegyző, dr. Nagy Edina aljegyző, dr. Tóth László szervezési és humánpolitikai osztályvezető, Sőbér Aurélia pénzügyi és gazdálkodási osztályvezető, Rimányi Krisztina városfejlesztési és üzemeltetési osztályvezető, Mezei Virág igazgatási és építéshatósági osztályvezető, Lajos Tiborné a városi könyvtár, Révész József a városi múzeum igazgatója, Bakos György az Írottkő Natúrparkért Egyesület elnöke és Somogyi Györgyné az egyesület titkára, Raposa Helga a Szociális Gondozási Központ vezetője valamint Szele Tamásné a Kőszegi Járási Hivatal hivatalvezető-helyettese.

Huber László polgármester üdvözli a február havi rendes képviselő-testületi ülés résztvevőit és megállapítja, hogy az ülés határozatképes. Javasolja, hogy a meghívón szereplő 10. napirendi pontot (Külső bizottsági tag választása) ne tárgyalja ma a képviselő-testület.
Mivel ezen kívül más módosító javaslat nem hangzik el, szavazásra is bocsátja e nélkül a mai napirendet.

A képviselő-testület 11 igen szavazattal az alábbi napirendet hagyja jóvá:

N A P I R E N D:

1. A szociális igazgatásról és az egyes szociális ellátási formák szabályairól szóló 7/2014. (II. 28.) önkormányzati rendelet módosítása.
Előadó a polgármester nevében: Mezei Virág igazgatási és építéshatósági osztályvezető.
2. A közterületek elnevezésének rendjéről és a házszám-megállapítás szabályairól szóló új önkormányzati rendelet megalkotása.
Előadó a jegyző nevében: Rimányi Krisztina városfejlesztési és üzemeltetési osztályvezető.
3. A háziorvosokkal kötött megállapodások módosítása, az új egészségház épületrészeire vonatkozó használati szerződések jóváhagyása.
Előadó a polgármester nevében: Mezei Virág igazgatási és építéshatósági valamint Rimányi Krisztina városfejlesztési és üzemeltetési osztályvezető.
4. Az Írottkő Program fejlesztési stratégia előzetes véleményezése.
Előterjesztő: Promen Tanácsadó Kft. képviselője.
5. Rekreációs célú földszerzésekre kijelölt területek kijelölése.
Előadó a jegyző nevében: Rimányi Krisztina városfejlesztési és üzemeltetési osztályvezető.
6. Tájékoztató az egyéb városüzemeltetési feladatok 2015. évi költségeinek részletezéséről.
Előterjesztő: Kovács István igazgató.
7. A 2015. évi városbejárási terv jóváhagyása.
Előadó a polgármester nevében: Rimányi Krisztina városfejlesztési és üzemeltetési osztályvezető.
8/a. A KSE támogatási elszámolására vonatkozó kérelem elbírálása.
Előadó a polgármester nevében: Dr. Tóth László szervezési és humánpolitikai osztályvezető.
8/b. A KSE részére 2015. évben biztosított támogatás szakosztályonkénti felosztása.
Előadó a polgármester nevében: Dr. Tóth László szervezési és humánpolitikai osztályvezető.
9. A polgármester 2015. évi szabadság tervének jóváhagyása.
Előterjesztő: Dr. Zalán Gábor jegyző.
10. A „Kőszeg, Egészségház eszközbeszerzése II.” tárgyában lefolytatandó nyílt közbeszerzési eljárást megindító felhívás jóváhagyása.
Előterjesztő: Németh Ildikó, az Előkészítő Munkacsoport tagja.

A napirend megtárgyalása előtt a polgármester az előző ülés óta történt fontosabb eseményekről az alábbiak szerint számol be:
• Január 29-én ünnepélyes táblaavatásra került sor a Chernel u. 14. számú épület, azaz az Európa Házon, mert ezentúl tábla hirdeti a Pannon Egyetem szakmai működését (telephelyét) a városban. Itt került leleplezésre Hankiss Elemér emléktáblája is. Utána a várban folytatódott az ünnepség, továbbá lakossági tájékoztató volt a KRAFT projektről és az egyetemi együttműködésekről. Ezen részt vett a Pannon Egyetem Rektora mellett: Ágh Péter országgyűlési képviselő, Majthényi László a megyei közgyűlés elnöke és Porga Gyula Veszprém város polgármestere is.
• Január 30-án az új Kormányablak átadása történt meg, amely örömmel tölti el a lakosságot.
• Január 31-én Horvát Bál volt a vár lovagtermében, a Balog iskola SZM bálja pedig az iskola tornacsarnokában került megrendezésre.

• Február 6-án a Bútorszövetgyári Nyugdíjas Klub farsangi zenés összejövetelt tartott.
• Február 7-én tartotta meg Kőszeg Város Fúvószenekara nagyon népszerű jelmezes bálját és a Dr. Nagy László EGYMI a jótékonysági bálját.
• Február 10-én ülést tartott Kőszeg Város és Térsége Társulásának Társulási Tanácsa.
• Február 11-én volt Greguss László egykori önkormányzati képviselő búcsúztatója. Keszei Balázs igazgató és képviselő úr búcsúzott el az önkormányzat nevében.
• Február 12-én rendkívüli testületi ülés volt, melynek fő témája a 2015. évi költségvetés elfogadása volt.
• A Kőszegi Polgári Kaszinó február 12-én a Jurisics várba hívta az érdeklődőket „Kőszeg város tervei és elképzelései a 2014-től 2020-ig tartó uniós fejlesztési időszakban” című polgármesteri előadásra.
• A felújított Jurisics-vár épületegyüttesének ünnepélyes átadására került sor február 13-án. Köszöntőt mondott: dr. Kapiller Sarolta a Kőszegi Járási Hivatal vezetője és dr. Kondora Bálint, a Vas Megyei Közgyűlés alelnöke. A felújított létesítményt felavatta: Ágh Péter országgyűlési képviselő. A műsorban fellépett: Kőszeg Város Fúvószenekara, a Kőszegi Darabontok, a Hajnalcsillag Néptáncegyüttes és a Kőszegi Vonósok. A polgármester úr ezúton is köszönetet mond minden segítőnek és szereplőnek!
• Február 14-én Csíkné Nádudvari Éva „Balatoni fények” című kiállítását a polgármester úr nyitotta meg a Hotel Írottkőben. A kiállítást a Csók István Művészkör szervezte.
• Február 14-én volt a hagyományos Concordia Bál a Jurisics-vár lovagtermében.
• A Kőszegért Egyesület és a Művelődési Központ szervezésében február 17-én, azaz húshagyó kedden volt a Farsangfarka. A gyermekeket jelmezes bemutató, gyerekműsor, a felnőtteket utcabál fogadta a Fő téren. A nap folyamán az üzletek és vendéglátóhelyek, munkahelyek és az egyéni jelmezeket értékelte a zsűri.
• A polgármester február 18-án részt vett Szombathelyen, a Nyugat-dunántúli Hulladékgazdálkodási Társulás Társulási Tanácsának rendes ülésén.
• Február 19-én Básthy Béla alpolgármester úr vezetésével egyeztetésre került sor a Büki TDM szervezet és kőszegi turisztikai szolgáltatók között.
• Február 19-én a „Fenntartható Fejlődés Program” keretében érkeztek fiatalok Kőszegre Romániából és Ausztriából. A látogatásukat és a programot dr. Mátrai István tanár úr szervezte meg.
• Február 20-án a polgármester részt vett Gödöllőn, a Magyar Önkormányzatok Szövetsége tisztújító közgyűlésén. Az elnök ismét dr. Gémesi György lett.
• Ugyanezen a napon, február 20-án Aranyosi Péter és Kovács András Péter szereplésével Dumaszínház volt a Jurisics-várban.
• Február 21-én Lukácsházán a Biotájháznál és a Csömötei Szőlőhegyen volt a II. Térségi, Kemencés Böllérverseny, ahol Kőszeg város és Kőszegfalva csapata is szerepelt. Kőszegfalva az előkelő 3. helyezést érte el.
• Február 21-én a Jurisics vár lovagtermében Erwin Birnmeyer „Absztrakt” című kiállításának megnyitójára került sor.
• Február 22-én tartotta meg éves rendes közgyűlését a Kőszegi Önkéntes Tűzoltó Egyesület.
• Kőszeg Város Önkormányzata február 25-én tartott megemlékezést és koszorúzást a Kommunizmus Áldozatainak Emléknapja alkalmából. Beszédet mondott: Móricz Imre, a Jurisich Miklós Gimnázium igazgatóhelyettese. A megemlékezés után a Polgári Kaszinó szervezésében a Jurisics-várban „A kőszikla és ami mögötte van” – címmel beszélgetés volt Fazekas Johannával.
• A Jurisics-vár Művelődési Központ és Várszínház – „várkártya” néven – a Jurisics-várba éves kedvezményes bérletet bocsátott ki kőszegi lakosoknak, illetve a város oktatási intézményeiben tanuló diákoknak február 1-jétől. A fizetendő éves díj: 500.-Ft, diákoknak: 250.-Ft.


Hozzászólások a beszámolóhoz:

Básthy Béla tájékoztatja a képviselő-testületet, hogy a Kőszegi Művészeti Egyesület – aktív határon túli kapcsolatainak köszönhetően – két kiállítást is szervezett külföldön. Az egyik megnyitója január 30-án Tarcsafürdőn volt, a másik pedig február 20-án, az oberpullendorfi Szent István Házban, ahol 5 kőszegi művész is kiállított.
Február 13-án a megyei kerékpáros szövetség megbeszélésén vett rész. A szervezet a kerékpáros hálózat nyomvonalának a kialakításában koordináló szerepet vállal.
Február 3-án volt az „Év természetfotósa” kiállítás megnyitása a Bechtold István Látogatóközpontban.
Február 12-én a natúrpark munkatársaival Sopronban jártak, ahol megbeszélést folytattak több, határon átnyúló projekt sorsáról.
Február 13-án – szintén a Bechtold István Látogatóközpontban – volt a natúrpark szervezésében a „Vidék minősége” elnevezésű program, melynek célja a helyi kártyatermék kialakítása a Leader pályázatban résztvevőknek. A natúrparknak már van helyi turistakártyája, ennek tovább fejlesztéséről van szó.
Február 18-án Székesfehérváron került megrendezésre a Foglalkoztatási Együttműködés keretében egy szakmai konferencia, melynek az volt a fő témája, hogyan lehet az elkövetkezendő időszak pályázatait a foglalkoztatás terén kihasználni.
Február 23-án az alpolgármester Bonnba utazott a Német Natúrparkok Szövetségének a meghívására. Indul ugyanis egy projektjük, melynek során felmérik a 35 állam natúrparkjának a rendszerét. Ezt a munkát a német natúrpark koordinálja és őt – egyedüliként a közép-európai államok közül – meghívták a munkacsoportba is. A tapasztalatokat biztosan fel lehet használni majd a készülő magyar natúrparki fejlesztési koncepcióban is.

Keszei Balázs az elmúlt két hétben több megbeszélést is folytatott a szombathelyi és a kőszegi tankerület igazgatóival arról, hogy a kőszegi gimnáziumban szeretnék előkészíteni a „műszaki fakultáció” c. tantárgyat. Erre engedélyt és támogatást is kaptak. A terv azért jött létre, mert Magyarország felemelkedésének egyik lehetősége a mérnöki és a magas szintű értelmiség képzése, ebben pedig Szombathely a jövőben jeles szerepet fog vállalni. A gimnázium célja az, hogy ne csak jó matematika és fizika képesítést adjon a diákjainak, hanem alapismereteket is nyújtson a műszaki egyetemi oktatáshoz, így az alapszintű műszaki ismeretek oktatásának az előkészítése elindult. Gyakorlati oktatás nem lesz, csupán elméleti tudást (műszaki rajz, műszaki alapismeretek) szerezhetnek a diákok a gimnáziumban. Reméli, hogy lesz eziránt érdeklődés és ennek következtében minél többen választhatják majd a diákok közül a mérnöki pályát.

További észrevétel nem hangzik el, így a polgármester szavazásra bocsátja a két ülés között történt eseményekről szóló beszámolót, amit a képviselő-testület 11 igen szavazattal fogad el.

Ezután a polgármester a lejárt határidejű határozatokról szóló jelentésekről és az átruházott jogkörben hozott döntésekről szóló beszámolóról várja az észrevételeket.

Tóth Gábor kérdezi a következőket: lesz-e valaha is olyan ülés, amikor a hivatal egyben kiküldi az összes anyagot? A jelentést és a beszámolót tegnap délután, az utolsó pillanatban kapták meg a képviselők.

Huber László és dr. Zalán Gábor szerint azért, mert ezek az információk a lehető legaktuálisabb helyzetet tartalmazzák, az SZMSZ is lehetőséget ad rá. Az élet mindig felülírj a szabályokat.


További észrevétel nem hangzik el, így a képviselő-testület a lejárt határidejű határozatokról szóló jelentést és az átruházott jogkörben hozott döntésekről szóló beszámolót 11-11 igen szavazattal hagyja jóvá.


Az 1. napirendi pont tárgyalása:

A szociális igazgatásról és az egyes szociális ellátási formák szabályairól szóló 7/2014. (II. 28.) ön-kormányzati rendelet módosításáról szóló rendelettervezet csatolva a jegyzőkönyvhöz.

Mezei Virág igazgatási és építéshatósági osztályvezető tájékoztatja a jelenlévőket, hogy 2015. március 1-től jelentős változások lesznek a szociális ellátások terén. Lesznek olyan ellátások, amelyek a járási hivatalokhoz kerülnek, bevezetésre kerül a települési támogatás. A lakásfenntartási támogatás is települési támogatásként lesz adható. Az adósságkezelés szolgáltatás megszűnik. Módosításra kerülnek még a rendeletben – a Társulási Tanács döntése alapján –a szociális térítési díjak is.
Kéri, hogy a képviselő-testület a rendelettervezet 5. §-aként egy kiegészítő mondatot is hagyjon jóvá, az alábbiak szerint:
„(2) Települési támogatás nyújtásánál figyelembe kell venni a 2015. február 28-ig hatályos rendelet szerint ugyanazon feltételekkel adott önkormányzati segélyt is.”
Erre azért van szükség, mert sokan vannak, akik ez évben már kaptak segélyt és azt ki kellene zárni, hogy települési támogatás címén több segélyhez jussanak.

Kérdések és hozzászólások:

Keszei Balázs elmondja, hogy a humánerőforrás bizottság hosszasan tárgyalta a rendelettervezetet, végül 1 nem szavazattal elfogadásra ajánlották.

Sas Norbert jelzi, hogy a pénzügyi bizottság tudomásul vette: szükségszerű rendeletmódosításról van szó, ezért egyhangúlag elfogadásra ajánlotta.

Plechl Tibor szerint az átmeneti rendelkezés jelenleg nem egyértelmű, pontosítani kell az idén már igénybe vett segélyek miatt.

Mezei Virág éppen ezért javasolta a rendelettervezet kiegészítését. Évi 4 alkalommal lehetett önkormányzati segélyt kapni és ha valaki az idén már kapott, az bele fog számítani települési támogatásba.

Rába Kálmán emlékezteti a képviselő-testület tagjait: amikor elfogadta az Országgyűlés ezt a szociális törvényt, akkor arról volt szó az államtitkár úr szerint, hogy igazságosabb lesz ez rendszer, mert helyben, az önkormányzatok döntik el a segélyek sorsát. Ugyanis jobban látják, ki mennyire rászorult és ki az, aki vissza akar élni a támogatással. Ezt a decentralizált elvet a Jobbik is támogatta. Ehhez képest furcsa, hogy ebben a szociálisrendeletben a polgármester egyszemélyben van felhatalmazva a segélyek megállapítására.
Ezért javasolja, hogy a szociális (azaz a humánerőforrás) bizottság legyen erre felhatalmazva, hiszen az ügyintézési határidőbe is beleférne, meg azt meg is lehetne hosszabbítani. Nemcsak azért lenne fontos ez, mert a polgármester úr kezéből kivenné a képviselő-testület ezt a feladatot, hanem a helyi büdzsé és a segélyt kapók számára is fontos ennek követése. Czibere Károly államtitkár úr azt is jelezte, hogy mintegy 260 önkormányzatnál lesz folyamatos ez a segélyezés, a többinél nem áll rendelkezésre fedezet. Ezért kérdezi is a pénzügyi bizottságtól: végeztek-e elemzést arra vonatkozóan, hogy a folyósított illetve folyósítandó ellátásokra a kapott állami összeg és a városi költségvetésben e célra elkülönített összeg elég lesz-e?
A másik fontos dolog az, hogy a segélyezettekre is figyelni kell, főleg, ha valaki több jogcímen is igénybe veszi azt. Jó lenne a bizottságnak meghallgatnia a folyamatosan segélyt kérőket, hogy mi az oka ennek és erről – nem aktát! – hanem egy tanulmányt készíteni. Ha szükséges, akkor háztartás- illetve életvezetési tanácsokkal is el kellene őket látni. Aki pld. felveszi a települési támogatást, akkor annak esetleg nem kellene tízezer forintot meghaladó internet vagy rengeteg HD csatornát biztosító tévé előfizetéssel rendelkeznie. Ezzel természetesen ő nem akarja ledegradálni azt, aki a segélyt kéri. Ha a bizottság megkapná ezt a jogkört, akkor lennének további javaslatai is, pld. párhuzamosan ne kapjon egy valaki több támogatást. Támogatásért cserébe a bizottság akár kötelezettséget is megállapíthatna, pld. elrendelhetné a támogatott portájának rendbe tételét.

Mezei Virág szerint semmi akadálya annak, hogy ezt a hatáskört a képviselő-testület a bizottságra ruházza, de jelenleg 21 napos ügyintézési határidő van. Ők ezt az osztályon most sem tartják be, jóval rövidebb idő alatt megkapják a segélyt a rászorulók, mert nem bírják kivárni. Ha a bizottság lenne a hatáskör címzettje, mindez sokkal hosszabb időt venne igénybe és biztosan lenne olyan rászoruló, akinek ez komoly problémát jelentene. A kiadmányozási jog egyébként az osztályon van, tehát konkrétan nem a polgármester úr osztja el a segélyeket, hanem a kollégái. Ők azok, akik jól ismerik az ügyfeleket és próbálnak nekik mindenben segíteni.

Dr. Zalán Gábor szerint az valóban csak SZMSZ-beli kérdés, hogy kire ruházza át ezt a feladatot a képviselő-testület, sőt, a kollektív döntés szellemében akár meg is tarthatná ezt a hatáskört. De meg kell csak nézni ügyfélfogadási időben, hányan állnak sorba segélyért az ügyintézőnél. A hivatalnak az nem feladata, hogy tanulmányt írjon vagy hogy életvezetési tanácsokat adjon. A legtöbbjüknek a létfenntartása van veszélyben, azért kérik a segélyt. A bizottsági ülés nagyon lelassítaná ezt a folyamatot, akár hetente is tarthatnának ülést. Szerinte az helyes, hogy a kiadmányozási jog le van adva. A polgármester úr 99%-ban nem is találkozik a segélyezett ügyfelekkel, kivéve ha esetleg a fogadóóráján keresik meg. A költségvetési rendeletben el van különítve a segélyekre a fedezet, a szociális rendeletben a szabályok meg vannak fogalmazva – ők ezek alapján, a tudásuk és a gyakorlat szerint dolgoznak. Szerinte ez eddig jól működött.

Rába Kálmán továbbra is fenntartja a javaslatát. Ő is volt olyan helyzetben élete során, amikor átmenetileg külső forrásra szorult, de szerencsére megoldódott. Ez mindenkivel előfordulhat. Ő azokat a „potyautasokat” szeretné kizárni, akik nem akarnak dolgozni csak segélyből akarnak megélni. Számára ez nem támogatható.

Huber László szerint a bizottság biztosan nem tudna operatívabb lenni, mint az az ügyintéző, aki nap mint nap ezt a feladatot végzi. A hivatal eleve nagyon jól ismeri az ügyfélkört. Demokratikusabb módszer lenne talán, de nem lenne minőségibb. Az elvvel egyet tudna érteni, de ez nem kivitelezhető.

Básthy Béla úgy véli, hogy az említett előítéletekre korábban sok példa volt ugyan, de az elmúlt évek során sok változás is történt a kormányzati intézkedések nyomán. Az az életmód, ami ellen a képviselő úr harcolni akar, az tovább már nem tartható. Ő kigyűjtötte az EMMI listáját az egyes jövedelmi határokról, amelyek nagyon alacsony összegek és szerinte azok, akik erre akarnak építeni egzisztenciát, azok már kényszerből teszik.
Inkább azt a részét kellene nézni ennek a rendeletnek, hogy mikor kaphat valaki segélyt és mikor nem illetve, hogy vannak-e esetleg „lyukak” ezen a rendszeren. Ha valaki ebben kijavíthatót látna vagy más módszert javasolna, az tegye meg, pld. hogyan lehetne még jobban kizárni a személyes kötődéseket. Egy politikai bizottságban szerinte sokkal nagyobb a veszélye, hogy mindenféle szimpátia alakuljon ki. Ezzel szemben a hivatal ügyintézőit bármikor ellenőrizheti a jegyző, a felettes szerv, az ügyészség stb. – bármikor be lehet kérni az aktákat.
A polgármester úr sem bírálja el jelenleg a segély kérelmeket, sőt, alá sem írja őket. A javaslat a bizottság tagjait is nehéz helyzetbe hozná. Ő úgy érzi, hogy nagyon is behatárolható az az ügyfélkör, aki a segélyeket kéri. Azt tudni kell, hogy sokszor valóban szörnyű helyzetben vannak. De az ügyintézők olyan szintig ismerik őket, hogy azt is tudják, beteg-e a gyermeke. Ennél mélyebb tudása a bizottsági tagoknak sem lenne.
Továbbá: ehhez a rendelethez tartozik egy költségvetési sor is, amit ő szeretne, ha magasabb összeg lenne. A rendelet a város anyagi helyzetét is tükrözi.
Kérdezi még a következőket: a jövedelem igazolásoknál van-e arra lehetőség, hogy a 3 hónaposnál idősebb magzatot is figyelembe vegyék – mint azt a kormány több intézkedésénél már megteszik?

Huber László szerint ha üres lakás van, akkor a beköltözhető bérlőt a humánerőforrás bizottság jelöli ki a pályázók közül. Ezt megelőzően környezettanulmányt végeznek annak érdekében, hogy meg lehessen állapítani, ki a legjobban rászoruló, megismerkednek a pályázók körülményeivel. Szerinte már ez is jókora leterheltség a bizottság tagjainak.. Az, hogy már a segélyeket is ilyen operatv módon legyenek intézve – ez számára elképzelhetetlen.

Básthy Béla hozzáfűzi még: azzal egyet tud érteni, hogy jónéhány ügyfélnek szüksége lenne életvezetési tanácsokra, de ez nem a hivatal feladata kell, hogy legyen, hanem intézményé illetve civil szervezeté. Sok ügyféllel nem is az a baj, hogy eltitkolt jövedelme van. Azok a segélyek, amit a város tud adni, azok alacsony összegűek és ritkán is adhatók. Inkább az a baj, hogy „beugranak” néhány üzletpolitikának és olyan ajánlatának, hogy pld. 0 Ft-ért el lehet vinni egy hatalmas plazmatévét, de nincsen az a helyzet-felismerési képességük, hogy azt majd ki is kell fizetni.

Sas Norbert Rába Kálmán kérésére elmondja, hogy a pénzügyi bizottság nem foglalkozott a segélyekre fordítható összegek vizsgálatával.

Kiss Zoltán szerint, amit Rába Kálmán javasolt, az nem lenne rossz dolog, de a tapasztalatai a következők: ő már 4 éve a humánerőforrás bizottság tagja és amikor kiment egy-egy környezettanulmányra ügyfelekhez, ő sokszor úgy érezte, hogy csak felszínesen tudott tájékozódni. Ezzel szemben higgye el a képviselő-testület, hogy a hivatal dolgozói sokszor valóban megdöbbentő részletességgel ismerik a családok helyzetét és a bizottság tagjai mindig korrekt tájékoztatást kaptak.

Mezei Virág hozzáfűzi: arra, hogy milyen mennyiségű feladatot jelent a segélyezés, egy adat jól mutatja: 2014-ben 755 ügyfél kapott támogatást, ami nem esetszámot, nem ügyszámot, hanem személyt jelent. Ezt meg lehetne szorozni az adható segélyek, gyógyszersegélyek számával.

Terplán Zoltán szerint a szociális terület a képviselői munkának az egyik legérzékenyebb része. Őt is sokszor keresik meg nehéz helyzetben lévő családok. Ezért kéri, hogy ha a hivatalhoz ilyen családok fordulnak, akkor a hivatal értesítse őket erről e-mailben, hogy kik ők, mi a problémájuk stb., hogy tisztában legyenek vele.

Dr. Zalán Gábor érti a képviselő úr szándékát, de a hivatal ezt nem teheti meg adatvédelmi szabályok miatt. Az ilyen információkat minősített adatnak kell tekinteni, amelyet a törvény alapján nem lehet közérdekűként kezelni.
Básthy Béla feltett kérdésére (az önkormányzat által nyújtott támogatásoknál lehessen beszámítani a 3. hónaposnál idősebb magzatot is a jövedelemhatárokba) most nem tudnak választ adni, megnézik a jogszabályt. Ha lehetséges, akkor természetesen nem zárkóznak el tőle.

Mivel további észrevétel nem hangzik el, a polgármester lezárja a napirend tárgyalását. Mezei Virág az általa jelzett kiegészítést az alaprendelet 23. § (2) bekezdése helyébe javasolja beilleszteni. A képviselő-testület 11 igen szavazattal el is fogadja ezt.

Ezután a polgármester Rába Kálmán módosító indítványát bocsátja szavazásra – mely szerint a települési támogatást a képviselő-testület ne a polgármesterre, hanem a humánerőforrásra ruházza át.
A képviselő-testület ezt a javaslatot 3 igen, 8 nem szavazattal elveti.

Végül a polgármester az egész rendelettervezetet bocsátja szavazásra. A képviselő-testület 11 igen szavazattal az alábbi rendeletet alkotja:


Kőszeg Város Önkormányzata
Képviselő-testületének
4/2015. (II. 26. ) önkormányzati rendelete
a szociális igazgatásról és az egyes szociális
ellátási formák szabályairól szóló
7/2014. (II. 28.) önkormányzati rendelet
módosításáról


(A rendelet szövege a jegyzőkönyv melléklete.)


A 2. napirendi pont tárgyalása:


A közterületek elnevezésének rendjéről és a házszám-megállapítás szabályairól szóló új önkormányzati rendelet megalkotása.

Rimányi Krisztina városfejlesztési és üzemeltetési osztályvezető szóbeli kiegészítésében elmondja, hogy a rendelet felülvizsgálatát jogszabályváltozások tették szükségessé. Tavaly megtörtént a rendelet átfogó módosítása, de 2014-2015-ben sok szabályozást magasabb szintre emeltek, ezért az önkormányzati rendeletből ki kellett venni. A maradék rendelkezésekre célszerű új rendeletet alkotni.

Hozzászólások:

Sas Norbert jelzi, hogy a pénzügy bizottság megtárgyalta az új rendelettervezetet és a képviselő-testületnek elfogadásra ajánlja.

Kiss Péter elmondja, hogy a városfejlesztési bizottság felhívta az alábbiakra a figyelmet: Az utcanév-táblák elhelyezése és pótlása az önkormányzat feladata, a házszámozás pedig a tulajdonos kötelezettsége. Kérték továbbá az osztályvezetőt, hogy nézzen utána, a legutóbbi utca elnevezések szerepelnek-e a nyilvánosan elérhető utca felsorolásokban, pld. a Google keresőben. A bizottság a rendelettervezetet egyhangúlag elfogadásra ajánlotta.

A képviselő-testület további észrevétel nélkül, 11 igen szavazattal az alábbi rendeletet alkotja:

Kőszeg Város Önkormányzata
Képviselő-testületének
5/2015. (II. 26.) önkormányzati rendelete
közterületek elnevezésének rendjéről
és a házszám-megállapítás szabályairól

(A rendelet szövege a jegyzőkönyv melléklete.)


(A szavazás után Sas Norbert elhagyta az üléstermet, így a képviselő-testület létszáma 10 főre csökkent.)


A 3. napirendi pont tárgyalása:

A háziorvosokkal kötött megállapodások módosításáról szóló előterjesztés, az új egészségház épületrészeire vonatkozó használati szerződések tervezete csatolva a jegyzőkönyvhöz.

Mezei Virág igazgatási és építéshatósági osztályvezető szóbeli kiegészítésében elmondja, hogy a holnapi napon átadásra kerül az új egészségház. Március 2-tól a háziorvosok már az új helyen kezdik meg a rendelést. Ezért a velük kötött feladat-ellátási megállapodásokat módosítani kell. Ezekből kikerült minden, ami a korábbi helyiséghasználatokat érintette.
Rimányi Krisztina osztályvezető hozzáfűzi: Pusztai doktor úr kérte, hogy az ő szerződésükben a foglalkozás egészségügyi ellátás is jelenjen meg, hiszen ezt is végzik. Ezzel javították az anyagot.

Hozzászólások:

Keszei Balázs jelzi, hogy a bizottság hosszasan foglalkozott a szerződés tervezetekkel. Volt három módosító javaslatuk is, amelyeket meg is szavaztak. Ezek a következők a már elhangzottakon túl:
- az ügyelet neve pontosan jelenjen meg,
- novemberben kerüljön felülvizsgálatra az új rendelők rezsiköltsége. (Ugyanis jelenleg nem tudni, hogy ez hogyan fog alakulni: az orvosok költsége nőni fog-e vagy csökkenni. Tudomása szerint ezt a másik két bizottság is támogatta.)
Ezzel együtt a bizottság valamennyi határozatot elfogadásra ajánlotta.

Sas Norbert távollétében a pénzügyi bizottság véleményét Tóth Gábor ismerteti. A pénzügyi bizottság is támogatta a határozati javaslatokat, továbbá ők is egyet értettek abban, hogy novemberben újra át kell tekinteni a rezsiköltségeket.

[A bizottsági vélemények után Sas Norbert visszatért az ülésterembe, így a képviselő-testület létszáma 11 fő lett.]


Mivel további észrevétel nem hangzik el, a polgármester szavazásra bocsátja a határozati javaslatokat. A képviselő-testület 11-11-11 igen szavazattal az alábbi határozatokat hozza:


24/2015. (II. 26.)
képviselő-testületi határozat

Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 2015. március 2-i hatállyal a közte és dr. Bakács Ákos között, a közte és dr. Nedeczky Veronika között, a közte és dr. Prugberger János között, a közte és dr. Pusztai Szilveszter között, valamint a közte és Parádiné dr. Ágoston Zsuzsanna között, továbbá a közte és Vecseiné dr. Kiss Gabriella között a háziorvosi feladatok egészségügyi vállalkozás formájában történő ellátásáról szóló szerződés-módosításokat a melléklet szerinti tartalommal jóváhagyja és felhatalmazza a polgármestert annak aláírására.

Felelős: Huber László polgármester.
Határidő: azonnal.


25/2015. (II. 26.)
képviselő-testületi határozat

Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Kőszeg, Gábor Á. u. 1. szám, 2975/92 hrsz alatti Egészségház „A” épületére vonatkozó, a felnőtt háziorvosokkal kötendő Ingatlanhasználati szerződés tervezetét a melléklet szerinti tartalommal jóváhagyja és felhatalmazza a polgármestert a szerződések aláírására.

Felelős: Huber László polgármester.
Határidő: azonnal.


26/2015. (II. 26.)
képviselő-testületi határozat

Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Kőszeg, Gábor Á. u. 1. szám, 2975/92 hrsz alatti Egészségház „C” épületére vonatkozó, a gyermek háziorvosokkal kötendő Ingatlanhasználati szerződés tervezetét a melléklet szerinti tartalommal jóváhagyja és felhatalmazza a polgármestert a szerződések aláírására.

Felelős: Huber László polgármester.
Határidő: azonnal.


A IV. határozati javaslat 1. és 2. pontját a polgármester külön-külön bocsátja szavazásra, amit a képviselő-testület szintén 11-11 igen szavazattal hagy jóvá.


27/2015. (II. 26.)
képviselő-testületi határozat

1. Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Kőszeg, Gábor Á. u. 1. szám, 2975/92 hrsz alatti Egészségház „C” épületére vonatkozó, a Szociális Gondozási Köz-ponttal kötendő Ingatlanhasználati szerződés tervezetét a melléklet szerinti tartalommal jóváhagyja és felhatalmazza a polgármestert a szerződés aláírására.
2. A képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy 2015. március 2-i hatállyal mondja fel az önkormányzat és a Kőszeg Város és Vonzáskörzete Többcélú Kistérségi Társulás között a Jurisics tér 5. szám alatti ingatlanra vonatkozó, 2008. augusztusában megkötött megállapodást.

Felelős: Huber László polgármester.
Határidő: azonnal.


Básthy Béla egyetértett a korábbi időszakban azzal, hogy a háziorvosok rezsiköltségét az önkormányzat erejéhez mérten támogatta és ezzel kedvezőbb helyzetbe hozta őket. Bár 2010. óta mintegy 35%-kkal nőttek a háziorvosi „kártyapénzek”, de még így sem dúskálnak anyagiakban, főleg a nyugati országokban dolgozó orvosokhoz mérten. Egyetért azzal is, hogy néhány hónap tényleges használat után legyen megvizsgálva újra a rezsi, de ezt felesleges a képviselő-testületnek megtennie: elég, ha a pénzügyi és a humánerőforrás bizottság tekinti át, aztán majd ha szükséges, akkor javasolhatják a képviselő-testület felé – hiszen előterjesztési joguk van.

A polgármester ezzel egyetértve bocsátja szavazásra mindhárom bizottság módosító javaslatát. A képviselő-testület 11 igen szavazattal az alábbi határozatot hozza:


28/2015. (II. 26.)
képviselő-testületi határozat

Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete felkéri a Pénzügyi, Jogi és Rendészeti valamint a Kulturális, Oktatási, Szociális, Egészségügyi és Sport Bizottságot, hogy az új egészségházra kötött ingatlanhasználati szerződéseket 2015. novemberében vizsgálják felül a rezsiköltségek tekintetében és – amennyiben úgy tartják indokoltnak – terjesszék a képviselő-testület elé.

Felelős: Sas Norbert és Keszei Balázs elnök.
Határidő: értelemszerűen.


A 4. napirendi pont tárgyalása:

Az Írottkő Program fejlesztési stratégia előzetes tervezete csatolva a jegyzőkönyvhöz.
Az anyag készítője és előterjesztője a Promen Tanácsadó Kft., de a képviselőjük nem jelent meg az ülésen.

Huber László polgármester jelzi, hogy az előterjesztő jelenléte nélkül fogja a képviselő-testület megtárgyalni az anyagot, amely amúgy is kellően részletes. A bizottsági üléseken a kft. képviselői jelen voltak.
Az előterjesztés két részből áll: a vízió alapú fejlesztési stratégiából és az ahhoz kapcsolódó kulcsprojektekből.
Vannak benne olyan témák, amelyek korábban felületesen kezelt az önkormányzat, de vannak olyanok is, amelyek már ismerősek lesznek.
2013. őszén indult el az a közös gondolkodás, amely a volt kistérség területén – kiegészítve Csepreggel – egy térségi fejlesztési koncepció kidolgozását célozta meg. Az érintett 16 település megbízta a munkálatok koordinálásával az Írottkő Natúrpark Egyesületet, ők pedig a Promen Kft.-t bízták meg a program elkészítésével. A végleges anyagot a kibővített elnökség a holnapi napon fogja elfogadni, ezt megelőzően van lehetősége a teleüléseknek véleményt alkotni.

Kérdések és hozzászólások:

Sas Norbert jelzi, hogy a pénzügyi bizottság ülésén részt vett Szendi Kata is, a kft. képviseletében. A bizottság az anyagot elfogadásra ajánlotta.

Kiss Péter jelzi, hogy a városfejlesztési bizottság ülésén Bolfán Csaba válaszolt a felmerülő kérdésekre. A bizottság részletesen kitárgyalta, milyen fejlesztési programokban vehet részt a város. A bizottság egyhangúan támogatta az anyag jóváhagyását.

Keszei Balázs jelzi, hogy a humánerőforrás bizottság is hosszasan tárgyalta az anyagot. Ők tárgyalták az Írottkő Natúrparkért Egyesület szervezeti átalakítását is – ami a képviselő-testület elé már nem került. Maga az Írottkő Program – annak ellenére, hogy merültek fel aggályok – teljes jóváhagyással került elfogadásra.
Személyes véleménye az, hogy ez a rendkívül bőséges anyag – igaz, hogy vízióra épül –, mégis kevés konkrét tervet tartalmaz, nagy része helyzetelemzéssel foglalkozik. A tervek főleg általános emberi célokat fogalmaznak meg: ilyen pld. a hulladék mennyiségének csökkentése, vagy a tiszta levegőhöz való jutás. Ő ezektől többet várt volna. Kérték, hogy a mellékletben szereplő konkrét projektmegvalósítások rangsorolása történjen meg, mert nem tudni, hogy melyiknek van realitása és melyek alapulnak valóban vízión. Amelyeknél van megfelelő személy vagy közösség, amely a pályázatokat koordinálja, azokat ki kell emelni. Az előterjesztő kihangsúlyozta: az anyag nem a natúrpark felelősségét takarja, ők nem egy személyben a megvalósítók, hanem a munkákat csak koordinálják, illetve az ő közreműködésükkel – más résztvevőkkel együtt – tudják megvalósítani a kitűzött célokat.

Huber László szerint túl nagy vitát nem is kell folytatni, hiszen a térségre vonatkozó, vízió alapú tervezésről van szó: arról, hogy hogyan hat az egyik település fejlődése a másikra. Azt, hogy mit tud ehhez a képviselő-testület hozzátenni, azt lehet most jelezni, illetve a hibák kijavítását kérni.
Ő a következők figyelembe vételét kéri:
– Az, hogy az Abért tónak sokkal nagyobb vízfelülete legyen, az számára elképzelhetetlen (185. oldal). Ez szerinte több okból sem lenne lehetséges, hiszen víztározóról van szó. Erről szerinte nem érdemes álmodozni, hiszen Natura 2000 terület van a jelenlegi tó szomszédságában.
– Az Abért tó partnerei között feltétlenül szerepeljen a Vízügyi Igazgatóság, hiszen jelenleg is ők a kezelői a tónak, és később is fontos szerepet fognak betölteni.
– A 188. oldalon van a Várostérségi Integrált Multimodális Közlekedési Programról szó, ennek keretében a vasútállomás áthelyezéséről: ez sem képzelhető el – hacsak nem elírásról van szó és buszállomásról van szó. Csak egy új autóbusz pályaudvar létrehozására van belátható időn belül reális esély.
– Az szerinte nem megfelelő, hogy az egyes települések fejlesztései így együtt szerepeljenek. Ez háttéranyagnak jó, de legyen elkülönítve, mert ellenkező esetben egy település fejlesztésnek elfogadásról más település fog dönteni.

Rába Kálmán úgy látja, hogy ez az anyag különböző beavatkozási területeket jelöl meg és ez szükséges is ahhoz, ha bármelyik alaphoz is akar csatlakozni az önkormányzat. Ő továbbra is azt látja, hogy Kőszegnek az a legnagyobb problémája, – bár lehet hogy már késő – hogy nincs olyan, magasan kvalifikált szakemberek által készített tanulmánya, amelyből végre megtudhatnánk a következőket: kik jönnek a városba, miért jönnek és mi késztetné őket arra, hogy több éjszakán át is itt maradjanak. Kőszegen és környékén rendkívül sok érték van. Van egyrészt az épített örökség – de mégsem tudjuk, hogy ha az örökségturizmusra építenénk Kőszeg kitörési pontját, akkor milyen irányba induljunk el. Vannak ugyan régiós különbségek, a város épül, szépül – ezt nem lehet elvitatni – de mégsem tudja megtalálni a kiugrási pontot. Neki vannak ugyan ötletei, elképzelései erről, de szerinte így mindez kevés.
Az anyagban szerepel a „brand” kifejezés, amit „márkanév”-ként lehetne lefordítani és van is ilyen elmélet, mely szerint „a márkaalkotás maga a marketing művészete”. Ez jót ötlet, pld. az Írottkő natúrparkra lehetne „brand”-et alkotni, de kérdés, hogy megvannak-e ehhez ott a szakemberek. (Nehogy olyan legyen, mint a falusi turizmus, mert az elgondolásnak jó, csak éppen a falvakon már nincsenek állatok, ezért falusi szálláshely-vendéglátás lett belőle.) A TDM is elhangzott bizottsági ülésen erre vonatkozóan.
Az intermodális közlekedés kapcsán meg lehetne fontolni, hogy a vasútvonalat össze lehetne-e kötni a külföld irányába: nem tudni, hogy a működő tőkét ez érdekelné-e.
Az Abért tónál szerinte sok felesleges elképzelés is van, pld. azt a bizonyos kilátónak a megépítését nem biztos, hogy indokolja a környék állati populációja. Attrakció mindenképpen kellene oda, pld. gyermekeknek egy kötélpálya mindenképpen jó lenne.
Neki meggyőződése – bármelyik párt lesz is kormányon – , hogy a jövőben kiemelt cél lesz majd, hogy minél több gyerek szülessen ezért 10-15 éven belül várhatóan növekszik majd a népesség. Ezért azokat a városokat fogják előnyben részesíteni, ahol a családok vonzásához tudnak attrakciókat kitalálni.
Neki tetszett a natúrpark stratégia átalakítása is, szívesen részt is venne a vidékfejlesztési elképzelésekben.

Huber László szerint érdekes, hogy amit Keszei Balázs sokallott az anyagban, azt Rába Kálmán hiányolta. A közeli és a távolabbi múltban is voltak komoly tanulmányok a város turisztikájára vonatkozóan, csak aztán közben kiderült, hogy azok megvalósításába tőkét is kellett volna invesztálni. Valamikor a klimatikus gyógyhellyé nyilvánítás volt az a vezérfonal, amire tervezve volt az idegenforgalom fejlesztése. Ehhez sem történt meg az anyagiak tekintetében a lökés, de a feltételek ugyanúgy fennállnak, a követelmények viszont elég komolyak.
A tanulmányok terén a hiányt bizonyára pótolni fogja a most készülő Integrált Településfejlesztési Stratégia, amelyen komoly szakemberek dolgoznak, a nyáron lesz véglegesen elfogadva. Nem ilyen széleskörű ugyan, de nagyon fontos dokumentuma lesz a képviselő-testületnek a ciklusprogramja, amely szintén előkészítés alatt van.
A szakembergárda tekintetében ő sem nyugodt, egyetért a képviselő úr véleményével, de keresni kell őket – aztán az megint más kérés, hogy megfelelő fizetést tud-e adni a város.
A Kőszeg-Oberpullendorf közötti vasútvonal újra építését (amelyet csak az 1960-as években szedtek fel) jó néhány évvel ezelőtt egy részvény társaság már kezdeményezte, de végül nem lett belőle semmi: sok-sok milliárd Ft kellene hozzá.

Rába Kálmán azt elismeri, hogy sok tanulmány van Kőszegről, de olyan, amely kimondottan azt vizsgálja, hogy az ide érkező turistát mi érdekli: olyan nincs. Olyan tanulmányra lenne szükség, ahol a turista akarata jelenik meg – mintegy turista tipológiaként. Ne a város erőltesse rá az elképzelését a turistára, mert nem biztos, hogy a kínálat találkozik a kereslettel.

Huber László kiemeli: a képviselő-testület az Írottkő Natúrparkért Egyesületet bízta meg a turisztikai feladatok ellátásával. Tudomása szerint ők folyamatosan tesztelik a városban érkező turistákat. Kéri az ülésen jelenlévő egyesületi elnököt, hogy mondja el ezzel kapcsolatos tapasztalatait.

Bakos György szerint ez elég komplex kérdés. Kőszegiként ő úgy gondolja, hogy abból kell kiindulni, amink van, azt kell kiajánlani és nem abból, amit a turista akar. Hiába akar jéghegyet mászni, ha nincs jég. Hiába akarja a város a téli sportokra építeni a turisztikát, ha évtizedek óta nincs tartós hó Kőszegen. A nagyobb alkalmakkor ők mindig „kikérdezik” a turistákat kérdőíveken, hogy mire is lenne szükség az anyagilag igencsak gyenge lábakon álló turisztikai kínálat érdekében. A statisztikák szerint 36%-kkal nőtt ugyan az idegenforgalom, de ez nagyon kevés. Sajnos Kőszegen főleg az itt töltött szálláshelyek száma nagyon kevés, ami szerinte azért van, mert nincs magas színvonalú, tisztességes szálloda. A rendszerváltozás igazi vesztese Kőszeg, mert megszűnt a korábbi Park Szálló, a Panoráma Szálló és a Turistaszálló is. Ha nincs megfelelő szálláshely (és most nem a meglévő panziókra gondol), akkor szerinte nincs turizmus sem, ezért ebbe kellene beinvesztálni. Akkor van turizmus, ha egy szálló megtelik. A már említett klimatikus gyógyhely terv 10 M Ft-ba, a „Gyöngyszemünk a Gyöngyösünk” terv 30 M Ft-ba került. Ezek több eleme is be került a KRAFT projektbe meg az Írottkő Programba is. De mindenki tudja, hogy ezek a szakembereknek 30-50 évre szóló vágyálmai csupán. Hogy mikor lesz belőle valami, az a támogatásokon, a konkrét programokon fog múlni.

Tóth Gábor véleménye nagyjából átfedésben van az elnök úréval. Ez egy viszonylag drága ötletbörze, amelyhez hasonló valóban készült már. Mindenki tisztában van vele, hogy ennek jó része nem fog megvalósulni, mert sohasem lesz hozzá forrás – 100-500 M Ft-okba kerülne csak néhány eleme. Közben két napirendi ponttal ezelőtt arról volt szó, hogy még a segélyekre sem tudunk annyi fedezetet elkülöníteni, mint amire szükség lenne.
A legutóbbi képviselő-testületi ülésen szóba került, hogy az itt töltött éjszakák száma mennyire lecsökkent. Ebből a programból ugyanez olvasható ki. Sajnos a 2000-es évek óta beállt a mutató erre. Azok a városnevek futnak jól, ahol szállodák épülnek és mellett van víz alapú szolgáltatás. Kőszegen ez nincs meg és nincs is betervezve. A klimatikus gyógyhelyhez az alapfeltételünk nincsen meg, mert hiába van nagyon jó, tiszta levegő és ha lenne is jó szálloda, de gyógyszolgáltatás nélkül ez soha nem fog menni. Sárvár e szempontból is szerencsés, mert van kórháza is, minden más mellett. Amióta megkapta a gyógyhely minősítést, nyílegyenesen növekszik Sárváron az ott eltöltött szálláshelyek száma. Ehhez befektető kellene de ez tipikusan nem önkormányzati feladat, ráadásul csak később derülne ki, hogy megérte-e. A tereket, az épületeket fel lehet újítani, de amíg nem jön ide Kőszegre tőkeerős befektető társadalom, addig a kis, pontszerű fejlesztések idei-óráig segítenek, de nem oldják meg a város problémáját. Jó példa erre a kőszegi Borok Háza, amely pályázati pénzből valósult meg és most, hogy már a pályázat lejárt, a fenntartására már nincs pénz, meg fog szűnni.
Kérdezi még: a bizottsági ülésen e napirendhez kapcsolódott a natúrpark szervezeti átalakítása is. Ez most nem téma?

Huber László szerint nem, ez most nincs napirenden.
Tóth Gábor véleményével mélységesen egyet tud érteni. Kőszegen nagyon kellene a privát tőke, de ezidáig elkerülte a várost: tulajdonképpen a Hatvani-féle cégen kívül nincs is tőkeerős cég. Az önkormányzat amit tudott, minden lehetőséget megragadott a turisztikai célú fejlesztésekre: ezért vágott bele a belváros, a vár felújításába is. Más városokban – ahol nagy dolgok valósultak meg – azok mind valóban privát tőkéből indultak el.

Tóth Gábor kérdezi: arról tudni-e valamit, hogy Kőszeg alatt van-e termálvíz, mert állítólag termálkútra volt korábban javaslat.

Huber László szerint ahhoz mintegy 200 M Ft-ra lenne szükség, hogy ezt megkutassák. Elvileg a Kárpát medencében mindenhol van, csak nem mindegy, milyen mélyen, milyen hőfokú és érdemes-e felhozni.

Tóth Gábor szerint más települések azért kapnak plusz pénzeket, hogy az ilyen kutatásokat finanszírozzák. Ő nem keres felelősöket, bűnösöket, de az tény, hogy más városok e téren előnyben vannak.

Huber László szerint anekdotákat mindig is lehetett erről Kőszegen hallani. Ő is a korábbi tanácselnöktől hallotta ezeket, az 1960-70-es évekből, de konkrétumokat nem lehet tudni. A szénsavas kúttal is voltak próbálkozások, de annak sincsenek olyan értékes mutatói, mint korábban hitték.

Kiss Zoltán emlékeztet arra, hogy mintegy 3 évvel ezelőtt foglalkozott a képviselő-testület a biotermikus energia estleges felszínre hozásával. Akkor Ujvári Csaba említette az ülésen, hogy készültek erre vonatkozóan tanulmányok, de az eredmény negatív lett. Tudomása szerint legközelebbi település Győr, ahol ezt kihasználják – állítólag az Audi gyárat is ezzel fogják fűteni.

Plechl Tibor felhívja a figyelmet a kerékpárút fejlesztési tervekre. Azt kell, hogy mondja tájékozatlan az anyag összeállítója, mert kerékpárutak építésére voltak tanulmánytervek, sőt, engedélyes tervek is. Volt olyan nyomvonal terv, amit az önkormányzat hagyott lejárni. Volt itt Kőszegen kerékpáros centrum is, azt meg az önkormányzat eladta, Most ezek újra megjelennek az anyagban. Azt akarjuk megújítani, amitől egyszer már megváltunk, vagy lemondtunk róla. Esetleg azért, mert a kerékpáros egyesület nem akarta fenntartani, a város meg nem szerette volna tulajdonban tartani. Nehéz lesz majd ezekre újonnan úgy pályázni, ha ezeket be kell vallani. Az egyesülettel közösen létrehozott, tőke-bektetéssel megújult épülettel azt is megtehette volna a város, hogy tulajdonban tartás mellett hosszú távon hasznosítja. Jól át kell nézni, milyen víziók kerüljenek be a programba, mert ezek egy része már megvalósult, csak elsikkadt.

Huber László emlékezete szerint az önkormányzat nem adott el kerékpáros centrumot. Azt a valamikori Regionális Kerékpáros Ernyőszervezet adta el, ők pályáztak rá, aztán a fenntartási kötelezettségük megszűnt. Az önkormányzat a területet adta hozzá. Ha igény van a kerékpáros centrumra, kerékpáros szervizekre, akkor nyilván lehet majd ilyeneket létrehozni, hiszen pld. a Vasfüggöny Kerékpárút is most fog létrejönni. Annak idején a natúrpark – amikor még dr. Tóth László osztályvezető úr volt az elnöke – forszírozta a Hegyalja irányába a kerékpárutat, de ez most sem egy modern út (pld. a Meszesvölgy bevezető része) esetleg néhány szakasza elfogadható. Nem érti, mit hagyott elsikkadni az önkormányzat.

Plechl Tibor szerint konkrétan a Kőszeg és Ólmod közötti szakaszra engedélyes terv is volt, de lejárt. Aztán még az osztrák partner megkeresésére se tudtunk közösen pályázni. Ezen a részen kerékpárút nincs ugyan, de az Ólmódi úton ki van téve két tábla is: amely a kerékpárútra utal.

Huber László szerint ez mindig is az ólmódiak „nézete” volt.

Keszei Balázs szerint a képviselő-testület most nagyon „elment” a vitában a természeti szépségek és kerékpárutak felé. Pedig a natúrpark elnöke felhívta a figyelmet, hogy a megfelelő szálloda jelentené az áttörést – ehhez viszont magánbefektetőkre lenne szükség. Gondoljon csak mindenki arra, hogy ha Ausztriába megyünk kirándulni (pld. a Schnebergre vagy a Raxra) akkor az azért olcsó, mert gyakorlatilag csak az útiköltségből áll, ott nem kell költeni semmit. Ugyanígy vannak azok is, akik idejönnek és ez a helyzet a kerékpárosokkal is: átmennek a városon, de nem fognak itt aludni. A helyieknek sokkal nagyobb szükségük van a kerékpárutakra, mint az idegeneknek. A főbb turista célpontok az Alpannónia projekt keretében rendbe lettek hozva. A víziók jók, de a konkrétumokat nem lehet látni ezért apró, kicsi lépésekkel nem tudunk előre lépni.

Rába Kálmán egyetért azzal, hogy egy magyarországi kerékpáros turista alig költ valamit, szemben egy nyugat-európaival, aki az 50 eurónál nagyobb összeget is tud rá áldozni, ha túrázik.

Básthy Béla részt vett a kibővített elnökség munkájában, ahol az önkormányzatot képviselte. Kiemeli, hogy ez nem turisztikai program, még fő fókuszában sem, de nyilván a készítői a turisztikában is látnak fejlesztési lehetőségeket. A programban vannak ismerős elképzelések, meg olyanok is, amelyek eddig még nem kerültek elő.
Amikor korábban a kibővített elnökségnek döntenie kellett a tartalmáról, akkor hosszas vita után oda jutottak, hogy „szélesre nyitották a kapukat”, tehát ami felmerült, az be is került. Így vannak olyan részei bőven, ahol sem támogatottság, sem szereplők vagy források nem állnak mögötte. De befektetőknek meg kell mutatni magunkat.
Fontos tudni, hogy mely projektek mögött van érdekeltségi szereplő – aki esetleg áldozni is akar rá –, melyek mögött van a magyar rendszerben elérhető pénzügyi eszköz és melyek azok, amelyek megvalósulása érdekében a városnak is részt kellene vennie, partnert kell keresnie stb.
Ez nem azt jelenti, hogy az xy-dik projekt fontosabb, mint a többi, mert ez a realitását vizsgálná a projektnek és azt, hogy ez mennyire érinti a térséget és mennyire a várost.
Fontos az is, hogy az elképzelések között a prioritás nem fontossági sorrendet jelent, hanem azt, hogy a projektnek egyfajta többszempontú értékelése történjen meg.
Az biztos, hogy Kőszeg Város Önkormányzata nem foglalkozhat csak a város saját fejlesztéseivel, hanem azzal is kell, ami más számára is fejlesztést jelent, mert általuk a város is fejlődik.
Ki kell emelni, hogy korábban még nem volt ilyen mértékű térségi projekt mátrix, ahol kapcsolódási pontokat lehet találni. Van ennek az áttekintésnek olyan előnyei is, hogy tudni lehet a másik milyen fejlesztésben gondolkodik. Az is elképzelhető, hogy érdekütközések is lesznek a települések között, de akkor ezeket le kell egyeztetni, össze kell hangolni.
Néhány felvetésre ő is reflektál.
A „brand-építés” valóban nagyon támogatandó, erre várhatóan lesz TDM pályázat is. De ez ne külön-külön a város vagy külön a natúrpark legyen, hanem Kőszeg és a natúrpark közös brandjét kell elkészíteni, mert így egymást tudják erősíteni.
A termálvízzel kapcsolatban az 1980-as években is voltak fúrások, édesapja idején is foglalkoztak ezzel. Bár különböző lobbiérdekek is elképzelhetőek, tudomása szerint az volt a megállapítás, hogy a Kőszegi-hegység meleg vizet nem rejt magába. Szálloda fejlesztésre pedig ott lehet pályázni, ahol termálvíz is van.
A kerékpárosok megítélésével is egyet tud érteni, bár az utóbbi időben egyre többet költenek professzionális felszerelésekre. A kerékpáros centrumot pedig éppen az a vállalkozó vette meg, aki az Írottkő Szálló kézsége van arra, hogy a szállóvendégek biciklire szálljanak, tehát ez szerencsés helyzet.
Végül is szerinte „abba a sorba kell beállnunk, ahol van keresnivalónk”. Annyi minden érték van Kőszegen, de nem olyan súlyú, hogy nagyot lehetne lépni vele. Van kőszegi bor, de az mégsem olyan, mint a tokaji. Van várunk, de az nem olyan, mint a budai vár. Van épített örökségünk, szép régi belvárosunk, de az mégsem olyan, mint a budai várnegyed. Az ökoturizmus az, amiben szerinte fejlődés van. Amikor a nemzeti parkokról van szó, ma már megjelennek a natúrparkok is és főleg a kőszegi, ahova az idegenek azért jönnek el, hogy megismerkedjenek vele. Szerinte ez már maga a brand építés.
A családi programok jövőbeni tervezésével is egyet tud érteni, ezt már a Hétforrás programnak is fő gondolta volt, amelyet Bokányiné Boda Gyöngyi írt le, már jó néhány évvel ezelőtt.
Az Abért tónál a kilátó szerinte jó ötlet, mert jelenleg is sok autó áll meg tónál, nyilván nézelődnek és egy kilátó biztosan még kedveltebbé tenné a környéket.
Szerinte az Írottkő Program készítésére a 4 M Ft nem kidobott pénz: a felét fizette a város, a felét a többi település, tehát jó ár ezért az „ötletbörzéért”.
A kibővített elnökségben az elhangzottakat fogja képviselni.

Tóth Gábor Kőszegre vonatkozóan még az ipari park fejlesztést hiányolja. Régen téma ez már Kőszege, közben Bük és Csepreg előbbre tart ebben. A kistérségben lévőkkel való együtt gondolkodás nem mindig közös, mert Lukácsháza Kőszeg nélkül is nagyot lépett a lukácsházi hegy agrárfejlesztése terén.

Huber László szerint a Kőszegi Ipari Park nagyon is markánsan szerepel a városfejlesztési tervekben. Jelenleg a Jurisics Ipari Park cím megszerzése van folyamatban, ami egy vállalkozás csatlakozása miatt kérdéses. A cím megszerzése után majd pályázatot kell benyújtani a megvalósításra, ehhez viszont majd komoly önerőt kell hozzátenni, ami az önkormányzatnak nagy fejtörést fog okozni. Az ipari park területe nagyjából a régi bioteanol üzem területét fedi le.

Plechl Tibor is úgy látja: ha már Kőszeg is finanszírozta az Írottkő Programot, akkor a csepregi, lukácsházi fejlesztés mellett vízióként ez is jelenjen meg. Az ipari park megvalósulása lehetőséget adna arra, hogy ide települhessenek kisebb üzemek, amelyekben a helyben élők esetleg nagyobb bért kapnának. Ez a polgárok életszínvonalát is emelné, a városnak is plusz bevételt jelentene. A munkaügyi központ legutóbbi beszámolójakor is szó volt arról, hogy a most működő cégek nincsenek érdekelve abban, hogy magasabb bért adjanak.
Neki a másik hiánya a programmal kapcsolatban a következő: a Kőszeg Történelmi Belvárosnál van csak szó a megújuló energiaforrások infrastrukturális kihasználásáról. Ez megjelenhetne az egész település szintjén is. A klimatikus gyógyhelyről mint vízióról beszél mindenki, de csak meg kell nézni a Kálvária felől, ha télen befűtenek, milyen a levegő. A megújuló energiaforrások alkalmazásával csökkenhetne a károsanyag kibocsátás, javulhatna az energiafelhasználás. Jó példa erre a gimnázium, de más közintézményt is hasonlóan kellene felújítani.
Sajnálatos, hogy az erdészetet, mint partnert a program nem kezeli. Pedig elég nagyok, cégként is, így több projektbe bele lehetne őket vonni. Szó van a távhőfejlesztésről, a biomassza, a zöldhulladék hasznosításáról, ebben is lehetne szerepük a faanyag helyben történt felhasználása érdekében.

[A vita közben, 11.30 órakor Rába Kálmán – munkahelyi kötelezettsége miatt – végleg elhagyta az üléstermet, így a képviselő-testület létszáma 10 főre csökkent.]

Básthy Béla ehhez hozzáteszi: a kőszegi ipari park – több más ponthoz hasonlóan – a projekfelsorolás kibontó részében nincsen ugyan benne, de a mátrixban igen.

Huber László egyetért abban, hogy komoly térségfejlesztő hatása lenne a kőszegi ipari parknak. A városkörnyéken lakóknak is biztosan munkalehetőséget jelentene.

Plechl Tibor ehhez hozzáfűzi: az ipari park létrejötte abban is szerepet játszhatna, hogy a városban műszaki vagy műszaki előképzés beinduljon – akár a gimnáziumban. Kőszeg nagy problémája az, hogy a felsőfokú végzettségűek nem jönnek ide vissza, mert nem találnak itt munkát.

Végül a polgármester lezárja a vitát. Úgy érzi, hogy a most elhangzottak a natúrpark egyesület kibővített elnökségi ülésén képviselhetők. Szavazásra bocsátja a határozati javaslatot azzal, hogy a vitában elhangzottak a határozatban jelenjenek meg. Ezzel a képviselők 10 igen szavazattal egyetértenek, tehát az alábbi határozat született:


29/2015. (II. 26.)
képviselő-testületi határozat

Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Írottkő Program Vízió alapú Fejlesztési Stratégiát (2030.) előzetesen jóváhagyja és kéri a vitában elhangzott érvek alábbi megjelenítését:

– Az Abért-tó méretének növelése (185. old.) több ok miatt sem lehetséges (pl. Natura 2000 területet érintene, stb.).
– A 188. oldalon a VI. űrlapon megfogalmazott közlekedés-fejlesztési megoldás (vasút-állomás áthelyezése, multimodális csomópont kialakítása) nem valósítható meg részben az anyagi fedezet hiánya, részben pedig amiatt, hogy már az új rendezési terv sem tartalmazza. Csak egy új autóbusz pályaudvar létrehozására van belátható időn belül reális esély.
– A felsorolt partnerszervezetek közül az egyik legfontosabb, a Vízügyi Igazgatóság hiányzik.
– A turisztika területén kívánatos lenne nagyobb hangsúlyt adni a családos turizmusnak, az ilyen irányú vonzerő fejlesztésének. Ez a gondolat már korábban is megfogalmazódott más idegenforgalmi koncepciókban.
– Az egész Írottkő Natúrparkkal kapcsolatban kiemelt fontosságú legyen az un. brand-építés feladata.
– Az ipari park fejlesztési projekt hiányzik Kőszeg tekintetében.
– Energetikai és levegőtisztasági szempontból is kiemelt fontosságú lenne a megújuló energiaforrásokkal való foglalkozás, azok feltárása és hasznosítása.
– Nem kezeli súlyának megfelelően az Erdészeti Zrt-t a projekt, holott számos területen jelentős partnerünk, vagy az lehetne.
– Kívánatos lenne a Jurisich Miklós Gimnázium jövőbeni profiljáról való gondolkodás – pl. a körvonalazódó igényeknek megfelelően a műszaki-technikai (ezen belül esetleg kétnyelvű) irányvonal fejlesztése.

Felelős: Huber László polgármester.
Határidő: azonnal.


Az 5. napirendi pont tárgyalása:

A rekreációs célú földszerzésekre kijelölt területekkel kapcsolatos előterjesztés csatolva a jegyzőkönyvhöz.

Rimányi Krisztina városfejlesztési és üzemeltetési osztályvezető szóbeli kiegészítésében elmondja, hogy a földforgalmi törvény módosítása vezette be a rekreációs célú földszerzés fogalmát. Ezzel lehetővé válik, hogy az önkormányzat természetes személyek számára is használatba adhasson mező- és erdőgazdasági hasznosítású földeket. Ehhez a területeket a képviselő-testületnek határozattal ki kell jelölnie. A határozati javaslatban nagyrészt olyan ingatlanok vannak felsorolva, ahol jelenleg is bérlő van és az ő bérleti szerződésük lejárta után lehet az új szerződéseket majd megkötni. A Kőszegi Kertbarátok Egyesülete földhasználati joga megszűnik, az általuk bérelt, és a tagjainak továbbadott földterületek esetén a szerződést a jövőben az Egyesület helyett a kiskerteket használó magánszemélyekkel kell megkötni.

Kérdések és hozzászólások:

Sas Norbert jelzi, hogy a pénzügyi bizottság megtárgyalta az előterjesztést. A szerződés 12. és 25/c. pontjára vonatkozóan tisztázták a feltett kérdéseiket, ezek a mostani anyagban már javítva lettek. Ezzel a bizottság az előterjesztést elfogadásra ajánlotta.

Kiss Péter kihangsúlyozza, hogy a jövőben egységesen 10 Ft/m2 lesz a bérleti díj, ami nem nagymértékű emelést jelent. A bizottság kérte: ha lehet, a szerződéskötések feladatkörét vissza kell adni a városüzemeltető kft.-nek. A bizottság az előterjesztést elfogadásra ajánlotta.

Plechl Tibor kérdezi, hogy a Kertbarátok Egyesülettel kötött megállapodások hogyan lesznek kezelve? Rájuk külön szabály lesz alkotva? Ebben az anyagban nincsenek benne azok a területek, amit használnak.

Rimányi Krisztina szerint benne vannak, a táblázat 9. soráról, azaz a 0186/38 hrsz-al kezdődő ingatlanokról van szó.

Plechl Tibor szerint a 4242, a 4251, a 2115 és a 2112/6 hrsz-ú belterületi ingatlanok viszont nincsenek benne, pedig ezeket is a Kertbarát Egyesület – természetben kertként – használja. Kérdés, hogy ezekkel kiegészíthető-e a határozat, hiszen ők nyilván továbbra is használni szeretnék. Most létrehoz a képviselő-testület egy szabályozást, az árat is megszabja, de ugyanezeket a feltételeket kellene biztosítani valamennyi területre és bérlőre.

Rimányi Krisztina szerint a földforgalmi törvény hatálya alá ezek nem tartoznak, ezért a beépítetlen területek rekreációs célra nem vonatkoztathatók. Ezen területek hasznosítása jelenlegi is egy képviselő-testületi határozat alapján történik. Amennyiben a képviselő-testület úgy gondolja, azt meg lehet változatni, felül lehet vizsgálni, de az ennek az előterjesztésnek nem lehet tárgya.

Plechl Tibor kéri: hozzon a képviselő-testület olyan döntést, hogy a belterületi ingatlanokat ugyanolyan feltételekkel (ugyanolyan bérleti díjjal, feltételekkel stb.) vehessék bérbe a használók, mint a rekreációs célra kijelölteket. Ne legyen különbség bérlő és bérlő között.

Huber László számára érthetetlen, hogy miért kellene ezt most kimondani.

Rimányi Krisztina pedig ismét kiemeli: a törvény hatálya alá nem tartozó területekre az a korábbi határozat ugyanúgy vonatkozik., azok továbbra is az szerint bérbe adhatók.

Básthy Béla egyetért abban Plechl Tiborral, hogy a beépítetlen területek esetében a bérlők most olcsóbban bérlik a földeket. Szerinte ez nem az előterjesztés hiányossága, mert nem az volt a cél, hogy teljesen új alapokra legyen helyezve a kiskerti gazdálkodás, hanem, hogy az önkormányzat reagáljon a jogszabályi változásokra. Azzal tehát egyet lehet érteni, hogy legyenek egységesítve a feltételek, de ezt nem muszály a képviselő-testületnek megtennie, bizottság is megkaphatja feladatul.

Kiss Zoltán kérdezi: mi lesz azokkal a sz