| Önkormányzati belépés | |
 | |
| |
|
2017. November 30., Csütörtök, 09:00 óra, Városháza tanácskozó terme: nyilvános ülés
6. napirendi pont:
Kőszeg Város Települési Arculati Kézikönyvének jóváhagyása.
Tisztelt Képviselő-testület!
Az építésjogi szabályozási környezet módosítása során a tavalyi évben megjelent a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény (továbbiakban: Törvény), valamint a Törvény végrehajtási rendeleteként a módosított, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.18.) Korm. rendelet (továbbiakban: Kormányrendelet).
Ezen jogszabályok a településkép védelmével kapcsolatos helyi szabályozást új alapokra helyezték. E Törvény célja az építési beruházások támogatása, egyúttal a hazai városok sajátos településképének védelme és alakítása társadalmi bevonás és konszenzus által olyan módon, hogy
a) egy önkormányzati rendeletben kerüljenek egyértelműen megállapításra a településkép védelmének elemei,
b) a településképi követelmények alkalma-zásának felelősségi viszonyai egyértelműen legyenek meghatározva,
c) az önkormányzat biztosítson széleskörű tájékoztatást a településképi követel-ményekről, ezzel elősegítve a településkép védelmének és alakításának eredményes érvényesülését az építmények tervezése és kivezetése során.
A Törvény 2017-es módosítása során a 14. § (2) bekezdése új határidőt állapított meg, mely szerint a hatályos helyi rendeletekben szabályozott településképi előírásokat 2017. december 31-ig lehet alkalmazni. Ugyanezen módosítás következtében a Törvény 16. § (2) bekezdése előírja, hogy az önkormányzat képviselő-testülete legkésőbb 2017. december 31. napjáig a hivatkozott jogszabályokkal összhangban megalkotja vagy módosítja a településképi rendeletét.
A településképi rendeletben szükséges meghatározni többek között az építmények anyaghasználatára, tömegformálására, a zöldfelültek kialakításának módjára, a helyi építészeti örökség védelmével kapcsolatos szabályozásokra, a reklámok, reklámhordozók alkalmazására vonatkozó településképi követelményeket is.
Ezen rendeletben jelennek majd meg a településképi véleményezésre, a településképi bejelentésre, valamint a településképi kötelezésre vonatkozó szabályozások is.
A településképi rendelet szakmai megalapozása érdekében Településképi Arculati Kézikönyv (kézikönyv) készül, mely az egyes településrészek arculati jellemzőit és értékeit tárja fel, valamint javaslatot tesz a településhez illeszkedő építészeti elemek alkalmazására.
A kézikönyv elfogadásának eljárási szabályait a Kormányrendelet 28. §, 29.§, 29/A.§, 43/A.§ és 43/B. §-ban állapítja meg.
A Kormányrendelet a kézikönyv egyeztetésének és elfogadásának rendjét a településrendezési eszközök elfogadásához hasonló módon szabályozza, meghatározva a társadalmasítás- és partnerségi eljárás menetét. A képviselő-testület a Kormányrendelet 29. §-a alapján a 110/2017. (VI. 29.) határozatában döntött a partnerségi egyeztetés szabályairól, mely alapján az alábbi partnerségi egyeztetések kerültek lefolytatásra:
Kőszeg város főépítésze 2017. május 29-én a Lechner Tudásközpont TAK-egyeztető felületére feltöltötte az adatszolgáltatási kérelmet a Kormányrendelet 9. mellékletében meghatározott államigazgatási szerveknek, amelyek adatai szükségesek a kézikönyv kidolgozásához.
Kőszeg város önkormányzata 2017. július 12-én tervezési szerződés kötött a Kerner és Társa Közkereseti Társasággal a Településképi Arculati Kézikönyv elkészítésére.
Az arculati kézikönyv készítésének elindításakor - a Kormányrendelet 29/A.§ -nak, valamint a partnerségi egyeztetés szabályairól szóló 110/2017. (VI. 29.) képviselő-testületi határozatnak megfelelően - hirdetőfelületen, helyi lapban, önkormányzati honlapon és 2017. augusztus 9-én megtartott lakossági fórumon az érintettek tudomására hoztuk a kézikönyv elkészítésének megkezdését, javaslattételi lehetőséget biztosítva számukra ezzel kapcsolatban. A lakossági fórumról jegyzőkönyv készült. A lakossági fórumon elhangzott, valamint írásban kapott észrevételeket a főépítész iktatta, és az ügy tárgyát képező ügyiratához csatolta.
A véleményezésre elkészített dokumentációkat a Kormányrendelet 43/A. § (6) bekezdésnek megfelelően 2017. október 11-én feltöltöttük a Lechner Tudásközpont TAK-egyeztető felületére véleményezésre, a Magyar Építész Kamarának, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnak, a kulturális örökség védelméért felelős miniszternek és az illetékes nemzeti park igazgatóságnak. Az eljárásba bevont szerveknek 21 nap áll rendelkezésre a véleményük megadásához.
Az arculati kézikönyv véleményezési anyagát - a Kormányrendelet 29/A.§-nak, valamint a partnerségi egyeztetés szabályairól szóló 110/2017. (VI. 29.) képviselő-testületi határozatnak megfelelően - hirdetőfelületen, helyi lapban, önkormányzati honlapon és 2017. október 11-én megtartott lakossági fórumon az érintetteknek bemutattuk, javaslattételi lehetőséget biztosítva számukra ezzel kapcsolatban. A lakossági fórumról jegyzőkönyv készült. A lakossági fórumon elhangzott, valamint írásban kapott észrevételeket a főépítész iktatta, és az ügy tárgyát képező ügyiratához csatolta.
A partnerségi egyeztetés szabályairól szóló hivatkozott határozatnak megfelelően a beérkezett vélemények, javaslatok elfogadásáról vagy el nem fogadásáról, az el nem fogadás indokolásáról a képviselő-testület dönt.
A partnerségi egyeztetés szabályairól szóló határozat szerint a döntés előkészítése a Főépítész feladata. A beérkezett javaslatokat, véleményeket a Főépítész továbbítja a települési arculati kézikönyv készítésével megbízott tervezőnek. A tervező a javaslatokkal, véleményekkel kapcsolatos szakmai véleményét megküldi az önkormányzat részére. A tervező szakmai véleménye alapján a Főépítész elkészíti a javaslatok, vélemények elfogadására vonatkozó határozati javaslatot, amelyben rögzítésre került
a) a véleményező, javaslattevő nevét, címét,
b) a vélemény javaslat rövid tartalmát,
c) a beérkezett javaslatokra, véleményekre adott válaszok rövid tartalmát, elutasítás esetén annak indokát.
Az előterjesztést a Városfejlesztési, Idegenforgalmi, Környezetvédelmi és Vagyonügyi Bizottság megtárgyalta és egyhangúlag elfogadásra ajánlja.
Tisztelt Képviselő-testület! Kérem, hogy az előterjesztést megtárgyalni, az előterjesztéshez csatolt, az eljárási rendnek megfelelően készült tervezői válaszok alapján a beérkezett vélemények, javaslatok elfogadásáról, vagy el nem fogadásáról döntsön, a Településképi Arculati Kézikönyvet, a határozati javaslatnak megfelelően elfogadni szíveskedjen.
Kőszeg, 2017. november 23.
A polgármester nevében:
Bertók Sándor s.k.
Kőszeg Város Főépítésze
I. HATÁROZATI JAVASLAT
Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Kőszeg város településképi arculati kézikönyv tervezetéhez beérkezett vélemények figyelembevételével a Kőszeg Településképi Arculati Kézikönyv partnerségi egyeztetés jegyzőkönyve alapján az alábbi döntést hozza:
1. VAS MEGYEI ÉPÍTÉSZ KAMARA
9700 Szombathely, Thököly lmre u. 14 2017. október 24.
Vélemény (mellékletben csatolva) intézkedés
Támogató
A műemléki jegyzék mellékletet javasoljuk elhagyni, az nem része a kézikönyvnek. Intézkedést nem igényel.
A műemléki jegyzéket elhagyjuk.
2. Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság
9941 Őriszentpéter, Siskaszer 26/A 2017. október 5.
adatszolgáltatás (mellékletben csatolva) intézkedés
Intézkedést nem igényel.
3. Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság Soproni Hatósági Iroda
9400 Sopron Kossuth Lajos utca 26. 2017. október 10.
adatszolgáltatás (mellékletben csatolva) intézkedés
Általános jogszabályi ismertető, kifogást nem emel. Intézkedést nem igényel.
4. Lakossági észrevételek
1. lakossági fórum 2017. augusztus 29.
tájékoztató jellegű, jegyzőkönyv csatolva Intézkedést nem igényel.
Gagyi Róbert 2017. szeptember 6.
SOS gyermekfalu Kőszeg
A gyermekfalu OTÉK alapú területi besorolása rendezési tervben két eltérő kategóriába lett sorolna. (Vegyes terület, és kisvárosi lakó) Az arculati karakterek nem a szabályozási előírások alapján határoztuk meg, bár nyilvánvaló egyezések vannak. A területet egységesen a társasházi karakterbe soroltuk be, ami a funkciónak megfelel.
2. lakossági fórum 2017. október 11.
jegyzőkönyv (mellékletben csatolva)
Kuntner Ferenc
Ezt el fogja fogadni a képviselő-testület, aztán kész. Viszont az nagy előnye, hogy szenzációsan bemutatja a várost és építészetileg is összerakja a karaktereket.
Több olyan dolog van, amely a kézikönyvben kijavításra szorul, ezeket kiemeltük:
A 2. oldalon az Öregtornyot ábrázoló kép, amely egy korábbi időszakban készült, amikor még borostyánnal be volt borítva. Ez mára már nincs meg, teljesen másképpen néz ki, azaz a kép már nem a jelenlegi állapotot tükrözi.
Ugyanez a helyzet a volt bútorszövetgyár épületéven, amely a 11. oldalon szépen meg van ugyan jelenítve, de az épületnek az a része ma már nincs meg, mert kibontották.
A 31. oldalon disszonáns a számára, a két bemutatott épület közül a volt Alsóvárosi Óvoda épületének a szerepeltetése. Ennek ugyanis a timpanonja mára már totálisan le van rohadva, ezért – még ha védett is – bárki tulajdonában is van, ez számára már egy negatív épület.
Ő hiányolja az anyagból a vízfolyásokat. A Gyöngyös és a Malomárok körüli részt korábban „Kőszeg zöld szíve” néven aposztrofálták, de neki ez az anyagban nem jelenik meg. Készült ebből egy tanulmány, ami aztán a rendezési tervbe is beépült.
A 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet ismeri a közterület-alakítás fogalmát, jó lenne, ha ez is megjelenne az anyagban.
A városnak vannak olyan védett, zeg-zugos utcái, beépítési vonalai, amelyek egységes karaktere szintén a különböző gazdasági érdekek által elindított folyamatok miatt veszélybe kerültek. Ilyen a parkolóépítés a Liszt Ferenc utcában és a Petőfi téren. Ezek klasszikusan olyan esetek, amelyekben gazdasági érdekből kezdődik egy építés (az önkormányzat ebben partner is), de ha a településképi védelmi értékek akadályba állnak (pld. az ott lévő növényzet), az sem számít, mert az a cél, hogy a parkoló megépüljön.
A 38. (67.) oldalon is elírás van Intézkedést nem igényel.
Ez az egyetlen kép ami nem saját fotó, de mint emblematikus városképet benne hagytuk a kézikönyvben.
A fénykép 2017.09.29-én készült, az arculati kézikönyv az épület jelenlegi hasznosítását nem vizsgálja, mint arculatot meghatározó elemet megtartásra javasolja.
Az arculati kézikönyvnek ez a fejezete nem a jó példákat emeli ki elsősorban, hanem a karakter meghatározását igyekszik megalapozni, bemutatva azt a sokszínűséget ami Kőszeget egyedivé teszi.
A 3 fejezet kiemelten bemutatja az említett területet minta fontos, és védendő örökséget.
A 7. fejezet foglalkozik az utcák terek, zöldfelületek rész kiemeli a Gyöngyös-patak és a hidak szerepét mint struktúra alakító elemet.
A kézikönyv nem településfejlesztési koncepció, ezért a terület távlati sorsára nem tartalmaz javaslatot, főként nem szükséges ez, ha már a rendezési tervben átvezetésre került.
Az arculati kézikönyvben igyekeztünk megjeleníteni minden lényeges szempontot, amire a településképi rendeletben és annak alkalmazása során majd támaszkodni lehet.
A különböző érdekek megjelenése az újabb igények kielégítése a városképet megújító, gazdagító elemek lehetnek, ha a megvalósítást partnerségi egyeztetés előzi meg, és az esztétikai, közösségi szempont érvényesítését is lehetővé teszik a beruházás során. Ezt az egyeztetési folyamatot nem tudja és nem is akarja kiküszöbölni a kézikönyv.
javítottuk
Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az 1-4. pont alatti véleményeket tudomásul veszi és elfogadja azzal, hogy azok a kézikönyv tervezetének módosításával nem járnak.
Felelős: Huber László polgármester
Határidő: azonnal
II. HATÁROZATI JAVASLAT
Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete Kőszeg Város Településképi Arculati Kézikönyvét a melléklet szerinti tartalommal elfogadja.
Felelős: Huber László polgármester
Határidő: 2017. december 1.
(A Települési Arculai Kézikönyvet lsd. a letölthető formátumban.)
Kőszeg Város Települési Arculati Kézikönyvének jóváhagyása.
Tisztelt Képviselő-testület!
Az építésjogi szabályozási környezet módosítása során a tavalyi évben megjelent a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény (továbbiakban: Törvény), valamint a Törvény végrehajtási rendeleteként a módosított, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.18.) Korm. rendelet (továbbiakban: Kormányrendelet).
Ezen jogszabályok a településkép védelmével kapcsolatos helyi szabályozást új alapokra helyezték. E Törvény célja az építési beruházások támogatása, egyúttal a hazai városok sajátos településképének védelme és alakítása társadalmi bevonás és konszenzus által olyan módon, hogy
a) egy önkormányzati rendeletben kerüljenek egyértelműen megállapításra a településkép védelmének elemei,
b) a településképi követelmények alkalma-zásának felelősségi viszonyai egyértelműen legyenek meghatározva,
c) az önkormányzat biztosítson széleskörű tájékoztatást a településképi követel-ményekről, ezzel elősegítve a településkép védelmének és alakításának eredményes érvényesülését az építmények tervezése és kivezetése során.
A Törvény 2017-es módosítása során a 14. § (2) bekezdése új határidőt állapított meg, mely szerint a hatályos helyi rendeletekben szabályozott településképi előírásokat 2017. december 31-ig lehet alkalmazni. Ugyanezen módosítás következtében a Törvény 16. § (2) bekezdése előírja, hogy az önkormányzat képviselő-testülete legkésőbb 2017. december 31. napjáig a hivatkozott jogszabályokkal összhangban megalkotja vagy módosítja a településképi rendeletét.
A településképi rendeletben szükséges meghatározni többek között az építmények anyaghasználatára, tömegformálására, a zöldfelültek kialakításának módjára, a helyi építészeti örökség védelmével kapcsolatos szabályozásokra, a reklámok, reklámhordozók alkalmazására vonatkozó településképi követelményeket is.
Ezen rendeletben jelennek majd meg a településképi véleményezésre, a településképi bejelentésre, valamint a településképi kötelezésre vonatkozó szabályozások is.
A településképi rendelet szakmai megalapozása érdekében Településképi Arculati Kézikönyv (kézikönyv) készül, mely az egyes településrészek arculati jellemzőit és értékeit tárja fel, valamint javaslatot tesz a településhez illeszkedő építészeti elemek alkalmazására.
A kézikönyv elfogadásának eljárási szabályait a Kormányrendelet 28. §, 29.§, 29/A.§, 43/A.§ és 43/B. §-ban állapítja meg.
A Kormányrendelet a kézikönyv egyeztetésének és elfogadásának rendjét a településrendezési eszközök elfogadásához hasonló módon szabályozza, meghatározva a társadalmasítás- és partnerségi eljárás menetét. A képviselő-testület a Kormányrendelet 29. §-a alapján a 110/2017. (VI. 29.) határozatában döntött a partnerségi egyeztetés szabályairól, mely alapján az alábbi partnerségi egyeztetések kerültek lefolytatásra:
Kőszeg város főépítésze 2017. május 29-én a Lechner Tudásközpont TAK-egyeztető felületére feltöltötte az adatszolgáltatási kérelmet a Kormányrendelet 9. mellékletében meghatározott államigazgatási szerveknek, amelyek adatai szükségesek a kézikönyv kidolgozásához.
Kőszeg város önkormányzata 2017. július 12-én tervezési szerződés kötött a Kerner és Társa Közkereseti Társasággal a Településképi Arculati Kézikönyv elkészítésére.
Az arculati kézikönyv készítésének elindításakor - a Kormányrendelet 29/A.§ -nak, valamint a partnerségi egyeztetés szabályairól szóló 110/2017. (VI. 29.) képviselő-testületi határozatnak megfelelően - hirdetőfelületen, helyi lapban, önkormányzati honlapon és 2017. augusztus 9-én megtartott lakossági fórumon az érintettek tudomására hoztuk a kézikönyv elkészítésének megkezdését, javaslattételi lehetőséget biztosítva számukra ezzel kapcsolatban. A lakossági fórumról jegyzőkönyv készült. A lakossági fórumon elhangzott, valamint írásban kapott észrevételeket a főépítész iktatta, és az ügy tárgyát képező ügyiratához csatolta.
A véleményezésre elkészített dokumentációkat a Kormányrendelet 43/A. § (6) bekezdésnek megfelelően 2017. október 11-én feltöltöttük a Lechner Tudásközpont TAK-egyeztető felületére véleményezésre, a Magyar Építész Kamarának, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnak, a kulturális örökség védelméért felelős miniszternek és az illetékes nemzeti park igazgatóságnak. Az eljárásba bevont szerveknek 21 nap áll rendelkezésre a véleményük megadásához.
Az arculati kézikönyv véleményezési anyagát - a Kormányrendelet 29/A.§-nak, valamint a partnerségi egyeztetés szabályairól szóló 110/2017. (VI. 29.) képviselő-testületi határozatnak megfelelően - hirdetőfelületen, helyi lapban, önkormányzati honlapon és 2017. október 11-én megtartott lakossági fórumon az érintetteknek bemutattuk, javaslattételi lehetőséget biztosítva számukra ezzel kapcsolatban. A lakossági fórumról jegyzőkönyv készült. A lakossági fórumon elhangzott, valamint írásban kapott észrevételeket a főépítész iktatta, és az ügy tárgyát képező ügyiratához csatolta.
A partnerségi egyeztetés szabályairól szóló hivatkozott határozatnak megfelelően a beérkezett vélemények, javaslatok elfogadásáról vagy el nem fogadásáról, az el nem fogadás indokolásáról a képviselő-testület dönt.
A partnerségi egyeztetés szabályairól szóló határozat szerint a döntés előkészítése a Főépítész feladata. A beérkezett javaslatokat, véleményeket a Főépítész továbbítja a települési arculati kézikönyv készítésével megbízott tervezőnek. A tervező a javaslatokkal, véleményekkel kapcsolatos szakmai véleményét megküldi az önkormányzat részére. A tervező szakmai véleménye alapján a Főépítész elkészíti a javaslatok, vélemények elfogadására vonatkozó határozati javaslatot, amelyben rögzítésre került
a) a véleményező, javaslattevő nevét, címét,
b) a vélemény javaslat rövid tartalmát,
c) a beérkezett javaslatokra, véleményekre adott válaszok rövid tartalmát, elutasítás esetén annak indokát.
Az előterjesztést a Városfejlesztési, Idegenforgalmi, Környezetvédelmi és Vagyonügyi Bizottság megtárgyalta és egyhangúlag elfogadásra ajánlja.
Tisztelt Képviselő-testület! Kérem, hogy az előterjesztést megtárgyalni, az előterjesztéshez csatolt, az eljárási rendnek megfelelően készült tervezői válaszok alapján a beérkezett vélemények, javaslatok elfogadásáról, vagy el nem fogadásáról döntsön, a Településképi Arculati Kézikönyvet, a határozati javaslatnak megfelelően elfogadni szíveskedjen.
Kőszeg, 2017. november 23.
A polgármester nevében:
Bertók Sándor s.k.
Kőszeg Város Főépítésze
I. HATÁROZATI JAVASLAT
Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Kőszeg város településképi arculati kézikönyv tervezetéhez beérkezett vélemények figyelembevételével a Kőszeg Településképi Arculati Kézikönyv partnerségi egyeztetés jegyzőkönyve alapján az alábbi döntést hozza:
1. VAS MEGYEI ÉPÍTÉSZ KAMARA
9700 Szombathely, Thököly lmre u. 14 2017. október 24.
Vélemény (mellékletben csatolva) intézkedés
Támogató
A műemléki jegyzék mellékletet javasoljuk elhagyni, az nem része a kézikönyvnek. Intézkedést nem igényel.
A műemléki jegyzéket elhagyjuk.
2. Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság
9941 Őriszentpéter, Siskaszer 26/A 2017. október 5.
adatszolgáltatás (mellékletben csatolva) intézkedés
Intézkedést nem igényel.
3. Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság Soproni Hatósági Iroda
9400 Sopron Kossuth Lajos utca 26. 2017. október 10.
adatszolgáltatás (mellékletben csatolva) intézkedés
Általános jogszabályi ismertető, kifogást nem emel. Intézkedést nem igényel.
4. Lakossági észrevételek
1. lakossági fórum 2017. augusztus 29.
tájékoztató jellegű, jegyzőkönyv csatolva Intézkedést nem igényel.
Gagyi Róbert 2017. szeptember 6.
SOS gyermekfalu Kőszeg
A gyermekfalu OTÉK alapú területi besorolása rendezési tervben két eltérő kategóriába lett sorolna. (Vegyes terület, és kisvárosi lakó) Az arculati karakterek nem a szabályozási előírások alapján határoztuk meg, bár nyilvánvaló egyezések vannak. A területet egységesen a társasházi karakterbe soroltuk be, ami a funkciónak megfelel.
2. lakossági fórum 2017. október 11.
jegyzőkönyv (mellékletben csatolva)
Kuntner Ferenc
Ezt el fogja fogadni a képviselő-testület, aztán kész. Viszont az nagy előnye, hogy szenzációsan bemutatja a várost és építészetileg is összerakja a karaktereket.
Több olyan dolog van, amely a kézikönyvben kijavításra szorul, ezeket kiemeltük:
A 2. oldalon az Öregtornyot ábrázoló kép, amely egy korábbi időszakban készült, amikor még borostyánnal be volt borítva. Ez mára már nincs meg, teljesen másképpen néz ki, azaz a kép már nem a jelenlegi állapotot tükrözi.
Ugyanez a helyzet a volt bútorszövetgyár épületéven, amely a 11. oldalon szépen meg van ugyan jelenítve, de az épületnek az a része ma már nincs meg, mert kibontották.
A 31. oldalon disszonáns a számára, a két bemutatott épület közül a volt Alsóvárosi Óvoda épületének a szerepeltetése. Ennek ugyanis a timpanonja mára már totálisan le van rohadva, ezért – még ha védett is – bárki tulajdonában is van, ez számára már egy negatív épület.
Ő hiányolja az anyagból a vízfolyásokat. A Gyöngyös és a Malomárok körüli részt korábban „Kőszeg zöld szíve” néven aposztrofálták, de neki ez az anyagban nem jelenik meg. Készült ebből egy tanulmány, ami aztán a rendezési tervbe is beépült.
A 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet ismeri a közterület-alakítás fogalmát, jó lenne, ha ez is megjelenne az anyagban.
A városnak vannak olyan védett, zeg-zugos utcái, beépítési vonalai, amelyek egységes karaktere szintén a különböző gazdasági érdekek által elindított folyamatok miatt veszélybe kerültek. Ilyen a parkolóépítés a Liszt Ferenc utcában és a Petőfi téren. Ezek klasszikusan olyan esetek, amelyekben gazdasági érdekből kezdődik egy építés (az önkormányzat ebben partner is), de ha a településképi védelmi értékek akadályba állnak (pld. az ott lévő növényzet), az sem számít, mert az a cél, hogy a parkoló megépüljön.
A 38. (67.) oldalon is elírás van Intézkedést nem igényel.
Ez az egyetlen kép ami nem saját fotó, de mint emblematikus városképet benne hagytuk a kézikönyvben.
A fénykép 2017.09.29-én készült, az arculati kézikönyv az épület jelenlegi hasznosítását nem vizsgálja, mint arculatot meghatározó elemet megtartásra javasolja.
Az arculati kézikönyvnek ez a fejezete nem a jó példákat emeli ki elsősorban, hanem a karakter meghatározását igyekszik megalapozni, bemutatva azt a sokszínűséget ami Kőszeget egyedivé teszi.
A 3 fejezet kiemelten bemutatja az említett területet minta fontos, és védendő örökséget.
A 7. fejezet foglalkozik az utcák terek, zöldfelületek rész kiemeli a Gyöngyös-patak és a hidak szerepét mint struktúra alakító elemet.
A kézikönyv nem településfejlesztési koncepció, ezért a terület távlati sorsára nem tartalmaz javaslatot, főként nem szükséges ez, ha már a rendezési tervben átvezetésre került.
Az arculati kézikönyvben igyekeztünk megjeleníteni minden lényeges szempontot, amire a településképi rendeletben és annak alkalmazása során majd támaszkodni lehet.
A különböző érdekek megjelenése az újabb igények kielégítése a városképet megújító, gazdagító elemek lehetnek, ha a megvalósítást partnerségi egyeztetés előzi meg, és az esztétikai, közösségi szempont érvényesítését is lehetővé teszik a beruházás során. Ezt az egyeztetési folyamatot nem tudja és nem is akarja kiküszöbölni a kézikönyv.
javítottuk
Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az 1-4. pont alatti véleményeket tudomásul veszi és elfogadja azzal, hogy azok a kézikönyv tervezetének módosításával nem járnak.
Felelős: Huber László polgármester
Határidő: azonnal
II. HATÁROZATI JAVASLAT
Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete Kőszeg Város Településképi Arculati Kézikönyvét a melléklet szerinti tartalommal elfogadja.
Felelős: Huber László polgármester
Határidő: 2017. december 1.
(A Települési Arculai Kézikönyvet lsd. a letölthető formátumban.)
