Jegyzőkönyv: 2024. Február 15., Csütörtök, 09:00 óra, Városháza tanácskozó terme: nyilvános ülés

K/734-2/2024. szám.


J E G Y Z Ő K Ö N Y V

Készült Kőszegen, Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete által 2024. február 15-én, a Városháza tanácskozó termében 9 órai kezdettel megtartott nyilvános ülésről.

Jelen vannak:
Básthy Béla polgármester, Terplán Zoltán alpolgármester,
Fekete-Pataki Edit, Csiki István, Gelencsér Attila, Kiss Péter, Kiss Zoltán Miksa, Sas Norbert, Takácsné Varga Ágnes és Velkyné Ball Andrea képviselő (10 fő).

Távolmaradását előzetesen bejelentette:
Rába Kálmán képviselő. (1 fő).

Tanácskozási joggal vannak jelen:
Dr. Zalán Gábor jegyző, dr. Nagy Edina aljegyző,
Németh Ildikó városüzemeltetési osztályvezető, dr. Dömötör Ramóna mb. igazgatási osztályvezető, Cserkutiné Stipsics Edina pénzügyi és gazdálkodási osztályvezető, Fekete Balázs fejlesztési irodavezető, Pócza Zoltán a Jurisics-vár Művelődési Központ és Várszínház igazgatója, Révész József a Kőszegi Városi Múzeum, Könyvtár és Levéltár igazgatója, Raposa Helga a Kőszegi Szociális Gondozási Központ vezetője, Kövesdi Gáborné a Kőszeg Meseváros Óvoda és Bölcsőde főigazgatója, Eső Attila, a Kőszegi Városüzemeltető Kft. igazgatója, Császár Ildikó könyvvizsgáló valamint Schrott Tamás az Írottkő Natúrparkért Egyesület elnöke.

Básthy Béla polgármester köszönti a képviselő-testület ülésén megjelent képviselőket, dr. Zalán Gábor jegyzőt, dr. Nagy Edina aljegyzőt, az osztályvezetőket, intézményvezetőket, továbbá az önkormányzat könyvvizsgálóját külön is.
Megállapítja, hogy a képviselő-testület ülése a megjelent 10 fővel határozatképes. Harkai Norbert képviselő jelezte, hogy később érkezik meg az ülésre.

Elsőként Sas Norbert képviselő kér szót, aki mint a vagyonnyilatkozatokat nyilvántartó bizottság elnöke kötelessége tájékoztatni a jelenlévőket, hogy január 31-e volt a határideje a képviselői vagyonnyilatkozatok megtételének. jelzi, hogy a hónap végégig van lehetőség a vagyonnyilatkozatok benyújtására. Jelzi, hogy fenti időpontig mindenki leadta a vagyonnyilatkozatát, így a mai ülésen teljes szavazati joggal részt vehet.

A napirenddel kapcsolatban Básthy Béla két rendkívüli előterjesztés megtárgyalására tesz javaslatot.
Az első a felnőtt háziorvosi rendelési idejének felülvizsgálata, amelyet a képviselők tegnap kaptak meg. Ennek tárgyában a képviselő-testület a novemberi ülésén hozott határozatot, ugyanis a háziorvosok kérték a szerződésük módosítását az új ügyeleti rendszerhez való összehang megteremtése miatt. Az azóta eltelt tapasztalatok és új információk alapján kéri, hogy tárgyalja meg a képviselő-testület ezt az anyagot annak érdekében, hogy szükséges-e bármilyen módosítást eszközölni a rendelési időkben.
A második rendkívüli előterjesztésben jégcsarnok építéséhez kellene tulajdonosi hozzájárulást adni. Soós Attila a jégpályát üzemeltető szervezet képviselőjeként az önkormányzathoz fordult azzal a kérésével, hogy jégpálya sátor teteje helyett egy csarnok felépítését tervezi, ami természetesen tartós megoldás lenne. Ehhez pályázati támogatást szeretne igénybe venni, amelynek a beadási határideje miatt sürgősen szükség van a képviselő-testület jóváhagyására.

A két rendkívüli előterjesztés napirendre kerülését azonnal szavazásra is bocsátja. A jégcsarnokkal kapcsolatos szóbeli előterjesztést (14. napirendi pontként) 10 igen szavazattal, a felnőtt háziorvosi rendelések felülvizsgálatát pedig (15. napirendi pontként) szintén 10 igen szavazattal fogadják el a képviselők.
Ezután a képviselő-testület 10 igen szavazattal az alábbi napirendet hagyja jóvá:

N A P I R E N D:

1. A 2024. évre javasolt bölcsődei intézményi térítési díjak megállapítása.
Előterjesztő: Kövesdi Gáborné főigazgató.
2. A Kőszegi Közös Önkormányzati Hivatal 2024. évi költségvetésének jóváhagyása.
Előadó a jegyző nevében: Cserkutiné Stipsics Edina pénzügyi és gazdálkodási osztályvezető.
3. A 2025-2027. évekre vonatkozó középtávú tervezés keretszámainak jóváhagyása.
Előadó a jegyző nevében: Cserkutiné Stipsics Edina pénzügyi és gazdálkodási osztályvezető.
4. Kőszeg Város Önkormányzata 2024. évi költségvetéséről szóló önkormányzati rendelet megalkotása.
Előterjesztő: Básthy Béla polgármester.
5. A szociális ellátásokról szóló 21/2021. (VIII. 27.) önkormányzati rendelet módosítása.
Előadó a polgármester nevében: dr. Dömötör Ramóna mb. igazgatási osztályvezető.
6. Az óvodai beiratkozás időpontjának és az óvodai körzetek meghatározása a 2024/2025. nevelési évre.
Előadó a polgármester nevében: dr. Dömötör Ramóna mb. igazgatási osztályvezető.
7. A Kőszeg Meseváros Óvoda és Bölcsőde alapító okiratának módosítása.
Előadó a polgármester nevében: dr. Dömötör Ramóna mb. igazgatási osztályvezető.
8. A Kőszeg Meseváros Óvoda és Bölcsőde főigazgatói munkakörére pályázat kiírása.
Előadó a polgármester nevében: dr. Dömötör Ramóna mb. igazgatási osztályvezető.
9. Helyi és helyközi autóbusz-közlekedés infrastrukturális feltételeinek javítása az IMCS projekt keretében.
Előadó a polgármester nevében: Fekete Balázs fejlesztési irodavezető.
10. A Kőszegi Városüzemeltető és Kommunális Szolgáltató Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatójának díjazása.
Előterjesztő: Básthy Béla polgármester.
11. Vagyonügy: Sikertelen értékesítés – Rákóczi u. 63. fsz. 2. alatti lakás.
Előadó a polgármester nevében: Németh Ildikó városüzemeltetési osztályvezető.
12. Csatlakozás az Élő Forrás Hagyományőrző Egyesület és a Hunyor Népfőiskola által kezdeményezett Közelítés Programhoz.
Előterjesztő: Pócza Zoltán igazgató.
13. A polgármester 2024. évi szabadságolási tervének a jóváhagyása.
Előterjesztő: Básthy Béla polgármester.

14. A Vasi Jégkorongért Alapítvány jégcsarnok építési szándéka.
Előadó a polgármester nevében: Németh Ildikó városüzemeltetési osztályvezető.
15. A felnőtt háziorvosok rendelési idejének felülvizsgálata.
Előadó a polgármester nevében: dr. Dömötör Ramóna mb. igazgatási osztályvezető.

Zárt ülés keretében:
1. Döntés lakásbérleti szerződés meghosszabbításával kapcsolatban.
Előterjesztő: Básthy Béla polgármester.

A napirend megtárgyalása előtt a polgármester a lejárt határidejű határozatokról szóló jelentésekről, valamint az átruházott jogkörben hozott döntésekről szóló beszámolóval kapcsolatban várja az észrevételeket. Mivel ilyen nem hangzik el, szavazásra bocsátja mindkét dokumentumot, amit a képviselők 10-10 igen szavazattal fogadják el.


Az 1. napirendi pont tárgyalása:

A 2024. évre javasolt bölcsődei intézményi térítési díjakról szóló előterjesztés csatolva a jegyzőkönyvhöz.

Kövesdi Gáborné szóbeli kiegészítésében elmondja, hogy a 2024. évi bölcsődei intézményi térítési díjakra kapcsolatos valamennyi információt tartalmazza az előterjesztés. A Kincses Sziget Bölcsőde és a Horvátzsidányi Tücsök Bölcsődére vonatkozóan is kimutatta az állami támogatás és a költségvetésben tervezett támogatások összegét. Ebből látható, hogy nem szükséges intézményi térítési díjat bevezetni.
A Horvátzsidányi Tücsök Bölcsőde esetében felmerülnek költségek, de Horvátzsidány és Peresznye polgármesterei a bölcsőde fenntartására kötött feladatellátási szerződés 5. c) pontjára hivatkozással kérték, hogy térítési díjat 2024. évben se kelljen fizetni.
Így mindkét bölcsőde esetében a térítési díj 0,- Ft-ban történő meghatározását kéri.

Hozzászólások:

Fekete-Pataki Edit jelzi, hogy a humánerőforrás bizottság megtárgyalta az előterjesztést és a képviselő-testületnek egyhangúlag elfogadásra ajánlotta.

Sas Norbert elmondja, hogy ugyanez volt a pénzügyi bizottság véleménye is.

Mivel további észrevétel nem hangzik el, a polgármester szavazásra bocsátja a határozati javaslatot, amit a képviselők 10 igen szavazattal fogadnak el.

14/2024. (II. 15.)
képviselő-testületi határozat

1. Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Kőszeg Meseváros Óvoda és Bölcsőde Kincses sziget Bölcsődéjében 2024. évre az intézményi térítési díjat 0 Ft-ban határozza meg.

2. Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Kőszeg Meseváros Óvoda és Bölcsőde Horvátzsidányi Tücsök Bölcsődéjében 2024. évre az intézményi térítési díjat 0 Ft-ban határozza meg.

Felelős: Básthy Béla polgármester.
Határidő: azonnal.


A 2. napirendi pont tárgyalása:

A Kőszegi Közös Önkormányzati Hivatal 2024. évi költségvetésének a tervezete csatolva a jegyzőkönyvhöz.

Cserkutiné Stipsics Edina szóbeli kiegészítésében elmondja, hogy a hivatal költségvetésében a személyi juttatások a képviselő-testület által tavaly meghatározott köztisztviselői illetményalappal és illetménykiegészítéssel, valamint a minimálbér és a garantált bérminimum változásával lettek betervezve - az ugyancsak a tavaly elfogadott létszámcsökkentésre vetítve, azaz 49 főre. A járulékok összege nem változott, 13% maradt a tavalyi évhez hasonlóan.
A dologi kiadásoknál a fogyasztói árindex alapján tervezték be a kiadásokat, mivel a szolgáltatók jelezték a különböző díjak áremelését.
A hivatalt 3 önkormányzat működteti, amelyek az állami támogatáson felüli finanszírozását – a meglévő megállapodás alapján - lakosságszám arányosan biztosítják.
A fenti összegeket a melléklet tartalmazza.
Hozzászólások:

Fekete-Pataki Edit tájékoztatja a jelenlévőket, hogy a humánerőforrás bizottság ülésén kérdés nem hangzott el, a bizottság egyhangúlag elfogadásra ajánlotta a határozati javaslatot.

Sas Norbert jelzi, hogy a pénzügyi bizottság ülésén is ugyanez volt a helyzet: egyhangúlag ajánlották elfogadásra a hivatal ez évi költségvetését.

Kiss Zoltán Miksa szerint a hivatal költségvetése ellen nem lehet ágálni, hiszen az árak emelkednek és a fizetéseket a jogszabályokban meghatározott módon emelni kell. Továbbá természetesen a hivatal költségeit is biztosítani kell.

Básthy Béla szükségesnek tartja megemlíteni, hogy az idén júniusban választások lesznek. Egyrészt ez is megemeli a hivatal dologi kiadásait. De az intézményeknél általában csökkent a dologi sor végösszege, a hivatalnál viszont nőtt. Ő erre azt a választ kapta, hogy azok a külső partnerek, szolgáltatók, akikkel szerződésben vagyunk jelezték áremelési szándékaikat.
Kéri a hivatalt, hogy év közben foglalkozzon majd azzal, hogy a megkötött megállapodásokat tekintse át, mely cég, mennyiért látja el a feladatát. Érdemes megfuttatni a piacot, hátha ezeket a szolgáltatásokat olcsóbban is el lehet érni. Látni lehetett az élelmiszer áraknák is, hogy az üzletek nagyon felbátorodtak ebben, aztán „vissza kellett gyömöszölni őket a helyükre”. Nem biztos tehát, hogy minden emelést el kell fogadni.
Az év során az intézményeknél és a hivatalnál is általában képződnek pénzmaradványok, mert nagyon oda kell figyelni a takarékos gazdálkodásra. Bízunk abban, hogy jövőre is lesz ilyen áthozat.
Azt is ki kell emelni, hogy eljutottunk oda, hogy a hivatal létszáma 50 fő alá csökkent és ezt már kicsit a lélektani határ alatt van. Volt már a hivatal létszáma 54 fő is. Ebben persze az is szerepet játszik, hogy különböző projektek révén a létszámok fel lettek emelve, bár nem a hivatali, hanem az önkormányzati soron. Próbálunk tehát kihasználni minden olyan lehetőséget, amivel a bér és a dologi kiadásokon takarékoskodni lehet.
A hivatal költségvetésének a hátterében ott van a képviselő-testület tavaly decemberben hozott döntése, amikor 10%-al, azaz 57.000 Ft-ra emelte fel az illetményalapot. Ez nyilván megemelte a bértömeget is.
Már ő is látja azt, amit jegyző úr évek óta jelez: azt, hogy a megüresedő állásokra már-már nem találni új embert és az elmenők száma már mintha magasabb lenne. Nem érezzük azt, hogy a magyar köztisztviselői kar mind a végzettségétől, mind a beosztásától, mind a munkaévek számától magasabb juttatásban részesülne, akár a piaci, akár más egyéb intézménynél dolgozóknál.
Most az óvodai intézményrendszer e tekintetben rendben van, amelynek nagyon örülünk, de hasonló bérrendezés történt a védőnők esetében is már két évvel ezelőtt.
Az látható, hogy a normatív finanszírozás emelkedése nem kiegyensúlyozott és nem egyszerre, minden ponton megtörténő változás. Ebből természetesen nagy feszültségek vannak.
Köszöni mindenkinek, aki ennek a hektikus helyzetnek adódóan az alsó bértömeg zónájába került és akik ennek ellenére bíznak a jövőben.
Jegyző úrnak pedig köszöni a hivatal bérezése kapcsán, hogy nagy erőkkel próbál manőverezni a nem túl széles lehetőségei között – hiszen neki van vezetőként lehetőségre az eltérítésekre – és nagy energiát fektet abba, hogy a hivatal állománya stabil legyen és a feladatokat évről évre el tudja végezni.

Mivel további észrevétel nem hangzik el, a polgármester szavazásra bocsátja a határozati javaslatot, amit a képviselő-testület 10 igen szavazattal elfogad.

15/2024. (II. 15.)
képviselő-testületi határozat

Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Kőszegi Közös Önkormányzati Hivatal 2024. évi költségvetését a melléklet szerinti tartalommal elfogadja.

Felelős: Dr. Zalán Gábor jegyző.
Határidő: folyamatos.

A 3. napirendi pont tárgyalása:

A 2025-2027. évekre vonatkozó középtávú tervezés keretszámainak szóló előterjesztés csatolva a jegyzőkönyvhöz.

Cserkutiné Stipsics Edina szóbeli kiegészítésében elmondja, hogy az államháztartási törvény rendelkezése értelmében az éves költségvetési rendelet elfogadása előtt meg kell alkotni a középtávú tervezés keretszámait.
A covid helyzet hatását már az elmúlt évben sem lehetett érezni, így a tavaly megállapított tervszámokon nem javasol módosítást a képviselő-testületnek. Az önkormányzat költségvetésébe ezek a számok be vannak igazítva, amennyiben a képviselő-testület ezeket elfogadja, be fog épülni a költségvetési rendeletbe.
A stabilitási törvény 8. §-a értelmében az önkormányzatok a saját bevételük 50%-áig van lehetőségük hitel felvételre, amely biztosíthatná egy esetleges hitel törlesztését. Kőszeg Város Önkormányzata nem tervez hitelfelvételt.
Fentieket figyelembe véve, a tervszámok megállapítása tekintetében kéri a képviselő-testület jóváhagyását és támogatását.

Hozzászólások:

Fekete-Pataki Edit tájékoztatja a jelenlévőket, hogy a humánerőforrás bizottság megtárgyalta az előterjesztést és a képviselő-testületnek elfogadásra ajánlotta.

Kiss Péter jelzi, hogy ez volt a véleménye a városfejlesztési bizottságnak is.

Sas Norbert elmondja, hogy a pénzügyi bizottság is szintén egyhangúlag ajánlotta elfogadásra.

Básthy Béla hozzáfűzi a következőket: ahogy az osztályvezető asszony is elmondta, ezeknek a tervszámoknak az ismeretében határozzák meg az önkormányzatok hitelfelvételi lehetőségi küszöbét. Általában Kőszegen egy elég visszafogott becslést jelent ez, ami indokolt is, mert nem vagyunk olyan jó pénzügyi helyzetben, hogy elrugaszkodjunk. Hitellel kapcsolatos szándékunk most valóban nincs, de a majd a következő ciklusban el lehet gondolkodni azon, hogy van-e ennek gazdasági észszerűsége.
Felhívja a figyelmet arra, hogy 2024-re 760 millió Ft-os helyi adó bevétel van tervezve – de erről a következő napirend keretében is esik még szó.
Az önkormányzat egy főre jutó adóerő képessége 22 ezer Ft felé emelkedett. (Esetleg ennek okait lehetne bizottsági üléseken boncolgatni.) Ez egy növekmény, ami mellett ott vannak mindenféle költségemelkedések is, hiszen tudjuk, hogy tavaly különösen az energia ára, a bérek és az árindex is nőtt. Azaz az adóerő képesség emelkedése nem jelenti azt, hogy nagyon kitágultak volna a lehetőségeink, de a remény megvan arra, hogy az önkormányzat mozgásterének a szűkülése sem következik be.
Fentieknek aztán lesz még egy következménye, amit a következő napirend előterjesztésében is szerepel: átléptünk abba a sávba, mely szerint szolidaritási adót kell fizetnünk az államkasszába azon önkormányzatok felé, ahol semmi, vagy még a 22 ezer Ft-nál is kevesebb az egy főre jutó adóbevétel. Ez több mint 8 millió Ft-ot plusz kiadást jelent máris a több mint 60 millió Ft-ot meghaladó többletadó bevételből.
Ő régen vágyott már arra, hogy ez bekövetkezzen és azt mondhassuk: Kőszeg már nem az ilyen szinten segélyezett önkormányzatok közé tartozik, azaz már mi is befizetünk a közösbe. Remélhetőleg meg is kapjuk a fejlesztéseinkhez azt, amire szükségünk is van. Azt is ki kell emelni, hogy nem a kommunális adó alapján mérik ezt az adóerő képességet.
Felmerülhet kérdésként, hogy változtassunk-e ezeken a tervszámokon, de mivel a hitelfelvétellel van összefüggésben, talán nem szükséges.

Mivel további észrevétel nem hangzik el, a polgármester szavazásra bocsátja a határozati javaslatot, amit a képviselő-testület 10 igen szavazattal hagy jóvá.

16/2024. (II. 15.)
képviselő-testületi határozat

Kőszeg Város Önkormányzatának képviselő-testülete az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 29/A.§-a alapján a 2025-2027. évekre vonatkozó középtávú tervezés keretszámait elfogadja.

Felelős: Básthy Béla polgármester.
Határidő: azonnal.

[Harkai Norbert képviselő megérkezett az ülésterembe, így a képviselő-testület létszáma 11 fő lett.]

A 4. napirendi pont tárgyalása:

Kőszeg Város Önkormányzata 2024. évi költségvetéséről szóló önkormányzati rendelet tervezet csatolva a jegyzőkönyvhöz.

Básthy Béla szóbeli kiegészítésében bemutatja a költségvetés készítésének a folyamatát. A költségvetés mindig azzal indul, hogy megkérjük az intézményektől, az együttműködő partnereinktől, a gazdasági társaságunktól és a társadalmi szervezetektől a költségvetési helyzetükről szóló információkat.
Nyilván az intézmények jelzik a bérigényüket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy meg tudják tartani a munkaerőiket. Jelzik a futó dologi kiadásaikat. Ennek kapcsán különösen fontos, hogy az önkormányzati energiaárak mintegy a felére csökkentek.
Továbbá jelzik azokat a felújítási-karbantartási igényüket, amelyek jók lennének és azokat is amelyek nem tűrnek halasztást. E kettő néha sajnos szétválik. Néha csak arra van pénzünk, ami nem tűr halasztást, néha arra is, ami jó lenne.
Az intézményektől kapott információk mellett a pénzügyi osztályvezető jegyző úrral együtt folyamatosan nyomon követi a feladatalapú finanszírozás változásait is, adott esetben azt is, amit már nem az önkormányzatnak kell ellátni.
Mindez természetesen befolyásolja a város költségvetését és nem utolsósorban a saját bevételek alakulása is.
A költségvetés forrás oldaláról a fő finanszírozó a magyar állam. Az idei költségvetésben a legnagyobb változás talán a köznevelés területén van. A sokat emlegetett pedagógus béremelés nemcsak a bérekre vonatkozott, mert az egész óvodai finanszírozás is megemelkedett. Emlékezete szerint tavaly összintézményi szinten az óvodák és bölcsődék fenntartásához 70 millió Ft-ot meghaladó összeget kellett hozzátenni, ez most lecsökkent az idén 15 millió Ft-ra. Sőt, ennek a felét is társönkormányzatok biztosítják a tagintézményeik fenntartása miatt, hiszen Horvátzsidány kérte a plusz óvodai csoport és a bölcsőde indítását, vállalta ennek többlet kiadásait. Ez az ő döntésük volt és ha ők így szeretnék, akkor legyen úgy.
Az intézményrendszer tekintetében ma már volt arról szó, hogy a dologi kiadásokat sikerült több esetben csökkenteni.
A személyi kiadásoknál jelentős növekményekkel kellett számolni, hiszen már decembertől minimálbér és garantált bérminimum emelés történt, az önkormányzat pedig szerette volna segíteni – amennyire lehetett – hogy az intézmények meg tudják tartani a dolgozóikat.
A helyi adók kapcsán még annyit szeretne kiemelni, hogy idén talán több pénz folyik be ténylegesen az adókból, mert tavaly nagyon sokba – milliókban mérhető - került az adózók postai úton való kiértesítése, azt az idén nem kell megtenni.
Az idegenforgalmi adóval kapcsolatban már tavaly sem, és idén sem kapjuk meg az államtól a + 1 Ft-ot, ez megszűnt. Ez nyilván azért van, mert a magas idegenforgalmi adóval rendelkező önkormányzatoknál ez extra bevételként jelent meg. Kőszegen tavaly 27 millió Ft volt az idegenforgalmi adóbevétel, ez várható az idén is.
Ezzel összefüggésben a natúrparknak a minimum szinten lett a támogatás megállapítva, hiszen korábban az összes idegenforgalmi adóbevétel felét, plusz az 1 Ft-ok felét is átadtuk. Az adó megnövekedett ugyan, de az 1 Ft-ok nélkül az önkormányzat bruttó adóbevétele sajnos kevesebb mint korábban volt, ezek hiányoznak a rendszerből. Kéri a natúrparkot: próbáljunk együttműködni abban, hogyan lehet ezt a kialakult helyzetet túlélni.
A helyi adóbevételek összesen 179 millió Ft-tal emelkedtek a prognózisban.
Az állami finanszírozás változásait tekintve a múzeum esetében jelenleg relatív magasabb az önkormányzat által hozzátett összeg. Ha azt nézzük, hogy amikor 10 évvel ezelőtt átvettük a múzeumokat, akkor nagyjából 23 millió Ft volt az állami finanszírozás, most pedig csupán 32,3 millió Ft a múzeumi feladatokra kapott összeg. Ez a százalék azt vonja maga után, hogy a bevételek nem tudják az olló szétnyílását lefedni.
A kulturális feladatoknál nem változik a normatíva, de a bérnövelésre itt is mindig megkapjuk a támogatásokat. Azaz „az egyik oldalon mindig kimegy valami, a másik oldalon meg bejön valami” állapotban vagyunk.
A hivatal esetében a megengedett létszám nem emelkedett, ugyanakkor az egy főre eső támogatás nőtt: 6,3 millió Ft 2024. évben.
Összességében sok összetevős egyenletet jelent a költségvetés tervezete, amiből kijönnek a végső számok.
A kulturális intézményrendszerben idén nagy változást nem tervezünk, abban bízunk, hogy sikerül ellátni a feladatokat.
A múzeum terén elindul egy nagy fejlesztés, amely a beavatkozások szintjén is látszani fog: a Hősök Tornya és a Tábornokház meg fog szépülni és remélhetőleg vonzó lesz az ide látogatók számára és majd bevételt is fog hozni. Viszont a munkálatok idejére a kiállítótermeket le kell zárni, így csökkenni fog a bevétel, ami így a felére van tervezve.
Ezzel megkezdődik a Jurisics tér déli oldalának a felújítása, amelyhez nagyon sok munkára, és – részéről – nagyon sok lobbira van szükség az állami támogatások elérése érdekében. Ezen ő sokat dolgozik, de egyelőre az intézménynél jelentkező bevétel csökkenést miatt túl kell élni ezt az időszakot.
A Városüzemeltető Kft. számára tavaly 290 millió Ft volt az átadott pénzösszeg, az idén 350 millió Ft. Nyugodtan el lehet mondani a lakosságnak, hogy a megemelt kommunális adóból képződött plusz bevételt „továbbította” a város a kft. felé.
Személy szerint ezt ő is fontosnak tartja, mert egyrészt a cég kapacitása szűkös a feladatokhoz képest, másrészt a lakossági jelzések többsége is a kft.-t érinti, ezért a cég tevékenysége rögtön láthatóvá válik.
Ebből a 60 millió Ft-os növekményből rögtön el lenne különítve mintegy 23 millió Ft összeg, mert szándékunkban áll egy használt tehergépjármű beszerzése, ugyanis az eddig használt Multikar tönkrement. Szándékunkban áll még egy grédert is beszerezni, amellyel a nem szilárd burkolatú utak kezelésében előbbre tudnánk lépni, hiszen a tél végével látványosan előjöttek az utak hibái.
A működést érinti még a gyermek háziorvosi ellátás finanszírozása. Itt jelentős megtakarításunk lenne, ha találnánk állandó gyermekorvost, mert azt a NEAK fizetné, viszont a helyettesítést az önkormányzatnak kell állnia. Ezt az összeget másra is lehetne fordítani.
Már jelentős pozitív vonzerővel számolhatna az a jelentkező gyermekorvos, aki esetleg vállalna körzetet, hiszen 14 millió Ft-os letelepedési támogatást tudnánk a számára kilátásba helyezni. Remélhetőleg sikerül ezt majd elérni.
Összességében a városnak közel 4,5 milliárdos nagyságrendű költségvetése van ebben az évben.
A 2024. évi költségvetésben kicsivel egy milliárd Ft alatti összeggel szerepelnek a fejlesztések. Ennek a 90%-át pályázatokon elnyert összegek biztosítják.
A múzeumi infrastruktúra fejlesztés mellett a Balog és a Bersek iskolákban is megindulhatnak egyes szükséges felújítások. Ezt ő azért tartja fontosnak, mert az Árpádházi iskola közvetlenül rendkívül jelentős állami támogatáshoz jutott. A Balog és a Bersek iskola felújítása nem teljes körű lesz, de sikerült azt is „kilobbizni”, hogy a tankerület is jelentős pályázati támogatással tudja majd a munkálatokat kiegészíteni.
A futó pályázatok közül meg kell említeni az intermodális csomópontot, ahol idén esedékes lesz 160 M Ft-os összeg felhasználása.
Az ipari park pályázat is halad előre, továbbá vannak még kisebb pályázataink is. E körbe tartozik a pumpapálya építése is, amelynek a helyéről a márciusi ülésen fog dönteni a képviselő-testület.
A költségvetésbe be van állítva egy viszonylag magas vagyonhasznosítási bevétel. Ennek a legfontosabb forrásoldala a két ipartelep, illetve a város szándékában áll az újonnan elnevezett Zrínyi Miklós utcában lévő telkek eladása. Ezekhez csatlakozhatnak az év során esetleg a képviselő-testületi döntések alapján értékesített ingatlanok.
A vagyonhasznosítási bevételek teljesülése a feltétele a fejlesztési kiadásoknak is, azaz ez van megjelölve hozzájuk fedezetként.
Az önkormányzattal együttműködésben lévő társadalmi szervezetek támogatásánál történtek kisebb emelések, ezeknek a fő oka a magas rezsiköltség növekmény. Főleg azoknál a sportszervezeteknél volt emelés, amelyek átadott ingatlant is üzemeltetnek. Mert egy-egy ilyen civil szervezet, esetében, egy + 300 ezer Ft-os rezsiköltség emelés már jelentős, ott bizony segíteni kell.
A Kőszegfalvi Klubhelyiség működetésére is egy nagyobb összeg lett beállítva, amely a Baráti Körtől került átemelésre.
Összességében a városnak közel 4,5 milliárdos nagyságrendű költségvetése van ebben az évben.
Hogy ez megvalósulhasson ahhoz a saját bevételek realizálása és az állam által rendelkezésre bocsátott források szükségesek. Ez mellett van egy 1,5 milliárdos áthozat is, amelyet majd maradványként kell kezelni – természetesen nem az intézményi maradványról van szó.
A felsoroltak előre láthatólag biztosítani fogják az önkormányzat mozgásterét a 2024. évben.
Remélhetőleg sikerült viszonylag átfogó képet adni a gazdálkodásáról, illetve az előttünk álló évről.

Kérdések és hozzászólások:

Fekete-Pataki Edit tájékoztatja a képviselő-testületet, hogy a humánerőforrás bizottság megtárgyalta és elfogadásra ajánlotta a 2024. évi rendelettervezetet.

Kiss Péter elmondja, hogy a városfejlesztési bizottság 6 igen, 1 nem szavazati aránnyal ajánlotta elfogadásra az ez évi költségvetést.

Sas Norbert szerint a pénzügyi bizottság is egyhangúlag ajánlotta elfogadásra 2024. évi költségvetést.

Cserkutiné Stipsics Edina hozzáfűzi: az önkormányzat és az intézmények létszámát a 8. melléklet szerint kérnék elfogadni. A gyermekorvosi körzetek ellátásához szükséges létszámokat nem a hivatali, az önkormányzati létszám tartalmazza.

Ezután a polgármester megadja a szót Császár Ildikó könyvvizsgálónak, aki tudatja a jelenlévőkkel, hogy a rendelkezésére bocsátott rendelettervezetet áttekintette.
Az intézményekkel a költségvetési egyeztetések lezajlottak, a képviselő-testület elé már olyan rendelettervezet került, ami a törvényi előírásoknak megfelel, az rendelet alkotásra alkalmas.
Jelen pillanatig nem jutott a tudomására semmilyen információ, ami a rendelet alkotást megakadályozná.

Kiss Zoltán Miksa szerint a költségvetés nagyon nagy dolog egy város életében. De – ahogy évek óta mindig – előzetes vita, beszélgetés nem előzi meg, hanem a hivatal elkészíti a mindig aktuális sablon szerint a költségvetést, ami kísértiesen hasonlít az előző évekre és csupán az az eltérés van benne, amely az áremelésekre vonatkozik. De ötleteket, módosításokat nem lehet találni benne. Nyilván a covid, a háború vagy bármi az ok arra, hogy soha nincs fejlesztési terv. De azért csodálkozik azon, hogy a kilábalásra nem lát semmilyen törekvést sem a költségvetésben, sem egyéb tervekben, azaz arra, hogy módosuljon a város helyzete. Ezért ő ezt a költségvetést nem tudja elfogadni.
De pld. a súlyozásokkal sem ártana foglalkozni. Mert esetleg van, aki nem szánna ennyit kultúrára, helyette inkább egy fürdőre vagy – bár tudja, hogy ez szitokszó Kőszegen: egy strandra.

Básthy Béla sajnálatosnak tartja, hogy a képviselő úr úgy érzi, nem volt vita a költségvetésről, hiszen a bizottságok is tárgyalták. Ő ezt másként látja, mert ezt a rendelettervezet sok vita előzte meg.
Szeretné minden képviselőnek jelezni, hogy a költségvetés összeállítása már novemberben megkezdődik, tehát fogalmazzák meg bátran a javaslataikat, amelyeket aztán meg lehet vitatni.
Abban igaza van Kiss Zoltán Miksának, hogy az előző évi struktúra néhány %-os kis eltéréssel, de nem szokott változni.
Ennek ellenére a költségvetés mindig leköveti a változásokat, hiszen voltak intézmény átszervezések: óvodák összevonása, a kulturális intézményrendszerben a könyvtár, a múzeum és a levéltár összevonásra került, ami nem kis változás. Ez pénzügyi terhet jelentő vállalása is a városnak, mert a levéltár önkormányzati fenntartásba kerülése jelentős összeget igényel. Ennek ellenére szerinte ez helyes döntés volt, mert nem szerettük volna, ha a több száz éves levéltári állományt elvitték volna Kőszegről. A városnak ehhez ragaszkodnia kellett.
Van a 2024-es költségvetésben is átszervezési lehetőség, mert bekövetkező változásként számolunk a Kőszegi Szociális Gondozási Központ jelentős átszervezésével. Ez a költségvetés már a hajléktalan szálló megszüntetését teljes egészében figyelembe veszi, az idősotthon átadása viszont egész évre van tervezve, mert még nincs arról végleges döntés, hogy átadjuk a Máltai Szeretetszolgálat számára. Igenis jelentős változások vannak tehát az önkormányzat feladatellátásában és a költségvetés kilátásában is.
Valamennyi tartalékra is számíthatunk, de ezek inkább a későbbi időszakban szabadulhatnak fel. Ilyenre is volt tavaly példa: az ügyeleti szolgálat átkerült a mentőszolgálathoz, így egy évvel ezelőtt az volt a kérdés, hogy 2023. július 1. és decembere között mikor fog ez bekövetkezni Vas vármegye tekintetében. Utólag helyesen tettük, hogy megtartottuk a mozgásteret, mert gyakorlatilag egész éven át finanszírozni kellett, csak december 1-től vette át az ügyeletet a mentőszolgálat.
Kiss Zoltán Miksa megállapítása tehát nincs alátámasztva, mert jelentős változások vannak a feladat ellátásokban. Az tény, hogy nem szerencsés egyszerre minden ponton változtatni – mint a sziklamászásban – bizonyos pontokra mindig tudni kell támaszkodni. A változtatás egyensúlyát és a stabilitást fenn kell tartani. Véleménye szerint az idei változtatások sem bátortalanok.

Kiss Zoltán Miksa szerint ez szép és jó, de a lakosság nem tud mit kezdeni a kátyúkkal, a Fő téren lévő folyton mozgó és hibás járólapokkal (amit majd egy későbbi napirendi pont kapcsán is kénytelen lesz megemlíteni) és hasonlókkal.
Polgármester úr arra utalt, hogy óvatos ez a költségvetés és a források nem elegendőek.
Véleménye szerint az óvatosság és az „ej ráérünk arra még” magatartás között csak egy hajszál a különbség. Pedig egy kicsit bátrabban kellene kezelni a dolgokat.
Ő nem lát semmilyen jelet arra, hogy a városfejlesztésnek más irányú üzenete lenne, vagy el lenne különítve fedezet olyanokra, hogy pld. a műfüves pályát ne kelljen 2 km-re elhelyezni a várostól. Vagy a kerékpáros pumpapálya olyan helyre kerülhetne amelyhez hatástanulmány készülhetne és erre fedezet lenne elkülönítve.
Megszűnt a hajléktalanszálló, megjelentek a hajléktalanok az utcákon. Ő soha nem gondolt arra, hogy amit a televízióban látni Budapesten – azaz a hajléktalanok kapualjakban alszanak – az Kőszegen is megjelenik. A Fő tér mögötti bokrokban is látni ilyent, de a volt határállomás egyértelműen hajléktalanszálló lett. Várunk a máltaiakra, meg nem tudni mire. Pedig van mindenkinek társadalmi felelőssége abban, ha valamit megtehetne és nem tesz meg. Nem ártana, ha erre odafigyelnénk - főleg egy városban.
A kultúra súlyozása is nagyon érdekes. Szintén az előre tervezés miatt egy korábban történt esetet kénytelen felhozni, mert ez is azt mutatja, hogy nem ártana terveket készíteni, nemcsak ad-hoc működni.
Jó néhány évvel ezelőtt a városi könyvtár alsó része el lett adva, privatizálva lett, mert azt tartotta jónak az akkori képviselő-testület. Nem hiszi, hogy nem bántuk ezt már százszor és ezerszer, mert ez több volt, mint hiba: ez bűn volt. Az ilyen esetek elég figyelmeztető jelei annak, hogy az óvatosságnak a fokozott tervezést kellene preferálnia.
Minden pályázatból épül és ez természetesen országosan is így van. Ha pedig a pályázathoz önerő kell, akkor gyorsan eladunk valamit: önkormányzati lakást, vagy bármit és abból biztosítjuk a fedezetet. Akkor keresünk neki helyet és azt, ami éppen adódik. Bár ez nem feltétlenül a költségvetés napirendjéhez tartozik, de az előre tervezést maximálisan hiányolja
A reprezentációs kiadások költsége viszont messze meghaladja azt, ami egy ekkora városban szükséges. Ebben nincs óvatosság.
Nem lát semmilyen jelet arra, hogy az a bizonyos strand miért nem kerül soha napirendre Kőszegen, már 20 éve. Ő már arra is gondolt, hogy ki kellene találni és azt kellene reklámozni, hogy „Ne legyen strand Kőszegen!”, mert akkor talán foglalkozna vele a városvezetés. Egy-egy ilyen taktika jól jellemzi, hogy mennyire tehetetlen, kormány- és helyzetorientált a városvezetés.
Vulgárisan szólva „kellene már egy kis vér a ……-ba” hogy azt is figyelembe vegyük, amit a lakosság szeretne, ne csak azt, amit a kényszerpálya kíván.

Básthy Béla elsőként azt pontosítja, hogy a hajléktalanszálló még nem szűnt meg. Az eddigi működése alatt is voltak lakhatás nélküli emberek, mert a hajléktalan szállóba nem lehet bekényszeríteni senkit.
Tavaly nyáron is voltak a város utcáin hajléktalanok, a sportpálya melletti parkolóban most is ott van az a kis kék sátor a bozótban. Ő is ismer személyesen néhány olyan hajléktalant, aki inkább a közterületen tartózkodik. Egy időben a volt strand területén is berendezkedtek. Nem új jelenség ez tehát, ez korábban is volt. Bár a közterületen nem megengedett az életvitelszerű tartózkodás, sokszor felhagyott ingatlanokban, vagy átmenetileg közterületen is találkozhatunk ilyennel.
A pályázatok önerejével és a könyvtár eladott ingatlanrészeivel kapcsolatban: a könyvtárnak nemcsak a pincéje, más lecsatolható részei is értékesítve lettek, de ezt komoly raktárrendezés előzte meg. Nem szeretne párt-politizálni ebben a teremben, de 2006. és 2010. közötti időszakban olyam kormányzati politika volt Magyarországon, hogy minden pályázathoz önrész kellett. Most pld. a TOP pályázatokhoz önrész nélkül lehet hozzájutni, azaz 100 % intenzitásúak.
Az önrészhez pedig pénz kellett, ezért is bocsátott ki az önkormányzat kötvényt 760 millió Ft értékben, amit aztán a kormány 2010 után „jóváírt” minden önkormányzat számára.
Abban az időben bizony annyira magukra voltak hagyva az önkormányzatok, olyan volt feladatfinanszírozás, hogy nagyon sok önkormányzat kényszerült vagyonfelélésre vagy kötvénykibocsátásra. Kőszeg is ezek közé tartozott, kampányszerűen adtuk el az ingatlanokat.
Most sokkal jobban mérlegelhetünk, mint akkor, köszönhetően annak, hogy a feladatfinanszírozás egészen más. Ebben az értelemben megértők lehetünk az akkori városvezetéssel szemben, mert nehéz helyzetben kellett egyenesbe hozni a költségvetést.
A könyvtár pincéjének az eladása egy csomagban volt, ami más ingatlanrészeket is érintett és ami talán nem hozott olyan nagy bevételt, de azért abban igazat tud adni képviselő úrnak, hogy éppen a pincét nem lett volna szabad eladni. Volt egy külön bizottság, amely áttekintette, felülvizsgálta az intézményeket, ennek pedig az volt a haszna, hogy a könyvtár épületét a mai napig fűteni, működtetni lehet.
Az, hogy minden fejlesztés pályázatokra épül, ez valóban így van. Van amihez kell önrész, van amihez nem. Az önkormányzat igyekezett az olyan pályázatokat kerülni, ahol az önrész 25% feletti lett volna. Volt olyan is, ahol azért nem mentünk bele egy pályázatba, mert 50%-os támogatottságú volt, megvártuk, amíg az 75%-os lett.
A pénz okos használata miatt az egész ország fejlesztési politikájának hosszú időn keresztül az volt a fő csapásiránya, hogy a megkötött szerződéseink nyomán befizetett összegekért jóval jelentősebb EU-s forrásokhoz jussunk hozzá.
Ezeknek a helyes és célszerű felhasználása a kormány fő célja, ezeknek rendeli alá a fejlesztési politikánk jelentős – de nem minden - részét és az önkormányzatok is erre vannak beállítva, ahogy ezeket a forrásokat meg kell keresni.
Örömmel jelentheti, hogy Kőszegnek ebben a munkában jóval többet sikerült megszereznie a pályázati forrásoknál, mert egyedi kormánydöntéseken alapuló forrásokhoz is hozzá tudtunk jutni.
Ezért lesz március 6-án az új mentőállomás átadója, ezért volt január 20-án az új köztemető átadása, ezért fordíthattunk 3 milliárd összeget az utakra: arra, hogy kevesebb legyen a kátyú a városban. Bár azért most is van, de kevesebb, mint 5 évvel ezelőtt. Igen, és ezt a célt vállaljuk továbbra is.
Nem koncepció nélkül történnek tehát a fejlesztések, hiszen megvannak azok a célok, amelyekre próbálunk többletforrásokat megszerezni. Nem koncepció nélküli – ahogy ma már említette - az iskolai felújításokra tervezett plusz állami forrásokat szerzése sem.
Az sem koncepciótlan, hogy – a templomok után - a Jurisics tér végén álló épületek felújításával nemcsak az a cél, hogy a város évszázados örökségét megőrizzük, hanem olyan turisztikai attrakciókat is létrehozzunk – később a tér egészében is – amivel el lehet érni, hogy pénzt is költsenek majd a turisták itt.
A strand nem szitokszó, de az bizonyos, hogy jelentős működési és fejlesztési forrást igénylő feladat. Az sem biztos, hogy a területét illetően saját vagy átadott tulajdonban gondolkodhatunk. Mert a strandot illetően 3 lehetséges helyszín jöhet szóba:
- a Nyugat-Dunántúli Igazgatóságnál lévő Abért tó,
- a kőszegi Csónakázó tó, amelyet átadtunk használatba a horgász egyesületnek,
- a Dr. Nagy László EGYMI területe, ahol szintén nem mi vagyunk a tulajdonosok, de még csak kezelők sem.
Ezekről a helyszínekről gondolkodhatunk, de úgy, hogy még nincs megoldás, hangoskodni sem szerencsés. Hiszen a jelenlegi kezelőknek, üzemeltetőknek a feladataiba nem lehet úgy belevágni. hogy nincs a zsebünkben néhány 100 millió Ft. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy nincs gondolat a strand kérdéséről, de ez csak akkor tud elindulni, ha pénz is van hozzá.
Az is jogos felvetés, hogy a város tulajdonában lévő területeket már kezdik kitölteni a funkciók, pedig van jó néhány fontos feladat. Ezek főépítész úrra hárulnak. Az Integrált Fejlesztési Stratégia foglalkozott ezekkel, csak elő kell venni.
Sőt, más tulajdonában lévő ingatlanokra is aspirálhatunk, bizonyos feladatokhoz arra is szükség is lesz.
Ilyen történet volt legutóbb, az új temető területéhez szükséges területek megszerzése. Hasonló elképzelésekkel remélhetőleg még ebben az évben is fog találkozni a képviselő-testület, de nem szerencsés ezeket mondogatni, mert akkor azonnal felmegy a megszerezni kívánt ingatlanoknak az ára. De ezt Kiss Zoltán Miksa képviselő úr úgyis jobban tudja. Ha viszont tud ilyen dolgokban segíteni, akkor azt szívesen veszi.
A reprezentációs kiadásokat könnyű magasnak mondani, de meg kell nézni más települések mennyit költenek erre. Csiki Istvánnak van információja arról, hogy mennyit különítenek el erre Sárváron és mennyit költünk mi itthon az Ostromnapokra. Nagyságrendekkel nagyobbat. Pedig ott is, itt is van önkormányzati támogatás, vásárbevétel meg jegybevétel is. Az elvek nyilván hasonlóak.
Ilyen szempontból szerinte a kőszegi rendezvények és a reprezentációs helytállásunk nem mondható elrugaszkodottnak, meg a költségek is mindig emelkednek.
Ebben is benne van az a tény, hogy Kőszeg a nem tőkéssé vált történelmi családok örökségében van. Nekünk ahhoz, hogy bármit elindítsunk, fel kell hívni magunkra a figyelmet. Azok a rendezvények pedig, amelyek Kőszeg egyedülállóságát és különlegességét mutatják be, az mind pénzbe kerülnek.
Szerinte a költségvetésbe beállított reprezentációs költségek nem ordítóan magasak. Arra viszont szükségünk van rá, hogy meg tudjuk teremteni azokat a kereteket, ahol el tudjuk mondani a problémáinkat, meg tudjuk találni együttműködő partnereinket. Mindez már jelenleg is nagyon le van szűkítve.
Ha valaki figyeli pld. a testvérvárosi kapcsolatainkat, az láthatja, hogy lementünk arra a szintre, amely ahhoz szükséges, hogy ne megszakítsuk ezeket a kapcsolatokat, hanem fenntartsuk őket. Vaihingenbe pld. csak évente egyszer utazunk ki, már régen nem nagy, hanem csak kisbusszal. De azért figyelünk arra, hogy megtartsuk ennek a kapcsolatnak a hasznait, lsd. untersteinbachi táborozás vagy a diákcsere.
Nem pazarlunk a reprezentációval. A Városházára érkező vendégek fogadása általában pogácsából, egy pohár borból, kávéból és vízből áll. Elég csak a nemrég tartott Lóránt Gyula emlékév lezárása gondolni, amikor a vendégeknek nem volt sem ebéd, sem vacsora, csak sütemény. De ha még ennyi sincs, akkor felejtsük el.
Ő azt nem mondta, hogy ez egy nagyon jó költségvetés. Ez a költségvetés tele van a kínjainkkal, problémáinkkal, a lehetőségeinkkel, szándékainkkal, meg azzal is, hogy próbáljunk változtatni, feladatot átadni lehetséges együttműködő partnereinknek, akik aztán plusz forrást is be tudnának ehhez hozni.
Ő azt gondolja, hogy ez jó irány.

Kiss Zoltán Miksa teljesen egyetért polgármester úr utolsó mondatával – de többel is.
Viszont azért kénytelen visszatérni a könyvtár épületére. Nyilván a mostani képviselő-testület nem felel az előző hibáiért. De mivel amit polgármester úr is elmondott, azaz, hogy nem volt forrás a fejlesztésekhez, miért pont a könyvtárat kellett úgymond megsemmisíteni, tönkretenni? Pedig az az épület stratégiailag rendkívül fontos a város életében.
A sorok között azért érdekes módon lehetett látni, hogy önkormányzati képviselők vették meg a kérdéses ingatlanokat. És a város képviselői közül lett megválasztva az a bizottság, amelyik meghatározta, hogy bizony a könyvtár az, amely megoldás lehet a város talpra állítására. Akkoriban nem lehetett más ingatlant találni, csak ezt.
Sajnos ez egy koncepció nélküli helyzet következménye volt. Polgármester úr mondta, hogy a strandra sincs fejlesztési terület – persze, mert mindig volt valami más, amihez oda lett adva.
Nem készül egy olyan stratégiai terv – mint ahogyan pld. a helyi értéktár is nagyszerűen működik – ami elementáris kötelezettség lenne a város számára: lehet, hogy most nincs pénz, de ha lesz erre a célra, akkor megtervezzük. És ami a lényeg: ezeket a területeket nem szabad semennyi pénzért eladni!
Utólag mindig kiderül, hogy hiba volt ezekbe belenyúlni, különböző érdekszféráknak engedni, végül mégis el lettek adva.
Ezeket a területeket védeni kellen és ő erre vonatkozó terveket hiányolja. Van eladható ingatlanok listája, védett épületek listája stb., de ilyen nincs.
Pld. a Lóránt Gyula Sporttelep nem fejleszthető, mert magáningatlanok veszik körül. Ahol viszont voltak szabad területek, oda a város ad-hoc jelleggel különböző beruházásokat engedett létesülni – mert akkor éppen arra volt pénz vagy igény valakik részéről – és a város akkori vezetése elzárta azt a lehetőséget, hogy a sporttelep bővülhessen.
Ez a jelenség a pumpapálya kapcsán is felmerült, bár ezért nem hibáztatható senki, amikor így kell keresni a helyeket. Persze az nem várható el, hogy arra gondoljunk, hogy majd egyszer jön lehetőség pumpapálya építésére, hiszen mindannyian most hallottunk erről először.
De egyáltalán miért nincs ifjúsági és sport fejlesztésekre gondolat és terület elkülönítve? Miért nincs egy ilyen helyi terv?
Polgármester úr utalt rá, hogy Kőszeg egy örökséggel megátkozott és megáldott város, ahol sokkal több a kialakult probléma, amihez alkalmazkodni kell. De ez mögött mégis nagyon hiányolja azokat a terveket, amelyek a fenti védettségeket egyáltalán leszögelik.
Szó volt arról is, hogy több épületet is megkapott az államtól az önkormányzat, de nincs rájuk forrás. Örülünk neki, hogy a szegényház sorsa rendeződött, de még számtalan épületet és területet is lehet találni a város területén, amiről a jó gazda gondossága messziről hiányzik. Ez is jelentősebb szerepet kaphatna a város költségvetésében.

Básthy Béla kénytelen képviselő úr hozzászólására ismét reagálni, mert néhányról téves információi vannak.
A strand említett lehetséges helyszíneinél nem az a helyzet, hogy valaki más elherdálta volna a lehetőséget.
A Csónakázó tóra van egy élő megállapodásunk a horgászokkal. Amíg nincs jelentős összegünk arra, hogy ott esetleg egy strandot nyissunk, addig szükségtelen konfliktust nyitni egy 600 fős egyesülettel.
Az Abért tónál van egy fejlesztési időkorlát, ami még nem telt le, ott addig új projektet nem lehet indítani.
A Dr. Nagy László EGYMI területe pedig az államé.
A régi kőszegi strand területe önkormányzati tulajdonban van ugyan, de ő ezt a funkciót nem vinné vissza oda, szerinte ott nem a legjobb helyen lenne.
De ezek a lehetőségek nincsenek elfelejtve. Nem gondolja azt sem, hogy az önkormányzat rossz gazdája lenne a vagyontárgyainak.
Ahogy már említette: ő sem tartja szerencsésnek, hogy a könyvár pincéje értékesítve lett, amely akkor csupán 80 cm magas volt, mert fel volt töltve földdel. De a közelmúltban hozott döntéssel az önkormányzat visszacserélte azt a pincét amelynek most 2 métert meghaladó légtere van.
A városfejlesztési bizottság akkori elnöke, Földesi Zoltán egyrészt nagyon sok munkát végzett az eladható és nem eladható ingatlanok felmérésével, másrészt tény, hogy maga is vásárolt belőlük. Az is tény, hogy éppen ő volt akkor aki kezdeményezte a Fidesznél is és polgármester úrnál is, hogy ennek már véget kell vetni. Volt bíróságon is az ügy, a város elmarasztalást nem kapott. De ez már egy 2006-2010. közötti történet. Ilyen ma már nem fordulhat elő. Erről beszélgetnie tehát ebben a képviselő-testületben tényleg múlt idő.
De volt ennek a munkának jó része is, mert ezekből az eladásokból bevételek képződtek, meg olyant is el tudtunk adni, ami teljesen használhatatlan volt.
Az meg, hogy a megvásárolt ingatlan esetleges forgalmi értéke alacsony volt, a megfejlesztett értéke meg magasabb – az ingatlanfejlesztőknél is ez szokott történni. Ez nem biztos, hogy bűnös történet.
Azzal is egyetért, hogy az 1990-es években a sportpálya mellett házhelyeket jelöltek ki, ez tényleg baj.
Ugyanígy az 1960-as-70-es években a temető bővítésére szánt területet is felosztották házhelyekre.
De azért az nem igaz, hogy az önkormányzatnak az utóbbi 10-20 éves időtartama alatt nem voltak átgondoltak a fejlesztései és nem lettek megfelelően előkészítve.
Igaz, hogy most belefutottunk ebbe a pumpapálya ügybe - szerinte egyébként nem lenne rossz helyen az Alpannónia területen -, de ha a lakosság nem akarja, akkor legyen úgy.
Az új temetőnek pedig az 1990-es évek végén megrajzolták, hol legyen a helye, a 2000. években megvásároltuk hozzá a szükséges területeket, mi pedig most megépítettük. Volt tehát stratégiai elgondolás.
Az egészségház helykijelölésénél is ugyanez volt: mellé került a mentőállomás, fenn van tartva az ügyeletnek is hely – mindez szintén teljesen rendben van.
A jégsátor helyének a keresésében volt valamelyest ad-hoc jelleg, mert az tény, hogy nem volt arra egyik képviselő-testület sem felkészülve, hogy valaki a saját költségén jégpályát épít Kőszegen. De a helyválasztás szintén nem volt rossz.

Kiss Zoltán Miksa kénytelen közbeszólni: de csupán egy méter hely van a jégpálya és az egészségháztól vezető út között.

Básthy Béla folytatja. Azért, mert azon a kis szakaszon gyalogos és kerékpáros átjárást terveznek, nem autós utat, csak még nincs lefedve, megépítve.
De az is tudatos volt, hogy megteremtsük a mentőállomás hátsó kijáratát a Deák Ferenc utca felé.
Ugyanígy a fenti stratégiai elgondolás látszik az új tűzoltóság épületének a megvalósulásában is. Az sem ad-hoc módon történt: az egyik képviselő-testület elkezdte, a másik megépítette.
Sok ellenpélda van tehát arra, amit képviselő úr mond.
Azzal ismét egytért, hogy az önkormányzat az egyes funkciók esetében helykeresésben van. Viszont a lakótelepen az V. ütem építése nem történt meg. Ott lenne terünk arra, hogy közterekben, szabadidős helyszínekben, lakóhely kijelölésekben gondolkodjunk. Főépítész úr ezen is dolgozik.
Hogy aztán a pumpapálya oda kerül vagy a Csónakázó tóra, azt majd együtt eldöntjük. Viszont a műfüves pálya esetében legalább egy hektáros területre van szükség. Azt az azért mégsem kellene az V. ütemre vinni, mert ott mégiscsak Lk-s területek vannak. A műfüves pályának valóban meg kell keresni a helyét.

Kiss Zoltán Miksa szerint egy városban elérhető közelségben kell lennie a sportpályának.
Ő azért emlegeti a könyvtár épületét meg a múltat, hogy abból tanuljunk. Kell lennie a rendezési terven kívül is stratégiai tervnek, mert az más. A rendezési tervet a különböző szabályoknak, OTÉK-nak stb. megfelelően alakítják ki. De nem a főépítész fogja megmondani, hogy ennek a városnak szüksége van még sportra, egyébre, hiszen számítunk a fiatalokra, hogy élehetőbb legyen ez a város.
Polgármester úr említett több dolgot, területet is. De hol lettek ezek megbeszélve? Ő itt ül a képviselő-testületben már két éve, de nem volt ilyenekről szó.

Básthy Béla szerint bármelyik bizottsági ülésen lehet beszélgetni ilyen dolgokról.

Kiss Zoltán Miksa szerint ha tematikusan kerül valami a bizottság elé, akkor igen, és akkor dönt róla a képviselő-testület.
De összességében, hogy mit védjünk le, erről nem ártana koncepció. Ahogyan az értéktár is működik.

Básthy Béla megismétli: a vonatkozó jogszabály szerint 10 évente el kell fogadni minden településnek az integrált településfejlesztési stratégiáját. Ez Kőszegen 2015-ben készült el, amelynek a forrására pályázni lehetett. Ez ma is él. Vannak ennek olyan elemei, amelyek akkor is ismertek voltak, vannak, amelyek nem. 2015-ben természetesen nem volt szó egy hektáros művüfes pályáról, vagy arról, hogy hova lehetne a pumpapályát elhelyezni.

Kiss Zoltán Miksa kénytelen ismét ellent mondani: de a strandról akkor sem volt szó. Értehetetlen, hogy ez soha nem volt megtárgyalva.

Básthy Béla ismét kihangsúlyozza: 3 lehetőség van arra, hogy hol lehetne strandot kialakítani. De nem mindegy, hogy milyen összegből és mikor. Ezek azok a tényezők, amik eldöntik, hogy melyik irányba menjünk.

Kiss Zoltán Miksa szerint éppen ezért kellene levédeni legalább egy helyen, hogy ott legyen a strand. Ne legyen ötletelés, ne legyen abból lecsípve semmilyen pályázat érdekében egy darab se.

Básthy Béla szerint nem adtunk el sem a Csónakázó tóból, sem a Dr. Nagy László EGYMIből, sem az Abért tóból semmit. A szóba jöhető strand területeken semmilyen terület elidegenítés nem történt. Egy dolog történt: a Csónakázó tónál épült egy játszótér.

Kiss Zoltán Miksa emlékeztet arra, hogy ott viszont el lett adva a kerékpáros centrum, ahol most éppen jó helye lenne a pumpapályának.
Ez is ugyanolyan helyzet, mint a könyvtár pincéje.

Básthy Béla szerint sajnálatos, hogy a képviselő úr visszamegy a múltba és olyan dolgokat köt össze, ami nem igaz.
A stratégiai helyszíneket nagyon régóta nem terheltük meg semmivel. Amit képviselő úr felhoz, az kb. 18 éves történet, vagy még régebbi példa. Miért vádoljuk a mai képviselő-testületet 18 évvel ezelőtti ügyek ódiumával?

Kiss Zoltán Miksa nem vádol senkit, de megismétli: szeretné azt kérni, hogy legyenek levédve bizonyos stratégiai területek az ilyen dolgok elkerülése érdekében.

Básthy Béla szerint ami a miénk, az védve van, ami meg nem a miénk, azt meg kell szerezni.
Az utolsó 5 évben olyan nem történt, amit képviselő úr felemlegetett. A rendezési tervben van rengeteg övezet amelyre szabályozás van elrendelve: szabadidős terület, gazdasági-ipari stb. Tehát igenis a rendezési terv szintjén is fel van építve egy olyan védőernyő, aminek az erejét meghatározzák a jogszabályok. Mert ezekkel tudjuk védeni a város egyes területeit, azaz, hogy egyes funkciók hol helyezkedjenek el – még a magánterületeken is. De hogy ezt hogyan sikerül kijátszani, azt az ingatlanos szakma jobban tudja.
A 87-es út mellett a Gksz nagyon régen le van védve, hogy ott gazdasági területet lehessen majd kialakítani, és nem kívánja meg felsorolni, hol van a rendezési tervben pld. szabadidős terület.
És igenis: bejönnek a hivatalba emberek, akik azt követelik, hogy egyes helyeken ezt meg ezt miért nem engedjük meg. És akkor főépítész úrral az élen éppen azt tesszük, amit Ön most kért: állunk a vártán és azt mondjuk: „nem!” Mert a jövőnek szüksége van arra a területre.
És ha képviselő úr úgy gondolja, hogy ezzel a hivatal nem eléggé foglalkozik akkor jelezze, de azt vissza kell utasítania, hogy mindez nem így van, mert ezekből sok konfliktus és harc van.
Az a célunk, hogy egy élhető, jó szerkezetű város legyen Kőszeg. Ehhez pedig az eszközeink vagy megvannak, vagy nem.

Végül a polgármester lezárja a hosszúra nyúlt vitát, és szavazásra bocsátja a rendelettervezetet. A képviselő-testület 9 igen, 2 nem szavazattal az alábbi rendeletet alkotja:


Kőszeg Város Önkormányzata
Képviselő-testületének
1/2024.(II. 15.) önkormányzati rendelete
az Önkormányzat 2024. évi költségvetéséről


(A rendelet szövege jelen jegyzőkönyv melléklete.)

[A szavazás után, 10.50 órakor Kiss Zoltán Miksa képviselő elhagyta az üléstermet és ezzel a képviselő-testület létszáma 10 főre csökkent.]


Az 5. napirendi pont tárgyalása:

A szociális ellátásokról szóló 21/2021. (VIII. 27.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló rendelettervezet csatolva a jegyzőkönyvhöz.

Dr. Dömötör Ramóna szóbeli kiegészítésében elmondja, hogy a költségvetés, valamint a minimálbér és a garantált bérminimum összegének ismeretében javaslatot tesznek a szociális rendelet módosítására a meghatározott jövedelemhatárok, illetve a megállapítható támogatások tekintetében.
A nyugdíjemelés, illetve a minimálbér, garantált bérminimum növekedése miatt javasolják a jövedelmi határok emelését.
Ez az általános települési támogatást, a gyermekek jogán adható támogatást jelenti. Utóbbi 15 ezer Ft-ról 20 ezer Ft-ra nőne, az alkalmanként jelentkező többletkiadások miatt adható támogatás 30 ezer Ft-ról 50 ezer Ft-ra.
Módosul a rendeletben a helyben szokásos legolcsóbb temetés összege is. Ettől az összegtől is függ a rendkívüli települési támogatás összege, amelynél a korábbi 5 sávos rendszer helyett 3 sávot javasolnak elfogadni.
A tavalyi évben a Magyar Államkincstár ellenőrizte a pénzbeli támogatásra nyújtott állami támogatással szemben elszámolt kiadásokat és megállapítása alapján a természetbeni ellátási formák pénzbeli szociális keretből történő elszámolására nincs lehetőség. Az önkormányzatnak ezen összeget a kötelezően ellátandó feladatokra biztosított támogatásokból kell megoldania.
A lakásfenntartási támogatás tekintetében új rendszert szeretnék kiépíteni. Javasolják a lakásfenntartási támogatást kétféle támogatási formává alakítani. Egyrészt megmaradna az eddigi lakásfenntartási támogatás, amely a továbbiakban pénzbeli ellátás lenne, tehát azt közvetlenül a kérelmező kapná meg. Az így megállapított pénzbeli lakásfenntartási támogatás elszámolható lesz a pénzbeli szociális keretből.
A lakásfenntartási támogatás megállapítása mindezidáig már egy idejét múlt képlet segítségével történt, ezért szeretnének egy új számítási módszert alkalmazni.
Az önkormányzati bérlakások lakbéréhez nyújtható támogatás és a lakásfenntartási támogatás esetében ugyanazon jogosultsági feltételeket javasolnak meghatározni. Az új rendszerrel nem csak a minimum 5.000, Ft-os havi támogatást tudná nyújtani az önkormányzat, hanem akár 10.000, - Ft/hó összeget is. Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költséget 1000.- Ft-ra emelnék.
A további részleteket az előterjesztés tartalmazza.

Hozzászólások:

Fekete-Pataki Edit jelzi, hogy a humánerőforrás megtárgyalta az előterjesztést és egyhangúlag elfogadásra ajánlották.

Sas Norbert szerint ugyanez volt a véleménye a pénzügyi bizottságnak is. A rendelettervezettel kapcsolatban módosító indítványt nem tettek, így a képviselő-testületnek elfogadásra ajánlották.

[10.53 órakor Sas Norbert is elhagyta az üléstermet és ezzel a képviselő-testület létszáma 9 főre csökkent.]

Básthy Béla pozitív változásnak érzi, hogy az önkormányzat a kft. kintlévőségét tovább nem engedi nőni.
A különböző szociális támogatások összeghatárai és az értékhatárok is az ügyfelek számára kedvezően módosulnak. Ezek indokoltak, így a költségvetés ismeretében nyugodt szívvel teheti meg ezt a képviselő-testület.

Ezután szavazásra bocsátja a rendeletet. A képviselők 9 igen szavazattal az alábbi rendeletet alkotják:


Kőszeg Város Önkormányzata
Képviselő-testületének
2/2024. (II. 15.) önkormányzati rendelete
a szociális ellátásokról szóló
21/2021. (VIII. 27.) önkormányzati rendelet módosításáról

(A rendelet szövege jelen jegyzőkönyv melléklete.)


A 6. napirendi pont tárgyalása:

Az óvodai beiratkozás időpontjának és az óvodai körzetek meghatározása a 2024/2025. nevelési évre szóló előterjesztés csatolva a jegyzőkönyvhöz.

Dr. Dömötör Ramóna szóbeli kiegészítésében elmondja, hogy a vonatkozó jogszabályok értelmében az óvodai beiratkozásra a tárgyév április 20-a és május 20-a között kerülhet sor.
A fenntartónak az óvodai beiratkozás idejéről, az óvodai jogviszony létesítésével összefüggő eljárásról a beiratkozás első határnapját megelőzően legalább 30 nappal közleményt vagy hirdetményt kell közzé tenni.
Fentieket figyelembe véve javasolják, hogy a 2024/2025-ös nevelési évre az óvodai beíratás időpontja Kőszeg, Velem, Horvátzsidány, Peresznye óvodáiban – a 3. életévüket 2024. augusztus 31-ig betöltő gyermekek részére – 2024. április 22-én és 23-án 8.00-16.00 óra közti időpontban kerüljön meghatározásra.

[A szóbeli kiegészítés közben Kiss Zoltán Miksa képviselő visszatért az ülésterembe és ezzel a képviselő-testület létszáma ismét 10 fő lett.]

Hozzászólások:

Fekete-Pataki Edit tájékoztatja a jelenlévőket arról, hogy a bizottsági ülésen felmerült: igény lenne a kőszegfalvi óvoda bővítésére.
Erről természetesen főigazgató asszony is tud, polgármester úr is megerősítette, hogy már foglalkoznak ezzel. A bizottság az előterjesztést egyhangúlag elfogadásra ajánlotta.

Velkyné Ball Andreát az óvodai beíratások kapcsán több szülő is megkereste, mert azt szeretnék, hogy a kőszegfalvi gyerekek a kőszegfalvi óvodába járhassanak. Tavaly sokkal többen jelentkeztek volna ide, már akkor is kevés volt a férőhely, sokan el lettek utasítva, pedig beöltötték már a 3. évüket a nevelési év közepén.

Kövesdi Gáborné jelzi, hogy tudnak a kérésről, már dolgoznak a megoldáson.

Ezután a képviselő-testület 10 igen szavazattal az alábbi határozatot hozza:


17/2024. (II. 15.)
képviselő-testületi határozat

Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Kőszeg Meseváros Óvoda és Bölcsőde óvodai beíratásának időpontját, az óvodai felvételi körzeteket, az óvodák nyitvatartását a 2024/2025. nevelési évre a mellékletben foglaltak szerint határozza meg és teszi közzé.

Felelős: Básthy Béla polgármester.
Határidő: azonnal.


[Csiki István képviselő elhagyta az üléstermet és ezzel a képviselők létszáma 9 főre csökkent.]


A 7. napirendi pont tárgyalása:

A Kőszeg Meseváros Óvoda és Bölcsőde alapító okiratának módosításáról szóló előterjesztés csatolva a jegyzőkönyvhöz.

Dr. Dömötör Ramóna szóbeli kiegészítésében elmondja, hogy a pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény rendelkezései szerint 2024. január 1. napjával a korábbi közalkalmazotti jogviszony köznevelési foglalkoztatotti jogviszonnyá, illetve az ott meghatározott esetekben munkaviszonnyá alakult. Ezeket a változásokat szükséges az intézmény alapító okiratában is átvezetni.
A bölcsődei dolgozók tekintetében marad a közalkalmazo