| Önkormányzati belépés | |
 | |
| |
|
2015. December 17., Csütörtök, 09:00 óra, Városháza tanácskozó terme: nyilvános ülés
3. napirendi pont:
Beszámoló Kőszeg Város külkapcsolatainak 2015. évi alakulásáról.
Beszámoló Kőszeg város külkapcsolatainak 2015. évi alakulásáról.
Tisztelt Képviselőtestület!
A Képviselő-testület 2014. október 2-i ülésén beszámolót hallgatott meg a Kőszegi Testvérvárosi Egyesület működéséről és Kőszeg város külkapcsolatairól az egyesület elnökének előterjesztésében. Ennek eredményeképpen a város feladat átvállalási megállapodást kötött az egyesülettel 2014. december 18-án. Ilyen módon a külkapcsolati feladatok ellátásában az egyesület még könnyebben, egy hivatalos megállapodás alapján is segítséget tudott nyújtani a városnak.
Annak érdekében, hogy városunk kiterjedt külkapcsolatairól annak is tiszta képe legyen, aki az egy évvel ezelőtti beszámolót nem ismeri, a főbb együttműködéseket érdemes röviden összefoglalni annak ellenére, hogy ezek az egy esztendő alatt nem sokat változtak. Fontos, hogy más szervezetek és a lakosság tájékozódhasson arról, hogy mi is folyik valójában a városban a külkapcsolatok terén, ezzel is elősegítve a hatékonyabb információáramlást, ezen keresztül a nemzetközi kapcsolatokban rejlő előnyök jobb kiaknázását.
Kőszeg szerződésbe foglalt testvérvárosi kapcsolatban áll a németországi Vaihingen an der Enz (1989), az ausztriai Mödling bei Wien (1989), a horvátországi Senj (2010), a szlovákiai Szenc (2014) városokkal. Csaknem 20 éve ápolunk baráti kapcsolatokat a szlovákiai Nyitragerencsér községgel, és a két település képviselőtestülete úgy döntött, hogy hivatalosan is dokumentálnunk kell barátságunkat, így idén – 2015-ben – áprilisban illetve októberben mindkét településen sor került a testvérvárosi szerződés aláírására.
Szintén hivatalos dokumentum rögzíti azt, hogy tagjai vagyunk a „Jumelage” elnevezésű nemzetközi partnervárosi szövetségnek (1995), valamint a „Douzelage” elnevezésű Európai Uniós kisvárosi partneri szövetségnek (2004).
Mindemellett Kőszeg és Kőszegfalva intézményei, egyesületei révén német, osztrák, szlovén, francia stb. települések intézményeivel, egyesületeivel is együttműködik. Az is igaz, hogy egyre többször „találnak meg” bennünket külföldi városok vezetői, delegációi is (Hollandiától Moldován át Kínáig) ismerkedési szándékkal.
Az ismertetett – és korántsem teljes – nemzetközi kapcsolatrendszer ébrentartása, fejlesztése, ápolása természetesen meghaladja az önkormányzat hivatalának személyi kapacitását, de anyagi erejét is.
Emiatt is alakult meg 2004-ben a Kőszegi Testvérvárosi Egyesület, amely szervezetként és tagjainak személyén keresztül is próbál jelentős szerepet vállalni az önkormányzat külkapcsolatainak alakításában.
Külkapcsolataink nem azonos intenzitásúak: nagyon szoros, rendszeres, nagy létszámot érintő a kapcsolat pl. Vaihingennel és Chojnával, viszont egyáltalán nincs közvetlen kapcsolatunk a Douzelage és Jumelage körön belül sok várossal.
Vaihingennel való kapcsolatunk bensőséges, baráti légkörűt, s a szokásos menetrend szerint szerveződik az évenkénti 2 – 2 találkozó. Anyagi okok miatt csak az egyik utazás valósul meg nagyobb létszámmal. Az előző évben ez a szokásosnál nagyobb volumenű volt, mivel mindkét városban megünnepeltük a testvérvárosi kapcsolat 25 éves jubileumát. Sajnálatos, hogy – a 20 éves évfordulóval ellentétben – a rendezvényeket nem pályázati források segítségével tudtuk megszervezni, így a költségek várost terhelik. Évekkel ezelőtt is célként tűztük ki, hogy iskolák közötti kapcsolat is kialakuljon Vaihingen és Kőszeg között. (E kapcsolat lehet akár egy Comenius vagy egy Cselekvő Ifjúság projektben való részvétel is.) Sajnálatos, hogy e téren nem volt előrelépés – nem rajtunk múlott. Az új pályázati ciklusban ez még reménytelenebb – Magyarországon mindössze 6 pályázatot támogattak idén. Nagy jelentőségű viszont az, hogy Vaihingen segítségével vehet részt évek óta 7-7 fiatal az Untersteinbachban szervezett táborban, valamint 1-1 fiatal a Tübingeni egyetem egy hónapos nyelvi kurzusán. Vaihingen viszont azért hálás nekünk, mert rajtunk keresztül más nációkkal kerülhetnek kapcsolatba.
Mödling városával az elmúlt években a hivatalos, protokolláris kapcsolatok aránya csökkent, sőt, az egyes civil szervezetek és oktatási intézmények esetében is ritkult a találkozások gyakorisága. Meg kell jegyezni, hogy ennek mindkét oldalon van személyi oka. Fontos esemény volt a testvérvárosi kapcsolat 25 éves jubileuma. Erre kőszegen a Vaihingeni évfordulóval együtt került sor, Mödlingben pedig júniusban a nagy Jumelage találkozóval kötötték össze a rendezvényt. Pozitívumként nyugtázhatjuk, hogy az idei szüreti rendezvényen Mödling polgármestere is jelen volt.
Senjjel négy éve hivatalosan is testvérvárosok vagyunk, ennek azonban az igazság szerint sok nyoma sem hivatalos, sem egyesületi szinten nem látszott annak ellenére, hogy immár EU tagországként még több lehetőség nyílt volna az együttműködésre.
Talán előrelépés lehet, hogy szeptemberben egy csoport látogatott Senjbe, ahol Jurisioch szobrának megkoszorúzásakor találkozott a város polgármesterével. Szívesen javasoltuk volna a közeljövőben a Douzelage körhöz csatlakozó horvát városként Senjt, de eddigi tapasztalataink alapján nem lett volna könnyű a szervezés.
Szenc városával Senjben ismerkedtek meg mintegy öt évvel ezelőtt az ottani ünnepségen részt vevő delegáció tagjai. Több kölcsönös hivatalos látogatás után a város vezetői megismerhették, hogy egy szorosabb kapcsolatnak milyen kölcsönös előnyei lehetnek, s ezek alapján javasolták, hogy hivatalosan is testvérvárosi kapcsolatot alakítsunk ki. E dokumentum aláírására a múlt évben tavasszal, illetve nyáron mindkét városban sor került. A kis távolság előny lehet, hiszen az útiköltség kicsi.
Nyitragerencsérrel való barátságunk is húsz éves már, s ezt szerette volna hivatalos formába önteni a község polgármestere, s Kőszeg is természetesen örömmel vette a javaslatot. Így idén került sor a testvér települési szerződés aláírására mindkét településen.
Szépséghibája az utóbbi két testvérvárosi kapcsolat hivatalos deklarálásának az, hogy egyik eseményre sem vettünk igénybe EU forrásokat, pedig a hivatalos kapcsolat felvétele egyik privilegizált esemény, amelyre viszonylag könnyen lehet támogatás szerezni. Ha a Testvérvárosi Egyesületnek tudomása lett volna e szándékról, biztosan pályázott volna.
A Jumelage kör kapcsolatrendszere nagyon laza, szervezetlen, nincs egy olyan grémium, amely működését, programjait koordinálná. Tagvárosai sem tisztázottak, hiszen az 1956-ban alakult csoportból sok évtizedek óta nem vesz részt semmilyen rendezvényen, nem is kommunikál. Mödling még törekszik arra, hogy a kapcsolatot újraélessze, ennek egyik kísérlete volt az előző év júniusban tartott találkozó, amelynek keretében egyúttal 25 éves testvérvárosi kapcsolatunkat is megünnepeltük. Tény, hogy az utóbbi öt évben egyetlen Jumelage várossal sem volt közös tevékenységünk.
A Douzelage, amely eredetileg 12 városból állt az EU bővülésével együtt folyamatosan növelte tagságát. Kőszeg 2004-ben csatlakozott, akkor 20 tagja volt a szervezetnek. Az utóbbi négy év alatt egy-egy ciprusi, bulgár, román és szlovén partner is csatlakozott, s a közeljövőben Horvátország egy városával immár 28 tagja lesz a jól szervezett, hivatalos elnökséggel, bankszámlával is rendelkező szervezetnek. A Douzelage kapcsolatrendszer a többi külkapcsolattal szemben az évenkénti hivatalos konferencia mellett nem hivatalos, protokoll jellegű, hanem fiatalok cseréjére, ifjúsági projektekre, illetve bizonyos területen történő együttműködésre koncentrál. Minden tevékenységhez igyekeznek a partnervárosok pályázati forrásokat is elnyerni. A Douzelage kör tevékenységét Kőszegen a Testvérvárosi Egyesület egy csoportja irányítja, dolgozik abban.
Már négy évvel ezelőtt is megállapítottuk, hogy Kőszeg mérete, valamint pénzügyi teljesítőképessége nem teszi lehetővé, illetve nem is indokolja újabb kapcsolatok létrehozását, inkább a meglévő kapcsolatok ápolása, elmélyítése legyen a cél. Ugyanakkor Kőszeg történelmi múltja és lakosságának erős nemzeti kötődése továbbra is felveti a nemzetközi kapcsolatok fejlesztésének lehetőségét a kisebbségben élő határon túli magyarok vonatkozásában. Szenccel való kapcsolatunk hivatalossá tétele ennek tökéleten megfelel. A továbbiakban is nyitottnak kell lennünk, s más határon túli magyarlakta településsel való kapcsolat kialakítása elől semmiképpen nem szabad elzárkóznunk, azt segítenünk kell.
A város külkapcsolatainak szervezésében a Polgármesteri Hivatalon kívül különösen aktív szerepet a Kőszegi Testvérvárosi Egyesület, valamint néhány oktatási intézmény vállal. Azonban szerencsére egyre több civil szervezet is tenni kíván azért, hogy a hivatalos kapcsolatokon kívül minél több informális, baráti kapcsolat alakuljon ki (Kőszegfalvi Sportegyesület, Kőszegfalvi Baráti Kör, Kőszegi Sportegyesület, Fúvószenekar, Hajnalcsillag Néptáncegyüttes, Kőszegi Önkéntes Tűzoltó Egyesület stb.). Az információáramlás, illetve a szervezettség az elmúlt évekhez képest javult ugyan, de még mindig fejlesztésre szorul. Szükséges a kapcsolatok civil jellegének erősítése, a lakosság tájékoztatása és bevonása. Ez főként ifjúsági és kulturális pályázatokon való részvétellel, valamint a testvérvárosi találkozók résztvevői körének kiszélesítésével érhető el. Az önkormányzat maga, vagy valamely megbízott partnere közreműködésével segítséget kell, hogy nyújtson a civil szervezeteknek külföldi kapcsolatok kialakításában, elmélyítésében. Sajnos sok esetben gátja a résztvevői kör szélesítésének a nyelvtudás hiánya.
Még jó kapcsolat, rendszeres találkozók, eszmecserék esetén is igaz sajnos, hogy a testvérvárosok, valamint az egyéb partnertelepülések esetében szinte teljes mértékben hiányoznak az üzleti, idegenforgalmi kapcsolatok, és ez sok esetben igaz a kulturális és oktatási területekre is. E területeken sürgősen előre kell lépnünk. Különösen könnyű lenne az oktatási, ifjúsági illetve sport terület, hiszen az Erasmus + program ehhez jelentős támogatást nyújt a mostani változások után.
Kőszeg város vállalása, hogy a városban működő, a közösségi-kulturális életben aktív szerepet vállaló művészeti csoportok külföldi fellépéseit segítse. Ez történhet anyagi hozzájárulás formájában (útiköltség hozzájárulás), illetve hivatalos kapcsolatait felhasználva az együttesek kiajánlásával. A legfőbb szempont az arányosság és a művészeti csoportok kiemelt támogatása, amely az elmúlt éveket tekintve teljes mértékben megvalósult. Ugyancsak fontos szempont a későbbiekben önállóan tovább működő kapcsolatok indulásának segítése.
A külkapcsolatok jelentős anyagi terhet rónak a városra, ha azt nem megfelelő gondossággal, takarékosan szervezzük meg. Utazáskor a buszköltség, fogadáskor pedig a szállásköltség a legnagyobb teher.
A Kőszegre érkező delegációk esetében, illetve az ifjúsági projekteknél ösztönözni kell a lakosságot szálláshely biztosítására, mivel a szállásköltségek egy-egy nagyobb csoport esetében jelentős kiadást jelentenek az önkormányzat számára. Az elmúlt években kialakult gyakorlat szerint már a szállásadó családokat is meghívjuk a programokra és étkezésekre, így a költségek csökkenése mellett a közösen eltöltött órák hangulata is javult. Ez elősegítené a lakosság szélesebb körű bevonását a külkapcsolatokba, hatékonyan segítheti a fogadó családban nyelvet tanulók fejlődését is. A kiutazó magyar delegáció tagjainak kiválasztásánál előnyt jelent, ha valaki fogad.
Kétségtelenül el kell ismerni, hogy a családban való fogadásnak több akadálya is van: Egyrészt a lakások mérete és szerkezete, a munkahelyi elfoglaltságok miatt sok család nem tud fogadni, másrészt már a külföldi vendégek közül is egyre kevesebben választják azt a lehetőséget, hogy családnál legyenek elszállásolva. (Ez még az eddig más gyakorlatot mutató vaihingeni vendégekre is egyre inkább igaz.
A külkapcsolatok szervezése, a terhek megosztása érdekében egy évvel ezelőtt az önkormányzat és a Testvérvárosi Egyesület között feladat átvállalási megállapodás jött létre. Ennek értelmében az egyesület tagsága az igények szerint mindent megtesz azért, hogy a kapcsolatokat segítse. Ebben az évben is több példa volt a sikeres együttműködésre, bár ez még tovább javítható, javítandó.
Gyakorlatilag a városházán szerveződtek a hivatalos testvérvárosi kapcsolatok, a delegációk fogadásával kapcsolatos feladatok, az itteni programok kitalálása és szervezése, a viszontlátogatások megszervezése, a delegációk összeállítása stb. Az egyesület tagjai segítenek a vendégek kíséretében, hogy minden delegáció úgy érezze, törődnek vele, van kihez fordulniuk kéréseikkel. Nehézséget az okozott, hogy ezt a kérést elég későn kaptuk, így nehéz volt a megfelelő személyeket megtalálni. Néhány esetben persze ez nem a magyar félen múlik.
A Douzelage kapcsolatrendszerét teljes egészében az Egyesület irányítja, hiszen itt nem kizárólag önkormányzatok közti kapcsolatról van szó. Vannak olyan partnerek, ahol az önkormányzat semmiféle szerepet nem játszik az együttműködésben, hanem egyesületek képviselik városukat. Van olyan partner, ahonnan évek óta ugyanaz a 2 városházi dolgozó jelenik meg a közgyűlésen, amúgy semmiféle kapcsolatot nem ápolnak a többiekkel. Általánosságban azonban igaz, hogy e körbe tartozó partnereinkkel tudtuk a legtöbb forrást szerezni projektjeinkhez. Legaktívabb partnereink, akikkel több közös projektünk is volt, a lengyel Chojna és a cseh Susice.
Az egyesület 2004 óta minden évben legalább egy ifjúsági cserét szervezett itthon Kőszegen. Tavaly májusban ünnepeltük Douzelage tagságunk, egyesületünk alakulásának, valamint ifjúsági programjainknak 10 éves évfordulóját, amelynek alkalmából egy kiállítást rendeztünk a Vár lovagtermében. Ifjúsági projektjeinket pályázati források felhasználásával, illetve részben az Egyesület finanszírozásának, részben a résztvevők anyagi vállalásának köszönhetően valósítottuk meg. A nálunk járt csoportok az egyesület szervezésében Anglia, Franciaország, Portugália, Spanyolország, Belgium, Olaszország, Málta, Ausztria, Csehország, Szlovákia, Finnország városaiból érkeztek. Emellett ennél sokkal több ország képviseltette magát 2006-ban egy szemináriumon, 2007-ben pedig a szokásos Douzelage konferencián, valamint 2009-ben a szüretre időzített civil egyesületi projektben. (Ez utóbbi hármat is 100 %-ban pályázati forrásból valósítottuk meg.)
Hazai projektjeinket három alkalommal is kiemelten elismerték, jutalmazták. Mint sikeres, minta értékű pályázóknak, több alkalommal is részt kellett vennünk workshoporon, előadásokon, kerekasztal beszélgetéseken.
A kőszegiek magas színvonalú tevékenységét mind itthon, mind külföldön elismerik. Döntő jelentőségű volt az a sok EU-s projekt abban a döntésben, amellyel nekünk ítélték az Európa - Díj bronz plakettjét 2010-ben. A Douzelage közgyűlés szintén elismerte a kőszegi tevékenységet, a kőszegi delegáltak munkabírását, kreativitását, így sok területen közülünk kerül ki egy-egy területért felelős személy. Így kőszegi a Douzelage technikusa (Bakos Zoltán), az oktatási bizottság vezetője (Lepold Ágnes) valamint az ifjúsági bizottság vezetője (Mércz Kitti) is. Most, hogy elnökváltásra kerül sor, többen szeretnék, ha az elnök Kőszegről kerülne ki.
A külkapcsolatok ápolásához a hazai pályázatokon kívül, több nemzetközi szervezet (EU, Európa Tanács, Visegrádi Alap) is kínál komoly forrásokat, amelyek gyakran még önerőt sem igényelnek, így elsőrendű feladat e támogatások megszerzése. Ebben élen járunk, és a megfeszített munka sokszor meghozta gyümölcsét. Sajnálatos tény azonban, hogy kevés testvér- illetve partnervárosunk mutat hajlandóságot – kérésünkre sem – pályázatok beadására, amely a kőszegi delegációk útiköltségét is szinte teljes egészében fedezhetné. Szerettünk volna például az ostromnapokra egy EU-s pályázatot készíteni, de testvérvárosaink közül alig válaszoltak időben. Így a tervről nem lemondva egy későbbi időben adjuk be a pályázatot.
Jelenleg egy külkapcsolati projektünk fut: lengyel partnerváros (Chojna) azt az Erasmus+ KA2 partnerségi pályázatot, amelynek keretében két éven keresztül Chojna, Kőszeg és a törökországi Konya működik együtt az „EGÉSZSÉGNEVELÉS” témában. A projekt kőszegi résztvevői az Önkormányzat, a Testvérvárosi Egyesület valamint a Jurisich Miklós Gimnázium. A projekt nyert, és egy éve folyik.
Fontos megjegyezni, hogy az elmúlt időszakban az ide látogató csoportok ellátása során előnyben részesítettük az Írottkő Natúrparkért Egyesület által szervezett városi marketing együttműködésében résztvevő vállalkozásokat. Emellett a hozzánk érkező vendégeink számára szervezett programokból elhagytuk a térségünkön túli kirándulásokat, hiszen egyrészt Kőszeg környékén, a kistérségben is számos még be nem mutatott látnivaló van, másrészt a visszajelzések alapján külföldi barátaink is előnyben részesítik a helyi, környékbeli programokat!
Egyesületi szinten szintén jelentősen csökkentettük a költségeket azáltal, hogy több alkalommal jó hangulatú, színvonalas, jó környezetben magunk oldottuk meg az étkeztetést. Ilyen esetekben igazán felszabadultan viselkedett mindenki, és jelentősen növelte a vendégek és helyiek közötti kommunikáció lehetőségét. Ilyen alkalmakkor leginkább az italszámla az, ami a töredéke a vendéglői áraknak. Az idei szüreti rendezvénynél a városi szervezésben is látszott ez a takarékoskodás.
Nehéz a jelenlegi körülmények között külkapcsolati témákról felhőtlenül beszélni, hiszen minden igyekezetünk, jóindulatunk ellenére be kell látnunk, hogy e kapcsolatoknak is van határa, és a sokak által nagyra értékelt kulturális sokszínűség is csak bizonyos mértékéig kívánatos. Igaz, a „barátom barátai a barátaim” közmondás nálunk nagyon is igaz: kapcsolatunk Szenccel Senj révén jött létre. Lehet, hogy a későbbiekben egy ilyen partnerkapcsolat során Kőszegen jó élményeket szerzett külföldi állampolgár segítségével kerül városunk jobb helyzetbe.
A nehéz helyzet ellenére érdemes számba venni a külkapcsolatok területén az előttünk álló feladatokat:
• Testvérvárosainkkal való kapcsolataink további ápolása, új tartalmak keresése
• Partnervárosaink közül az arra „fogékonyakkal” kisebb csoportok cseréinek folytatása
• Pályázati források eddigiekhez hasonlóan sikeres felkutatása, és további sikeres pályázatok készítése
• Határon túli magyarlakta településekkel való kapcsolat keresése, erősítése
• A lakosság szélesebb rétegének bevonása a kapcsolatokba
• A kapcsolatok turisztikai, gazdasági területre való kiterjesztése
• Ösztönözni testvérvárosainkat is arra, hogy egy-egy találkozó támogatásához pályázatot nyújtsanak be.
A beszámolót megtárgyalta a humánerőforrás bizottság és a képviselő-testületnek elfogadásra ajánlja.
Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet a beszámoló megtárgyalására, az előterjesztés elfogadására!
Kőszeg, 2015. december 10.
Dr. Mátrai István s. k.
egyesületi elnök
HATÁROZATI JAVASLAT
Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Kőszeg Város külkapcsolatairól szóló beszámolót elfogadja.
Beszámoló Kőszeg Város külkapcsolatainak 2015. évi alakulásáról.
Beszámoló Kőszeg város külkapcsolatainak 2015. évi alakulásáról.
Tisztelt Képviselőtestület!
A Képviselő-testület 2014. október 2-i ülésén beszámolót hallgatott meg a Kőszegi Testvérvárosi Egyesület működéséről és Kőszeg város külkapcsolatairól az egyesület elnökének előterjesztésében. Ennek eredményeképpen a város feladat átvállalási megállapodást kötött az egyesülettel 2014. december 18-án. Ilyen módon a külkapcsolati feladatok ellátásában az egyesület még könnyebben, egy hivatalos megállapodás alapján is segítséget tudott nyújtani a városnak.
Annak érdekében, hogy városunk kiterjedt külkapcsolatairól annak is tiszta képe legyen, aki az egy évvel ezelőtti beszámolót nem ismeri, a főbb együttműködéseket érdemes röviden összefoglalni annak ellenére, hogy ezek az egy esztendő alatt nem sokat változtak. Fontos, hogy más szervezetek és a lakosság tájékozódhasson arról, hogy mi is folyik valójában a városban a külkapcsolatok terén, ezzel is elősegítve a hatékonyabb információáramlást, ezen keresztül a nemzetközi kapcsolatokban rejlő előnyök jobb kiaknázását.
Kőszeg szerződésbe foglalt testvérvárosi kapcsolatban áll a németországi Vaihingen an der Enz (1989), az ausztriai Mödling bei Wien (1989), a horvátországi Senj (2010), a szlovákiai Szenc (2014) városokkal. Csaknem 20 éve ápolunk baráti kapcsolatokat a szlovákiai Nyitragerencsér községgel, és a két település képviselőtestülete úgy döntött, hogy hivatalosan is dokumentálnunk kell barátságunkat, így idén – 2015-ben – áprilisban illetve októberben mindkét településen sor került a testvérvárosi szerződés aláírására.
Szintén hivatalos dokumentum rögzíti azt, hogy tagjai vagyunk a „Jumelage” elnevezésű nemzetközi partnervárosi szövetségnek (1995), valamint a „Douzelage” elnevezésű Európai Uniós kisvárosi partneri szövetségnek (2004).
Mindemellett Kőszeg és Kőszegfalva intézményei, egyesületei révén német, osztrák, szlovén, francia stb. települések intézményeivel, egyesületeivel is együttműködik. Az is igaz, hogy egyre többször „találnak meg” bennünket külföldi városok vezetői, delegációi is (Hollandiától Moldován át Kínáig) ismerkedési szándékkal.
Az ismertetett – és korántsem teljes – nemzetközi kapcsolatrendszer ébrentartása, fejlesztése, ápolása természetesen meghaladja az önkormányzat hivatalának személyi kapacitását, de anyagi erejét is.
Emiatt is alakult meg 2004-ben a Kőszegi Testvérvárosi Egyesület, amely szervezetként és tagjainak személyén keresztül is próbál jelentős szerepet vállalni az önkormányzat külkapcsolatainak alakításában.
Külkapcsolataink nem azonos intenzitásúak: nagyon szoros, rendszeres, nagy létszámot érintő a kapcsolat pl. Vaihingennel és Chojnával, viszont egyáltalán nincs közvetlen kapcsolatunk a Douzelage és Jumelage körön belül sok várossal.
Vaihingennel való kapcsolatunk bensőséges, baráti légkörűt, s a szokásos menetrend szerint szerveződik az évenkénti 2 – 2 találkozó. Anyagi okok miatt csak az egyik utazás valósul meg nagyobb létszámmal. Az előző évben ez a szokásosnál nagyobb volumenű volt, mivel mindkét városban megünnepeltük a testvérvárosi kapcsolat 25 éves jubileumát. Sajnálatos, hogy – a 20 éves évfordulóval ellentétben – a rendezvényeket nem pályázati források segítségével tudtuk megszervezni, így a költségek várost terhelik. Évekkel ezelőtt is célként tűztük ki, hogy iskolák közötti kapcsolat is kialakuljon Vaihingen és Kőszeg között. (E kapcsolat lehet akár egy Comenius vagy egy Cselekvő Ifjúság projektben való részvétel is.) Sajnálatos, hogy e téren nem volt előrelépés – nem rajtunk múlott. Az új pályázati ciklusban ez még reménytelenebb – Magyarországon mindössze 6 pályázatot támogattak idén. Nagy jelentőségű viszont az, hogy Vaihingen segítségével vehet részt évek óta 7-7 fiatal az Untersteinbachban szervezett táborban, valamint 1-1 fiatal a Tübingeni egyetem egy hónapos nyelvi kurzusán. Vaihingen viszont azért hálás nekünk, mert rajtunk keresztül más nációkkal kerülhetnek kapcsolatba.
Mödling városával az elmúlt években a hivatalos, protokolláris kapcsolatok aránya csökkent, sőt, az egyes civil szervezetek és oktatási intézmények esetében is ritkult a találkozások gyakorisága. Meg kell jegyezni, hogy ennek mindkét oldalon van személyi oka. Fontos esemény volt a testvérvárosi kapcsolat 25 éves jubileuma. Erre kőszegen a Vaihingeni évfordulóval együtt került sor, Mödlingben pedig júniusban a nagy Jumelage találkozóval kötötték össze a rendezvényt. Pozitívumként nyugtázhatjuk, hogy az idei szüreti rendezvényen Mödling polgármestere is jelen volt.
Senjjel négy éve hivatalosan is testvérvárosok vagyunk, ennek azonban az igazság szerint sok nyoma sem hivatalos, sem egyesületi szinten nem látszott annak ellenére, hogy immár EU tagországként még több lehetőség nyílt volna az együttműködésre.
Talán előrelépés lehet, hogy szeptemberben egy csoport látogatott Senjbe, ahol Jurisioch szobrának megkoszorúzásakor találkozott a város polgármesterével. Szívesen javasoltuk volna a közeljövőben a Douzelage körhöz csatlakozó horvát városként Senjt, de eddigi tapasztalataink alapján nem lett volna könnyű a szervezés.
Szenc városával Senjben ismerkedtek meg mintegy öt évvel ezelőtt az ottani ünnepségen részt vevő delegáció tagjai. Több kölcsönös hivatalos látogatás után a város vezetői megismerhették, hogy egy szorosabb kapcsolatnak milyen kölcsönös előnyei lehetnek, s ezek alapján javasolták, hogy hivatalosan is testvérvárosi kapcsolatot alakítsunk ki. E dokumentum aláírására a múlt évben tavasszal, illetve nyáron mindkét városban sor került. A kis távolság előny lehet, hiszen az útiköltség kicsi.
Nyitragerencsérrel való barátságunk is húsz éves már, s ezt szerette volna hivatalos formába önteni a község polgármestere, s Kőszeg is természetesen örömmel vette a javaslatot. Így idén került sor a testvér települési szerződés aláírására mindkét településen.
Szépséghibája az utóbbi két testvérvárosi kapcsolat hivatalos deklarálásának az, hogy egyik eseményre sem vettünk igénybe EU forrásokat, pedig a hivatalos kapcsolat felvétele egyik privilegizált esemény, amelyre viszonylag könnyen lehet támogatás szerezni. Ha a Testvérvárosi Egyesületnek tudomása lett volna e szándékról, biztosan pályázott volna.
A Jumelage kör kapcsolatrendszere nagyon laza, szervezetlen, nincs egy olyan grémium, amely működését, programjait koordinálná. Tagvárosai sem tisztázottak, hiszen az 1956-ban alakult csoportból sok évtizedek óta nem vesz részt semmilyen rendezvényen, nem is kommunikál. Mödling még törekszik arra, hogy a kapcsolatot újraélessze, ennek egyik kísérlete volt az előző év júniusban tartott találkozó, amelynek keretében egyúttal 25 éves testvérvárosi kapcsolatunkat is megünnepeltük. Tény, hogy az utóbbi öt évben egyetlen Jumelage várossal sem volt közös tevékenységünk.
A Douzelage, amely eredetileg 12 városból állt az EU bővülésével együtt folyamatosan növelte tagságát. Kőszeg 2004-ben csatlakozott, akkor 20 tagja volt a szervezetnek. Az utóbbi négy év alatt egy-egy ciprusi, bulgár, román és szlovén partner is csatlakozott, s a közeljövőben Horvátország egy városával immár 28 tagja lesz a jól szervezett, hivatalos elnökséggel, bankszámlával is rendelkező szervezetnek. A Douzelage kapcsolatrendszer a többi külkapcsolattal szemben az évenkénti hivatalos konferencia mellett nem hivatalos, protokoll jellegű, hanem fiatalok cseréjére, ifjúsági projektekre, illetve bizonyos területen történő együttműködésre koncentrál. Minden tevékenységhez igyekeznek a partnervárosok pályázati forrásokat is elnyerni. A Douzelage kör tevékenységét Kőszegen a Testvérvárosi Egyesület egy csoportja irányítja, dolgozik abban.
Már négy évvel ezelőtt is megállapítottuk, hogy Kőszeg mérete, valamint pénzügyi teljesítőképessége nem teszi lehetővé, illetve nem is indokolja újabb kapcsolatok létrehozását, inkább a meglévő kapcsolatok ápolása, elmélyítése legyen a cél. Ugyanakkor Kőszeg történelmi múltja és lakosságának erős nemzeti kötődése továbbra is felveti a nemzetközi kapcsolatok fejlesztésének lehetőségét a kisebbségben élő határon túli magyarok vonatkozásában. Szenccel való kapcsolatunk hivatalossá tétele ennek tökéleten megfelel. A továbbiakban is nyitottnak kell lennünk, s más határon túli magyarlakta településsel való kapcsolat kialakítása elől semmiképpen nem szabad elzárkóznunk, azt segítenünk kell.
A város külkapcsolatainak szervezésében a Polgármesteri Hivatalon kívül különösen aktív szerepet a Kőszegi Testvérvárosi Egyesület, valamint néhány oktatási intézmény vállal. Azonban szerencsére egyre több civil szervezet is tenni kíván azért, hogy a hivatalos kapcsolatokon kívül minél több informális, baráti kapcsolat alakuljon ki (Kőszegfalvi Sportegyesület, Kőszegfalvi Baráti Kör, Kőszegi Sportegyesület, Fúvószenekar, Hajnalcsillag Néptáncegyüttes, Kőszegi Önkéntes Tűzoltó Egyesület stb.). Az információáramlás, illetve a szervezettség az elmúlt évekhez képest javult ugyan, de még mindig fejlesztésre szorul. Szükséges a kapcsolatok civil jellegének erősítése, a lakosság tájékoztatása és bevonása. Ez főként ifjúsági és kulturális pályázatokon való részvétellel, valamint a testvérvárosi találkozók résztvevői körének kiszélesítésével érhető el. Az önkormányzat maga, vagy valamely megbízott partnere közreműködésével segítséget kell, hogy nyújtson a civil szervezeteknek külföldi kapcsolatok kialakításában, elmélyítésében. Sajnos sok esetben gátja a résztvevői kör szélesítésének a nyelvtudás hiánya.
Még jó kapcsolat, rendszeres találkozók, eszmecserék esetén is igaz sajnos, hogy a testvérvárosok, valamint az egyéb partnertelepülések esetében szinte teljes mértékben hiányoznak az üzleti, idegenforgalmi kapcsolatok, és ez sok esetben igaz a kulturális és oktatási területekre is. E területeken sürgősen előre kell lépnünk. Különösen könnyű lenne az oktatási, ifjúsági illetve sport terület, hiszen az Erasmus + program ehhez jelentős támogatást nyújt a mostani változások után.
Kőszeg város vállalása, hogy a városban működő, a közösségi-kulturális életben aktív szerepet vállaló művészeti csoportok külföldi fellépéseit segítse. Ez történhet anyagi hozzájárulás formájában (útiköltség hozzájárulás), illetve hivatalos kapcsolatait felhasználva az együttesek kiajánlásával. A legfőbb szempont az arányosság és a művészeti csoportok kiemelt támogatása, amely az elmúlt éveket tekintve teljes mértékben megvalósult. Ugyancsak fontos szempont a későbbiekben önállóan tovább működő kapcsolatok indulásának segítése.
A külkapcsolatok jelentős anyagi terhet rónak a városra, ha azt nem megfelelő gondossággal, takarékosan szervezzük meg. Utazáskor a buszköltség, fogadáskor pedig a szállásköltség a legnagyobb teher.
A Kőszegre érkező delegációk esetében, illetve az ifjúsági projekteknél ösztönözni kell a lakosságot szálláshely biztosítására, mivel a szállásköltségek egy-egy nagyobb csoport esetében jelentős kiadást jelentenek az önkormányzat számára. Az elmúlt években kialakult gyakorlat szerint már a szállásadó családokat is meghívjuk a programokra és étkezésekre, így a költségek csökkenése mellett a közösen eltöltött órák hangulata is javult. Ez elősegítené a lakosság szélesebb körű bevonását a külkapcsolatokba, hatékonyan segítheti a fogadó családban nyelvet tanulók fejlődését is. A kiutazó magyar delegáció tagjainak kiválasztásánál előnyt jelent, ha valaki fogad.
Kétségtelenül el kell ismerni, hogy a családban való fogadásnak több akadálya is van: Egyrészt a lakások mérete és szerkezete, a munkahelyi elfoglaltságok miatt sok család nem tud fogadni, másrészt már a külföldi vendégek közül is egyre kevesebben választják azt a lehetőséget, hogy családnál legyenek elszállásolva. (Ez még az eddig más gyakorlatot mutató vaihingeni vendégekre is egyre inkább igaz.
A külkapcsolatok szervezése, a terhek megosztása érdekében egy évvel ezelőtt az önkormányzat és a Testvérvárosi Egyesület között feladat átvállalási megállapodás jött létre. Ennek értelmében az egyesület tagsága az igények szerint mindent megtesz azért, hogy a kapcsolatokat segítse. Ebben az évben is több példa volt a sikeres együttműködésre, bár ez még tovább javítható, javítandó.
Gyakorlatilag a városházán szerveződtek a hivatalos testvérvárosi kapcsolatok, a delegációk fogadásával kapcsolatos feladatok, az itteni programok kitalálása és szervezése, a viszontlátogatások megszervezése, a delegációk összeállítása stb. Az egyesület tagjai segítenek a vendégek kíséretében, hogy minden delegáció úgy érezze, törődnek vele, van kihez fordulniuk kéréseikkel. Nehézséget az okozott, hogy ezt a kérést elég későn kaptuk, így nehéz volt a megfelelő személyeket megtalálni. Néhány esetben persze ez nem a magyar félen múlik.
A Douzelage kapcsolatrendszerét teljes egészében az Egyesület irányítja, hiszen itt nem kizárólag önkormányzatok közti kapcsolatról van szó. Vannak olyan partnerek, ahol az önkormányzat semmiféle szerepet nem játszik az együttműködésben, hanem egyesületek képviselik városukat. Van olyan partner, ahonnan évek óta ugyanaz a 2 városházi dolgozó jelenik meg a közgyűlésen, amúgy semmiféle kapcsolatot nem ápolnak a többiekkel. Általánosságban azonban igaz, hogy e körbe tartozó partnereinkkel tudtuk a legtöbb forrást szerezni projektjeinkhez. Legaktívabb partnereink, akikkel több közös projektünk is volt, a lengyel Chojna és a cseh Susice.
Az egyesület 2004 óta minden évben legalább egy ifjúsági cserét szervezett itthon Kőszegen. Tavaly májusban ünnepeltük Douzelage tagságunk, egyesületünk alakulásának, valamint ifjúsági programjainknak 10 éves évfordulóját, amelynek alkalmából egy kiállítást rendeztünk a Vár lovagtermében. Ifjúsági projektjeinket pályázati források felhasználásával, illetve részben az Egyesület finanszírozásának, részben a résztvevők anyagi vállalásának köszönhetően valósítottuk meg. A nálunk járt csoportok az egyesület szervezésében Anglia, Franciaország, Portugália, Spanyolország, Belgium, Olaszország, Málta, Ausztria, Csehország, Szlovákia, Finnország városaiból érkeztek. Emellett ennél sokkal több ország képviseltette magát 2006-ban egy szemináriumon, 2007-ben pedig a szokásos Douzelage konferencián, valamint 2009-ben a szüretre időzített civil egyesületi projektben. (Ez utóbbi hármat is 100 %-ban pályázati forrásból valósítottuk meg.)
Hazai projektjeinket három alkalommal is kiemelten elismerték, jutalmazták. Mint sikeres, minta értékű pályázóknak, több alkalommal is részt kellett vennünk workshoporon, előadásokon, kerekasztal beszélgetéseken.
A kőszegiek magas színvonalú tevékenységét mind itthon, mind külföldön elismerik. Döntő jelentőségű volt az a sok EU-s projekt abban a döntésben, amellyel nekünk ítélték az Európa - Díj bronz plakettjét 2010-ben. A Douzelage közgyűlés szintén elismerte a kőszegi tevékenységet, a kőszegi delegáltak munkabírását, kreativitását, így sok területen közülünk kerül ki egy-egy területért felelős személy. Így kőszegi a Douzelage technikusa (Bakos Zoltán), az oktatási bizottság vezetője (Lepold Ágnes) valamint az ifjúsági bizottság vezetője (Mércz Kitti) is. Most, hogy elnökváltásra kerül sor, többen szeretnék, ha az elnök Kőszegről kerülne ki.
A külkapcsolatok ápolásához a hazai pályázatokon kívül, több nemzetközi szervezet (EU, Európa Tanács, Visegrádi Alap) is kínál komoly forrásokat, amelyek gyakran még önerőt sem igényelnek, így elsőrendű feladat e támogatások megszerzése. Ebben élen járunk, és a megfeszített munka sokszor meghozta gyümölcsét. Sajnálatos tény azonban, hogy kevés testvér- illetve partnervárosunk mutat hajlandóságot – kérésünkre sem – pályázatok beadására, amely a kőszegi delegációk útiköltségét is szinte teljes egészében fedezhetné. Szerettünk volna például az ostromnapokra egy EU-s pályázatot készíteni, de testvérvárosaink közül alig válaszoltak időben. Így a tervről nem lemondva egy későbbi időben adjuk be a pályázatot.
Jelenleg egy külkapcsolati projektünk fut: lengyel partnerváros (Chojna) azt az Erasmus+ KA2 partnerségi pályázatot, amelynek keretében két éven keresztül Chojna, Kőszeg és a törökországi Konya működik együtt az „EGÉSZSÉGNEVELÉS” témában. A projekt kőszegi résztvevői az Önkormányzat, a Testvérvárosi Egyesület valamint a Jurisich Miklós Gimnázium. A projekt nyert, és egy éve folyik.
Fontos megjegyezni, hogy az elmúlt időszakban az ide látogató csoportok ellátása során előnyben részesítettük az Írottkő Natúrparkért Egyesület által szervezett városi marketing együttműködésében résztvevő vállalkozásokat. Emellett a hozzánk érkező vendégeink számára szervezett programokból elhagytuk a térségünkön túli kirándulásokat, hiszen egyrészt Kőszeg környékén, a kistérségben is számos még be nem mutatott látnivaló van, másrészt a visszajelzések alapján külföldi barátaink is előnyben részesítik a helyi, környékbeli programokat!
Egyesületi szinten szintén jelentősen csökkentettük a költségeket azáltal, hogy több alkalommal jó hangulatú, színvonalas, jó környezetben magunk oldottuk meg az étkeztetést. Ilyen esetekben igazán felszabadultan viselkedett mindenki, és jelentősen növelte a vendégek és helyiek közötti kommunikáció lehetőségét. Ilyen alkalmakkor leginkább az italszámla az, ami a töredéke a vendéglői áraknak. Az idei szüreti rendezvénynél a városi szervezésben is látszott ez a takarékoskodás.
Nehéz a jelenlegi körülmények között külkapcsolati témákról felhőtlenül beszélni, hiszen minden igyekezetünk, jóindulatunk ellenére be kell látnunk, hogy e kapcsolatoknak is van határa, és a sokak által nagyra értékelt kulturális sokszínűség is csak bizonyos mértékéig kívánatos. Igaz, a „barátom barátai a barátaim” közmondás nálunk nagyon is igaz: kapcsolatunk Szenccel Senj révén jött létre. Lehet, hogy a későbbiekben egy ilyen partnerkapcsolat során Kőszegen jó élményeket szerzett külföldi állampolgár segítségével kerül városunk jobb helyzetbe.
A nehéz helyzet ellenére érdemes számba venni a külkapcsolatok területén az előttünk álló feladatokat:
• Testvérvárosainkkal való kapcsolataink további ápolása, új tartalmak keresése
• Partnervárosaink közül az arra „fogékonyakkal” kisebb csoportok cseréinek folytatása
• Pályázati források eddigiekhez hasonlóan sikeres felkutatása, és további sikeres pályázatok készítése
• Határon túli magyarlakta településekkel való kapcsolat keresése, erősítése
• A lakosság szélesebb rétegének bevonása a kapcsolatokba
• A kapcsolatok turisztikai, gazdasági területre való kiterjesztése
• Ösztönözni testvérvárosainkat is arra, hogy egy-egy találkozó támogatásához pályázatot nyújtsanak be.
A beszámolót megtárgyalta a humánerőforrás bizottság és a képviselő-testületnek elfogadásra ajánlja.
Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet a beszámoló megtárgyalására, az előterjesztés elfogadására!
Kőszeg, 2015. december 10.
Dr. Mátrai István s. k.
egyesületi elnök
HATÁROZATI JAVASLAT
Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Kőszeg Város külkapcsolatairól szóló beszámolót elfogadja.
