| Önkormányzati belépés | |
 | |
| |
|
2015. Március 26., Csütörtök, 09:00 óra, Városháza tanácskozó terme: nyilvános ülés
10. napirendi pont:
A szlovákai Nyitragerencsér községgel barátsági szerződés jóváhagyása.
Tisztelt Képviselő-testület !
Nyitragerencsér a szlovákiai Nyitra város központjától alig 4 kilométerre északkeletre fekvő, kicsivel több, mint 2000 fős település. 1910-ben lakosainak mintegy 88 %-a magyar nemzetiségű volt, ma ez az arány 20 %. Igen régi település, kiváló fehérbor-termő vidék közepén, ahol a szőlő-és bortermelés legalább 1000 éves múltra tekinthet vissza. Nem véletlen, hogy a három gerencséri szőlőhegyen Szent Orbánnak egy-egy szobra áll és kultuszát ma is ápolják, ünnepét megtartják. Nem csak ez hasonlítja Kőszeghez Nyitragerencsért, hanem az is, hogy védőszentje Szent György, akinek ábrázolása már a község 1807-ből származó első pecsétjéről ismeretes. Neki szentelték Nyitragerencsér XI-XII. században épült római katolikus templomát is. A mára barokk stílusúra átépített egyházon kívül nevezetes műemléke még a „Hétfájdalmú Szűzanya“ kápolna, a Felsőmalántai kastély, az Ocskay-kastély helyén épült klasszicista iskola. A millenium alkalmából a magyar országgyűlés az 1896. évi VIII. törvénycikkben elrendelte, hogy a királyság területén 7 reprezentatív emlékmű állíttassék fel a honfoglalás 1000-ik évfordulójára. Ezek egyike volt a falu – és egyúttal Nyitra város – felett, a Zobor-hegyen emelt 18 méter magas emlékmű, amelyet 1896. augusztus 30-án avattak fel, majd 1921. február 21-én a cseh légionáriusok felrobbantottak. Ma már csak talapzata áll, mintegy zarándokhelyként.
Kőszeg és Nyitragerencsér kapcsolata 1990 óta létezik, 1992-ben járt nálunk „első fecskeként“ a Rozmaring“ folklórcsoport és a futball csapat, majd ezt követte náluk az első kőszegi delegáció. Azóta is töretlen és intenzív ez a kapcsolat, köszönhetően számos lelkes gerencséri polgáron kívül Finta Rudolf előző polgármesternek és Vrábel Anna volt képviselőnek, majd alpolgármesternek és jelenlegi polgármesternek. Mindig arra törekedtek, hogy az ottani magyarság megmaradása érdekében az anyaországgal összekötő szálak ne gyengüljenek, inkább erősödjenek. Ezért létesítettek már korábban testvértelepülési kapcsolatot Balatonalmádival is.
Az előterjesztő szerencséjére a polgármester asszony is küldött egy „bemutatkozó“ levelet, amelyben minden lényegeset ismertet településükről. Ezt változatlan formában az alábbiak szerint adjuk közre:
„Kedves Kőszegiek, Tisztelt Képviselő-testület !
Nyitragerencsér községről - a történelmi ismeretek és írásos adatok alapján - szóló első írásos
emlék 1113-ból maradt fenn. A község akkor a Villa Grincha nevet kapta, mégpedig a Zobori apátság alapító levelében, amelyet Könyves Kálmán király adott ki 1113-ban.
A 900 éves múltunk bizonyítja, hogy elődeink leküzdve minden nehézséget, természeti csapást, szerették ezt a területet, minden viszontagságban helytálltak, küzdöttek és mindent megtettek, hogy a község aktívan éljen, fejlődjön, lakosai gyarapodjanak, művelődjenek, tanuljanak, mindig bátran és bizakodóan tekintettek a jövő elé.
A múlt és a jelen általában nagyon szépen kiegészíti egymást. Ezt bizonyítja falunk (községünk) látképe is, a fokozatos átalakulás, fejlődés, de ugyanakkor az őseink öröksége, a hagyomány megőrzése, tiszteletben tartása.
„Ne építsd homokra váradat“ - ezt olvassuk a Szentírásban. A mi elődeink az idők folyamán sok próbát, vihart, nehézséget kiálltak. Tehát van mire építenünk.
A mai Nyitragerencsér látképe, gazdasági fejlődése, a lakosok életszínvonala, a közösségi élet sokszínűsége, mind – mind azt bizonyítja, hogy a község felzárkózott, integrálódott és igyekszik minden téren megfelelni a 21. század követelményeinek és elvárásainak.
A község előnyére válik a földrajzi fekvése. A nagyváros-Nyitra-közelsége mindig is jelentős szerepet töltött be a község fejlődésében.
Az iskolák (középiskolák és egyetemek), a kultúrintézmények, az ipari parkok, a közügyeket szolgáló hivatalok és egyéb intézmények elérhetősége pozitív hatással van a község fejlődésére.
A község lakosainak számbeli növekedését néhány adattal illusztrálnám.
A község aránylag nyugodt életét leginkább a török uralom, a rajtaütések zavarták meg. 1570-1576 között a törökök a községet csaknem teljes egészében felszámolták.
1664-ben a török adóbehajtók 22 háztartást tartottak számon, mindössze 50 lakóval.
Az 1663-as és 1710-es kolerajárvány által újra kipusztult a falu.
Az 1787-ből származó számadatok bizonyítják, hogy a község újra benépesült: 72 háztartás – 492 lakos.
1828-as számadat: 82 háztartás – 557 lakos.
1921-es számadat: 100 háztartás 439 lakos.
1938-as számadat: 321 háztartás – 1100 lakos.
1974-es számadat: 464 háztartás – 1468 lakos.
1974-ben egy értelmetlen, máig megmagyarázhatatlan lépésre került sor, Nyitragerencsért közigazgatásilag Nyitra városához csatolták. A „jogfosztottság“ 16 évre a község stagnálását jelentette.
Az 1989-90-es évek hozták a fordulatot. Lakossági referendum alapján 1991-ben – 16 év után - a község visszaszerezte önállóságát. Ez a fordulat gyökeres változást hozott a község közösségi és gazdasági életében.
Az eltelt 25 év alatt a mai modern értelemben vett európaiságra törekvő község bebizonyította létjogosultságát, erejét és optimizmusát.
Az utolsó statisztikai számadatok alapján a községben 850 háztartást és 2052 lakost tartunk számon.
A lakosság összetétele mind nemzetiségi, mind felekezeti és egyéb tényezőket figyelembe véve, nagyon sokrétű.
A községben teljes szervezettségű alapiskola működik 9 osztállyal amelyet 140 gyermek látogat.
Az iskola épülete egy régi 108 éves épület, amely azonban a rendszeres felújítások és a modern oktatási segédeszközök használatával biztosítja a tanulók színvonalas oktatását.
A 17 tagú pedagógiai kart szakképzett pedagógusok alkotják, akik a legmodernebb didaktikai segédeszközök használatában jártasak.
Az iskola mellett működő napközi otthon, diákklub és a szakkörök bő választéka lehetőséget nyújtanak a tanulóknak a tehetségük további fejlesztéséhez.
A sport területén a három csapatból álló futballklubnak van hagyománya, akik a múlt évben (2014) ünnepelték 75 éves működésüket.
Községünknek van egy hatalmas kultúrháza, amelyet a lakosok sokrétűen kihasználnak. A kultúrfellépések és a közösségi események itt zajlanak. Hogy néhányat említsek: a nyugdíjasok újévi találkozója, farsangi fánk kóstoló és verseny, anyáknapi ünnepségek, borkóstolók, gyermeknapi ünnepségek, karácsonyi koncertek, Mikulás-napi ünnepségek és egyebek.
A községben 40 éve működik a Rozmaring folklórcsoport, amely a népi hagyományok és az elődeink szokásainak őrzője és továbbvivője. Számtalan hazai és külföldi fellépésükkel méltán terjesztik Gerencsér hírnevét.
A szőlőtermelés hagyománya a Zobor-hegy lankás domboldalain évszázadokra vezethető vissza.
Nagy örömünkre szolgál, hogy ezen ősrégi foglalkozás szépségét, fontosságát és eredetiségét a hazai szőlőgazdák újra felfedezték és ez év januárjában hivatalosan is bejegyeztették a Nyitragerencséri Borászok Társulását.
Régi hagyománya van a humánus célú Vöröskereszt társulatnak, akik rendszeresen megszervezik az önkéntes véradó napot. Örvendetes, hogy egyre több fiatal kapcsolódik e mozgalomba.
A községben több kisebb-nagyobb vállalkozó folytat tevékenységet akik igyekeznek a községgel egüttműködni és a község további fejlődését szorgalmazni.
A községnek 38 utcája van, cca 15 km a helyi utcák hossza, minden utca közművesített (víz, gáz és szennyvízcsatorna hálózat), az utcák 2/3 része új aszfalt burkolattal felújított.
A község arculatán visszatükröződik a 25 év erőteljes fejlődése. Célunk, hogy az itt élő lakosok és a hozzánk érkező látogatók, turisták, vendégek jó érezzék magukat, biztosítva legyen számukra az otthon a haza érzete, a vendégszeretet.
A Szent Anna Idősek Otthona, amely 3 éve működik, teljes ellátást biztosít azon idős lakosainknak, akik koruk és betegségeik következtében képtelenek a mindennapi szükségleteiket önállóan ellátni.
2010-ben nyílt meg községünkben a Kárpát -medence egyedi intézménye, a Felvidéki Rockmúzeum, amely rengeteg zenét kedvelő vendéget vonz. A múzeum megálmodója és megalapítója Schuszter Lóránt, a P.Mobil frontembere.
Büszkeségünk és lokálpatriotizmusunk szimbóluma a piros rózsa, szemet gyönyörködtető látványt nyújt kicsinek és nagynak, idősnek és fiatalnak a gerencséri utcát szegélyezve. Bízunk benne, hogy az 1906-ban Kodály Zoltán által feljegyzett népdal még sokáig fog hangzani a Zobor-alján.
Amint már említettük, községünk lakosai mindig is előrelátó, bizakodó légkört próbáltak maguknak teremteni.
A nemzeti összetartozás, a testvéri szeretet, az európaiság gondolata mindig is erős láncszemként van jelen közösségi életünkben. Ennek legszebb és legmarkánsabb bizonyítéka a testvér településeinkkel kialakított kapcsolatok.
Elsőként kell, hogy említsem Kősszeg város és Nyitragerencsér baráti kapcsolatot, amely megbízható információink alapján már 1990-ben jött a világra.
A futball csapataink találkozásaival indult, majd fokozatosan kiterjedt a közösségi életünk szinte minden területére. Hagyományőrző csoportunk gazdag műsorválasztékával 1992-től már több ízben szórakoztatta a kőszegi közönséget a szüreti rendezvényeken. Gyermekeinknek, ifjúságunknak több alkalommal volt lehetősége közös találkozóra.
A borászaink, borosgazdáink egy-egy alkalommal, (Kőszegi szüret, Szent Orbán napok) értékes tapasztalatcserét folytatnak a mindkét települései jellemző ősi szőlőtermelés kapcsán.
A focistáink (öregfiúk) rendszerességgel mérik össze erejüket, ügyességüket.
Példa értékű a két település Önkormányzatának együttműködése, amely biztosítja a hátteret és a biztos alapokat az említett emberi, társadalmi és közösségi élet mindennemű területén.
Bízunk benne, hogy Gerencsér utcáin még sokáig nyílnak a kőszegi barátaink sajátkezűleg ültetett rózsabokrai és sok alkalommal kóstolhatjuk közösen a szőlőskertjeink életadó nedűjét.
Nyitragerencsér, 2015. március 4.
Vrábel Anna“
polgármester
Úgy vélem, hogy a fenti sorok magukért beszélnek és egyértelműen mutatják, hogy egy megalapozott, az idő próbáját már kiállott baráti kapcsolatról van szó, amelyet – amellett, hogy a Szervezeti és Működési Szabályzatunkban is már benne foglaltatott – időszerű hivatalos formát adni. Annál is inkább indokolt ez, mivel „ki kell használnunk“ azt a lehetőséget, hogy most még magyar ember ül Nyitragerencsér polgármesteri székében.
A barátsági szerződés ( melléklet ) a már régebben megkötött Senj-Kőszeg, illetve Szenc-Kőszeg szerződések mintájára készült, csekély kiigazításokkal felvidéki barátaink kérésére. Az említett előzményeket Senj és Szenc esetében is néhány év múlva a magasabb fokozat, a testvérvárosi megállapodás követte. A határozati javaslatot a Humánerőforrás, valamint a Pénzügyi Bizottság is megtárgyalta és elfogadásra javasolta azzal, hogy Vrábel Anna polgármester asszonnyal egyetértésben ne baráti, hanem testvértelepülési szerződést kössünk egymással, tekintettel a negyedszázados kiváló kapcsolatra.
Kérem előterjesztésem megvitatását és döntésük meghozatalát.
Kőszeg, 2015. március 6.
Huber László polgármester nevében:
Dr. Tóth László s.k.
szervezési és humánpolitikai osztályvezető
HATÁROZATI JAVASLAT
Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete kinyilvánítja azon akaratát, hogy a szlovákiai Nyitragerencsér községgel baráti települési szerződést kíván kötni. Felhatalmazza egyúttal Huber László polgármestert, hogy 2015. április 25-én a határozat mellékletét képező baráti települési megállapodást ünnepélyes keretek között Kőszegen, majd 2015. október 3-án Nyitragerencséren aláírja.
Határidő: értelemszerűen
Felelős: Huber László polgármester
(A baráti szerződést tervezetét lsd. a letölthető formátumban.)
A szlovákai Nyitragerencsér községgel barátsági szerződés jóváhagyása.
Tisztelt Képviselő-testület !
Nyitragerencsér a szlovákiai Nyitra város központjától alig 4 kilométerre északkeletre fekvő, kicsivel több, mint 2000 fős település. 1910-ben lakosainak mintegy 88 %-a magyar nemzetiségű volt, ma ez az arány 20 %. Igen régi település, kiváló fehérbor-termő vidék közepén, ahol a szőlő-és bortermelés legalább 1000 éves múltra tekinthet vissza. Nem véletlen, hogy a három gerencséri szőlőhegyen Szent Orbánnak egy-egy szobra áll és kultuszát ma is ápolják, ünnepét megtartják. Nem csak ez hasonlítja Kőszeghez Nyitragerencsért, hanem az is, hogy védőszentje Szent György, akinek ábrázolása már a község 1807-ből származó első pecsétjéről ismeretes. Neki szentelték Nyitragerencsér XI-XII. században épült római katolikus templomát is. A mára barokk stílusúra átépített egyházon kívül nevezetes műemléke még a „Hétfájdalmú Szűzanya“ kápolna, a Felsőmalántai kastély, az Ocskay-kastély helyén épült klasszicista iskola. A millenium alkalmából a magyar országgyűlés az 1896. évi VIII. törvénycikkben elrendelte, hogy a királyság területén 7 reprezentatív emlékmű állíttassék fel a honfoglalás 1000-ik évfordulójára. Ezek egyike volt a falu – és egyúttal Nyitra város – felett, a Zobor-hegyen emelt 18 méter magas emlékmű, amelyet 1896. augusztus 30-án avattak fel, majd 1921. február 21-én a cseh légionáriusok felrobbantottak. Ma már csak talapzata áll, mintegy zarándokhelyként.
Kőszeg és Nyitragerencsér kapcsolata 1990 óta létezik, 1992-ben járt nálunk „első fecskeként“ a Rozmaring“ folklórcsoport és a futball csapat, majd ezt követte náluk az első kőszegi delegáció. Azóta is töretlen és intenzív ez a kapcsolat, köszönhetően számos lelkes gerencséri polgáron kívül Finta Rudolf előző polgármesternek és Vrábel Anna volt képviselőnek, majd alpolgármesternek és jelenlegi polgármesternek. Mindig arra törekedtek, hogy az ottani magyarság megmaradása érdekében az anyaországgal összekötő szálak ne gyengüljenek, inkább erősödjenek. Ezért létesítettek már korábban testvértelepülési kapcsolatot Balatonalmádival is.
Az előterjesztő szerencséjére a polgármester asszony is küldött egy „bemutatkozó“ levelet, amelyben minden lényegeset ismertet településükről. Ezt változatlan formában az alábbiak szerint adjuk közre:
„Kedves Kőszegiek, Tisztelt Képviselő-testület !
Nyitragerencsér községről - a történelmi ismeretek és írásos adatok alapján - szóló első írásos
emlék 1113-ból maradt fenn. A község akkor a Villa Grincha nevet kapta, mégpedig a Zobori apátság alapító levelében, amelyet Könyves Kálmán király adott ki 1113-ban.
A 900 éves múltunk bizonyítja, hogy elődeink leküzdve minden nehézséget, természeti csapást, szerették ezt a területet, minden viszontagságban helytálltak, küzdöttek és mindent megtettek, hogy a község aktívan éljen, fejlődjön, lakosai gyarapodjanak, művelődjenek, tanuljanak, mindig bátran és bizakodóan tekintettek a jövő elé.
A múlt és a jelen általában nagyon szépen kiegészíti egymást. Ezt bizonyítja falunk (községünk) látképe is, a fokozatos átalakulás, fejlődés, de ugyanakkor az őseink öröksége, a hagyomány megőrzése, tiszteletben tartása.
„Ne építsd homokra váradat“ - ezt olvassuk a Szentírásban. A mi elődeink az idők folyamán sok próbát, vihart, nehézséget kiálltak. Tehát van mire építenünk.
A mai Nyitragerencsér látképe, gazdasági fejlődése, a lakosok életszínvonala, a közösségi élet sokszínűsége, mind – mind azt bizonyítja, hogy a község felzárkózott, integrálódott és igyekszik minden téren megfelelni a 21. század követelményeinek és elvárásainak.
A község előnyére válik a földrajzi fekvése. A nagyváros-Nyitra-közelsége mindig is jelentős szerepet töltött be a község fejlődésében.
Az iskolák (középiskolák és egyetemek), a kultúrintézmények, az ipari parkok, a közügyeket szolgáló hivatalok és egyéb intézmények elérhetősége pozitív hatással van a község fejlődésére.
A község lakosainak számbeli növekedését néhány adattal illusztrálnám.
A község aránylag nyugodt életét leginkább a török uralom, a rajtaütések zavarták meg. 1570-1576 között a törökök a községet csaknem teljes egészében felszámolták.
1664-ben a török adóbehajtók 22 háztartást tartottak számon, mindössze 50 lakóval.
Az 1663-as és 1710-es kolerajárvány által újra kipusztult a falu.
Az 1787-ből származó számadatok bizonyítják, hogy a község újra benépesült: 72 háztartás – 492 lakos.
1828-as számadat: 82 háztartás – 557 lakos.
1921-es számadat: 100 háztartás 439 lakos.
1938-as számadat: 321 háztartás – 1100 lakos.
1974-es számadat: 464 háztartás – 1468 lakos.
1974-ben egy értelmetlen, máig megmagyarázhatatlan lépésre került sor, Nyitragerencsért közigazgatásilag Nyitra városához csatolták. A „jogfosztottság“ 16 évre a község stagnálását jelentette.
Az 1989-90-es évek hozták a fordulatot. Lakossági referendum alapján 1991-ben – 16 év után - a község visszaszerezte önállóságát. Ez a fordulat gyökeres változást hozott a község közösségi és gazdasági életében.
Az eltelt 25 év alatt a mai modern értelemben vett európaiságra törekvő község bebizonyította létjogosultságát, erejét és optimizmusát.
Az utolsó statisztikai számadatok alapján a községben 850 háztartást és 2052 lakost tartunk számon.
A lakosság összetétele mind nemzetiségi, mind felekezeti és egyéb tényezőket figyelembe véve, nagyon sokrétű.
A községben teljes szervezettségű alapiskola működik 9 osztállyal amelyet 140 gyermek látogat.
Az iskola épülete egy régi 108 éves épület, amely azonban a rendszeres felújítások és a modern oktatási segédeszközök használatával biztosítja a tanulók színvonalas oktatását.
A 17 tagú pedagógiai kart szakképzett pedagógusok alkotják, akik a legmodernebb didaktikai segédeszközök használatában jártasak.
Az iskola mellett működő napközi otthon, diákklub és a szakkörök bő választéka lehetőséget nyújtanak a tanulóknak a tehetségük további fejlesztéséhez.
A sport területén a három csapatból álló futballklubnak van hagyománya, akik a múlt évben (2014) ünnepelték 75 éves működésüket.
Községünknek van egy hatalmas kultúrháza, amelyet a lakosok sokrétűen kihasználnak. A kultúrfellépések és a közösségi események itt zajlanak. Hogy néhányat említsek: a nyugdíjasok újévi találkozója, farsangi fánk kóstoló és verseny, anyáknapi ünnepségek, borkóstolók, gyermeknapi ünnepségek, karácsonyi koncertek, Mikulás-napi ünnepségek és egyebek.
A községben 40 éve működik a Rozmaring folklórcsoport, amely a népi hagyományok és az elődeink szokásainak őrzője és továbbvivője. Számtalan hazai és külföldi fellépésükkel méltán terjesztik Gerencsér hírnevét.
A szőlőtermelés hagyománya a Zobor-hegy lankás domboldalain évszázadokra vezethető vissza.
Nagy örömünkre szolgál, hogy ezen ősrégi foglalkozás szépségét, fontosságát és eredetiségét a hazai szőlőgazdák újra felfedezték és ez év januárjában hivatalosan is bejegyeztették a Nyitragerencséri Borászok Társulását.
Régi hagyománya van a humánus célú Vöröskereszt társulatnak, akik rendszeresen megszervezik az önkéntes véradó napot. Örvendetes, hogy egyre több fiatal kapcsolódik e mozgalomba.
A községben több kisebb-nagyobb vállalkozó folytat tevékenységet akik igyekeznek a községgel egüttműködni és a község további fejlődését szorgalmazni.
A községnek 38 utcája van, cca 15 km a helyi utcák hossza, minden utca közművesített (víz, gáz és szennyvízcsatorna hálózat), az utcák 2/3 része új aszfalt burkolattal felújított.
A község arculatán visszatükröződik a 25 év erőteljes fejlődése. Célunk, hogy az itt élő lakosok és a hozzánk érkező látogatók, turisták, vendégek jó érezzék magukat, biztosítva legyen számukra az otthon a haza érzete, a vendégszeretet.
A Szent Anna Idősek Otthona, amely 3 éve működik, teljes ellátást biztosít azon idős lakosainknak, akik koruk és betegségeik következtében képtelenek a mindennapi szükségleteiket önállóan ellátni.
2010-ben nyílt meg községünkben a Kárpát -medence egyedi intézménye, a Felvidéki Rockmúzeum, amely rengeteg zenét kedvelő vendéget vonz. A múzeum megálmodója és megalapítója Schuszter Lóránt, a P.Mobil frontembere.
Büszkeségünk és lokálpatriotizmusunk szimbóluma a piros rózsa, szemet gyönyörködtető látványt nyújt kicsinek és nagynak, idősnek és fiatalnak a gerencséri utcát szegélyezve. Bízunk benne, hogy az 1906-ban Kodály Zoltán által feljegyzett népdal még sokáig fog hangzani a Zobor-alján.
Amint már említettük, községünk lakosai mindig is előrelátó, bizakodó légkört próbáltak maguknak teremteni.
A nemzeti összetartozás, a testvéri szeretet, az európaiság gondolata mindig is erős láncszemként van jelen közösségi életünkben. Ennek legszebb és legmarkánsabb bizonyítéka a testvér településeinkkel kialakított kapcsolatok.
Elsőként kell, hogy említsem Kősszeg város és Nyitragerencsér baráti kapcsolatot, amely megbízható információink alapján már 1990-ben jött a világra.
A futball csapataink találkozásaival indult, majd fokozatosan kiterjedt a közösségi életünk szinte minden területére. Hagyományőrző csoportunk gazdag műsorválasztékával 1992-től már több ízben szórakoztatta a kőszegi közönséget a szüreti rendezvényeken. Gyermekeinknek, ifjúságunknak több alkalommal volt lehetősége közös találkozóra.
A borászaink, borosgazdáink egy-egy alkalommal, (Kőszegi szüret, Szent Orbán napok) értékes tapasztalatcserét folytatnak a mindkét települései jellemző ősi szőlőtermelés kapcsán.
A focistáink (öregfiúk) rendszerességgel mérik össze erejüket, ügyességüket.
Példa értékű a két település Önkormányzatának együttműködése, amely biztosítja a hátteret és a biztos alapokat az említett emberi, társadalmi és közösségi élet mindennemű területén.
Bízunk benne, hogy Gerencsér utcáin még sokáig nyílnak a kőszegi barátaink sajátkezűleg ültetett rózsabokrai és sok alkalommal kóstolhatjuk közösen a szőlőskertjeink életadó nedűjét.
Nyitragerencsér, 2015. március 4.
Vrábel Anna“
polgármester
Úgy vélem, hogy a fenti sorok magukért beszélnek és egyértelműen mutatják, hogy egy megalapozott, az idő próbáját már kiállott baráti kapcsolatról van szó, amelyet – amellett, hogy a Szervezeti és Működési Szabályzatunkban is már benne foglaltatott – időszerű hivatalos formát adni. Annál is inkább indokolt ez, mivel „ki kell használnunk“ azt a lehetőséget, hogy most még magyar ember ül Nyitragerencsér polgármesteri székében.
A barátsági szerződés ( melléklet ) a már régebben megkötött Senj-Kőszeg, illetve Szenc-Kőszeg szerződések mintájára készült, csekély kiigazításokkal felvidéki barátaink kérésére. Az említett előzményeket Senj és Szenc esetében is néhány év múlva a magasabb fokozat, a testvérvárosi megállapodás követte. A határozati javaslatot a Humánerőforrás, valamint a Pénzügyi Bizottság is megtárgyalta és elfogadásra javasolta azzal, hogy Vrábel Anna polgármester asszonnyal egyetértésben ne baráti, hanem testvértelepülési szerződést kössünk egymással, tekintettel a negyedszázados kiváló kapcsolatra.
Kérem előterjesztésem megvitatását és döntésük meghozatalát.
Kőszeg, 2015. március 6.
Huber László polgármester nevében:
Dr. Tóth László s.k.
szervezési és humánpolitikai osztályvezető
HATÁROZATI JAVASLAT
Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete kinyilvánítja azon akaratát, hogy a szlovákiai Nyitragerencsér községgel baráti települési szerződést kíván kötni. Felhatalmazza egyúttal Huber László polgármestert, hogy 2015. április 25-én a határozat mellékletét képező baráti települési megállapodást ünnepélyes keretek között Kőszegen, majd 2015. október 3-án Nyitragerencséren aláírja.
Határidő: értelemszerűen
Felelős: Huber László polgármester
(A baráti szerződést tervezetét lsd. a letölthető formátumban.)
