| Önkormányzati belépés | |
 | |
| |
|
2020. Július 2., Csütörtök, 09:00 óra, Városháza tanácskozó terme: nyilvános ülés
6. napirendi pont:
Kőszeg Város településkép védelméről szóló 27/2017. (XII. 22.) önkormányzati rendelet módosítása.
Tisztelt Képviselő-testület!
Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete Kőszeg Város településkép védelméről szóló 27/2017. (XII. 22.) önkormányzati rendeletét felülvizsgáltuk és előkészítettük módosítását.
Indokolás
Az építésjogi szabályozási környezet módosítása során 2016-ban megjelent a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény (továbbiakban: Törvény), valamint a Törvény végrehajtási rendeleteként a módosított, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.18.) Korm. rendelet (továbbiakban: Kormányrendelet).
Ezen jogszabályok a településkép védelmével kapcsolatos helyi szabályozást új alapokra helyezték. E Törvény célja az építési beruházások támogatása, egyúttal a hazai városok sajátos településképének védelme és alakítása társadalmi bevonás és konszenzus által olyan módon, hogy
a) egy önkormányzati rendeletben kerüljenek egyértelműen megállapításra a településkép védelmének elemei,
b) a településképi követelmények alkalma-zásának felelősségi viszonyai egyértelműen legyenek meghatározva,
c) az önkormányzat biztosítson széleskörű tájékoztatást a településképi követel-ményekről, ezzel elősegítve a településkép védelmének és alakításának eredményes érvényesülését az építmények tervezése és kivezetése során.
A fenti jogszabályoknak megfelelően Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 2017. december 21-én elfogadta Kőszeg Város településkép védelméről szóló 27/2017. (XII. 22.) önkormányzati rendeletet.
A Rendelet elfogadása óta eltelt időszakban a lakosságnak folyamatosan lehetősége volt az önkormányzat honlapján a Rendelettel kapcsolatosan észrevételeket tenni. A beérkezett vélemények és a Rendelet alkalmazása során szerzett tapasztalatok alapján szükségesnek tartjuk annak kisebb módosítását, egyes előírások pontosítását, valamint az időközben megváltozott országos jogszabályokhoz történő igazítását.
A Rendelet felülvizsgálata kiterjed a Helyi védett épületekkel kapcsolatos előírások pontosítására, valamint a tapasztalatok alapján az építészeti értékek megvédése érdekében az épületeken elhelyezhető gépészeti berendezések feltételeinek szabályozására.
Ezen felül kitér a rendelet módosítása a hírközlési rendszerekre vonatkozó előírások felülvizsgálatára is, ezzel elősegítve a lakosság számára a régóta igényként jelentkező szélessávú internethálózat közeljövőben történő kialakítását.
Módosítani kívánjuk a településkép-érvényesítési eszközökre vonatkozó előírásokat. A kötelező szakmai konzultáció eseteit az egyszerű bejelentéssel épülő új lakóépületek esetében Kőszeg Város településképileg meghatározó területeire, és a Helyi területi védelem alatt álló területekre készülő tervek esetében tesszük kötelezővé.
A módosításban a bejelentési eljárással érintett építmények körét is pontosítani szeretnénk, figyelembe véve az elmúlt 2,5 év tapasztalatait.
A Korm. rendelet szabályozza a településképi rendelet módosítása egyeztetésének és elfogadásának rendjét, meghatározva a társadalmasítás- és partnerségi eljárás menetét. A Korm. rendelet 29/A. §-a (6) bekezdés d) pontja, a veszélyhelyzet ideje alatt egyes településfejlesztési, településrendezési, településképi, építésügyi és örökségvédelmi, valamint közigazgatási hatósági eljárási szabályok eltérő alkalmazásáról szóló 143/2020. (IV. 22.) Korm. rendelet, valamint Kőszeg Város Önkormányzata Képviselő-testületének a településfejlesztéssel, településrendezéssel és településkép érvényesítéssel összefüggő partnerségi egyeztetés helyi szabályairól szóló 21/2017. (XII. 1.) számú önkormányzati rendelete alapján az alábbi partnerségi egyeztetések kerültek lefolytatásra.
A településképi rendelet módosításának véleményezési anyagát 2020. május 27-én feladott Hirdetménynek megfelelően hirdetőfelületen, önkormányzati honlapon az érintetteknek bemutattuk, javaslattételi lehetőséget biztosítva számukra ezzel kapcsolatban. A javaslattételi határidő 2020. június 12-én járt le.
Az írásban kapott észrevételeket a főépítész iktatta, és az ügy tárgyát képező ügyiratához csatolta.
A partnerségi egyeztetés szabályairól szóló hivatkozott rendeletnek megfelelően a beérkezett vélemények, javaslatok elfogadásáról vagy el nem fogadásáról, az el nem fogadás indokolásáról a képviselő-testület dönt.
A településképi rendelet módosításának véleményezésre előkészített anyagát a Kormányrendelet 43/A. § (6) bekezdésnek megfelelően 2020. május 27-én feltöltöttük a Lechner Tudásközpont TAK egyeztető felületére véleményezésre, az állami főépítész hatáskörében eljáró megyei kormányhivatalnak, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnak, a világörökségi, műemléki és régészeti egyeztetési szakterület tekintetében a megyei kormányhivatal örökségvédelmi hatáskörében eljáró járási hivatalának és az illetékes nemzeti park igazgatóságnak. Az eljárásba bevont szerveknek 21 nap áll rendelkezésre a véleményük megadásához.
A Partnerségi Rendelet szerint biztosított 2020. június 12-i határidőig írásban 1 észrevétel érkezett, amelyet az előterjesztéshez mellékeltünk.
Az egyeztető felületre Csermelyi Andrea Állami Főépítész 2020. június 9-én va-afi-79-3-2020_af_ szám alatt feltöltötte a Vas Megyei Kormányhivatal álláspontját.
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2020. június 3-án 13273-220-hiteles szám alatt töltötte fel hivatalos állásfoglalását.
A Megyei kormányhivatal örökségvédelmi hatáskörében eljáró járási hivatala 2020. május 29-én va_eof_00111-2_2020
_koszeg_telepuleskepi_rendelet_modositas
szám alatt töltötte fel az állásfoglalását.
Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság a jogszabály által előírt 21 napos időn belül nem adott hivatalos állásfoglalást.
Az előterjesztést a Városfejlesztési, Idegenforgalmi, Környezetvédelmi és Vagyonügyi Bizottság, valamint a Pénzügyi, Jogi és Rendészeti Bizottság megtárgyalta és egyhangúlag a Képviselő-testületnek elfogadásra javasolja.
Tisztelt Képviselő-testület! Kérem, hogy az előterjesztést megtárgyalni, az előterjesztéshez csatolt, az eljárási rendnek megfelelően készült válaszok alapján a beérkezett vélemények, javaslatok elfogadásáról, vagy el nem fogadásáról döntsön, valamint a Településképi Rendeletet módosítását elfogadni szíveskedjen.
Kőszeg, 2020. június 26.
A polgármester nevében:
Bertók Sándor s.k.
Kőszeg Város Főépítésze
(Valamennyi mellékletet lsd. a letölthető formátumban.)
HATÁROZATI JAVASLAT
Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Kőszeg Város településkép védelméről szóló 27/2017. (XII. 22.) önkormányzati rendelete módosításának tervezetéhez beérkezett vélemények figyelembevételével a Kőszeg Településképi Rendelet módosítása során lefolytatott partnerségi egyeztetés alapján az alábbi döntést hozza:
1. VAS MEGYEI KORMÁNYHIVATAL
ÁLLAMI FŐÉPÍTÉSZ
9700 Szombathely, Kőszegi utca 3 2020. június 19.
Vélemény (mellékletben csatolva) intézkedés
Szakmai vélemény
1. A Tervezet bevezető részét, és egyúttal a Rendelet bevezető részét is ki kell egészíteni az alábbiak szerint:
„Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésben kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 2. § (2) bekezdésében, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva - a jogszabályban meghatározott véleményezési eljárás lefolytatását követően - a következőket rendeli el:" A véleményt elfogadtuk, a rendeletet javítottuk.
2. A Tervezet 1. § szerinti új kilences pontból a merev hivatkozás törlendő, elegendő a Tvtv.-re hivatkozni. A véleményt elfogadtuk, a rendeletet javítottuk.
3. A Tervezet 2. §-ban megfogalmazottakkal kapcsolatban véleményem az, hogy maga a helyi védelem elrendelése helyi közérdek, a helyi jelentőséggel bíró épületek, emlékek védelme is helyi jelentőségű közügy, így nehezen lenne elfogadható szakmailag, ha ezt bármilyen egyéb közérdek felülírná, felülírhatná. Véleményünk szerint Kőszeg Város településkép védelméről szóló Rendelet 60.§ (4) bekezdése rendelkezik a helyi védelem alá helyezésről vagy annak megszüntetéséről szóló döntési mechanizmusról, amely minden esetben a képviselő–testületet nevezi meg döntéshozóként. Ennek megfelelően szerintünk, ha egy képviselő-testület dönthet egyes építmények védelem alá helyezéséről, akkor ugyanaz a testület dönthet annak indokolt esetben történő megszüntetéséről is.
Ennek megfelelően a tervezet 2.§ szerinti módosítását a Rendeletnek fenntartjuk. (A vélemények miatt átdolgozott rendelettervezet 3. §-a.)
4. A Tervezet 6. § által újraszabályozott Rendelet 14. § (4) bekezdés c) pontnál a megfogalmazás során a Tr. 22. § (5) bekezdésének megfelelően (tiltó, vagy megengedő, de kötelező jellegű nem lehet! A véleményt elfogadtuk, a rendeletet javítottuk.
5. A Tervezet 23. § által beiktatandó Rendelet 18. § (1b) bekezdés - álláspontom szerint normatartalommal nem rendelkezik, a szabályozás célját fogalmazza meg csupán - átfogalmazása vagy törlése szükséges! A véleményt elfogadtuk, a rendeletet javítottuk, a bekezdést töröltük.
6. A tervezet 24. § által bevezetett Rendelet 25. § (6) bekezdés a) pontjában a „sávján ne nyúljanak túl” kifejezés helyett talán szerencsésebb lenne az egyértelműség érdekében a „sávjába ne nyúljanak bele” kifejezést használni. A véleményt elfogadtuk, a rendeletet javítottuk.
Rendeletalkotással kapcsolatos vélemény
1. A Rendelet 6.§ (5) bekezdésének „reális költségen műszaki eszközökkel nem állítható helyre” megfogalmazás helyett a Jat 2.§-a alapján javasoljuk a „csak aránytalanul nagy ráfordítással helyreállítható" megszövegezést. A véleményt elfogadtuk, a rendeletet javítottuk.
2. A Rendelet 10.§ (1) bekezdésében a „színezésre” kifejezés „színezésére"-re javítását javasoljuk. A véleményt elfogadtuk, a rendeletet javítottuk.
3. A Rendelet 13.§ (3) bekezdése két mondatra tagolását javasoljuk: A véleményt elfogadtuk, a rendeletet javítottuk.
4. A rendelet 14.§ (4) bekezdésének megszövegezésénél „Az óvárosi karakter egyedi építészeti követelményei’ bevezetés után - a kettőspont törlésével -, a pontok és alpontok után a „történhet’ kifejezés sortöréssel alkalmazását a következő megszövegezéssel javasoljuk:
„(4) Az óvárosi karakter egyedi építészeti követelményei
a) Az anyaghasználatnál a helyreállítások során elsősorban a művészettörténeti kutatáson alapuló hagyományos anyagokat (különösen kő, tégla, vakolatok, fa, égetett agyagcserép) lehet használni.
b) A tömegformálás
ba) a megengedett legnagyobb szélességgel (kialakult,),
bb) a tetőzet kialakítása magas tetővel, égetett agyagcseréppel, terméspalával, fazsindellyel fedve
történhet.
c) A homlokzatalakítás
ca) csak épületdiagnosztika és falkutatás eredményei alapján,
eb) közterület felől korhű felújítással és átalakítással, csak az eredeti építési kornak megfelelő stílusban és anyaghasználattal,
cc) az épület közterület felőli jellemző nyílásrendjét megtartva, megsemmisülése esetén
visszaépítéssel
történhet. ” A véleményt elfogadtuk, a rendeletet javítottuk.
5. A Rendelet 15.§ (10a) bekezdéssel történő kiegészítését tagolva, két mondatban javasoljuk megszövegezni:
„(10a) Az építmények közterületről látszó homlokzatán parabola antenna nem helyezhető el. Az építmények közterületről látszó homlokzatán és tetején klímaberendezés, mesterséges szellőztetés és égéstermék-kivezetés berendezései, - a tetőkémény kivételével - egységei és szerelvényei takarás nélkül nem helyezhetők el. ” A véleményt elfogadtuk, a rendeletet javítottuk.
6. A Rendelet 15.§ (11) bekezdését a fentiekben a 14.§-nál írtaknak megfelelően, a következők szerint javasoljuk megszövegezni („(11) A történeti belvárosi karakter egyedi építészeti követelményei
a) Az anyaghasználatnál foghíjbeépítés és felújítás esetén kerülni kell a modern anyagok markáns megjelenítését, elsősorban hagyományos építőanyagokat (különösen kő, tégla, vakolatok, fa, égetett agyagcserép) lehet használni.
b) A tömegformálás
ba) a megengedett legnagyobb szélességgel (kialakult),
bb) magas tetős kialakítással történhet.
c) A homlokzatalakításkor a nyílászáró szerkezetek, homlokzatfestés, tetőfedő anyagok igazodjanak a hagyományos építési stílushoz, technológiához."
A véleményt elfogadtuk, a rendeletet javítottuk.
7. A Rendelet 16.§ (1) és (2) bekezdéseiben a kettőspontok törlésével a pontokban történő felsorolásnál önálló mondatok alkalmazását javasoljuk, tekintettel a Tervezet 21.§-ával bevezetett kiegészítő (3) bekezdésre is:
„(1) Hegyvidéki karakter területi építészeti követelményei
a) Új építésű kerítés nem lehet tömör kialakítású, csak élő sövénnyel tehető zárttá. A tömör lábazat magassága maximum 50 cm lehet.
b) Lejtős terepen a földkivágás egyensúlyát be kell tartani.
(2) Hegyvidéki karakter egyedi építészeti követelményei
a) Új építés és épületfelújtás esetén falfelületek felületképzésére erős, sötét, élénk, vakító, kontrasztos színű anyag nem alkalmazható.
b) Új építés és épület-felújítás esetén tetőszerkezet héjalására hullámpala, fém hullám- és trapézlemez, továbbá műanyag hullámlemez nem alkalmazható.
c) Az épület terepcsatlakozása illeszkedjen a terepadottságokhoz.
(3) Konténerház, lakókocsi és sátor nem helyezhető el, kivéve a felvonulási építmény, a 14 napnál nem hosszabb ideig működő ideiglenes építmény, valamint a rendezvények keretében kihelyezett építmény. ” A véleményt elfogadtuk, a rendeletet javítottuk.
8. A Rendelet 17.§ (3) bekezdés megszövegezését a bevezető után a kettőspont törlésével, a kiegészített b) pont szövegezését két mondatra tagolással javasoljuk:
„(3) A helyi védelemben részesülő területek követelményei
a) Vezeték nélküli szolgáltatás antennatartó szerkezetei újonnan nem helyezhetők el.
b) Új hálózati rendszer kialakítása elsősorban a föld alatt vezetett közművezetékekkel történhet. Meglévő felszíni hálózat oszlopaira szerelt hálózat korszerűsítése, cseréje csak kötelező szakmai konzultáció során kiadott hozzájárulás esetén lehetséges A véleményt elfogadtuk, a rendeletet javítottuk.
9. A Rendelet módosítással érintett 18.§ (1) bekezdés b) pontjában a zárójelben írt „például” kifejezés helyett javasoljuk a „különösen" szóhasználatot. A véleményt elfogadtuk, a rendeletet javítottuk, különösen szó helyett elsősorban szót használva.
10. A Rendelet módosítással érintett 20.§ (4) bekezdése bevezetőjében javasoljuk a kettőspont törlését. A véleményt elfogadtuk, a rendeletet javítottuk.
11. A Rendelet 25.§ (1) bekezdés bevezető szövegére a kettőspont törlésével a pontokban felsorolásokat megelőzően a következő megszövegezést javasoljuk:
„(1) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények és műtárgyak elhelyezésekor azokon a területeken, amelyek nem állnak helyi területi védelem alatt” A véleményt elfogadtuk, a rendeletet javítottuk.
12. A Rendelet 25.§ (1) bekezdés d) pontjának megszövegezését - a fentiekben a 17.§ (3) bekezdés b) pontjában írtaknak megfelelően - az alábbiak szerint javasoljuk:
,,d) új hálózati rendszer kialakítása elsősorban a föld alatt vezetett közművezetékekkel történhet, föld feletti új hálózat kiépítése pedig csak indokolt esetben, kötelező szakmai konzultáció során kiadott hozzájárulás esetén lehetséges. A véleményt elfogadtuk, a rendeletet szövegét a javaslatnak megfelelően javítottuk.
13. A Rendelet 25.§ (5) bekezdésében a gondolatjelben a felsorolás elé megfontolásra javasoljuk a „különösen" kifejezés használatát. A véleményt nem fogadjuk el, mivel nem érthető, hogy a különösen szó mennyiben változtatja meg a felsorolás pontosságát, amennyiben további lehetséges gépészeti berendezésekre utal, akkor inkább az elsősorban szót használjuk.
14. A Rendelet módosítással érintett 26.§ (2) bekezdésének bevezető része után javasoljuk a kettőspont törlését. A véleményt elfogadtuk, a rendeletet javítottuk.
15. A Rendelet módosítással érintett 30.§ (2) bekezdésének megszövegezését a bevezető után, a felsorolások előtt az „alábbi esetekben” szövegrész és a kettőspont elhagyásával javasoljuk az alábbi megszövegezést:
„(2) A polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le" A véleményt elfogadtuk, a rendeletet javítottuk.
16. A Rendelet mellékleteinek szövegcserés módosításához a Jszr 133.§ alapján javasoljuk az alábbi megszövegezést:
„(1) A Rendelet 5. melléklete helyébe e rendelet 1. melléklete lép.
(2) A Rendelet 6. melléklete helyébe e rendelet 2. melléklete lép.” A véleményt elfogadtuk, a rendeletet javítottuk, azzal, hogy a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII. 14.) IRM rendedet 133. §-a alapján az általunk írt megszövegezés is helytálló.
2. Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság
9941 Őriszentpéter, Városszer 57. Az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság a jogszabályban meghatározott 21 napon belül nem adott véleményt.
3. Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság Soproni Hatósági Iroda
9400 Sopron Kossuth Lajos utca 26. 2020. június 03.
A rendelet-tervezet a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság hatáskörébe tartozó érdeket nem érint Intézkedést nem igényel.
4. Vas Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztály
9700 Szombathely, Széli Kálmán u. 31-33. 2020. május 28.
A településképi rendelet módosítása régészeti érdekeket nem sértenek.
A településképi rendelet módosítása műemléki érdekeket nem sértenek Intézkedést nem igényel.
5. Lakossági észrevételek
Partnerségi Egyeztetés 2020.
A rendelettel kapcsolatban 1 észrevétel érkezett, melyet az előterjesztéshez csatoltunk. A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 26/E. § alapján településképi kötelezési eljárást folytathat le az alábbi esetben:
A polgármester a helyi önkormányzati rendeletben meghatározott településképi követelmények teljesítése érdekében az Ákr. szabályai alapján hivatalból vagy kérelemre - kötelezési eljárást folytat le, és szükség esetén kötelezést bocsát ki a Tvtv. 11. §-a szerint.
Az építés alatt álló épületek vonatkozásában településképi követelményeket már nem lehet meghatározni - a felvetett probléma azonban sajnos a településképet jelentősen érinti – így meg kell vizsgálni annak lehetőségét, hogy a félbehagyott építkezésekre vonatkozóan milyen lehetősége van az önkormányzatnak intézkedni vagy más hatóság közreműködését kérni.
Meggondolandó lehet ezeknek a településképet csúfító, félbehagyott építkezéseknek a tulajdonosait büntetni, de az erre kivetendő adó lehetősége és mértéke nem tartozik jelen előterjesztés körébe.
Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az 1-5. pont alatti véleményeket tudomásul veszi azzal, hogy az elfogadott módosítások a rendelet Képviselő-testület elé elfogadásra terjesztett változatában átvezetésre kerültek.
Felelős: Básthy Béla polgármester
Határidő: azonnal
Kőszeg Város Önkormányzata Képviselő-testületének
.../2020. (VII. ….) önkormányzati rendelete
Kőszeg Város településkép védelméről szóló 27/2017. (XII. 22.) önkormányzati rendelet módosításáról
Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésben kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 2. § (2) bekezdésében, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva - a jogszabályban meghatározott véleményezési eljárás lefolytatását követően - a következőket rendeli el:
1. §
Kőszeg Város Önkormányzata Képviselő-testületének Kőszeg Város településkép védelméről szóló 27/2017. (XII. 22.) önkormányzati rendelete (a továbbiakban: Rendelet) bevezető része helyébe a következő rendelkezés lép:
„Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésben kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 2. § (2) bekezdésében, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva - a jogszabályban meghatározott véleményezési eljárás lefolytatását követően - a következőket rendeli el:”
2. §
A Rendelet 4. § 9. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„9. Közterület: a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvényben meghatározott terület.”
3. §
A Rendelet 6. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A helyi védelem megszüntetésére csak akkor kerülhet sor, ha a védett érték
a) megsemmisül, vagy károsodása olyan mértékű, hogy a károsodás csak aránytalanul nagy ráfordítással helyreállítható,
b) életveszélyes állapot megszüntetése miatt történik,
c) a védett érték megszüntetéséhez jelentős közérdek fűződik, vagy
d) országos védelem alá kerül, ez esetben az országos védelem hatályba lépésének napján a helyi védelem külön intézkedés nélkül hatályát veszti.”
4. §
A Rendelet 9. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A helyi területi védelem a település hagyományos telekszerkezetére, beépítési módjára, a környék arculatát meghatározó építmények együttesére, a területen található zöldfelületi elemekre és a településkép jellegzetes elemeire terjed ki.”
5. §
A Rendelet 10. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A helyi egyedi védelem a település egyes építményeire, ezek részleteire, az anyag használatára, szerkezetére, színezésére terjed ki, amely építmények építészeti szempontból különösen értékesek, utcaképet meghatározó tömegképzéssel, homlokzati kialakítással és építészeti részletekkel rendelkeznek.”
6. §
A Rendelet 13. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Beépítésre szánt területen – az iparterület és a kereskedelmi, szolgáltató területek kivételével – új építés és épület-felújítás esetén tetőszerkezet héjalására és homlokzati falfelület burkolására hullámpala, fém hullám- és trapézlemez, továbbá műanyag hullámlemez nem alkalmazható. Az épületek utólagos hőszigetelését vagy festését egy homlokzati felületen tilos több ütemben végezni.”
7. §
A Rendelet 14. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az óvárosi karakter egyedi építészeti követelményei
a) Az anyaghasználatnál a helyreállítások során elsősorban a művészettörténeti kutatáson alapuló hagyományos anyagokat (különösen kő, tégla, vakolatok, fa, égetett agyagcserép) lehet használni.
b) A tömegformálás
ba) a megengedett legnagyobb szélességgel (kialakult),
bb) a tetőzet kialakítása magas tetővel, égetett agyagcseréppel, terméspalával, fazsindellyel fedve,
bc) bővítés során a korábbi épület építészeti arculatának egységesége megtartásával
történhet.
c) A homlokzatalakítás
ca) csak épületdiagnosztika és falkutatás eredményei alapján,
cb) közterület felől korhű felújítással és átalakítással, csak az eredeti építési kornak megfelelő stílusban és anyaghasználattal,
cc) az épület közterület felőli jellemző nyílásrendjét megtartva, megsemmisülése esetén visszaépítéssel
történhet. ”
8. §
(1) A Rendelet 15. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Meglévő épület felújítása a védettségnek megfelelően őrizze meg az épület védendő adottságait. Közterület felőli homlokzatának és tetőszerkezetének felújítása és átalakítása csak az eredeti építési korának megfelelő stílusban és anyaghasználattal történhet. Meg kell tartani vagy vissza kell építeni az épület közterület felőli jellemző nyílásrendjét. Bővítés csak úgy alakítható ki, ha az utcaképet nem torzítja, kisebb vagy egyenlő méretű a meglévő épülettel és a korábbi épület építészeti arculatának egységességét megtartja.”
(2) A Rendelet 15. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(11) A történeti belvárosi karakter egyedi építészeti követelményei
a) Az anyaghasználatnál foghíjbeépítés és felújítás esetén kerülni kell a modern anyagok markáns megjelenítését, elsősorban hagyományos építőanyagokat (elsősorban kő, tégla, vakolatok, fa, égetett agyagcserép) lehet használni.
b) A tömegformálás
ba) a megengedett legnagyobb szélességgel (kialakult),
bb) magas tetős kialakítással
történhet.
c) A homlokzatalakításkor a nyílászáró szerkezetek, homlokzatfestés, tetőfedő anyagok igazodjanak a hagyományos építési stílushoz, technológiához.”
9. §
A Rendelet 16. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Hegyvidéki karakter területi építészeti követelményei
a) Új építésű kerítés nem lehet tömör kialakítású, csak élő sövénnyel tehető zárttá. A tömör lábazat magassága maximum 50 cm lehet.
b) Lejtős terepen a földkivágás egyensúlyát be kell tartani.
(2) Hegyvidéki karakter egyedi építészeti követelményei
a) Új építés és épületfelújtás esetén falfelületek felületképzésére erős, sötét, élénk, vakító, kontrasztos színű anyag nem alkalmazható.
b) Új építés és épület-felújítás esetén tetőszerkezet héjalására hullámpala, fém hullám- és trapézlemez, továbbá műanyag hullámlemez nem alkalmazható.
c) Az épület terepcsatlakozása illeszkedjen a terepadottságokhoz.
(3) Konténerház, lakókocsi és sátor nem helyezhető el, kivéve a felvonulási építmény, a 14 napnál nem hosszabb ideig működő ideiglenes építmény, valamint a rendezvények keretében kihelyezett építmény.”
10. §
A Rendelet 17. § (3) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A helyi védelemben részesülő területek követelményei
a) Vezeték nélküli szolgáltatás antennatartó szerkezetei újonnan nem helyezhetők el.
b) Új hálózati rendszer kialakítása elsősorban a föld alatt vezetett közművezetékekkel történhet. Meglévő felszíni hálózat oszlopaira szerelt hálózat korszerűsítése, cseréje csak kötelező szakmai konzultáció során kiadott hozzájárulás esetén lehetséges.”
11. §
(1) A Rendelet 18. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„b) a homlokzat meghatározó elemeit – elsősorban bádogos, lakatos szerkezetek, vakolat díszek, tetőforma, tetőfedés anyaga -, eredeti formáját”
(2) A Rendelet 18. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az építmény utcai homlokzatának, tetőfedésének felújítását, színezését több tulajdonos esetén is egységesen, egy időben kell elvégezni.”
12. §
A Rendelet 20. § (4) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„a) csak a főépítész által jóváhagyott típusterv szerinti közművelődési hirdetőoszlopon - meglévő hirdetőoszlopok kivételével -, citylighton, útbaigazító táblarendszeren vagy utasvárón lehet reklámot elhelyezni,”
13. §
A Rendelet 24. § (3) bekezdése helyébe a követekező rendelkezés lép:
„(3) Cégér konzolos kialakítással, maximum 70 cm vízsszintes irányú vetülettel és maximum 70 cm magas függőleges felülettel helyezhető el.”
14. §
(1) A Rendelet 25. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények és műtárgyak elhelyezésekor azokon a területeken, amelyek nem állnak helyi területi védelem alatt
a) új antenna kizárólag a már meglévő antenna tartószerkezetére szerelhető fel,
b) új bekötővezeték csak földkábellel csatlakozhat a gerinchálózathoz, meglévő tartószerkezeten lévő bekötővezetékek korszerűsítése, cseréje csak kötelező szakmai konzultáció során kiadott hozzájárulás esetén lehetséges,
c) a légvezetékek oszlopai megtarthatók, felújítás esetén földkábeles hálózatra kell kiváltani,
d) új hálózati rendszer kialakítása elsősorban a föld alatt vezetett közművezetékekkel történhet, föld feletti új hálózat kiépítése pedig csak indokolt esetben, kötelező szakmai konzultáció során kiadott hozzájárulás esetén lehetséges.”
(2) A Rendelet 25. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Óvárosi és történeti karakteren belül az épület közterület felőli homlokzatát megváltoztató zavaró létesítményt - elsősorban gépészeti berendezéseket, szellőző- és klímaberendezést, táblás napelemet, szerelt égéstermék elvezetőt, közmű-csatlakozási berendezést, antennát - utcafronti homlokzatra nem lehet elhelyezni.”
15. §
A Rendelet 26. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„c) az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény szerinti egyszerű bejelentéshez kötött új lakóépület építéséhez kapcsolódik, a helyi területi védelem alatt álló és a településképi szempontból meghatározó területeken.”
16. §
A Rendelet 30. § (2) bekezdés a)-d) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„ a) a négy rendeltetési egységet elérő épület esetében a homlokzat utólagos hőszigetelése, a homlokzatfelület színezése, a homlokzat utólagos megváltoztatása és a tetőhéjazat cseréje, valamint közterületről látható homlokzaton napenergia-kollektor, szellőző- és klímaberendezés elhelyezése,
b) helyi védettségű területi érték területén valamennyi épület esetében a homlokzati nyílászárók cseréje, a homlokzatfelület színezése, a homlokzat felületképzésének megváltoztatása, a homlokzat utólagos megváltoztatása és a tetőhéjazat cseréje,
c) helyi egyedi védelem alatt lévő épület homlokzati felújítása, színezése, a homlokzat utólagos megváltoztatása, valamint nyílászáróinak és a tetőhéjazat cseréje, valamint közterületről látható homlokzaton napenergia-kollektor, szellőző- és klímaberendezés elhelyezése,
d) helyi védettségű területi érték területén lévő épület közterületről látható homlokzatán előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása, napenergia-kollektor, szellőző- és klímaberendezés elhelyezése,”
17. §
A Rendelet VIII. Fejezete helyébe a következő fejezet lép:
„VIII. fejezet
A településképi kötelezés és a településkép-védelmi bírság
32. §
(1) Amennyiben a polgármester az e rendeletben meghatározott településképi követelmények megsértése miatt településképi kötelezési eljárást folytat le, szükség esetén az érintett ingatlan tulajdonosát az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezi, egyidejűleg az ingatlantulajdonost településkép-védelmi bírság megfizetésére is kötelezi.
(2) A településkép-védelmi bírság felső határa
a) bejelentési kötelezettség elmulasztása ellenére történő megvalósítás esetén természetes személy esetén 200.000,- forint, jogi személy vagy egyéb szervezet esetén 300.000,- forint,
b) bejelentési eljárás során, amennyiben a polgármester tiltó határozata ellenére a bejelentett tevékenységet megkezdték vagy megvalósították természetes személy esetén 500.000,- forint, jogi személy vagy egyéb szervezet esetén 1.000.000,- forint,
c) nem a településképi bejelentés során kiadott határozatban megfelelően valósították meg természetes személy esetén 300.000,- forint, jogi személy vagy egyéb szervezet esetén 500.000,- forint.”
18. §
(1) A Rendelet 5. melléklete helyébe e rendelet 1. melléklete lép.
(2) A Rendelet 6. melléklete helyébe e rendelet 2. melléklete lép.
19. §
A Rendelet 6. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Helyi egyedi védelem alatt álló építményt, építményrészt elbontani nem lehet.”
20. §
A Rendelet 14. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az építmények közterületről látszó homlokzatán parabola antenna nem helyezhető el, építmények közterületről látszó homlokzatán és tetején klímaberendezés, mesterséges szellőztetés és égéstermék-kivezetés berendezései a tetőkémény kivételével, egységei és szerelvényei takarás nélkül nem helyezhetők el.
(6) Könnyűszerkezetes, mobil- és gerendaház fő rendeltetési egységként nem építhető.”
21. §
A Rendelet 15. §-a a következő (10a) bekezdéssel egészül ki:
„(10a) Az építmények közterületről látszó homlokzatán parabola antenna nem helyezhető el. Az építmények közterületről látszó homlokzatán és tetején klímaberendezés, mesterséges szellőztetés és égéstermék-kivezetés berendezései, - a tetőkémény kivételével - egységei és szerelvényei takarás nélkül nem helyezhetők el.”
22. §
(1) A Rendelet 17. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) Az új épületek tömegarányait, fő méreteit a környezetében lévő épületekhez harmonikusan illeszkedve, azok homlokzatszélességét, gerinc- és párkánymagasságát, tetőformáját, anyaghasználatát figyelembe véve kell meghatározni.”
(2) A Rendelet 17. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A közterületről látható homlokzat átszínezését és felújítását a teljes homlokzaton, a tetőhéjazat cseréjét pedig a közterületről látható teljes tetőfelületen egy ütemben kell végezni.”
23. §
(1) A Rendelet 18. §-a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az épületeket úgy lehet bővíteni, átalakítani, felújítani, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe előnytelenül ne változzon és a tervezett bővítés a régi épület formálásával, szerkezetével, anyaghasználatával összhangban legyen.”
(2) A Rendelet 18. §-a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Helyi egyedi védelem alatt álló épület közterületről látszó homlokzatán parabola antenna nem helyezhető el, építmény közterületről látszó homlokzatán, tetején klímaberendezés, a mesterséges szellőztetés és az égéstermék-kivezetés berendezései a tetőkémény kivételével, egységei és szerelvényei takarás nélkül nem helyezhetők el.”
24. §
A Rendelet 25. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Magastetős épület esetén a táblás napelemeket, napkollektorokat napelemes cserép kivételével a tető lejtésével párhuzamosan úgy kell elhelyezni, hogy
a) azok a tető széleinek, gerincének szélső 60 cm-es sávjába ne nyúljanak bele,
b) széleik igazodjanak egymáshoz és a tetősík ablakokhoz,
c) sorolva, lépcsőztetés nélkül téglalap alakú felületet képezzenek.
(7) Településképi szempontból meghatározó területeken, valamint helyileg védett területen táblás napelemeket önállóan elhelyezni nem lehet, azok csak meglévő vagy új építmények tetőszerkezetén helyezhetők el.”
25. §
A Rendelet 31. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A bejelentéshez az elbíráláshoz szükséges tervdokumentációt papíralapon, vagy digitális adathordozón kell mellékelni. A dokumentációnak a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben meghatározott munkarészeket, valamint – a bejelentés tárgyának megfelelően – a következőket kell tartalmaznia:
a) a tevékenység miatt történő változást bemutató tervet (meglévő- tervezett állapot),
b) közterületi elhelyezés esetén M=1:500 méretarányú - indokolt esetben a közműszolgáltatókkal dokumentáltan egyeztetett – helyszínrajzot,
c) reklám homlokzati felületen történő elhelyezése esetén az egész homlokzati felület bemutatását,
d) a homlokzatot vagy a közterületről látható felületek változtatását bemutató látványtervet, fotómontázst.”
26. §
A Rendelet 31. § (6) bekezdésében a „A (6) bekezdés” szövegrész helyébe az „Az (5) bekezdés” szöveg lép.
27. §
(1) Hatályát veszti a Rendelet 22. § (2) és (5) bekezdése, valamint 30. § (3) bekezdése.
28. §
(1) Hatályát veszti a Rendelet 20. § (4) bekezdésében és a 26. § (2) bekezdésében a „:” szövegrész.
(2) Hatályát veszti a Rendelet 30. § (2) bekezdésében az „az alábbi esetekben:” szövegrész.
29. §
Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba és az azt követő napon hatályát veszti.
Dr. Zalán Gábor Básthy Béla
jegyző polgármester
1. melléklet a .../2020. (……..) önkormányzati rendelethez
„5. melléklet a 27/2017. (XII. 22.) önkormányzati rendelethez
Kőszeg Város Önkormányzata
Kőszeg Város Polgármestere
9730 Kőszeg Jurisics tér 8.
KÉRELEM TELEPÜLÉSKÉPI VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁSHOZ
I. Kérelmező (építtető) neve, (szervezet neve, képviselője):
………………………………………………………………………………………………..
II. Kérelmező (építtető) címe/székhelye, telefonszáma, e-mail címe:
…………………………………………………………………………………………………
III. A tervezett építési tevékenység helye:
………………………………………………………………………………………………….
IV. Az érintett telek helyrajzi száma:
……………......................................................................................................................
V. A tervezett építési munka rövid leírása:
………………………………………………………………………………………………….
VI. Nyilatkozat arról, hogy a településképi véleményezési eljárás lefolytatására Kőszeg Város Önkormányzata Képviselő-testületének 27/2017. (XII. 22.) a településkép védelméről szóló önkormányzati rendeletének 28. §-a szerint melyek azok az építmények, amelyek építésre, bővítésére településképet érintő átalakítására irányuló építési, összevont vagy fennmaradási engedélyezési eljárásaihoz szükség van:
a) Közösségi, kereskedelmi szolgáltató, ipari rendeltetést magába foglaló épület.
b) Helyi védett épület
c) Kettőnél több rendeltetési egységet tartalmazó épület
d) Egy telken több főépület elhelyezése esetén
e) Közterületről látható homlokzat átalakítása esetén a településképi szempontból meghatározó területen.
VII. A véleményezésre benyújtott építészeti-műszaki tervdokumentációt az alábbi műszaki tartalommal kell benyújtani:
a) helyszínrajzi elrendezés ábrázolása, a szomszédos beépítés bemutatása, védettség le határolása,
b) a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti- műszaki tervet,
c) településképet befolyásoló tömegformálás, homlokzatkialakítás, utcakép, illeszkedés ábrázolása (lehet makett, fotómontázs, digitális megjelenítés is)
d) reklámhordozók ábrázolása,
e) rendeltetés meghatározása, valamint
f) a településképi követelményeknek való megfelelésről szóló rövid műszaki leírást.
Kőszeg, ……………………………….
………………………………………………
Kérelmező (építtető) aláírása”
2. melléklet a .../2020. (…….) önkormányzati rendelethez
„6. melléklet a 27/2017. (XII. 22.) önkormányzati rendelethez
Kőszeg Város Önkormányzata
Kőszeg Város Polgármestere
9730 Kőszeg Jurisics tér 8.
T E L E P Ü L É S K É P I B E J E L E N T É S
I. Bejelentő neve (szervezet neve, képviselője):
…………………………………………………………………………………………………
II. Bejelentő lakcíme (szervezet esetén székhely):
………………………………………………………………………………………………….
III. Bejelentő elérhetősége: levelezési címe, telefonos elérhetősége, elektronikus címe:
…………………………………………………………………………………………………
IV. Bejelentéssel érintett építési tevékenység vagy reklámelhelyezés
−helye:…………………………………………………………………………………………
− telek helyrajzi száma: …………………...
V. Településképi bejelentési eljárás megjelölése (aláhúzandó):
- bejelentéshez kötött építési tevékenység
- reklámelhelyezés
VI. Bejelentéssel érintett építési tevékenység vagy reklámelhelyezés rövid leírása:
………………………………………………………………………………………………….
VII. A bejelentéssel érintett építési tevékenység elvégzésének vagy reklámozás megvalósításának tervezett időtartama:
…………………………………………………………………………………………………
VIII. A bejelentési eljáráshoz benyújtott építészeti-műszaki tervdokumentációt az alábbi műszaki tartalommal kell benyújtani:
a) helyszínrajzi elrendezés ábrázolása, a szomszédos beépítés bemutatása, védettség lehatárolása, terepviszonyok megjelenítése szintvonalakkal,
b) településképet befolyásoló tömegformálás, homlokzatkialakítás, utcakép, illeszkedés ábrázolása (lehet makett, fotómontázs, digitális megjelenítés is),
c) reklámelhelyezés ábrázolása,
d) rövid műszaki leírás a különböző védettségek bemutatásával, a telepítésről és az építészeti kialakításról.
Kőszeg, …………………..
…………..……………………..
bejelentő aláírása „
ELŐZETES HATÁSVIZSGÁLATI LAP
Kőszeg Város településkép védelméről szóló 27/2017. (XII. 22.) önkormányzati rendelet
módosításáról szóló rendelettervezethez
(a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 17. §-a alapján)
A tervezett jogszabály várható következményei, különösen
I. társadalmi hatásai:
A településkép védelméről szóló önkormányzati rendelet módosításával megvalósul az önkormányzat azon célja, hogy széleskörű tájékoztatást tudjon nyújtani a településképi követelményekről, ezzel elősegítve a településkép védelmének és alakításának eredményes érvényesülését az építmények tervezése és kivitelezése során. A módosítás során eszközölt változások minden esetben Kőszeg Város lakosságának érdekeit szolgálják, oly módon, hogy a kiemelt építészeti értékek hosszú távon fennmaradhassanak és hasznosíthatóak legyenek.
II. gazdasági hatásai:
A társadalmasításnak nincs gazdasági hatása
III. költségvetési hatásai:
A tervezetnek költségvetési hatása nincs.
IV. környezeti következményei:
A településképi rendelet betartásával lehetőség nyílik az épített környezetünk fejlesztésére, rendezett utcakép kialakítására.
V. egészségi következményei:
A lakosságnak jobb közérzetet biztosít az a tény, hogy a beruházások minőségének növelésével Kőszeg Város élhetőbbé válik.
VI. adminisztratív terheket befolyásoló hatásai:
A településképi rendelet végrehajtása adminisztratív terheket ró az Önkormányzat dolgozóira.
VII. megalkotásának szükségessége:
Központi jogszabályok alapján az Önkormányzati Rendelet elkészítése kötelező, a rendelet esetleges felülvizsgálatára nincs külön időszaki előírás.
A Rendelet elfogadása óta eltelt időszakban lehetősége volt a lakosságnak az önkormányzat honlapján a Rendelettel kapcsolatosan észrevételeket tenni. A beérkezett vélemények és a Rendelet alkalmazása során szerzett tapasztalatok alapján szükségesnek tartjuk annak kisebb módosítását, egyes előírások pontosítását, valamint az időközben megváltozott országos jogszabályokhoz történő igazítását.
VIII. a jogalkotás elmaradásának várható következményei:
A településképi rendelet módosítása nem kötelező jellegű, így elmaradásának nincs jogi következménye.
IX. alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek:
Az eddigiekhez képest nem igényel többlet feltételt.
Kőszeg Város településkép védelméről szóló 27/2017. (XII. 22.) önkormányzati rendelet módosítása.
Tisztelt Képviselő-testület!
Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete Kőszeg Város településkép védelméről szóló 27/2017. (XII. 22.) önkormányzati rendeletét felülvizsgáltuk és előkészítettük módosítását.
Indokolás
Az építésjogi szabályozási környezet módosítása során 2016-ban megjelent a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény (továbbiakban: Törvény), valamint a Törvény végrehajtási rendeleteként a módosított, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.18.) Korm. rendelet (továbbiakban: Kormányrendelet).
Ezen jogszabályok a településkép védelmével kapcsolatos helyi szabályozást új alapokra helyezték. E Törvény célja az építési beruházások támogatása, egyúttal a hazai városok sajátos településképének védelme és alakítása társadalmi bevonás és konszenzus által olyan módon, hogy
a) egy önkormányzati rendeletben kerüljenek egyértelműen megállapításra a településkép védelmének elemei,
b) a településképi követelmények alkalma-zásának felelősségi viszonyai egyértelműen legyenek meghatározva,
c) az önkormányzat biztosítson széleskörű tájékoztatást a településképi követel-ményekről, ezzel elősegítve a településkép védelmének és alakításának eredményes érvényesülését az építmények tervezése és kivezetése során.
A fenti jogszabályoknak megfelelően Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 2017. december 21-én elfogadta Kőszeg Város településkép védelméről szóló 27/2017. (XII. 22.) önkormányzati rendeletet.
A Rendelet elfogadása óta eltelt időszakban a lakosságnak folyamatosan lehetősége volt az önkormányzat honlapján a Rendelettel kapcsolatosan észrevételeket tenni. A beérkezett vélemények és a Rendelet alkalmazása során szerzett tapasztalatok alapján szükségesnek tartjuk annak kisebb módosítását, egyes előírások pontosítását, valamint az időközben megváltozott országos jogszabályokhoz történő igazítását.
A Rendelet felülvizsgálata kiterjed a Helyi védett épületekkel kapcsolatos előírások pontosítására, valamint a tapasztalatok alapján az építészeti értékek megvédése érdekében az épületeken elhelyezhető gépészeti berendezések feltételeinek szabályozására.
Ezen felül kitér a rendelet módosítása a hírközlési rendszerekre vonatkozó előírások felülvizsgálatára is, ezzel elősegítve a lakosság számára a régóta igényként jelentkező szélessávú internethálózat közeljövőben történő kialakítását.
Módosítani kívánjuk a településkép-érvényesítési eszközökre vonatkozó előírásokat. A kötelező szakmai konzultáció eseteit az egyszerű bejelentéssel épülő új lakóépületek esetében Kőszeg Város településképileg meghatározó területeire, és a Helyi területi védelem alatt álló területekre készülő tervek esetében tesszük kötelezővé.
A módosításban a bejelentési eljárással érintett építmények körét is pontosítani szeretnénk, figyelembe véve az elmúlt 2,5 év tapasztalatait.
A Korm. rendelet szabályozza a településképi rendelet módosítása egyeztetésének és elfogadásának rendjét, meghatározva a társadalmasítás- és partnerségi eljárás menetét. A Korm. rendelet 29/A. §-a (6) bekezdés d) pontja, a veszélyhelyzet ideje alatt egyes településfejlesztési, településrendezési, településképi, építésügyi és örökségvédelmi, valamint közigazgatási hatósági eljárási szabályok eltérő alkalmazásáról szóló 143/2020. (IV. 22.) Korm. rendelet, valamint Kőszeg Város Önkormányzata Képviselő-testületének a településfejlesztéssel, településrendezéssel és településkép érvényesítéssel összefüggő partnerségi egyeztetés helyi szabályairól szóló 21/2017. (XII. 1.) számú önkormányzati rendelete alapján az alábbi partnerségi egyeztetések kerültek lefolytatásra.
A településképi rendelet módosításának véleményezési anyagát 2020. május 27-én feladott Hirdetménynek megfelelően hirdetőfelületen, önkormányzati honlapon az érintetteknek bemutattuk, javaslattételi lehetőséget biztosítva számukra ezzel kapcsolatban. A javaslattételi határidő 2020. június 12-én járt le.
Az írásban kapott észrevételeket a főépítész iktatta, és az ügy tárgyát képező ügyiratához csatolta.
A partnerségi egyeztetés szabályairól szóló hivatkozott rendeletnek megfelelően a beérkezett vélemények, javaslatok elfogadásáról vagy el nem fogadásáról, az el nem fogadás indokolásáról a képviselő-testület dönt.
A településképi rendelet módosításának véleményezésre előkészített anyagát a Kormányrendelet 43/A. § (6) bekezdésnek megfelelően 2020. május 27-én feltöltöttük a Lechner Tudásközpont TAK egyeztető felületére véleményezésre, az állami főépítész hatáskörében eljáró megyei kormányhivatalnak, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnak, a világörökségi, műemléki és régészeti egyeztetési szakterület tekintetében a megyei kormányhivatal örökségvédelmi hatáskörében eljáró járási hivatalának és az illetékes nemzeti park igazgatóságnak. Az eljárásba bevont szerveknek 21 nap áll rendelkezésre a véleményük megadásához.
A Partnerségi Rendelet szerint biztosított 2020. június 12-i határidőig írásban 1 észrevétel érkezett, amelyet az előterjesztéshez mellékeltünk.
Az egyeztető felületre Csermelyi Andrea Állami Főépítész 2020. június 9-én va-afi-79-3-2020_af_ szám alatt feltöltötte a Vas Megyei Kormányhivatal álláspontját.
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2020. június 3-án 13273-220-hiteles szám alatt töltötte fel hivatalos állásfoglalását.
A Megyei kormányhivatal örökségvédelmi hatáskörében eljáró járási hivatala 2020. május 29-én va_eof_00111-2_2020
_koszeg_telepuleskepi_rendelet_modositas
szám alatt töltötte fel az állásfoglalását.
Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság a jogszabály által előírt 21 napos időn belül nem adott hivatalos állásfoglalást.
Az előterjesztést a Városfejlesztési, Idegenforgalmi, Környezetvédelmi és Vagyonügyi Bizottság, valamint a Pénzügyi, Jogi és Rendészeti Bizottság megtárgyalta és egyhangúlag a Képviselő-testületnek elfogadásra javasolja.
Tisztelt Képviselő-testület! Kérem, hogy az előterjesztést megtárgyalni, az előterjesztéshez csatolt, az eljárási rendnek megfelelően készült válaszok alapján a beérkezett vélemények, javaslatok elfogadásáról, vagy el nem fogadásáról döntsön, valamint a Településképi Rendeletet módosítását elfogadni szíveskedjen.
Kőszeg, 2020. június 26.
A polgármester nevében:
Bertók Sándor s.k.
Kőszeg Város Főépítésze
(Valamennyi mellékletet lsd. a letölthető formátumban.)
HATÁROZATI JAVASLAT
Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Kőszeg Város településkép védelméről szóló 27/2017. (XII. 22.) önkormányzati rendelete módosításának tervezetéhez beérkezett vélemények figyelembevételével a Kőszeg Településképi Rendelet módosítása során lefolytatott partnerségi egyeztetés alapján az alábbi döntést hozza:
1. VAS MEGYEI KORMÁNYHIVATAL
ÁLLAMI FŐÉPÍTÉSZ
9700 Szombathely, Kőszegi utca 3 2020. június 19.
Vélemény (mellékletben csatolva) intézkedés
Szakmai vélemény
1. A Tervezet bevezető részét, és egyúttal a Rendelet bevezető részét is ki kell egészíteni az alábbiak szerint:
„Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésben kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 2. § (2) bekezdésében, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva - a jogszabályban meghatározott véleményezési eljárás lefolytatását követően - a következőket rendeli el:" A véleményt elfogadtuk, a rendeletet javítottuk.
2. A Tervezet 1. § szerinti új kilences pontból a merev hivatkozás törlendő, elegendő a Tvtv.-re hivatkozni. A véleményt elfogadtuk, a rendeletet javítottuk.
3. A Tervezet 2. §-ban megfogalmazottakkal kapcsolatban véleményem az, hogy maga a helyi védelem elrendelése helyi közérdek, a helyi jelentőséggel bíró épületek, emlékek védelme is helyi jelentőségű közügy, így nehezen lenne elfogadható szakmailag, ha ezt bármilyen egyéb közérdek felülírná, felülírhatná. Véleményünk szerint Kőszeg Város településkép védelméről szóló Rendelet 60.§ (4) bekezdése rendelkezik a helyi védelem alá helyezésről vagy annak megszüntetéséről szóló döntési mechanizmusról, amely minden esetben a képviselő–testületet nevezi meg döntéshozóként. Ennek megfelelően szerintünk, ha egy képviselő-testület dönthet egyes építmények védelem alá helyezéséről, akkor ugyanaz a testület dönthet annak indokolt esetben történő megszüntetéséről is.
Ennek megfelelően a tervezet 2.§ szerinti módosítását a Rendeletnek fenntartjuk. (A vélemények miatt átdolgozott rendelettervezet 3. §-a.)
4. A Tervezet 6. § által újraszabályozott Rendelet 14. § (4) bekezdés c) pontnál a megfogalmazás során a Tr. 22. § (5) bekezdésének megfelelően (tiltó, vagy megengedő, de kötelező jellegű nem lehet! A véleményt elfogadtuk, a rendeletet javítottuk.
5. A Tervezet 23. § által beiktatandó Rendelet 18. § (1b) bekezdés - álláspontom szerint normatartalommal nem rendelkezik, a szabályozás célját fogalmazza meg csupán - átfogalmazása vagy törlése szükséges! A véleményt elfogadtuk, a rendeletet javítottuk, a bekezdést töröltük.
6. A tervezet 24. § által bevezetett Rendelet 25. § (6) bekezdés a) pontjában a „sávján ne nyúljanak túl” kifejezés helyett talán szerencsésebb lenne az egyértelműség érdekében a „sávjába ne nyúljanak bele” kifejezést használni. A véleményt elfogadtuk, a rendeletet javítottuk.
Rendeletalkotással kapcsolatos vélemény
1. A Rendelet 6.§ (5) bekezdésének „reális költségen műszaki eszközökkel nem állítható helyre” megfogalmazás helyett a Jat 2.§-a alapján javasoljuk a „csak aránytalanul nagy ráfordítással helyreállítható" megszövegezést. A véleményt elfogadtuk, a rendeletet javítottuk.
2. A Rendelet 10.§ (1) bekezdésében a „színezésre” kifejezés „színezésére"-re javítását javasoljuk. A véleményt elfogadtuk, a rendeletet javítottuk.
3. A Rendelet 13.§ (3) bekezdése két mondatra tagolását javasoljuk: A véleményt elfogadtuk, a rendeletet javítottuk.
4. A rendelet 14.§ (4) bekezdésének megszövegezésénél „Az óvárosi karakter egyedi építészeti követelményei’ bevezetés után - a kettőspont törlésével -, a pontok és alpontok után a „történhet’ kifejezés sortöréssel alkalmazását a következő megszövegezéssel javasoljuk:
„(4) Az óvárosi karakter egyedi építészeti követelményei
a) Az anyaghasználatnál a helyreállítások során elsősorban a művészettörténeti kutatáson alapuló hagyományos anyagokat (különösen kő, tégla, vakolatok, fa, égetett agyagcserép) lehet használni.
b) A tömegformálás
ba) a megengedett legnagyobb szélességgel (kialakult,),
bb) a tetőzet kialakítása magas tetővel, égetett agyagcseréppel, terméspalával, fazsindellyel fedve
történhet.
c) A homlokzatalakítás
ca) csak épületdiagnosztika és falkutatás eredményei alapján,
eb) közterület felől korhű felújítással és átalakítással, csak az eredeti építési kornak megfelelő stílusban és anyaghasználattal,
cc) az épület közterület felőli jellemző nyílásrendjét megtartva, megsemmisülése esetén
visszaépítéssel
történhet. ” A véleményt elfogadtuk, a rendeletet javítottuk.
5. A Rendelet 15.§ (10a) bekezdéssel történő kiegészítését tagolva, két mondatban javasoljuk megszövegezni:
„(10a) Az építmények közterületről látszó homlokzatán parabola antenna nem helyezhető el. Az építmények közterületről látszó homlokzatán és tetején klímaberendezés, mesterséges szellőztetés és égéstermék-kivezetés berendezései, - a tetőkémény kivételével - egységei és szerelvényei takarás nélkül nem helyezhetők el. ” A véleményt elfogadtuk, a rendeletet javítottuk.
6. A Rendelet 15.§ (11) bekezdését a fentiekben a 14.§-nál írtaknak megfelelően, a következők szerint javasoljuk megszövegezni („(11) A történeti belvárosi karakter egyedi építészeti követelményei
a) Az anyaghasználatnál foghíjbeépítés és felújítás esetén kerülni kell a modern anyagok markáns megjelenítését, elsősorban hagyományos építőanyagokat (különösen kő, tégla, vakolatok, fa, égetett agyagcserép) lehet használni.
b) A tömegformálás
ba) a megengedett legnagyobb szélességgel (kialakult),
bb) magas tetős kialakítással történhet.
c) A homlokzatalakításkor a nyílászáró szerkezetek, homlokzatfestés, tetőfedő anyagok igazodjanak a hagyományos építési stílushoz, technológiához."
A véleményt elfogadtuk, a rendeletet javítottuk.
7. A Rendelet 16.§ (1) és (2) bekezdéseiben a kettőspontok törlésével a pontokban történő felsorolásnál önálló mondatok alkalmazását javasoljuk, tekintettel a Tervezet 21.§-ával bevezetett kiegészítő (3) bekezdésre is:
„(1) Hegyvidéki karakter területi építészeti követelményei
a) Új építésű kerítés nem lehet tömör kialakítású, csak élő sövénnyel tehető zárttá. A tömör lábazat magassága maximum 50 cm lehet.
b) Lejtős terepen a földkivágás egyensúlyát be kell tartani.
(2) Hegyvidéki karakter egyedi építészeti követelményei
a) Új építés és épületfelújtás esetén falfelületek felületképzésére erős, sötét, élénk, vakító, kontrasztos színű anyag nem alkalmazható.
b) Új építés és épület-felújítás esetén tetőszerkezet héjalására hullámpala, fém hullám- és trapézlemez, továbbá műanyag hullámlemez nem alkalmazható.
c) Az épület terepcsatlakozása illeszkedjen a terepadottságokhoz.
(3) Konténerház, lakókocsi és sátor nem helyezhető el, kivéve a felvonulási építmény, a 14 napnál nem hosszabb ideig működő ideiglenes építmény, valamint a rendezvények keretében kihelyezett építmény. ” A véleményt elfogadtuk, a rendeletet javítottuk.
8. A Rendelet 17.§ (3) bekezdés megszövegezését a bevezető után a kettőspont törlésével, a kiegészített b) pont szövegezését két mondatra tagolással javasoljuk:
„(3) A helyi védelemben részesülő területek követelményei
a) Vezeték nélküli szolgáltatás antennatartó szerkezetei újonnan nem helyezhetők el.
b) Új hálózati rendszer kialakítása elsősorban a föld alatt vezetett közművezetékekkel történhet. Meglévő felszíni hálózat oszlopaira szerelt hálózat korszerűsítése, cseréje csak kötelező szakmai konzultáció során kiadott hozzájárulás esetén lehetséges A véleményt elfogadtuk, a rendeletet javítottuk.
9. A Rendelet módosítással érintett 18.§ (1) bekezdés b) pontjában a zárójelben írt „például” kifejezés helyett javasoljuk a „különösen" szóhasználatot. A véleményt elfogadtuk, a rendeletet javítottuk, különösen szó helyett elsősorban szót használva.
10. A Rendelet módosítással érintett 20.§ (4) bekezdése bevezetőjében javasoljuk a kettőspont törlését. A véleményt elfogadtuk, a rendeletet javítottuk.
11. A Rendelet 25.§ (1) bekezdés bevezető szövegére a kettőspont törlésével a pontokban felsorolásokat megelőzően a következő megszövegezést javasoljuk:
„(1) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények és műtárgyak elhelyezésekor azokon a területeken, amelyek nem állnak helyi területi védelem alatt” A véleményt elfogadtuk, a rendeletet javítottuk.
12. A Rendelet 25.§ (1) bekezdés d) pontjának megszövegezését - a fentiekben a 17.§ (3) bekezdés b) pontjában írtaknak megfelelően - az alábbiak szerint javasoljuk:
,,d) új hálózati rendszer kialakítása elsősorban a föld alatt vezetett közművezetékekkel történhet, föld feletti új hálózat kiépítése pedig csak indokolt esetben, kötelező szakmai konzultáció során kiadott hozzájárulás esetén lehetséges. A véleményt elfogadtuk, a rendeletet szövegét a javaslatnak megfelelően javítottuk.
13. A Rendelet 25.§ (5) bekezdésében a gondolatjelben a felsorolás elé megfontolásra javasoljuk a „különösen" kifejezés használatát. A véleményt nem fogadjuk el, mivel nem érthető, hogy a különösen szó mennyiben változtatja meg a felsorolás pontosságát, amennyiben további lehetséges gépészeti berendezésekre utal, akkor inkább az elsősorban szót használjuk.
14. A Rendelet módosítással érintett 26.§ (2) bekezdésének bevezető része után javasoljuk a kettőspont törlését. A véleményt elfogadtuk, a rendeletet javítottuk.
15. A Rendelet módosítással érintett 30.§ (2) bekezdésének megszövegezését a bevezető után, a felsorolások előtt az „alábbi esetekben” szövegrész és a kettőspont elhagyásával javasoljuk az alábbi megszövegezést:
„(2) A polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le" A véleményt elfogadtuk, a rendeletet javítottuk.
16. A Rendelet mellékleteinek szövegcserés módosításához a Jszr 133.§ alapján javasoljuk az alábbi megszövegezést:
„(1) A Rendelet 5. melléklete helyébe e rendelet 1. melléklete lép.
(2) A Rendelet 6. melléklete helyébe e rendelet 2. melléklete lép.” A véleményt elfogadtuk, a rendeletet javítottuk, azzal, hogy a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII. 14.) IRM rendedet 133. §-a alapján az általunk írt megszövegezés is helytálló.
2. Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság
9941 Őriszentpéter, Városszer 57. Az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság a jogszabályban meghatározott 21 napon belül nem adott véleményt.
3. Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság Soproni Hatósági Iroda
9400 Sopron Kossuth Lajos utca 26. 2020. június 03.
A rendelet-tervezet a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság hatáskörébe tartozó érdeket nem érint Intézkedést nem igényel.
4. Vas Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztály
9700 Szombathely, Széli Kálmán u. 31-33. 2020. május 28.
A településképi rendelet módosítása régészeti érdekeket nem sértenek.
A településképi rendelet módosítása műemléki érdekeket nem sértenek Intézkedést nem igényel.
5. Lakossági észrevételek
Partnerségi Egyeztetés 2020.
A rendelettel kapcsolatban 1 észrevétel érkezett, melyet az előterjesztéshez csatoltunk. A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 26/E. § alapján településképi kötelezési eljárást folytathat le az alábbi esetben:
A polgármester a helyi önkormányzati rendeletben meghatározott településképi követelmények teljesítése érdekében az Ákr. szabályai alapján hivatalból vagy kérelemre - kötelezési eljárást folytat le, és szükség esetén kötelezést bocsát ki a Tvtv. 11. §-a szerint.
Az építés alatt álló épületek vonatkozásában településképi követelményeket már nem lehet meghatározni - a felvetett probléma azonban sajnos a településképet jelentősen érinti – így meg kell vizsgálni annak lehetőségét, hogy a félbehagyott építkezésekre vonatkozóan milyen lehetősége van az önkormányzatnak intézkedni vagy más hatóság közreműködését kérni.
Meggondolandó lehet ezeknek a településképet csúfító, félbehagyott építkezéseknek a tulajdonosait büntetni, de az erre kivetendő adó lehetősége és mértéke nem tartozik jelen előterjesztés körébe.
Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az 1-5. pont alatti véleményeket tudomásul veszi azzal, hogy az elfogadott módosítások a rendelet Képviselő-testület elé elfogadásra terjesztett változatában átvezetésre kerültek.
Felelős: Básthy Béla polgármester
Határidő: azonnal
Kőszeg Város Önkormányzata Képviselő-testületének
.../2020. (VII. ….) önkormányzati rendelete
Kőszeg Város településkép védelméről szóló 27/2017. (XII. 22.) önkormányzati rendelet módosításáról
Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésben kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 2. § (2) bekezdésében, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva - a jogszabályban meghatározott véleményezési eljárás lefolytatását követően - a következőket rendeli el:
1. §
Kőszeg Város Önkormányzata Képviselő-testületének Kőszeg Város településkép védelméről szóló 27/2017. (XII. 22.) önkormányzati rendelete (a továbbiakban: Rendelet) bevezető része helyébe a következő rendelkezés lép:
„Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésben kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 2. § (2) bekezdésében, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva - a jogszabályban meghatározott véleményezési eljárás lefolytatását követően - a következőket rendeli el:”
2. §
A Rendelet 4. § 9. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„9. Közterület: a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvényben meghatározott terület.”
3. §
A Rendelet 6. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A helyi védelem megszüntetésére csak akkor kerülhet sor, ha a védett érték
a) megsemmisül, vagy károsodása olyan mértékű, hogy a károsodás csak aránytalanul nagy ráfordítással helyreállítható,
b) életveszélyes állapot megszüntetése miatt történik,
c) a védett érték megszüntetéséhez jelentős közérdek fűződik, vagy
d) országos védelem alá kerül, ez esetben az országos védelem hatályba lépésének napján a helyi védelem külön intézkedés nélkül hatályát veszti.”
4. §
A Rendelet 9. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A helyi területi védelem a település hagyományos telekszerkezetére, beépítési módjára, a környék arculatát meghatározó építmények együttesére, a területen található zöldfelületi elemekre és a településkép jellegzetes elemeire terjed ki.”
5. §
A Rendelet 10. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A helyi egyedi védelem a település egyes építményeire, ezek részleteire, az anyag használatára, szerkezetére, színezésére terjed ki, amely építmények építészeti szempontból különösen értékesek, utcaképet meghatározó tömegképzéssel, homlokzati kialakítással és építészeti részletekkel rendelkeznek.”
6. §
A Rendelet 13. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Beépítésre szánt területen – az iparterület és a kereskedelmi, szolgáltató területek kivételével – új építés és épület-felújítás esetén tetőszerkezet héjalására és homlokzati falfelület burkolására hullámpala, fém hullám- és trapézlemez, továbbá műanyag hullámlemez nem alkalmazható. Az épületek utólagos hőszigetelését vagy festését egy homlokzati felületen tilos több ütemben végezni.”
7. §
A Rendelet 14. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az óvárosi karakter egyedi építészeti követelményei
a) Az anyaghasználatnál a helyreállítások során elsősorban a művészettörténeti kutatáson alapuló hagyományos anyagokat (különösen kő, tégla, vakolatok, fa, égetett agyagcserép) lehet használni.
b) A tömegformálás
ba) a megengedett legnagyobb szélességgel (kialakult),
bb) a tetőzet kialakítása magas tetővel, égetett agyagcseréppel, terméspalával, fazsindellyel fedve,
bc) bővítés során a korábbi épület építészeti arculatának egységesége megtartásával
történhet.
c) A homlokzatalakítás
ca) csak épületdiagnosztika és falkutatás eredményei alapján,
cb) közterület felől korhű felújítással és átalakítással, csak az eredeti építési kornak megfelelő stílusban és anyaghasználattal,
cc) az épület közterület felőli jellemző nyílásrendjét megtartva, megsemmisülése esetén visszaépítéssel
történhet. ”
8. §
(1) A Rendelet 15. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Meglévő épület felújítása a védettségnek megfelelően őrizze meg az épület védendő adottságait. Közterület felőli homlokzatának és tetőszerkezetének felújítása és átalakítása csak az eredeti építési korának megfelelő stílusban és anyaghasználattal történhet. Meg kell tartani vagy vissza kell építeni az épület közterület felőli jellemző nyílásrendjét. Bővítés csak úgy alakítható ki, ha az utcaképet nem torzítja, kisebb vagy egyenlő méretű a meglévő épülettel és a korábbi épület építészeti arculatának egységességét megtartja.”
(2) A Rendelet 15. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(11) A történeti belvárosi karakter egyedi építészeti követelményei
a) Az anyaghasználatnál foghíjbeépítés és felújítás esetén kerülni kell a modern anyagok markáns megjelenítését, elsősorban hagyományos építőanyagokat (elsősorban kő, tégla, vakolatok, fa, égetett agyagcserép) lehet használni.
b) A tömegformálás
ba) a megengedett legnagyobb szélességgel (kialakult),
bb) magas tetős kialakítással
történhet.
c) A homlokzatalakításkor a nyílászáró szerkezetek, homlokzatfestés, tetőfedő anyagok igazodjanak a hagyományos építési stílushoz, technológiához.”
9. §
A Rendelet 16. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Hegyvidéki karakter területi építészeti követelményei
a) Új építésű kerítés nem lehet tömör kialakítású, csak élő sövénnyel tehető zárttá. A tömör lábazat magassága maximum 50 cm lehet.
b) Lejtős terepen a földkivágás egyensúlyát be kell tartani.
(2) Hegyvidéki karakter egyedi építészeti követelményei
a) Új építés és épületfelújtás esetén falfelületek felületképzésére erős, sötét, élénk, vakító, kontrasztos színű anyag nem alkalmazható.
b) Új építés és épület-felújítás esetén tetőszerkezet héjalására hullámpala, fém hullám- és trapézlemez, továbbá műanyag hullámlemez nem alkalmazható.
c) Az épület terepcsatlakozása illeszkedjen a terepadottságokhoz.
(3) Konténerház, lakókocsi és sátor nem helyezhető el, kivéve a felvonulási építmény, a 14 napnál nem hosszabb ideig működő ideiglenes építmény, valamint a rendezvények keretében kihelyezett építmény.”
10. §
A Rendelet 17. § (3) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A helyi védelemben részesülő területek követelményei
a) Vezeték nélküli szolgáltatás antennatartó szerkezetei újonnan nem helyezhetők el.
b) Új hálózati rendszer kialakítása elsősorban a föld alatt vezetett közművezetékekkel történhet. Meglévő felszíni hálózat oszlopaira szerelt hálózat korszerűsítése, cseréje csak kötelező szakmai konzultáció során kiadott hozzájárulás esetén lehetséges.”
11. §
(1) A Rendelet 18. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„b) a homlokzat meghatározó elemeit – elsősorban bádogos, lakatos szerkezetek, vakolat díszek, tetőforma, tetőfedés anyaga -, eredeti formáját”
(2) A Rendelet 18. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az építmény utcai homlokzatának, tetőfedésének felújítását, színezését több tulajdonos esetén is egységesen, egy időben kell elvégezni.”
12. §
A Rendelet 20. § (4) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„a) csak a főépítész által jóváhagyott típusterv szerinti közművelődési hirdetőoszlopon - meglévő hirdetőoszlopok kivételével -, citylighton, útbaigazító táblarendszeren vagy utasvárón lehet reklámot elhelyezni,”
13. §
A Rendelet 24. § (3) bekezdése helyébe a követekező rendelkezés lép:
„(3) Cégér konzolos kialakítással, maximum 70 cm vízsszintes irányú vetülettel és maximum 70 cm magas függőleges felülettel helyezhető el.”
14. §
(1) A Rendelet 25. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények és műtárgyak elhelyezésekor azokon a területeken, amelyek nem állnak helyi területi védelem alatt
a) új antenna kizárólag a már meglévő antenna tartószerkezetére szerelhető fel,
b) új bekötővezeték csak földkábellel csatlakozhat a gerinchálózathoz, meglévő tartószerkezeten lévő bekötővezetékek korszerűsítése, cseréje csak kötelező szakmai konzultáció során kiadott hozzájárulás esetén lehetséges,
c) a légvezetékek oszlopai megtarthatók, felújítás esetén földkábeles hálózatra kell kiváltani,
d) új hálózati rendszer kialakítása elsősorban a föld alatt vezetett közművezetékekkel történhet, föld feletti új hálózat kiépítése pedig csak indokolt esetben, kötelező szakmai konzultáció során kiadott hozzájárulás esetén lehetséges.”
(2) A Rendelet 25. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Óvárosi és történeti karakteren belül az épület közterület felőli homlokzatát megváltoztató zavaró létesítményt - elsősorban gépészeti berendezéseket, szellőző- és klímaberendezést, táblás napelemet, szerelt égéstermék elvezetőt, közmű-csatlakozási berendezést, antennát - utcafronti homlokzatra nem lehet elhelyezni.”
15. §
A Rendelet 26. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„c) az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény szerinti egyszerű bejelentéshez kötött új lakóépület építéséhez kapcsolódik, a helyi területi védelem alatt álló és a településképi szempontból meghatározó területeken.”
16. §
A Rendelet 30. § (2) bekezdés a)-d) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„ a) a négy rendeltetési egységet elérő épület esetében a homlokzat utólagos hőszigetelése, a homlokzatfelület színezése, a homlokzat utólagos megváltoztatása és a tetőhéjazat cseréje, valamint közterületről látható homlokzaton napenergia-kollektor, szellőző- és klímaberendezés elhelyezése,
b) helyi védettségű területi érték területén valamennyi épület esetében a homlokzati nyílászárók cseréje, a homlokzatfelület színezése, a homlokzat felületképzésének megváltoztatása, a homlokzat utólagos megváltoztatása és a tetőhéjazat cseréje,
c) helyi egyedi védelem alatt lévő épület homlokzati felújítása, színezése, a homlokzat utólagos megváltoztatása, valamint nyílászáróinak és a tetőhéjazat cseréje, valamint közterületről látható homlokzaton napenergia-kollektor, szellőző- és klímaberendezés elhelyezése,
d) helyi védettségű területi érték területén lévő épület közterületről látható homlokzatán előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása, napenergia-kollektor, szellőző- és klímaberendezés elhelyezése,”
17. §
A Rendelet VIII. Fejezete helyébe a következő fejezet lép:
„VIII. fejezet
A településképi kötelezés és a településkép-védelmi bírság
32. §
(1) Amennyiben a polgármester az e rendeletben meghatározott településképi követelmények megsértése miatt településképi kötelezési eljárást folytat le, szükség esetén az érintett ingatlan tulajdonosát az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezi, egyidejűleg az ingatlantulajdonost településkép-védelmi bírság megfizetésére is kötelezi.
(2) A településkép-védelmi bírság felső határa
a) bejelentési kötelezettség elmulasztása ellenére történő megvalósítás esetén természetes személy esetén 200.000,- forint, jogi személy vagy egyéb szervezet esetén 300.000,- forint,
b) bejelentési eljárás során, amennyiben a polgármester tiltó határozata ellenére a bejelentett tevékenységet megkezdték vagy megvalósították természetes személy esetén 500.000,- forint, jogi személy vagy egyéb szervezet esetén 1.000.000,- forint,
c) nem a településképi bejelentés során kiadott határozatban megfelelően valósították meg természetes személy esetén 300.000,- forint, jogi személy vagy egyéb szervezet esetén 500.000,- forint.”
18. §
(1) A Rendelet 5. melléklete helyébe e rendelet 1. melléklete lép.
(2) A Rendelet 6. melléklete helyébe e rendelet 2. melléklete lép.
19. §
A Rendelet 6. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Helyi egyedi védelem alatt álló építményt, építményrészt elbontani nem lehet.”
20. §
A Rendelet 14. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az építmények közterületről látszó homlokzatán parabola antenna nem helyezhető el, építmények közterületről látszó homlokzatán és tetején klímaberendezés, mesterséges szellőztetés és égéstermék-kivezetés berendezései a tetőkémény kivételével, egységei és szerelvényei takarás nélkül nem helyezhetők el.
(6) Könnyűszerkezetes, mobil- és gerendaház fő rendeltetési egységként nem építhető.”
21. §
A Rendelet 15. §-a a következő (10a) bekezdéssel egészül ki:
„(10a) Az építmények közterületről látszó homlokzatán parabola antenna nem helyezhető el. Az építmények közterületről látszó homlokzatán és tetején klímaberendezés, mesterséges szellőztetés és égéstermék-kivezetés berendezései, - a tetőkémény kivételével - egységei és szerelvényei takarás nélkül nem helyezhetők el.”
22. §
(1) A Rendelet 17. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) Az új épületek tömegarányait, fő méreteit a környezetében lévő épületekhez harmonikusan illeszkedve, azok homlokzatszélességét, gerinc- és párkánymagasságát, tetőformáját, anyaghasználatát figyelembe véve kell meghatározni.”
(2) A Rendelet 17. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A közterületről látható homlokzat átszínezését és felújítását a teljes homlokzaton, a tetőhéjazat cseréjét pedig a közterületről látható teljes tetőfelületen egy ütemben kell végezni.”
23. §
(1) A Rendelet 18. §-a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az épületeket úgy lehet bővíteni, átalakítani, felújítani, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe előnytelenül ne változzon és a tervezett bővítés a régi épület formálásával, szerkezetével, anyaghasználatával összhangban legyen.”
(2) A Rendelet 18. §-a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Helyi egyedi védelem alatt álló épület közterületről látszó homlokzatán parabola antenna nem helyezhető el, építmény közterületről látszó homlokzatán, tetején klímaberendezés, a mesterséges szellőztetés és az égéstermék-kivezetés berendezései a tetőkémény kivételével, egységei és szerelvényei takarás nélkül nem helyezhetők el.”
24. §
A Rendelet 25. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Magastetős épület esetén a táblás napelemeket, napkollektorokat napelemes cserép kivételével a tető lejtésével párhuzamosan úgy kell elhelyezni, hogy
a) azok a tető széleinek, gerincének szélső 60 cm-es sávjába ne nyúljanak bele,
b) széleik igazodjanak egymáshoz és a tetősík ablakokhoz,
c) sorolva, lépcsőztetés nélkül téglalap alakú felületet képezzenek.
(7) Településképi szempontból meghatározó területeken, valamint helyileg védett területen táblás napelemeket önállóan elhelyezni nem lehet, azok csak meglévő vagy új építmények tetőszerkezetén helyezhetők el.”
25. §
A Rendelet 31. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A bejelentéshez az elbíráláshoz szükséges tervdokumentációt papíralapon, vagy digitális adathordozón kell mellékelni. A dokumentációnak a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben meghatározott munkarészeket, valamint – a bejelentés tárgyának megfelelően – a következőket kell tartalmaznia:
a) a tevékenység miatt történő változást bemutató tervet (meglévő- tervezett állapot),
b) közterületi elhelyezés esetén M=1:500 méretarányú - indokolt esetben a közműszolgáltatókkal dokumentáltan egyeztetett – helyszínrajzot,
c) reklám homlokzati felületen történő elhelyezése esetén az egész homlokzati felület bemutatását,
d) a homlokzatot vagy a közterületről látható felületek változtatását bemutató látványtervet, fotómontázst.”
26. §
A Rendelet 31. § (6) bekezdésében a „A (6) bekezdés” szövegrész helyébe az „Az (5) bekezdés” szöveg lép.
27. §
(1) Hatályát veszti a Rendelet 22. § (2) és (5) bekezdése, valamint 30. § (3) bekezdése.
28. §
(1) Hatályát veszti a Rendelet 20. § (4) bekezdésében és a 26. § (2) bekezdésében a „:” szövegrész.
(2) Hatályát veszti a Rendelet 30. § (2) bekezdésében az „az alábbi esetekben:” szövegrész.
29. §
Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba és az azt követő napon hatályát veszti.
Dr. Zalán Gábor Básthy Béla
jegyző polgármester
1. melléklet a .../2020. (……..) önkormányzati rendelethez
„5. melléklet a 27/2017. (XII. 22.) önkormányzati rendelethez
Kőszeg Város Önkormányzata
Kőszeg Város Polgármestere
9730 Kőszeg Jurisics tér 8.
KÉRELEM TELEPÜLÉSKÉPI VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁSHOZ
I. Kérelmező (építtető) neve, (szervezet neve, képviselője):
………………………………………………………………………………………………..
II. Kérelmező (építtető) címe/székhelye, telefonszáma, e-mail címe:
…………………………………………………………………………………………………
III. A tervezett építési tevékenység helye:
………………………………………………………………………………………………….
IV. Az érintett telek helyrajzi száma:
……………......................................................................................................................
V. A tervezett építési munka rövid leírása:
………………………………………………………………………………………………….
VI. Nyilatkozat arról, hogy a településképi véleményezési eljárás lefolytatására Kőszeg Város Önkormányzata Képviselő-testületének 27/2017. (XII. 22.) a településkép védelméről szóló önkormányzati rendeletének 28. §-a szerint melyek azok az építmények, amelyek építésre, bővítésére településképet érintő átalakítására irányuló építési, összevont vagy fennmaradási engedélyezési eljárásaihoz szükség van:
a) Közösségi, kereskedelmi szolgáltató, ipari rendeltetést magába foglaló épület.
b) Helyi védett épület
c) Kettőnél több rendeltetési egységet tartalmazó épület
d) Egy telken több főépület elhelyezése esetén
e) Közterületről látható homlokzat átalakítása esetén a településképi szempontból meghatározó területen.
VII. A véleményezésre benyújtott építészeti-műszaki tervdokumentációt az alábbi műszaki tartalommal kell benyújtani:
a) helyszínrajzi elrendezés ábrázolása, a szomszédos beépítés bemutatása, védettség le határolása,
b) a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti- műszaki tervet,
c) településképet befolyásoló tömegformálás, homlokzatkialakítás, utcakép, illeszkedés ábrázolása (lehet makett, fotómontázs, digitális megjelenítés is)
d) reklámhordozók ábrázolása,
e) rendeltetés meghatározása, valamint
f) a településképi követelményeknek való megfelelésről szóló rövid műszaki leírást.
Kőszeg, ……………………………….
………………………………………………
Kérelmező (építtető) aláírása”
2. melléklet a .../2020. (…….) önkormányzati rendelethez
„6. melléklet a 27/2017. (XII. 22.) önkormányzati rendelethez
Kőszeg Város Önkormányzata
Kőszeg Város Polgármestere
9730 Kőszeg Jurisics tér 8.
T E L E P Ü L É S K É P I B E J E L E N T É S
I. Bejelentő neve (szervezet neve, képviselője):
…………………………………………………………………………………………………
II. Bejelentő lakcíme (szervezet esetén székhely):
………………………………………………………………………………………………….
III. Bejelentő elérhetősége: levelezési címe, telefonos elérhetősége, elektronikus címe:
…………………………………………………………………………………………………
IV. Bejelentéssel érintett építési tevékenység vagy reklámelhelyezés
−helye:…………………………………………………………………………………………
− telek helyrajzi száma: …………………...
V. Településképi bejelentési eljárás megjelölése (aláhúzandó):
- bejelentéshez kötött építési tevékenység
- reklámelhelyezés
VI. Bejelentéssel érintett építési tevékenység vagy reklámelhelyezés rövid leírása:
………………………………………………………………………………………………….
VII. A bejelentéssel érintett építési tevékenység elvégzésének vagy reklámozás megvalósításának tervezett időtartama:
…………………………………………………………………………………………………
VIII. A bejelentési eljáráshoz benyújtott építészeti-műszaki tervdokumentációt az alábbi műszaki tartalommal kell benyújtani:
a) helyszínrajzi elrendezés ábrázolása, a szomszédos beépítés bemutatása, védettség lehatárolása, terepviszonyok megjelenítése szintvonalakkal,
b) településképet befolyásoló tömegformálás, homlokzatkialakítás, utcakép, illeszkedés ábrázolása (lehet makett, fotómontázs, digitális megjelenítés is),
c) reklámelhelyezés ábrázolása,
d) rövid műszaki leírás a különböző védettségek bemutatásával, a telepítésről és az építészeti kialakításról.
Kőszeg, …………………..
…………..……………………..
bejelentő aláírása „
ELŐZETES HATÁSVIZSGÁLATI LAP
Kőszeg Város településkép védelméről szóló 27/2017. (XII. 22.) önkormányzati rendelet
módosításáról szóló rendelettervezethez
(a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 17. §-a alapján)
A tervezett jogszabály várható következményei, különösen
I. társadalmi hatásai:
A településkép védelméről szóló önkormányzati rendelet módosításával megvalósul az önkormányzat azon célja, hogy széleskörű tájékoztatást tudjon nyújtani a településképi követelményekről, ezzel elősegítve a településkép védelmének és alakításának eredményes érvényesülését az építmények tervezése és kivitelezése során. A módosítás során eszközölt változások minden esetben Kőszeg Város lakosságának érdekeit szolgálják, oly módon, hogy a kiemelt építészeti értékek hosszú távon fennmaradhassanak és hasznosíthatóak legyenek.
II. gazdasági hatásai:
A társadalmasításnak nincs gazdasági hatása
III. költségvetési hatásai:
A tervezetnek költségvetési hatása nincs.
IV. környezeti következményei:
A településképi rendelet betartásával lehetőség nyílik az épített környezetünk fejlesztésére, rendezett utcakép kialakítására.
V. egészségi következményei:
A lakosságnak jobb közérzetet biztosít az a tény, hogy a beruházások minőségének növelésével Kőszeg Város élhetőbbé válik.
VI. adminisztratív terheket befolyásoló hatásai:
A településképi rendelet végrehajtása adminisztratív terheket ró az Önkormányzat dolgozóira.
VII. megalkotásának szükségessége:
Központi jogszabályok alapján az Önkormányzati Rendelet elkészítése kötelező, a rendelet esetleges felülvizsgálatára nincs külön időszaki előírás.
A Rendelet elfogadása óta eltelt időszakban lehetősége volt a lakosságnak az önkormányzat honlapján a Rendelettel kapcsolatosan észrevételeket tenni. A beérkezett vélemények és a Rendelet alkalmazása során szerzett tapasztalatok alapján szükségesnek tartjuk annak kisebb módosítását, egyes előírások pontosítását, valamint az időközben megváltozott országos jogszabályokhoz történő igazítását.
VIII. a jogalkotás elmaradásának várható következményei:
A településképi rendelet módosítása nem kötelező jellegű, így elmaradásának nincs jogi következménye.
IX. alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek:
Az eddigiekhez képest nem igényel többlet feltételt.
