Önkormányzati belépés | |
|
Képviselő-testületi ülések
2024. December 9., Hétfő, 17:00
Jegyzőkönyv: 2020. Július 2., Csütörtök, 09:00 óra, Városháza tanácskozó terme: nyilvános ülés
K/799-5/2020. szám.
J E G Y Z Ő K Ö N Y V
Készült Kőszegen, Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete által 2020. július 2-án, 9 órai kezdettel, a Városháza tanácskozó termében megtartott nyilvános ülésről.
Jelen vannak:
Básthy Béla polgármester, Terplán Zoltán alpolgármester,
Fekete-Pataki Edit, Gelencsér Attila, Rába Kálmán, Sas Norbert, Takácsné Varga Ágnes, Táncsics Péter és Velkyné Ball Andrea képviselők (9 fő).
Igazoltan van távol:
Harkai Norbert, Kiss Péter és Kiss Zoltán képviselő (3 fő).
Tanácskozási joggal vannak jelen:
Dr. Zalán Gábor jegyző, dr. Nagy Edina aljegyző,
Németh Ildikó városüzemeltetési osztályvezető, Mezei Virág igazgatási és építéshatósági osztályvezető, Katona-Freyberger Anett pénzügyi és gazdálkodási osztályvezető-helyettes, Fekete Balázs fejlesztési irodavezető, Bertók Sándor főépítész,
Pócza Zoltán a Jurisics-vár Művelődési Központ és Várszínház, Lajos Tiborné a Chernel Kálmán Városi Könyvtár, Révész József a Kőszegi Városi Múzeum igazgatója, Raposa Helga a Kőszegi Szociális Gondozási Központ, Guttmann Ferencné a Központi Óvoda, Gyuráczné Kiss Marietta az Újvárosi Óvoda vezetője, valamint Kovács István a Kőszegi Városüzemeltető Nonprofit Kft. igazgatója.
Az ülésen jelen van még dr. Tiborcz János r. dandártábornok, megyei rendőr-főkapitány, Maxim László r. alezredes, kapitányság vezető-helyettes, Méhes Attila, a Kőszegi Polgárőrség elnöke, Horváth Ferenc a Kőszegi SporthorgászEgyesület elnöke valamint Bálint Péter a horgász egyesület titkára.
Básthy Béla polgármester üdvözli a képviselő-testületi ülésén megjelenteket, külön köszönti a jegyzőt, az aljegyzőt, a hivatal munkatársait, valamint az intézményvezetőket és a megjelent vendégeket. Kiss Péter és Kiss Zoltán képviselő egészségügyi okok, Harkai Norbert munkahelyi elfoglaltsága miatt van távol, így a képviselő-testület ülése a megjelent 9 fővel határozatképes.
Elsőként a napirenddel kapcsolatban várja a képviselők észrevételeit. Mivel ilyen nem hangzik el, szavazásra bocsátja a meghívón szereplő napirendet, amit a képviselők 9 igen szavazattal fogadnak el.
N A P I R E N D:
1. Beszámoló Kőszeg Város közbiztonságának helyzetéről, a közbiztonság érdekében tett intézkedésekről és az azzal kapcsolatos feladatokról.
Előterjesztő: Maxim László r. alezredes, mb. kapitányságvezető.
2. Tájékoztató a Kőszegi Polgárőr Egyesület 2019. évi tevékenységéről.
Előterjesztő: Méhes Attila elnök.
3. Beszámoló a Kőszegi Sporthorgász Egyesület 2019. évi tevékenységéről.
Előterjesztő: Horváth Ferenc elnök.
4. Az önkormányzat 2019. évi költségvetésről szóló 2/2019. (II. 15.) önkormányzati rendelet módosítása (IV. negyedév).
Előadó a polgármester nevében: Cserkutiné Stipsics Edina pénzügyi és gazdálkodási osztályvezető.
5. Kőszeg Város Önkormányzata 2019. évi gazdálkodásának teljesítéséről szóló rendelet (zárszámadás) megalkotása.
Előterjesztő: Básthy Béla polgármester.
6. Kőszeg Város településkép védelméről szóló 27/2017. (XII. 22.) önkormányzati rendelet módosítása.
Előterjesztő: Bertók Sándor főépítész.
7. A rendezési terv 10. sz. módosítására beérkezett kérelmek elbírálása.
Előterjesztő: Bertók Sándor főépítész.
8. Beszámoló a Kőszeg és Vidéke lap munkájáról.
Előterjesztő: Pócza Zoltán felelős kiadó.
9. Beszámoló a Jurisics-vár Művelődési Központ legutóbbi beszámolója óta eltelt időszakban végzett munkájáról.
Előterjesztő: Pócza Zoltán igazgató.
10. Beszámoló a Chernel Kálmán Városi Könyvtár legutóbbi beszámolója óta eltelt időszakban végzett munkájáról.
Előterjesztő: Lajos Tiborné igazgató.
11. Beszámoló a Kőszegi Városi Múzeum legutóbbi beszámolója óta eltelt időszakban végzett munkájáról.
Előterjesztő: Révész József igazgató.
12. A Kőszegi Szociális Gondozási Központ 2019. évi szakmai munkájáról szóló beszámoló.
Előterjesztő: Raposa Helga intézményvezető.
13. Beszámoló a 2019. évi temetőüzemeltetési tevékenységről, tájékoztatás a tevékenységgel összefüggő bevételekről és kiadásokról.
Előterjesztő: Kovács István igazgató.
14. A Helyi Esélyegyenlőségi Program felülvizsgálata.
Előadó a polgármester nevében: Mezei Virág igazgatási és építéshatósági osztályvezető.
15. A Kőszegi Közös Önkormányzati Hivatal működési rendjéről szóló szabályzat, valamint a Kőszegi Közös Önkormányzati Hivatal létrehozásáról szóló megállapodás módosítása.
Előterjesztő: Dr. Zalán Gábor jegyző.
16. Útfelújítási pályázat benyújtása.
Előadó a polgármester nevében: Fekete Balázs fejlesztési irodavezető.
17. Állami ingatlanok ingyenes önkormányzati tulajdonba igénylése.
Előadó a polgármester nevében: Németh Ildikó városüzemeltetési osztályvezető.
18. Vagyonügyek:
a) Elővásárlási jogról szóló nyilatkozat a Kőszeg 6088/3. hrsz-ú ingatlan tekintetében.
b) Elővásárlási jogról szóló nyilatkozat a Kőszeg Dózsa Gy. u. 1. 1234 hrsz-ú ingatlan tekintetében.
Előadó a polgármester nevében: Németh Ildikó városüzemeltetési osztályvezető.
Zárt ülés keretében:
1. Bölcsődei fellebbezés elbírálása.
Előadó a polgármester nevében: Mezei Virág igazgatási és építéshatósági osztályvezető.
2. A „Kőszeg, Bajcsy-Zsilinszky Endre utca és járda felújítása” c. építési beruházásra vonatkozó közbeszerzési eljárásban eredményhirdetés.
Előadó a polgármester nevében: Fekete Balázs fejlesztési irodavezető.
A napirend megtárgyalása előtt Básthy Béla polgármester jelzi, hogy a képviselők megkapták a lejárt határidejű határozatokra készült jelentéseket, valamint az átruházott jogkörben hozott döntésekről szóló beszámolót. Utóbbi kiegészült egy különleges intézkedéssorral is, ugyanis Magyarországon 2020. március 11-e és június 18-a közötti időszakban veszélyhelyzet volt hatályban és ezen időszak alatt a képviselő-testület nem ülésezett. A különleges jogrendi időszak alatt a polgármester feladata volt, hogy az önkormányzat zökkenőmentes működése érdekében az időszerű, halaszthatatlan vagy az általa annak gondolt ügyekben döntést hozzon. Ő ezeket a döntéseket meghozta, amelyeket a csatolt melléklet tartalmazza. A polgármesteri döntésekről a város lakossága az önkormányzat hivatalos honlapjáról és Kőszeg város facebook oldaláról folyamatosan tájékozódhatott, a képviselők pedig értesítést kaptak róluk. Fenti időszak alatt az elkészült döntés-tervezeteket a képviselők részére előzetesen kiküldte véleményezésre a hivatal.
A legutóbbi polgármesteri döntés június 18-án lett volna, de aznap lett feloldva a veszélyhelyzet, így erre természetesen nem került sor, sőt június 25-én a képviselő-testület a sürgős előterjesztések tárgyában már rendkívüli képviselő-testületi ülést is tartott.
Sem a polgármester által elmondottakkal, sem az írásos anyaggal kapcsolatban a képviselők részéről kérdés vagy hozzászólás nem hangzik el. Így a polgármester elsőként a lejárt határozatokra készült jelentéseket bocsátja szavazásra, amit a képviselők 9 igen szavazattal elfogadnak.
Ezután a polgármester szavazásra bocsátja az átruházott jogkörben hozott döntésekről szóló, valamint a veszélyhelyzet ideje alatt hozott polgármesteri döntésekről szóló beszámot. A képviselő-testület 8 igen, 1 nem szavazattal az alábbi határozatot hozza:
57/2020. (VII. 2.)
képviselő-testületi határozat
Kőszeg Város Önkormányzata Képviselő-testülete az előző ülés óta történt időszakban az átruházott jogkörben hozott döntésekről szóló beszámolót valamint Básthy Béla polgármesternek a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 46. § (4) bekezdése alapján, a 2020. március 11-e és 2020. június 18-a között hatályban lévő veszélyhelyzet idején meghozott döntéseit jóváhagyja.
Az 1. napirendi pont tárgyalása:
Kőszeg Város közbiztonságának helyzetéről, a közbiztonság érdekében tett intézkedésekről és az azzal kapcsolatos feladatokról szóló beszámoló csatolva a jegyzőkönyvhöz.
A napirendi pont tárgyalásánál az előterjesztőn Maxim László r. alezredes, mb. kapitányságvezetőn kívül jelen van még dr. Tiborcz János r. dandártábornok, megyei rendőr-főkapitány is.
Maxim László szóbeli kiegészítésében elmondja, hogy mindenkihez eljutott a Kőszegi Rendőrkapitányság 2019. évi beszámolója. Ebben a beszámolóban száraz tények, %-ok vannak felsorolva, ő ezt szeretné egy kicsit életszerűbbé tenni illetve kiegészíteni.
Először is azt kell kihangsúlyozni, hogy az összes bűncselekményre vonatkozó és a bűncselekmények kategóriájára vonatkozó szám igen alacsony. Szerinte sok kapitányságvezető az országban szívesen cserélne vele. Ők tesznek is ezért természetesen, de azért ez a város a nyugalom szigete.
Lehet, hogy ez ebből a beszámolóból nem derül ki, de kapitányságuk életében a 2019-es év mind bűnügyi, mind rendészeti szempontból nagyon sikeres volt. El tud dicsekedni azzal, hogy az összes felderített bűncselekmények száma, azaz az eredményességük 80% feletti volt, ami országosan a kapitányságok rangsorában az előkelő 5. helyet eredményezte a számukra és erre igen büszkék.
Kőszeg város vonatkozásában a bűncselekmények száma hosszú évek óta lényegesen nem változik. Bár az egyes %-okat megnézve egyes kategóriákban ugyan irreális számok láthatók – pld. 100%-kal nőtt a rablások száma 2018-hoz képest – de tulajdonképpen egy ilyen eset volt. Ez nem azt jelenti, hogy Kőszegen senki se merjen kimenni az utcára, ugyanis a befejezett felderítések száma – azaz az eredményességük is 100%-os a rablásban.
Olyan sorozatbetörések – pld. lakások esetében – amely borzolták volna a lakosság kedélyét, nem voltak Kőszegen. A tavalyi év végén kaptak olyan információkat, mely szerint egy lakásbetörésre specializálódott bűnbanda elindult Kőszeg irányába. Ennek megakadályozására már Gyöngyösfalu-Lukácsháza térségben tettek komoly intézkedéseket, melynek következtében meg tudták akadályozni, hogy a karácsonyi nagybevásárlást – vagy az ahhoz szükséges pénzt – a kőszegi lakásokból oldja meg ez a csapat. Ebből az akcióból a város lakossága szerencsére nem érzékelt semmit. Volt viszont egy olyan sorozatbetörés, amely boltokba, és azokhoz hasonló helyiségekbe irányult. Ezt a bűnbandát is sikerült felderíteni, beazonosítani. Érdekesség, hogy fiatal, intézetis lányok verbuválódtak össze az elkövetésekre, de azóta ezek megszűntek.
Pontosan azért, mert alacsony a kapitányság ügyszáma, nekik minden ügy felderítése fontos, mindegyikért meg kell küzdeniük, akár bűnügyről, akár más ügyről van szó. Megpróbálják folyamatosan beazonosítani az elkövetőket. Ez a feladatuk, de ugyanakkor a saját, jól felfogott érdekük is. Ennek ellenére sajnos maradnak megoldatlan ügyek is, de ezek %-a minimális.
A Kőszegi Rendőrkapitányságnak példaértékű kapcsolata van a Kőszegi Járási Ügyészséggel, az ő szakirányításukkal végzik a munkájukat. Nemcsak az a fontos, hogy a rendőrség gyanúsítottat prezentáljon, hanem az is, hogy az elkövetők megkapják a méltó büntetésüket.
A rendészeti vonalon is ki kell hangsúlyozni, hogy minden teljesült adat mögött mennyi munka van. A halálos balesetek száma 0 volt. A közlekedési helyzet nem mindig rajtuk múlik, mert nem tudnak minden sofőr mellett ott lenni és figyelni, hogy mit ront el. Megpróbálnak a forgalomban minél többet kint lenni, az ittas vezetőket folyamatosan kiszűrni, a KRESZ szabályelkövetői ellen intézkedni.
A 10 éves statisztikákat tekintve a tulajdon elleni szabálysértések száma 2019-ben volt a legmagasabb. De a felderítések száma is ugyanilyen magas. Mindezt azt jelenti, hogy Kőszeg városában nem biztos, hogy érdemes bűncselekményeket vagy szabálysértéseket elkövetni.
Természetesen ez sok más személynek és szervezetnek is köszönhető: polgármester úrnak, a képviselő-testületnek, a hivatalnak, a polgárőrségnek és minden olyan szervezetnek, akikkel kapitányságuk kapcsolatban állt 2019-ben. Kőszeg város lakosságának is megköszöni, hogy támogatták őket és segítették a munkájukat.
A Kőszegi Rendőrkapitányság élén ez év februárjától vezetőváltás történt, így különösen aktuális az áttekintés. Az új dolgok, új koncepció bevezetése kapcsán az a furcsa helyzet állt elő, hogy a jövő elképzelései már egybefolynak a múlttal és a jelennel, hiszen már a 7. hónapja van az évnek.
Az év rendhagyó módon kezdődött, mivel gépkocsi, teherautó lopások tömkelege történt a január-február hónapokban. Ezek mindegyikének a felderítése megtörtént, az osztrák kollégákkal, a szombathelyi kapitánysággal és a megyei felderítő osztállyal együttműködve. Minden tulajdonos visszakapta a járművét – hogy milyen állapotban az más kérdés – sőt, az Ausztriából eltulajdonított autók, traktorok is előkerültek. Az elkövetők azóta előzetes letartóztatásban vannak. Az egyéb lopásokkal kapcsolatos ügyekben szintén felderítették az elkövetőket, azóta ők már el is költöztek Kőszegről, megszűntek ezek a bűncselekmények, de az eljárás természetesen folyik ellenük.
Ami a korábbi beszámolókban még kicsit sablonos szövegnek tűnt a veszélyhelyzet említését kapcsán, az 2020-ra valósággá vált és a jövő évi beszámolóban biztosan nem lesz az. Március közepétől éles helyzetben kellett megélnie ezt mindenkinek, amiben szinte nem volt gyakorlata senkinek sem. De sikerült Kőszegen egy olyan kapcsolatot kialakítani polgármester úrral, ami egymás tájékoztatásán, az együtt gondolkodásról szólt és ennek köszönhetően úrrá tudtak lenni a koronavírus okozta veszélyhelyzeten. Ráadásul Kőszeget még az államhatár is nyomasztotta, hiszen rengetegen járnak ki Ausztriába dolgozni. Ő már kifejezte véleményét polgármester úrnak: büszke lehet Kőszeg város lakosságára, mert azt a fegyelmet és tudatosságot, amit tanúsítottak a veszélyhelyzet alatt, az példaértékű az egész országban. Akik ebből esetleg „kilógtak”, azokat ők – természetesen törvényes keretek között – visszairányították a helyes irányba. Ezzel a tudatossággal sikerült megúszni a városban a tömeges fertőzést. Köszöni a polgárőrségnek, hogy velük együtt karöltve sikerült a közterületeket felügyelni a veszélyhelyzet alatt.
Most, hogy jönnek a dolgos hétköznapok, kéri polgármester urat, hogy továbbra is maradjon meg köztük ez a jó kapcsolat, ő mindenben támogatni fogja. A képviselők felé pedig az a kérése, hogy ha a lakosság őket keresi meg bármilyen, a rendőrséget érintő témával, problémával, akkor forduljanak hozzá bátran. Nyilván a polgárok a képviselők felé közvetlenebbül jelzik a problémájukat, mint a rendőrség felé, de így ő is tisztában lesz vele, hogy a hozzá tartozó területen hova fókuszáljon. Egyúttal a korábbi visszajelzéseket is köszöni, még ha az kritikát is tartalmazott.
Ő azt meg tudja ígérni, hogy a 2019-es év eredményeit a jövő évi beszámolókor is megtartják. Ő azt szeretné, ha jövőben polgármester úrral, az önkormányzattal a jelenlegi komoly párbeszéd továbbra is megmaradna, mert csak így lehet még élhetőbb, még komfortosabb Kőszeg városa. Reméli, hogy mindenki úgy fogja gondolni, hogy fegyelmezett, az állampolgárokért dolgozó rendőrség teszi a dolgát a városban, amelyre mindenki büszke lehet.
Kérdések és hozzászólások:
Sas Norbert elmondja, hogy a pénzügyi, jogi és rendészeti bizottság megtárgyalta a rendőrségi beszámolót. Ők is hasonlóan gondolkodtak az együttműködésről. A felmerült kérdésekre választ kaptak, így a beszámolót egyhangúlag elfogadásra ajánlották.
Táncsics Péter elsőként két általános megállapítást tesz. Elsőként felhívja a figyelmet arra, hogy a közbiztonság fenntartása nem csupán a rendőrség feladata, az éppen úgy az önkormányzaté, sőt az állampolgároké is. A közbiztonság pedig nemcsak a bűnüldözésről szól: abban benne van a közterületekkel kapcsolatosan minden „apróság: a köztisztaság stb. – pedig erre nem mindig gondol mindenki.
Örömmel lehet megállapítani, hogy a kőszegi polgárok kapcsolata a rendfenntartó erőkkel emberi és egyenrangú, mert nem mindenhol van ez így. Viszont vannak olyan apró, intő jelek, amelyekkel szerinte foglalkozni kell a jövőben – de nem biztos, hogy mind a rendőrség dolga lesz.
Ezek a következők:
Sokszor nem tisztázott és egyértelmű a közterületen történő szeszes ital fogyasztás, ez különösen a nagyrendezvények után figyelhető meg. A nagyrendezvények során egyébként is felborulnak a szabályok (közlekedési rend, a parkolás stb.). Ezért sokkal több információra lenne szüksége a lakosságnak arról, hogy hogyan lehet ilyenkor jogszerűen viselkedni, a polgártársainkkal toleránsnak lenni. Városgondok úr tudná elmondani, hogy egy-egy nagyrendezvény után mennyi időbe és pénzbe kerül a rend és tisztaság helyreállítása.
Egyre inkább nő a közösségi oldalakon elkövetett szabálytalanság, fenyegetés, kényszerítés és rágalmazás. Ezek egy bizonyos szint után már bűnügynek minősülnek. De legfőképpen polgártársaink életére és hangulatára nagyon romboló hatással vannak. Sokan azért teszik ezt, mert a nyilvános, ingyenes felületeken tudnak megszabadulni e módon frusztrációjuktól.
Szerinte az államhatár jelenlegi kinézete azt sugallja, hogy „senki földjéről” van szó, mert sem az önkormányzat, sem a közútkezelő nem érzi magáénak. A határon a közlekedési rend, legfőképpen a közbiztonság jelenleg megoldhatatlannak látszik. Ezért esetleg ideiglenes belterületbe vonással ezen változtatni lehetne, amíg végleges sorsa kirajzolódik.
Végül: ő örömmel venné, ha a térfigyelő kamerák száma látványosan megszaporodna a városban. Ezeket a felvételeket ugyanis mindenféle jogi eljárás során figyelembe venni, az akár parkokban, sportpályán, bármilyen közterületen stb. lett felvéve.
Fekete-Pataki Edit örömmel olvasta az Ovizsaru és a DADA programókról szóló beszámolót a prevencióról szóló részben. Az szerepel az anyagban, hogy csupán két iskolában tartottak előadást. Természetesen az általános gyermekek számára is fontos ez, de javasolja, hogy a jövőben nagyobb hangsúlyt kellene fektetni az óvodákra, hiszen minél kisebbek a gyermekek, annál fogékonyabbak a téma iránt, jól lehet velük kommunikálni: hogyan lehet biztonságosan élni, közlekedni, biciklizni stb. Az ilyen előadásokra pedig ne az intézmények részéről menjen a felkérés, hanem inkább a rendőrség kezdeményezze azt.
Rába Kálmán elsőként arra utal, hogy a megyei közgyűlés révén régóta ismerik egymást főkapitány úrral. Ő mindig el szokta ott is mondani, hogy nem mindig jó, ha a rendőrség a statisztika bűvkörében él. A cselekvőképes stratégia kidolgozásához jó, de íme, egy jó példa a statisztika hátulütőjére: 100%-al nőtt a rablás Kőszegen.
Jó látni, hogy a tilosban parkolást a rendőrség kezdi komolyan venni. De neki szívfájdalma az, hogy ha az embereken bármit is számon akarunk kérni, akkor annak a hátterét is biztosítani kell. Sajnos Kőszegen alig van parkoló – bár ez a szabálytalankodókat nem mentesíti a tilosban parkolás esetén.
Két fontos dolog a prevencióval kapcsolatban. Jön az un. Z generáció, a digitális nemzedék, akik már teljesen más világban nőttek fel. Bár sokszor elhangzik, hogy a szülő felelőssége minden esetben a gyermek cselekedete, de azért ez nem egészen így van, mert a szülő nem tud 24 órán át a gyermek mellett lenni, hiszen az iskolában, baráti társaságban is érik különböző impulzusok. Nem tudja, hogy a prevencióra vonatkozóan milyen szabályok vannak, azaz azt az iskoláknak kell-e kérniük. Régen, az „átkos rendszerben”, mindig jöttek az általános iskolákba a rendőrök előadást tartani. Nem féltek a gyerekek a rendőröktől, nem utálták őket. Fontos lenne, hogy ez újra visszatérjen, mert nem a szülőnek, nem a politikusnak, nem a civileknek kell előadást tartani ilyen dolgokról, hanem a rendőrnek, aki rendet felügyeli. Nem félni kell a rendőrtől, hanem tisztelni kell őket és tőlük kell hallani azokat az új kihívásokat az élet területén, amely a fiatalok jövőjére is hatással lesz majd.
A másik dolog pedig a drogok és a drogfogyasztás és erre egyre nagyobb hangsúlyt kell fektetni. A drog nemcsak máshol, Kőszegen is jelen van. Nyilván nem a legvadabb, de az un. dizájner drogok igen, mert felnőttként is látható, hogy ha valaki nem csak az alkoholtól viselkedik furcsán.
Ő a korábbi véleményét elvetve, úgy véli, hogy köszönet jár a rendőrségnek a munkájukért, további sok sikert kíván a kapitányságnak erőben, egészségben.
Terplán Zoltán elsőként csatlakozik a gratulációhoz, amely az elvégzett munkára vonatkozik. Viszont látható, hogy emelkedett az esetek száma a garázdaságnál és a rongálásnál. Kérdezi, hogy van-e ennek jellemző időszaka, esteleg napszakon belül is? Lehet-e ezen bűncselekmények elé menni bizonyos munkaszervezéssel? Ha igen, ezt kéri és javasolja.
Gelencsér Attila észrevette, hogy a Fő téri szervízúton is megszaporodtak a rendőri intézkedések. Kéri, hogy ez ne kampányjellegű legyen, hanem a behajtás rendjére is folyamatosan figyeljenek.
Dr. Tiborcz János főkapitány elsőként megköszöni az ülésre a meghívást és azt, hogy a képviselő-testület újra napirendjére vette ezt a témakört, majd a felvetésekre reagál.
2007. december 21-én csatlakozott Magyarország a schengeni rendszerhez és azóta az érintettek már úgy megszokták ezt, mintha a szomszéd városba járnának át. A koronavírus okozta helyzet következtében gyakorlatilag lezárták az államhatárt (a határátkelőt és a zöldhatárt is) és ez rengeteg embernek okozott gondot Vas megyében, mert sokan járnak át Ausztriába dolgozni és tanulni is. A veszélyhelyzet idején a polgármester úrral szinte naponta váltottak szót arról, hogy hogyan történik a be- és kilépés, ki megy karanténba stb. Gyakorlatilag egyik napról a másikra kellett visszaállítani a határellenőrzést és – ahogy Táncsics Péter elmondta – egy nem rendőrségi kezelésben lévő területen kellett vizet, villanyt, szociális helyiségeket előteremteni, hogy legyen legalább valamilyen tető a kollégái feje felett. Köszönetet mond különösen a polgárőrségnek, de minden kőszeginek, aki a határnál bármivel – akár egy vízmelegítővel is – segített nekik. A rendőrségnek Kőszegtől egészen a szlovén határig, több határátkelőn helyt kellett állni, ami a közterületektől vont el rendőrségi létszámot. Sok segítséget kaptak a készenléti rendőrségtől, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tisztjelöltjeitől és a honvédségtől, akik a zöldhatárt ellenőrizték. 1-2 hét után azért kialakult a rend, ki, hogyan jöhet-mehet stb, de azért nem volt ez könnyű időszak. Mára már a koronavírus miatti felélem egy kicsit gyengült, de nem szabad azt gondolni, hogy ez véget ért és nem szabad túlságosan lazítani a védőintézkedéseken.
A kamerázással kapcsolatban neki az a véleménye, hogy a kamera – bár sokat segíthet – nem abszolút megoldás. Pótolni tudja a közterületi jelenlétet, de felvételek feldolgozása, kezelése körülményes. Gönczöl Katalin, az első magyar ombudsman mondta: az egész országot nem lehet bekamerázni.
Meglátása szerint a parkolóhelyek problémája Kőszegen ambivalens: egyrészt a nagyrendezvényekre várja a vendégeket a város, fontos, hogy sokan jöjjenek a rendezvényekre, másrészt valóban nincs elég parkolóhely.
A garázdaság nemcsak Kőszegen nőtt, a megyében is. Az a baj, hogy az emberek az egymással való problémáikat – főleg néhány pohár után – nem hagyományos módon intézik, hanem erőszakosabban, a konfliktusok manapság erősödnek.
A rendőrség prevenciós tevékenysége az óvodáktól kezdve a nyugdíjas klubokig mindenhol jelen lehet – de ez csak akkor működik, ha ezt igényik. Így ez az igazgatókra, intézményvezetőkre van bízva, a rendőrség nem erőszakoskodik e téren.
A kábítószer megelőzés terén is nagyon jók a rendőrség eredményei, a terjesztőkre vonatkozóan. Sajnos az a baj, hogy ha egy terjesztőt elkapnak, van helyette másik kettő, mert valóban jó üzletről van szó. A kábítószeri iránt a 90-es években nem volt fizetőképes kereslet, Magyarország tranzitország volt. Ma már más a helyzet, ma van rá sajnos kereslet. A megyei kábítószer felderítő osztálynak kiváló külföldi kapcsolatai vannak, nagyon jó eredményeket érnek el.
Az informatikai bűnözést tekintve: valóban felnőtt már egy olyan generáció, amelyik a papírt nem ismeri, mert nem ebben nőtt fel. A legtöbb bűncselekményt úgy követik el, hogy eladásra kínálnak valamit, vagy munkahelyet hirdetnek meg, ezekre előleget vagy regisztrációs díjat kérnek, aztán a hirdetőket nem lehet utolérni. Van olyan eset is, amelyben több száz sértett van, de abból csupán néhány vas megyei. Sajnos már külföldről is lehet informatikai bűncselekményeket elkövetni, ezeket felgöngyölíteni nagyon nehéz. Olyan is előfordult két esetben, amikor cégvezetőtől érkezett egy-egy e-mail arra, vonatkozóan, hogy a beosztottak utaljanak át x összeget egy meghatározott számlára. Egyik esetben sem történt meg ugyan az utalás, de ha igen, akkor az így átutalt pénzt visszaszerezni már nem lehet.
Összességében: Vas megye közbiztonsága azért olyan, amilyen, mert az itt élő polgárok túlnyomó többsége alapvetően tisztességes, törvénytisztelő ember, akik nem állítják megoldhatatlan feladat elé a rendőrséget. Köszöni Kőszeg város lakosságának is, hogy így élnek. Ő is már többször elmondta, hogy semmi pénzért nem cserélne pld. a Borsod megyei főkapitánnyal. Ha a jelenlévők olvasnák az országos főkapitány napi jelentéseit, sokan elszörnyülködnének, hogy máshol milyen esetek fordulnak elő.
Kéri, hogy az önkormányzat tartsa meg a jelenlegi jó kapcsolatot a rendőrkapitánysággal és támogassa mb. kapitány urat a munkájában.
Básthy Béla elsőként arra utal, hogy az elmúlt hónapokban valóban folyamatosan – természetesen hétvégenként is – tartotta a kapcsolatot Maxim Lászlóval.
Egyébként a veszélyhelyzet, a kőszegi határon kialakult állapot felhívta a déli határra is a figyelmet, azaz ízelítőt kaphattunk abból, mekkora terhet jelent annak őrzése. A Magyar Kormány azon döntése – mely szerint az ország déli határánál állítja meg a migrációt és nem várja, hogy majd Ausztria teszi meg ezt – nagyon fontos lépés volt, így nem kellett éveken keresztül ezzel szembesülni itt a nyugati részen. Most Kőszegnek ebből 2 hónap jutott, nem évek. Érdemes ebbe azoknak belegondolniuk, akik naponta járnak át a határon.
Táncsics képviselő úr említette a határátkelő állapotát. Városgondok úr a megmondhatója, hogy tavaly – még mielőtt a képviselők felhívták rá a figyelmet – az önkormányzat 4 nagy és 2 kisebb teherautónyi szemetet vitetett el onnan.
Kapitány úr „a nyugalom szigeteként” emlegette a várost. A kőszegiek azért nem igazán így érzik ezt, de a turisták bizonyára igen, nyilván sok munka van ebben. Ő a közlekedés terén több, kisebb eredményről is be tud számolni. Ilyen pld, hogy sikerült a Kórház utcánál kihelyezni azt a bizonyos 50 km/óra sebességkorlátozási táblát, mert ott korábban már sok baleset is történt. Kéri, hogy a rendőség figyeljen a jövőben pld. a temetőnél lévő parkolásra is, mert a lakosság továbbra is a Temető utca egyik felén áll meg, pedig feljebb ott van a nagy, üres parkoló.
A városban működő gyermekvédelmi intézménnyel még szorosabbra kellene az együttműködést fűzni, hiszen az ott nevelt fiatalokkal kapcsolatos esetek idézik elő a magasabb mutatókat.
A veszélyhelyzettel kapcsolatban neki az a tapasztalata, hogy sokkal könnyebb volt betartatni bizonyos normákat, mint egyébként. A határátkelővel kapcsolatos tájékoztatással kapcsolatban az okozott nehézséget, hogy amíg nem volt hivatalos információ, addig az önkormányzat sem publikálhatott híreket, adatokat a saját honlapján, mert attól fogva az már hiteles forrássá vált volna.
Táncsics Péter reagál az elhangzottakra. A kőszegi határátkelőnél jelenleg is 8-10 kamion is ott éjszakázik. Nincs szociális helyiség, vizesblokk, nincsenek hulladékgyűjtők, pedig a kamionok jogszerűen tartózkodnak ott.
Básthy Béla jelzi, hogy erről az önkormányzatnak eddig még nem volt tudomása. A kamionok parkolásával a városban vannak problémák: a Balog iskola előtt és az ÖMV benzinkút mögött szoktak szabálytalanul parkolni. Kéri a képviselőket, jelezzék az ilyen felvetéseket.
Mivel további észrevétel nem hangzik el, a polgármester lezárja a vitát. Ismét megköszöni a rendőrségnek az elmúlt időszakban kialakult, intenzív együttműködést, valamint további jó munkát kíván a Kőszegi Rendőrkapitányságnak. Szavazásra bocsátja a határozati javaslatot, a képviselők pedig 9 igen szavazattal az alábbi határozatot hozzák:
58/2020. (VII. 2.)
képviselő-testületi határozat
Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Kőszeg Város közbiztonságának helyzetéről, a közbiztonság érdekében tett intézkedésekről és az azzal kapcsolatos feladatokról szóló beszámolót elfogadja.
A 2. napirendi pont tárgyalása:
A Kőszegi Polgárőr Egyesület 2019. évi tevékenységéről szóló tájékoztató csatolva a jegyzőkönyvhöz.
Méhes Attila elnök köszöni a meghívást. Ez már a második beszámoló, amit ő készített és a képviselő-testület napirendjére vett. Az írásos anyagot nem kívánja kiegészíteni.
Egy kérése van csupán: 2020. október 10-én, Kőszegen kerül megrendezésre a 4. Nyugat-Magyarországi Kommunikációs Fórum. Kéri polgármester urat, a művelődési központ igazgatóját és a képviselő-testületet, hogy támogassák ezt a rendezvényt a lovagterem rendelkezésre bocsátásával.
Kérdések és hozzászólások:
Sas Norbert tájékoztatja a jelenlévőket, hogy a pénzügyi bizottság megtárgyalta az előterjesztést. A bizottság megköszönte a polgárőrség munkáját és a tájékoztatót egyhangúlag elfogadásra ajánlották.
Fekete-Pataki Edit is megköszöni a polgárőrség egész évi munkáját, gratulál annak a két kőszegi polgárőrnek, aki nemrég elismerésben részesült. Tolmácsolja a szülők és idős emberek köszönetét is, hiszen a polgárőrök az iskolák környékén minden iskolakezdéskor segítik a biztonságos átkelést a gyalogátkelőkön. Kérdezi, hogy ezt meg lehetne-e hosszabbítani még az októberi hónapra is?
Méhes Attila szerint ez az akció az „Egy iskola-egy polgárőr” program keretében valósul meg. A meghosszabbításnak az az akadálya, hogy nagyon kevés a polgárőr, új tagok jelentkezését várják.
Terplán Zoltán kérdezi: több településen is vannak polgárőr egyesületek. Cákon is van ilyen bármilyen szervezeti formában?
Méhes Attila elmondja, hogy a cáki egyesület papíron létezik, a gyakorlatban nem. Ő a Vas Megyei Polgárőr Szövetség elnökségi tagja is, így van rálátása a megyei polgárőr szervezetekre. A cáki egyesület támogatást nem kap a megyétől.
Fekete-Pataki Edit felhívja a figyelmet arra, hogy a kőszegi egyesület jelenlegi székhelye a Kossuth L. u. 15. alatt nagyon rossz állapotban van. Kéri az önkormányzat segítségét abban, hogy méltóbb, megbecsültebb helyre kerülhessenek
Táncsics Péter tisztázza még: a Kőszeg-Hegyalja Polgárőr Egyesület cáki székhellyel idén januárig működött. A labdarúgó mérkőzéseket és egyéb rendezvényeket biztosította. Sem az önkormányzattal, sem a rendőrséggel nincsen megállapodásuk. Egyébként ki kell emelni, hogy a Kőszegi Polgárőr Egyesület tagjai kiváló véradók, szép sporteredményeket érnek el és részt vesznek a köztisztasági akciókban is.
Básthy Béla kérdezi még Táncsics Péter képviselő úrtól: miért tartotta szükségesnek, hogy egy nemrég megrendezett – nem önkormányzat által szervezett – lakossági fórumon polgárőr egyenruhában jelenjen meg?
Táncsics Péter szerint polgármester úr felvetése nem tartozik a napirendhez, ennek ellenére válaszol rá. A Kőszeghegyaljai Polgárőr Egyesület alapszabálya értelmében természetesen környezetvédelemmel, így a kőszegi erdőkkel is foglalkozik. Ezért ő azt gondolja, hogy az erdészet által szervezett közmeghallgatáson jogszerűen volt jelen ennek a szervezetnek a képviselője.
Básthy Béla nem tudja, hogyan működik ez, de neki furcsa, hogy az egyenruha előkerült. A cserkészeknél ezt pld. szigorúan szabályozták és ha valaki az egyenruhát nem cserkész rendezvényen viselte, akkor a fegyelmi szabályzat szerint kellett eljárni.
Méhes Attila ehhez hozzáfűzi: náluk akkor vannak egyenruhában a polgárőrök, ha szolgálatban vannak. Egyébként azt ki kell hangsúlyozni, hogy a polgárőr egyesületek szigorúan párton kívüliek.
Végül további észrevétel nélkül, a képviselők 9 igen szavazattal az alábbi határozatot hozzák:
59/2020. (VII. 2.)
képviselő-testületi határozat
Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Kőszegi Polgárőr Egyesület 2019. évi munkájáról szóló tájékoztatót elfogadja.
A határozat meghozatala után a polgármester jelzi, hogy hogy szombaton lesz az új városmajor átadása, szívesen látja mindkét szervezet képviselőjét a rendezvényen.
A 3. napirendi pont tárgyalása:
A Kőszegi Sporthorgász Egyesület 2019. évi tevékenységéről szóló beszámoló csatolva a jegyzőkönyvhöz.
A napirendi pont tárgyalásánál Horváth Ferenc a Kőszegi Sporthorgász egyesület elnöke, valamint Bálint Péter a horgász egyesület titkára van jelen.
Horváth Ferenc elnök szóbeli kiegészítést tesz. Egyesületük létszáma 2019-ben 532 fő volt. A tagság aktív része társadalmi munkában végzi a Csónakázó tó és a téglagyári tó karbantartását. Az önkormányzattól kapott támogatásokból a feladataik ellátáshoz szükséges eszközöket vásároltak.
A hal telepítés kapcsán kiemeli, hogy évente közel 60 mázsa hal kerül a két tóba. Ez azt eredményezi, hogy a vendéghorgászok száma Kőszegen magas, a megyében az egyik legkedveltebb horgászhely a kőszegi Csó tó.
Néhány problémára felhívja a figyelmet. Ezek közül legfontosabb, hogy a Csónakázó tó vízellátása gyakran akadozik, a Malomárok időszakos kiszáradása figyelhető meg. A Csónakázó tó partjának az eróziója is gondot okoz. Utóbbi időben a hódok kártétele jelent meg, fákat rágnak bele a tóba, illetve a múlt héten egy hódvár is beleszakadt a tóba. Problémák vannak a Csónakázó tó körüli szemét elszállítással is.
Kérdések és hozzászólások:
Fekete-Pataki Edit elmondja, hogy a bizottságuk megtárgyalta az egyesületi beszámolót. Elnök úr ott is ismertette a problémákat. Kérték, hogy a szemét elszállítására megoldást kell találni, hiszen a horgász egyesületnek ez nem feladata.
A zsilip karbantartásával kapcsolatban javaslatként hangzott el a bizottsági ülésen, hogy az országos vízügyi szabályzatokat át kellene tekinteni, esetleg az támpontot adhat. A beszámolót a bizottság egyhangúlag elfogadásra ajánlotta.
A városfejlesztési bizottság véleményét Kiss Péter elnök távollétében Gelencsér Attila ismerteti. A bizottság megtárgyalta a beszámolót és a képviselő-testületnek elfogadásra ajánlotta.
Básthy Béla úgy véli, hogy maga a szabályozás – azaz a megállapodás – amit a horgász egyesülettel kötött az önkormányzat, az jó, mert ez a rendszer jól motiválja a benne lévőket. Ezt egy nemrég tartott, a természetjárással és kerékpározással foglalkozó megbeszélésen is felhozta példának.
Egyúttal tájékoztatja a képviselő-testület tagjait, hogy az elmúlt időszakban intenzív kapcsolat alakult ki az önkormányzat és a különböző vízügyi szervezetek (a vízügyi igazgatóság és a VASIVÍZ Zrt.) vezetői között. Mindkét szerv vezetője egyetértett azzal, hogy a jövőben együttműködéseken alapuló projektben lehet együtt dolgozni, annak érdekében, hogy mind az un. „vizes problémák”, mind az eszközök (a zsilipek) kezelése megoldódjon. Sikerült is erre vonatkozóan egy koncepciót megfogalmazni, amely azt tartalmazza, hogy a nemezgyártól – ha nem is az Abért tóig – de a Rákóczi úti körforgalomig milyen beavatkozásokra van szükség mind a Gyöngyös, mind a Malomárok esetében. Megtörtént ezeknek a tapasztalati alapon történő beárazása is. Az a szándék, hogy ez a teljes terület felölelve egy projektbe legyen foglalva. A most szombati elöntés is jó példa arra, hogy erre milyen szükség van, két hete pedig a Hattyú büfében is gondok voltak. A zsilipek illetve kormányzórendszerek ügyében mindenképpen előre kellene lépni. Összegezve: sikerült a problémákat feltérképezni, most már „csak” pénzt kell szerezni hozzá.
További észrevétel nem hangzik el, így a polgármester szavazásra bocsátja a határozati javaslatot, amit a képviselők 9 igen szavazattal el is fogadnak.
60/2020. (VII. 2.)
képviselő-testületi határozat
Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Kőszegi Sporthorgász Egyesület 2019. évi munkájáról szóló beszámolóját elfogadja.
A 4. napirendi pont tárgyalása:
Az önkormányzat 2019. évi költségvetésről szóló 2/2019. (II. 15.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló rendelettervezet csatolva a jegyzőkönyvhöz.
A pénzügyi és gazdálkodási osztályvezető távollétében Katona-Freyberger Anett osztályvezető-helyettes tesz szóbeli kiegészítést. A 2019. évi költségvetés IV. negyedévi módosításáról van szó, amelyben a képviselő-testület hozott határozatait, a kapott központi támogatásokat és az elnyert pályázatokból származó bevételeket vezették át. Az információs táblák részletesen tartalmazzák ezeket. A bevételek közül ki kell emelni a rendkívüli szociális támogatásokra kapott pénzt, továbbá a BM pályázaton nyert 30 millió támogatást. A 3. melléklet intézményi bontásban és összesítve is tartalmazza a kiemelt előirányzatokat. A 4. és az 5. melléklet a felhalmozási bevételek és kiadások változásait tartalmazza.
Összességében az előirányzat változások az irányító szervi támogatások nettósítása után
104 587 610 Ft-tal növelik a bevételek és a kiadások összegét, így a költségvetési hiány
1 335 573 307 Ft – amelynek fedezete a maradványból és a külső finanszírozási bevételből biztosított.
Hozzászólás:
Sas Norbert jelzi, hogy a pénzügyi bizottság megtárgyalta a rendelet módosítását és a képviselő-testületnek egyhangúlag elfogadásra ajánlotta.
A képviselő-testület további észrevétel nélkül, 9 igen szavazattal az alábbi rendeletet alkotja:
Kőszeg Város Önkormányzata
Képviselő-testületének
21/2020. (VII. 2.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat 2019. évi költségvetéséről szóló 2/2019. (II. 15.) önkormányzati rendelet módosításáról
(A rendelet szövege jelen jegyzőkönyv melléklete.)
Az 5. napirendi pont tárgyalása:
Kőszeg Város Önkormányzata 2019. évi gazdálkodásának teljesítéséről szóló rendelettervezet (zárszámadás) csatolva a jegyzőkönyvhöz.
Básthy Béla polgármester szóbeli kiegészítést tesz. A zárszámadás hasonlít a költségvetés IV. negyedévi módosítására, hiszen annak bizonyos értelemben vett megismétlése. Annyiban más, hogy az éves áttekintés bizonyos következtetések levonását szolgálhatja. A beszámoló azt jelzi, hogy a költségvetés elfogadásától hova jutott el az önkormányzat, milyen plusz forrásokat sikerült elérni és milyen területeken történt előrehaladás. Gratulál az intézményeknek, mert sok támogatást tudtak előteremteni. Részben ezeknek a plusz támogatásoknak, részben a saját működésüknek, jelentős pénzmaradvánnyal – több mint 90 millió Ft – lehetett számolni. Ezek kimutatását a 7. melléklet tartalmazza. Ez részben a 2020. évi intézményi működésbe került át, illetve maradt, vagy az önkormányzathoz lett átcsoportosítva. Sajnálatos, hogy ezeket a megtakarításokat az intézmények nem tudták tejesen felhasználni, holott az tőlük eredt. Miközben az idei működési költségvetésben szerepe van a tavalyi pénzmaradványnak, jövőre ennyivel biztosan nem lehet majd számolni. 2019-ben sok szempontból sikeres évet zárt az önkormányzat. Az iparűzési adó bevétel 10%-kal – azaz 30 millió Ft-tal – nőtt a 2018. évihez képest. Sajnos jövőre ilyen jó helyzet nem várható. Ezért is vannak folyamatban intézményi átalakítások-átszervezések, egyes feladat ellátások átadása külső megbízók számára. Ezek hátterében az áll, hogy ha az önkormányzat nem lép meg időben bizonyos dolgokat, akkor esteleg kényszerű helyzetbe kerül az utolsó percekben. Nemrég már megtörténtek a közművelődési intézmények alapító okiratának módosítása a tekintetben, hogy az ott dolgozók közalkalmazotti státuszból a Munka Törvénykönyve alá kerüljenek. Ennek egyrészt senki sem örül, mert a munkavállalóknak ez alacsonyabb béreket jelent ugyan, de másrészt átszervezési lehetőséget is ad az önkormányzatok számára. Azt ki lehet jelenteni, hogy nem lesz még egy ilyen zárszámadása a városnak: már csak azért sem, mert már nem lesz 6 intézmény, hiszen eleve már csak egy óvoda van.
Tájékoztatja a képviselő-testületet arról, hogy már zajlanak előkészületek arra, hogy milyen további intézkedéseket kell meghozni ahhoz, hogy az intézményrendszert sikerüljön út átalakítani, hogy a városban lévő lehetőégeket mégis ki tudja használni. Állandó dilemma ez, ha az intézmények zsugorítása kerül szóba. Úgy kell mind az intézményi, a hivatali és egyéb szinteket is átalakítani, hogy lehetőség szerint az önkormányzat még olcsóbban, még hatékonyabban tudjon működni. Az átszervezés ne jelentse az eredményesség aránytalan csökkenését. Azaz még keményebben, még jobban kell dolgozni, de kisebb pénzügyi háttérrel. A részletekbe most nem akar belemenni, hiszen a képviselő-testület kap erről információt majd még eleget.
Hozzászólások:
Sas Norbert elmondja, hogy a pénzügyi bizottság megtárgyalta a 2019. évi zárszámadási rendelettervezetet és a képviselő-testületnek elfogadásra ajánlotta.
Fekete-Pataki Edit jelzi, hogy a humánerőforrás is megtárgyalta az előterjesztést. Voltak apróbb számszaki eltérések, amelyek a képviselő-testületi anyagban már ki lettek javítva. A bizottság szintén elfogadásra ajánlotta a zárszámadást.
Gelencsér Attila szerint a városfejlesztési bizottság is egyhangúlag támogatta a rendelettervezet jóváhagyását.
Dr. Knapp József a Consultatio Kft. ügyvezetője tájékoztatja a képviselő-testületet, hogy megbízásuknak megfelelően elvégezték Kőszeg Város Önkormányzata 2019. évi összevont költségvetési beszámolójának felülvizsgálatát. Megállapították, hogy az előterjesztés a számvitelről szóló, az államháztartási törvényben valamint a vonatkozó kormányrendeletben szereplő előírásoknak megfelelő formában és tartalommal készült, azokkal összhangban vannak a mellékletek is.
Megállapították, hogy a beszámoló eredetei alapbizonylatai az ASP könyvviteli rendszer Kaszper modulját használva készült, szabályszerű könyvvezetéssel, részletező nyilvántartásokkal, főkönyvi kivonattal, leltárakkal van alátámasztva. A könyviteli zárlat idején elvégezték a szükséges kiegészítő könyvelési munkákat is, amelyet a jogszabályok előírnak. Időközben megtörtént a beszámoló kincstári jóváhagyása is.
Megerősítik, hogy a könyvviteli és pénzforgalmi nyilvántartás a gazdasági műveleteket a valóságnak megfelelően, zárt rendszerben, áttekinthetően mutatja be, amely szintén megfelel a jogszabályi követelményeknek és a belső szabályzatoknak.
Két dolgot szükségesnek tart kiemelni. Az önkormányzat vagyoni-pénzügyi helyzetéről elmondható, hogy 2019. évben az önkormányzat pénzügyi mozgástere javult és a tárgyévi költségvetési bevételek teljes körűen finanszírozták a tárgyévi működési és felhalmozási célú kiadásokat. Az előző év hasonló időszakához képest 60-62 millió Ft-tal növekedtek az önkormányzat kötelezettségei, de ehhez a pénzeszközök teljes egészében fedezetet nyújtanak. A költségvetési évben esedékes követelések meghaladják a rövid lejáratú kötelezettségek összegét, ami szintén pozitív.
A pénzügyi pozíció említett javulása miatt nem áll fenn az eladósodás jelentős kockázata, azaz érvényesül a működés folytatásának az elve.
2020-ban egy senki által nem várt, új helyzet adódott, ennek a költségvetésre való hatásával már foglalkozott az önkormányzat.
Fentiek alapján az önkormányzat 2019. évi költ-ségvetési beszámolóját korlátozás nélküli könyvvizsgálati záradékkal látják el. Ebben rögzítették, hogy az éves beszámoló megbízható és valós képet ad a 2019. évi költségvetés teljesítéséről és az önkormányzat fennálló pénzügyi, vagyoni helyzetéről, ezért a könyvvizsgálat részéről javasolják a zárszámadásról szóló rendelet elfogadását.
Básthy Béla megköszöni a könyvvizsgálói véleményt és azt, hogy a pénzügyi osztály, valamint a könyvvizsgálatot végző társaság között – Kőhalmin Major Judit könyvvizsgálón keresztül is – folyamatos a konzultáció. Tanácsaikra építhet az önkormányzat és ő ezt kéri a jövőben is.
Mivel további észrevétel nem hangzik el, a polgármester szavazásra bocsátja a rendelettervezetet, a képviselők pedig 9 igen szavazattal az alábbi rendeletet hozzák:
Kőszeg Város Önkormányzata
Képviselő-testületének
22/2020.(VII. 2.) önkormányzati rendelete a 2019. évi költségvetés teljesítéséről
(A rendelet szövege jelen jegyzőkönyv melléklete.)
A 6. napirendi pont tárgyalása:
Kőszeg Város településkép védelméről szóló 27/2017. (XII. 22.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló előterjesztés csatolva a jegyzőkönyvhöz.
Bertók Sándor főépítész szóbeli kiegészítésében elsőként összefoglalja a településképi rendelet megalkotásának előzményeit, hiszen a képviselő-testületben voltak változások.
Ahogy lehet látni, egyre szűkül az építéshatósági eljárások köre, azaz egyre több mindent lehet építési engedély nélkül létrehozni, egyszerűsített bejelentés alapján építeni. 2016-ban a településképi törvényben kaptak az önkormányzatok felhatalmazás és kötelezést is arra, hogy készítsék el a saját településképi rendeletüket. Ez adja a lehetőséget arra, hogy a polgármesterek – és azok árnyékában a főépítészek – a településképi véleményezési eljárás illetve településképi bejelentés keretében a saját településük építészeti arculatát formálni és érvényesíteni tudják. Ez főleg annak ismeretében fontos, hogy az építéshatóság teljesen elkerült Kőszegről. Azt gondolja, hogy Kőszeg szempontjából a településkép védelme egy nagyon jó lehetőség, mert ha nem lenne ez az eljárásrend az önkormányzat kezében, akkor nem lenne semmilyen rálátásuk Kőszeg fejlődésére és az építészeti értékek megóvására.
Ebbe a szabályozásba került bele minden olyan elem a korábbi HÉSZ-ből, ami szubjektív vagy nehezen körülírható volt. 2017. decemberében fogadta el a kőszegi képviselő-testület ezt a rendeletet. Már akkor is nehéz volt megfogalmazni az elvárásokat. Az azóta eltelt időben a rendelet alapján dolgoztak. A megalkotása óta eltelt időszak véleményeit elvileg minden évben monitorizálni kellett volna, de a lakosságtól sajnos év közben nem érkezett vélemény. Polgármester úrhoz és hozzá is csupán személyes jellegű visszajelzések érkeztek. Amíg pedig itt volt az építéshatóság a Városházán, addig ő személyesen, minden héten egyeztetett az ügyintézővel erről, mert azt gondolja, hogy a csapatmunka mindennél többet ér.
A mostani felülvizsgálat apropója az, hogy egy gyors, szélessávú internet hálózatot lehessen kiépíteni a városban, amely fontos fejlődési lehetősége lenne Kőszegnek. A jelenlegi rendeletben korlátok vannak erre vonatkozóan beépítve és mintegy 3-4 évvel ezelőtt ezért hiúsult meg ennek a hálózatnak a megvalósítása. Kiemeli: a mostani rendelet módosítás nem azt jelenti, hogy feladnák az elveiket és pld. légkábellel tele lehetne építeni a várost, de olyan középutat kellett találni, amely a fejlesztését is lehetővé teszi, ugyanakkor az építészeti értékeinket sem teszi tönkre. Ez a rendeletmódosítás arra adna felhatalmazást, hogy minden nyomvonal jellegű beruházás csak a velük folytatott szakmai konzultáció alapján történhessen meg.
A másik szándék is pontosítást jelent. Egyre jobban terjednek mindenütt a napelemek, a napkollektorok, külső klímák, gépészeti berendezések. Ezek elterjedése egy belvárosban, védett építészeti értékek között nem kívánatos, hiszen tönkre tehetik az évszázados örökségünket, a rendeletben szabályozva lett, hogy hogyan lehet ezeket elhelyezni.
Pontosítások történtek a bejelentési eljáráshoz kötött fejlesztéseknél is. Eddig is volt ilyen elvárás, pld. homlokzat színezés, ablakcsere esetén, de pld. az ablakáthelyezés is bekerült ebbe a szabályozásba.
A településkép-érvényesítési eszközökre vonatkozó előírásokat felülvizsgálva szerencsére a módosításba könnyítést is bele tudtak foglalni. A tapasztalatok alapján eddig minden egyszerű bejelentéssel épült új épületnél is kötelező volt szakmai konzultációt lefolytatni, de ő azt gondolja, hogy ezt a jövőben csak Kőszeg településképileg meghatározó és a helyi területi védelem alatt álló területekre készülő tervek esetében tennék kötelezővé. A jogszabályok ennek az elfogadását amúgy sem tették kötelezővé, továbbá mindez Kőszeg területének csak egy kis részét érinti. A szakmai konzultációt nála egyébként ezentúl is bármelyik építtető vagy tervező kezdeményezheti, továbbra is ugyanúgy fog foglalkozni vele.
Ezután a rendelet módosításra vonatkozó eljárásrendet ismerteti, tájékoztatást ad az egyeztetés folyamatáról. Sajnos a veszélyhelyzet miatt a lakossági fórumok elmaradtak, így az interneten tettek közzé felhívást és elektronikus úton lehetett véleményt a rendelettervezethez benyújtani. A vonatkozó kormányrendelet előírásának megfelelően 5 hatóság (az állami főépítész, a Lechner Tudásközpont, a kormányhivatal építésügyi és örökségvédelmi főosztálya, a Nemzeti Média és Hírközlő Hatóság valamint az illetékes nemzeti park) véleményét kérték ki a TAK egyeztető felületén. A beérkezett válaszokat az előterjesztéshez csatolták.
A képviselő-testület településfejlesztéssel, településrendezéssel és településkép érvényesítéssel összefüggő partnerségi egyeztetés helyi szabályairól szóló 21/2017. (XII. 1.) önkormányzati rendelete alapján egy észrevétel érkezett.
A beérkezett véleményeket az előterjesztés tartalmazza. Ezek nagy részét elfogadták. Az állami főépítész a rendelettervezet 2 §-ában (ami később 3. § lett) kifogásolta azt a módosítási elképzelést, mely szerint a helyi védelem megszüntetésére – többek között – akkor kerülhet sor „ha a védett érték megszüntetéséhez jelentős közérdek fűződik”. Ők ezt a véleményt nem javasolják elfogadásra, mivel a helyi védelem alá helyezésről vagy annak megszüntetéséről minden esetben a képviselő–testület dönt [60. § (4) bekezdés]. Ennek megfelelően, ha a képviselő-testület dönthet egyes építmények védelem alá helyezéséről, akkor ugyanaz a testület dönthet annak indokolt esetben történő megszüntetéséről is. Az erre vonatkozó eljárás amúgy sem történhet „fű alatt”, hiszen előzetes szakértői vélemény, főépítészi vélemény városfejlesztési bizottsági véleményezés után dönthet a képviselő-testület a rendelet módosításáról e tekintetben. Amúgy is 100 esetből egy van ilyen és nyilván csak nyomós indok alapján fogadja el a képviselő-testület.
Kéri, hogy először az észrevételekről döntsön a képviselő-testület, utána a rendeletről.
Hozzászólások:
Básthy Béla elsőként arra utal, hogy nagyon komplex, rendkívül izgalmas témakör ez a rendelet módosítás. Az anyagból nem is derül ki, hogy hány megkeresés érkezett a hivatalba ezzel kapcsolatban. A valóban nagy jelentőségű rendeletmódosítás lényege az, hogy hogy hogyan tudjuk a modernizáció lehetőségeit alkalmazni Kőszegen úgy, hogy megtartsuk ennek a városnak a karakterét és az évszázados értékeit. Próbáltak ebben egyben teret is nyitni, meg egyúttal korlátozni is a kettős cél érdekében. Ez főépítész úr számára is szép kihívást – már-már művészi típusú munkát – jelent. Főépítész úr szóhasználatára is reagál: „nagy sötétség lenne, ha főépítész úr a lámpásával nem világítana a polgármester számára”.
Gelencsér Attila tájékoztatja a képviselő-testületet, hogy a pénzügyi bizottság egyhangúlag elfogadásra ajánlotta a rendelettervezetet.
Sas Norbert jelzi, hogy ugyanez volt a pénzügyi bizottság véleménye is.
Táncsics Péter úgy véli, hogy e témakör fontosságát – amelyen főépítész úr dolgozik – majd az unokáink fogják igazán látni. Felhívja a figyelmet arra, hogy a városban látható, funkció nélküli, használaton kívül álló iparterületek is mennyire rontják a városképet. Ezeknek az ingatlanok tulajdonosaival, befektetőkkel egyeztetést javasol kezdeményezni. Jó példa erre pld. a Petőfi tértől a csepregi útig tartó hektáros terület, amelyen már évtizedek óta nem történik semmi.
Bertók Sándor szerint a partnerségi egyeztetés keretében érkezett egy lakossági észrevétel, amelynek tartalma képviselő úr felvetésével azonos. E témakörrel az a baj, hogy a rendeleti felhatalmazás csak az új beruházásokra vonatkozik, az építés alatt álló épületek vonatkozásában településképi követelményeket már nem lehet meghatározni. A jelenlegi jogszabályok nem engedik meg egy-egy városképet rontó épület elbontását – csak bírósági döntéssel kikényszerítve. Ő Zalaegerszegen lakik, ahol 10 éve küzdenek azért, hogy a belvárosban egy ilyen épületet le lehessen bontani. Végül bíróságra került az ügy, ahol az volt az döntés, hogy a felek egyezzenek meg. Tehát nagyon ingoványos terület ez. Számukra valóban az a fontos, hogy minden jól működjön, ezért is támogatják új funkciók létrehozását helyi védett épületeknél. Úgy gondolják, hogy egy épületet akkor tartanak karban, ha a funkciója a fenntarthatóságot segíti. Ezért szerinte minden támogatást meg kell adni ahhoz, hogy egy használaton kívüli épület újra valamilyen módon élhető legyen.
Mivel további észrevétel nem hangzik el, a polgármester lezárja a vitát és elsőként a határozati javaslatot bocsátja szavazásra, amit a képviselő-testület 9 igen szavazattal elfogad.
61/2020. (VII. 2.)
képviselő-testületi határozat
Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Kőszeg Város településkép védelméről szóló 27/2017. (XII. 22.) önkormányzati rendelete módosításának tervezetéhez beérkezett vélemények figyelembevételével a Kőszeg Településképi Rendelet módosítása során lefolytatott partnerségi egyeztetés alapján az alábbi döntést hozza:
1. VAS MEGYEI KORMÁNYHIVATAL
ÁLLAMI FŐÉPÍTÉSZ
9700 Szombathely, Kőszegi utca 3 2020. június 19.
Vélemény (mellékletben csatolva) intézkedés
Szakmai vélemény
1. A Tervezet bevezető részét, és egyúttal a Rendelet bevezető részét is ki kell egészíteni az alábbiak szerint:
„Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésben kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 2. § (2) bekezdésében, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva - a jogszabályban meghatározott véleményezési eljárás lefolytatását követően - a következőket rendeli el:" A véleményt elfogadtuk, a rendeletet javítottuk.
2. A Tervezet 1. § szerinti új kilences pontból a merev hivatkozás törlendő, elegendő a Tvtv.-re hivatkozni. A véleményt elfogadtuk, a rendeletet javítottuk.
3. A Tervezet 2. §-ban megfogalmazottakkal kapcsolatban véleményem az, hogy maga a helyi védelem elrendelése helyi közérdek, a helyi jelentőséggel bíró épületek, emlékek védelme is helyi jelentőségű közügy, így nehezen lenne elfogadható szakmailag, ha ezt bármilyen egyéb közérdek felülírná, felülírhatná. Véleményünk szerint Kőszeg Város településkép védelméről szóló Rendelet 60.§ (4) bekezdése rendelkezik a helyi védelem alá helyezésről vagy annak megszüntetéséről szóló döntési mechanizmusról, amely minden esetben a képviselő–testületet nevezi meg döntéshozóként. Ennek megfelelően szerintünk, ha egy képviselő-testület dönthet egyes építmények védelem alá helyezéséről, akkor ugyanaz a testület dönthet annak indokolt esetben történő megszüntetéséről is.
Ennek megfelelően a tervezet 2.§ szerinti módosítását a Rendeletnek fenntartjuk. (A vélemények miatt átdolgozott rendelettervezet 3. §-a.)
4. A Tervezet 6. § által újraszabályozott Rendelet 14. § (4) bekezdés c) pontnál a megfogalmazás során a Tr. 22. § (5) bekezdésének megfelelően (tiltó, vagy megengedő, de kötelező jellegű nem lehet! A véleményt elfogadtuk, a rendeletet javítottuk.
5. A Tervezet 23. § által beiktatandó Rendelet 18. § (1b) bekezdés - álláspontom szerint normatartalommal nem rendelkezik, a szabályozás célját fogalmazza meg csupán - átfogalmazása vagy törlése szükséges! A véleményt elfogadtuk, a rendeletet javítottuk, a bekezdést töröltük.
6. A tervezet 24. § által bevezetett Rendelet 25. § (6) bekezdés a) pontjában a „sávján ne nyúljanak túl” kifejezés helyett talán szerencsésebb lenne az egyértelműség érdekében a „sávjába ne nyúljanak bele” kifejezést használni. A véleményt elfogadtuk, a rendeletet javítottuk.
Rendeletalkotással kapcsolatos vélemény
1. A Rendelet 6.§ (5) bekezdésének „reális költségen műszaki eszközökkel nem állítható helyre” megfogalmazás helyett a Jat 2.§-a alapján javasoljuk a „csak aránytalanul nagy ráfordítással helyreállítható" megszövegezést. A véleményt elfogadtuk, a rendeletet javítottuk.
2. A Rendelet 10.§ (1) bekezdésében a „színezésre” kifejezés „színezésére"-re javítását javasoljuk. A véleményt elfogadtuk, a rendeletet javítottuk.
3. A Rendelet 13.§ (3) bekezdése két mondatra tagolását javasoljuk: A véleményt elfogadtuk, a rendeletet javítottuk.
4. A rendelet 14.§ (4) bekezdésének megszövegezésénél „Az óvárosi karakter egyedi építészeti követelményei’ bevezetés után - a kettőspont törlésével -, a pontok és alpontok után a „történhet’ kifejezés sortöréssel alkalmazását a következő megszövegezéssel javasoljuk:
„(4) Az óvárosi karakter egyedi építészeti követelményei
a) Az anyaghasználatnál a helyreállítások során elsősorban a művészettörténeti kutatáson alapuló hagyományos anyagokat (különösen kő, tégla, vakolatok, fa, égetett agyagcserép) lehet használni.
b) A tömegformálás
ba) a megengedett legnagyobb szélességgel (kialakult,),
bb) a tetőzet kialakítása magas tetővel, égetett agyagcseréppel, terméspalával, fazsindellyel fedve
történhet.
c) A homlokzatalakítás
ca) csak épületdiagnosztika és falkutatás eredményei alapján,
eb) közterület felől korhű felújítással és átalakítással, csak az eredeti építési kornak megfelelő stílusban és anyaghasználattal,
cc) az épület közterület felőli jellemző nyílásrendjét megtartva, megsemmisülése esetén
visszaépítéssel
történhet. ” A véleményt elfogadtuk, a rendeletet javítottuk.
5. A Rendelet 15.§ (10a) bekezdéssel történő kiegészítését tagolva, két mondatban javasoljuk megszövegezni:
„(10a) Az építmények közterületről látszó homlokzatán parabola antenna nem helyezhető el. Az építmények közterületről látszó homlokzatán és tetején klímaberendezés, mesterséges szellőztetés és égéstermék-kivezetés berendezései, - a tetőkémény kivételével - egységei és szerelvényei takarás nélkül nem helyezhetők el. ” A véleményt elfogadtuk, a rendeletet javítottuk.
6. A Rendelet 15.§ (11) bekezdését a fentiekben a 14.§-nál írtaknak megfelelően, a következők szerint javasoljuk megszövegezni („(11) A történeti belvárosi karakter egyedi építészeti követelményei
a) Az anyaghasználatnál foghíjbeépítés és felújítás esetén kerülni kell a modern anyagok markáns megjelenítését, elsősorban hagyományos építőanyagokat (különösen kő, tégla, vakolatok, fa, égetett agyagcserép) lehet használni.
b) A tömegformálás
ba) a megengedett legnagyobb szélességgel (kialakult),
bb) magas tetős kialakítással történhet.
c) A homlokzatalakításkor a nyílászáró szerkezetek, homlokzatfestés, tetőfedő anyagok igazodjanak a hagyományos építési stílushoz, technológiához." A véleményt elfogadtuk, a rendeletet javítottuk.
7. A Rendelet 16.§ (1) és (2) bekezdéseiben a kettőspontok törlésével a pontokban történő felsorolásnál önálló mondatok alkalmazását javasoljuk, tekintettel a Tervezet 21.§-ával bevezetett kiegészítő (3) bekezdésre is:
„(1) Hegyvidéki karakter területi építészeti követelményei
a) Új építésű kerítés nem lehet tömör kia
J E G Y Z Ő K Ö N Y V
Készült Kőszegen, Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete által 2020. július 2-án, 9 órai kezdettel, a Városháza tanácskozó termében megtartott nyilvános ülésről.
Jelen vannak:
Básthy Béla polgármester, Terplán Zoltán alpolgármester,
Fekete-Pataki Edit, Gelencsér Attila, Rába Kálmán, Sas Norbert, Takácsné Varga Ágnes, Táncsics Péter és Velkyné Ball Andrea képviselők (9 fő).
Igazoltan van távol:
Harkai Norbert, Kiss Péter és Kiss Zoltán képviselő (3 fő).
Tanácskozási joggal vannak jelen:
Dr. Zalán Gábor jegyző, dr. Nagy Edina aljegyző,
Németh Ildikó városüzemeltetési osztályvezető, Mezei Virág igazgatási és építéshatósági osztályvezető, Katona-Freyberger Anett pénzügyi és gazdálkodási osztályvezető-helyettes, Fekete Balázs fejlesztési irodavezető, Bertók Sándor főépítész,
Pócza Zoltán a Jurisics-vár Művelődési Központ és Várszínház, Lajos Tiborné a Chernel Kálmán Városi Könyvtár, Révész József a Kőszegi Városi Múzeum igazgatója, Raposa Helga a Kőszegi Szociális Gondozási Központ, Guttmann Ferencné a Központi Óvoda, Gyuráczné Kiss Marietta az Újvárosi Óvoda vezetője, valamint Kovács István a Kőszegi Városüzemeltető Nonprofit Kft. igazgatója.
Az ülésen jelen van még dr. Tiborcz János r. dandártábornok, megyei rendőr-főkapitány, Maxim László r. alezredes, kapitányság vezető-helyettes, Méhes Attila, a Kőszegi Polgárőrség elnöke, Horváth Ferenc a Kőszegi SporthorgászEgyesület elnöke valamint Bálint Péter a horgász egyesület titkára.
Básthy Béla polgármester üdvözli a képviselő-testületi ülésén megjelenteket, külön köszönti a jegyzőt, az aljegyzőt, a hivatal munkatársait, valamint az intézményvezetőket és a megjelent vendégeket. Kiss Péter és Kiss Zoltán képviselő egészségügyi okok, Harkai Norbert munkahelyi elfoglaltsága miatt van távol, így a képviselő-testület ülése a megjelent 9 fővel határozatképes.
Elsőként a napirenddel kapcsolatban várja a képviselők észrevételeit. Mivel ilyen nem hangzik el, szavazásra bocsátja a meghívón szereplő napirendet, amit a képviselők 9 igen szavazattal fogadnak el.
N A P I R E N D:
1. Beszámoló Kőszeg Város közbiztonságának helyzetéről, a közbiztonság érdekében tett intézkedésekről és az azzal kapcsolatos feladatokról.
Előterjesztő: Maxim László r. alezredes, mb. kapitányságvezető.
2. Tájékoztató a Kőszegi Polgárőr Egyesület 2019. évi tevékenységéről.
Előterjesztő: Méhes Attila elnök.
3. Beszámoló a Kőszegi Sporthorgász Egyesület 2019. évi tevékenységéről.
Előterjesztő: Horváth Ferenc elnök.
4. Az önkormányzat 2019. évi költségvetésről szóló 2/2019. (II. 15.) önkormányzati rendelet módosítása (IV. negyedév).
Előadó a polgármester nevében: Cserkutiné Stipsics Edina pénzügyi és gazdálkodási osztályvezető.
5. Kőszeg Város Önkormányzata 2019. évi gazdálkodásának teljesítéséről szóló rendelet (zárszámadás) megalkotása.
Előterjesztő: Básthy Béla polgármester.
6. Kőszeg Város településkép védelméről szóló 27/2017. (XII. 22.) önkormányzati rendelet módosítása.
Előterjesztő: Bertók Sándor főépítész.
7. A rendezési terv 10. sz. módosítására beérkezett kérelmek elbírálása.
Előterjesztő: Bertók Sándor főépítész.
8. Beszámoló a Kőszeg és Vidéke lap munkájáról.
Előterjesztő: Pócza Zoltán felelős kiadó.
9. Beszámoló a Jurisics-vár Művelődési Központ legutóbbi beszámolója óta eltelt időszakban végzett munkájáról.
Előterjesztő: Pócza Zoltán igazgató.
10. Beszámoló a Chernel Kálmán Városi Könyvtár legutóbbi beszámolója óta eltelt időszakban végzett munkájáról.
Előterjesztő: Lajos Tiborné igazgató.
11. Beszámoló a Kőszegi Városi Múzeum legutóbbi beszámolója óta eltelt időszakban végzett munkájáról.
Előterjesztő: Révész József igazgató.
12. A Kőszegi Szociális Gondozási Központ 2019. évi szakmai munkájáról szóló beszámoló.
Előterjesztő: Raposa Helga intézményvezető.
13. Beszámoló a 2019. évi temetőüzemeltetési tevékenységről, tájékoztatás a tevékenységgel összefüggő bevételekről és kiadásokról.
Előterjesztő: Kovács István igazgató.
14. A Helyi Esélyegyenlőségi Program felülvizsgálata.
Előadó a polgármester nevében: Mezei Virág igazgatási és építéshatósági osztályvezető.
15. A Kőszegi Közös Önkormányzati Hivatal működési rendjéről szóló szabályzat, valamint a Kőszegi Közös Önkormányzati Hivatal létrehozásáról szóló megállapodás módosítása.
Előterjesztő: Dr. Zalán Gábor jegyző.
16. Útfelújítási pályázat benyújtása.
Előadó a polgármester nevében: Fekete Balázs fejlesztési irodavezető.
17. Állami ingatlanok ingyenes önkormányzati tulajdonba igénylése.
Előadó a polgármester nevében: Németh Ildikó városüzemeltetési osztályvezető.
18. Vagyonügyek:
a) Elővásárlási jogról szóló nyilatkozat a Kőszeg 6088/3. hrsz-ú ingatlan tekintetében.
b) Elővásárlási jogról szóló nyilatkozat a Kőszeg Dózsa Gy. u. 1. 1234 hrsz-ú ingatlan tekintetében.
Előadó a polgármester nevében: Németh Ildikó városüzemeltetési osztályvezető.
Zárt ülés keretében:
1. Bölcsődei fellebbezés elbírálása.
Előadó a polgármester nevében: Mezei Virág igazgatási és építéshatósági osztályvezető.
2. A „Kőszeg, Bajcsy-Zsilinszky Endre utca és járda felújítása” c. építési beruházásra vonatkozó közbeszerzési eljárásban eredményhirdetés.
Előadó a polgármester nevében: Fekete Balázs fejlesztési irodavezető.
A napirend megtárgyalása előtt Básthy Béla polgármester jelzi, hogy a képviselők megkapták a lejárt határidejű határozatokra készült jelentéseket, valamint az átruházott jogkörben hozott döntésekről szóló beszámolót. Utóbbi kiegészült egy különleges intézkedéssorral is, ugyanis Magyarországon 2020. március 11-e és június 18-a közötti időszakban veszélyhelyzet volt hatályban és ezen időszak alatt a képviselő-testület nem ülésezett. A különleges jogrendi időszak alatt a polgármester feladata volt, hogy az önkormányzat zökkenőmentes működése érdekében az időszerű, halaszthatatlan vagy az általa annak gondolt ügyekben döntést hozzon. Ő ezeket a döntéseket meghozta, amelyeket a csatolt melléklet tartalmazza. A polgármesteri döntésekről a város lakossága az önkormányzat hivatalos honlapjáról és Kőszeg város facebook oldaláról folyamatosan tájékozódhatott, a képviselők pedig értesítést kaptak róluk. Fenti időszak alatt az elkészült döntés-tervezeteket a képviselők részére előzetesen kiküldte véleményezésre a hivatal.
A legutóbbi polgármesteri döntés június 18-án lett volna, de aznap lett feloldva a veszélyhelyzet, így erre természetesen nem került sor, sőt június 25-én a képviselő-testület a sürgős előterjesztések tárgyában már rendkívüli képviselő-testületi ülést is tartott.
Sem a polgármester által elmondottakkal, sem az írásos anyaggal kapcsolatban a képviselők részéről kérdés vagy hozzászólás nem hangzik el. Így a polgármester elsőként a lejárt határozatokra készült jelentéseket bocsátja szavazásra, amit a képviselők 9 igen szavazattal elfogadnak.
Ezután a polgármester szavazásra bocsátja az átruházott jogkörben hozott döntésekről szóló, valamint a veszélyhelyzet ideje alatt hozott polgármesteri döntésekről szóló beszámot. A képviselő-testület 8 igen, 1 nem szavazattal az alábbi határozatot hozza:
57/2020. (VII. 2.)
képviselő-testületi határozat
Kőszeg Város Önkormányzata Képviselő-testülete az előző ülés óta történt időszakban az átruházott jogkörben hozott döntésekről szóló beszámolót valamint Básthy Béla polgármesternek a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 46. § (4) bekezdése alapján, a 2020. március 11-e és 2020. június 18-a között hatályban lévő veszélyhelyzet idején meghozott döntéseit jóváhagyja.
Az 1. napirendi pont tárgyalása:
Kőszeg Város közbiztonságának helyzetéről, a közbiztonság érdekében tett intézkedésekről és az azzal kapcsolatos feladatokról szóló beszámoló csatolva a jegyzőkönyvhöz.
A napirendi pont tárgyalásánál az előterjesztőn Maxim László r. alezredes, mb. kapitányságvezetőn kívül jelen van még dr. Tiborcz János r. dandártábornok, megyei rendőr-főkapitány is.
Maxim László szóbeli kiegészítésében elmondja, hogy mindenkihez eljutott a Kőszegi Rendőrkapitányság 2019. évi beszámolója. Ebben a beszámolóban száraz tények, %-ok vannak felsorolva, ő ezt szeretné egy kicsit életszerűbbé tenni illetve kiegészíteni.
Először is azt kell kihangsúlyozni, hogy az összes bűncselekményre vonatkozó és a bűncselekmények kategóriájára vonatkozó szám igen alacsony. Szerinte sok kapitányságvezető az országban szívesen cserélne vele. Ők tesznek is ezért természetesen, de azért ez a város a nyugalom szigete.
Lehet, hogy ez ebből a beszámolóból nem derül ki, de kapitányságuk életében a 2019-es év mind bűnügyi, mind rendészeti szempontból nagyon sikeres volt. El tud dicsekedni azzal, hogy az összes felderített bűncselekmények száma, azaz az eredményességük 80% feletti volt, ami országosan a kapitányságok rangsorában az előkelő 5. helyet eredményezte a számukra és erre igen büszkék.
Kőszeg város vonatkozásában a bűncselekmények száma hosszú évek óta lényegesen nem változik. Bár az egyes %-okat megnézve egyes kategóriákban ugyan irreális számok láthatók – pld. 100%-kal nőtt a rablások száma 2018-hoz képest – de tulajdonképpen egy ilyen eset volt. Ez nem azt jelenti, hogy Kőszegen senki se merjen kimenni az utcára, ugyanis a befejezett felderítések száma – azaz az eredményességük is 100%-os a rablásban.
Olyan sorozatbetörések – pld. lakások esetében – amely borzolták volna a lakosság kedélyét, nem voltak Kőszegen. A tavalyi év végén kaptak olyan információkat, mely szerint egy lakásbetörésre specializálódott bűnbanda elindult Kőszeg irányába. Ennek megakadályozására már Gyöngyösfalu-Lukácsháza térségben tettek komoly intézkedéseket, melynek következtében meg tudták akadályozni, hogy a karácsonyi nagybevásárlást – vagy az ahhoz szükséges pénzt – a kőszegi lakásokból oldja meg ez a csapat. Ebből az akcióból a város lakossága szerencsére nem érzékelt semmit. Volt viszont egy olyan sorozatbetörés, amely boltokba, és azokhoz hasonló helyiségekbe irányult. Ezt a bűnbandát is sikerült felderíteni, beazonosítani. Érdekesség, hogy fiatal, intézetis lányok verbuválódtak össze az elkövetésekre, de azóta ezek megszűntek.
Pontosan azért, mert alacsony a kapitányság ügyszáma, nekik minden ügy felderítése fontos, mindegyikért meg kell küzdeniük, akár bűnügyről, akár más ügyről van szó. Megpróbálják folyamatosan beazonosítani az elkövetőket. Ez a feladatuk, de ugyanakkor a saját, jól felfogott érdekük is. Ennek ellenére sajnos maradnak megoldatlan ügyek is, de ezek %-a minimális.
A Kőszegi Rendőrkapitányságnak példaértékű kapcsolata van a Kőszegi Járási Ügyészséggel, az ő szakirányításukkal végzik a munkájukat. Nemcsak az a fontos, hogy a rendőrség gyanúsítottat prezentáljon, hanem az is, hogy az elkövetők megkapják a méltó büntetésüket.
A rendészeti vonalon is ki kell hangsúlyozni, hogy minden teljesült adat mögött mennyi munka van. A halálos balesetek száma 0 volt. A közlekedési helyzet nem mindig rajtuk múlik, mert nem tudnak minden sofőr mellett ott lenni és figyelni, hogy mit ront el. Megpróbálnak a forgalomban minél többet kint lenni, az ittas vezetőket folyamatosan kiszűrni, a KRESZ szabályelkövetői ellen intézkedni.
A 10 éves statisztikákat tekintve a tulajdon elleni szabálysértések száma 2019-ben volt a legmagasabb. De a felderítések száma is ugyanilyen magas. Mindezt azt jelenti, hogy Kőszeg városában nem biztos, hogy érdemes bűncselekményeket vagy szabálysértéseket elkövetni.
Természetesen ez sok más személynek és szervezetnek is köszönhető: polgármester úrnak, a képviselő-testületnek, a hivatalnak, a polgárőrségnek és minden olyan szervezetnek, akikkel kapitányságuk kapcsolatban állt 2019-ben. Kőszeg város lakosságának is megköszöni, hogy támogatták őket és segítették a munkájukat.
A Kőszegi Rendőrkapitányság élén ez év februárjától vezetőváltás történt, így különösen aktuális az áttekintés. Az új dolgok, új koncepció bevezetése kapcsán az a furcsa helyzet állt elő, hogy a jövő elképzelései már egybefolynak a múlttal és a jelennel, hiszen már a 7. hónapja van az évnek.
Az év rendhagyó módon kezdődött, mivel gépkocsi, teherautó lopások tömkelege történt a január-február hónapokban. Ezek mindegyikének a felderítése megtörtént, az osztrák kollégákkal, a szombathelyi kapitánysággal és a megyei felderítő osztállyal együttműködve. Minden tulajdonos visszakapta a járművét – hogy milyen állapotban az más kérdés – sőt, az Ausztriából eltulajdonított autók, traktorok is előkerültek. Az elkövetők azóta előzetes letartóztatásban vannak. Az egyéb lopásokkal kapcsolatos ügyekben szintén felderítették az elkövetőket, azóta ők már el is költöztek Kőszegről, megszűntek ezek a bűncselekmények, de az eljárás természetesen folyik ellenük.
Ami a korábbi beszámolókban még kicsit sablonos szövegnek tűnt a veszélyhelyzet említését kapcsán, az 2020-ra valósággá vált és a jövő évi beszámolóban biztosan nem lesz az. Március közepétől éles helyzetben kellett megélnie ezt mindenkinek, amiben szinte nem volt gyakorlata senkinek sem. De sikerült Kőszegen egy olyan kapcsolatot kialakítani polgármester úrral, ami egymás tájékoztatásán, az együtt gondolkodásról szólt és ennek köszönhetően úrrá tudtak lenni a koronavírus okozta veszélyhelyzeten. Ráadásul Kőszeget még az államhatár is nyomasztotta, hiszen rengetegen járnak ki Ausztriába dolgozni. Ő már kifejezte véleményét polgármester úrnak: büszke lehet Kőszeg város lakosságára, mert azt a fegyelmet és tudatosságot, amit tanúsítottak a veszélyhelyzet alatt, az példaértékű az egész országban. Akik ebből esetleg „kilógtak”, azokat ők – természetesen törvényes keretek között – visszairányították a helyes irányba. Ezzel a tudatossággal sikerült megúszni a városban a tömeges fertőzést. Köszöni a polgárőrségnek, hogy velük együtt karöltve sikerült a közterületeket felügyelni a veszélyhelyzet alatt.
Most, hogy jönnek a dolgos hétköznapok, kéri polgármester urat, hogy továbbra is maradjon meg köztük ez a jó kapcsolat, ő mindenben támogatni fogja. A képviselők felé pedig az a kérése, hogy ha a lakosság őket keresi meg bármilyen, a rendőrséget érintő témával, problémával, akkor forduljanak hozzá bátran. Nyilván a polgárok a képviselők felé közvetlenebbül jelzik a problémájukat, mint a rendőrség felé, de így ő is tisztában lesz vele, hogy a hozzá tartozó területen hova fókuszáljon. Egyúttal a korábbi visszajelzéseket is köszöni, még ha az kritikát is tartalmazott.
Ő azt meg tudja ígérni, hogy a 2019-es év eredményeit a jövő évi beszámolókor is megtartják. Ő azt szeretné, ha jövőben polgármester úrral, az önkormányzattal a jelenlegi komoly párbeszéd továbbra is megmaradna, mert csak így lehet még élhetőbb, még komfortosabb Kőszeg városa. Reméli, hogy mindenki úgy fogja gondolni, hogy fegyelmezett, az állampolgárokért dolgozó rendőrség teszi a dolgát a városban, amelyre mindenki büszke lehet.
Kérdések és hozzászólások:
Sas Norbert elmondja, hogy a pénzügyi, jogi és rendészeti bizottság megtárgyalta a rendőrségi beszámolót. Ők is hasonlóan gondolkodtak az együttműködésről. A felmerült kérdésekre választ kaptak, így a beszámolót egyhangúlag elfogadásra ajánlották.
Táncsics Péter elsőként két általános megállapítást tesz. Elsőként felhívja a figyelmet arra, hogy a közbiztonság fenntartása nem csupán a rendőrség feladata, az éppen úgy az önkormányzaté, sőt az állampolgároké is. A közbiztonság pedig nemcsak a bűnüldözésről szól: abban benne van a közterületekkel kapcsolatosan minden „apróság: a köztisztaság stb. – pedig erre nem mindig gondol mindenki.
Örömmel lehet megállapítani, hogy a kőszegi polgárok kapcsolata a rendfenntartó erőkkel emberi és egyenrangú, mert nem mindenhol van ez így. Viszont vannak olyan apró, intő jelek, amelyekkel szerinte foglalkozni kell a jövőben – de nem biztos, hogy mind a rendőrség dolga lesz.
Ezek a következők:
Sokszor nem tisztázott és egyértelmű a közterületen történő szeszes ital fogyasztás, ez különösen a nagyrendezvények után figyelhető meg. A nagyrendezvények során egyébként is felborulnak a szabályok (közlekedési rend, a parkolás stb.). Ezért sokkal több információra lenne szüksége a lakosságnak arról, hogy hogyan lehet ilyenkor jogszerűen viselkedni, a polgártársainkkal toleránsnak lenni. Városgondok úr tudná elmondani, hogy egy-egy nagyrendezvény után mennyi időbe és pénzbe kerül a rend és tisztaság helyreállítása.
Egyre inkább nő a közösségi oldalakon elkövetett szabálytalanság, fenyegetés, kényszerítés és rágalmazás. Ezek egy bizonyos szint után már bűnügynek minősülnek. De legfőképpen polgártársaink életére és hangulatára nagyon romboló hatással vannak. Sokan azért teszik ezt, mert a nyilvános, ingyenes felületeken tudnak megszabadulni e módon frusztrációjuktól.
Szerinte az államhatár jelenlegi kinézete azt sugallja, hogy „senki földjéről” van szó, mert sem az önkormányzat, sem a közútkezelő nem érzi magáénak. A határon a közlekedési rend, legfőképpen a közbiztonság jelenleg megoldhatatlannak látszik. Ezért esetleg ideiglenes belterületbe vonással ezen változtatni lehetne, amíg végleges sorsa kirajzolódik.
Végül: ő örömmel venné, ha a térfigyelő kamerák száma látványosan megszaporodna a városban. Ezeket a felvételeket ugyanis mindenféle jogi eljárás során figyelembe venni, az akár parkokban, sportpályán, bármilyen közterületen stb. lett felvéve.
Fekete-Pataki Edit örömmel olvasta az Ovizsaru és a DADA programókról szóló beszámolót a prevencióról szóló részben. Az szerepel az anyagban, hogy csupán két iskolában tartottak előadást. Természetesen az általános gyermekek számára is fontos ez, de javasolja, hogy a jövőben nagyobb hangsúlyt kellene fektetni az óvodákra, hiszen minél kisebbek a gyermekek, annál fogékonyabbak a téma iránt, jól lehet velük kommunikálni: hogyan lehet biztonságosan élni, közlekedni, biciklizni stb. Az ilyen előadásokra pedig ne az intézmények részéről menjen a felkérés, hanem inkább a rendőrség kezdeményezze azt.
Rába Kálmán elsőként arra utal, hogy a megyei közgyűlés révén régóta ismerik egymást főkapitány úrral. Ő mindig el szokta ott is mondani, hogy nem mindig jó, ha a rendőrség a statisztika bűvkörében él. A cselekvőképes stratégia kidolgozásához jó, de íme, egy jó példa a statisztika hátulütőjére: 100%-al nőtt a rablás Kőszegen.
Jó látni, hogy a tilosban parkolást a rendőrség kezdi komolyan venni. De neki szívfájdalma az, hogy ha az embereken bármit is számon akarunk kérni, akkor annak a hátterét is biztosítani kell. Sajnos Kőszegen alig van parkoló – bár ez a szabálytalankodókat nem mentesíti a tilosban parkolás esetén.
Két fontos dolog a prevencióval kapcsolatban. Jön az un. Z generáció, a digitális nemzedék, akik már teljesen más világban nőttek fel. Bár sokszor elhangzik, hogy a szülő felelőssége minden esetben a gyermek cselekedete, de azért ez nem egészen így van, mert a szülő nem tud 24 órán át a gyermek mellett lenni, hiszen az iskolában, baráti társaságban is érik különböző impulzusok. Nem tudja, hogy a prevencióra vonatkozóan milyen szabályok vannak, azaz azt az iskoláknak kell-e kérniük. Régen, az „átkos rendszerben”, mindig jöttek az általános iskolákba a rendőrök előadást tartani. Nem féltek a gyerekek a rendőröktől, nem utálták őket. Fontos lenne, hogy ez újra visszatérjen, mert nem a szülőnek, nem a politikusnak, nem a civileknek kell előadást tartani ilyen dolgokról, hanem a rendőrnek, aki rendet felügyeli. Nem félni kell a rendőrtől, hanem tisztelni kell őket és tőlük kell hallani azokat az új kihívásokat az élet területén, amely a fiatalok jövőjére is hatással lesz majd.
A másik dolog pedig a drogok és a drogfogyasztás és erre egyre nagyobb hangsúlyt kell fektetni. A drog nemcsak máshol, Kőszegen is jelen van. Nyilván nem a legvadabb, de az un. dizájner drogok igen, mert felnőttként is látható, hogy ha valaki nem csak az alkoholtól viselkedik furcsán.
Ő a korábbi véleményét elvetve, úgy véli, hogy köszönet jár a rendőrségnek a munkájukért, további sok sikert kíván a kapitányságnak erőben, egészségben.
Terplán Zoltán elsőként csatlakozik a gratulációhoz, amely az elvégzett munkára vonatkozik. Viszont látható, hogy emelkedett az esetek száma a garázdaságnál és a rongálásnál. Kérdezi, hogy van-e ennek jellemző időszaka, esteleg napszakon belül is? Lehet-e ezen bűncselekmények elé menni bizonyos munkaszervezéssel? Ha igen, ezt kéri és javasolja.
Gelencsér Attila észrevette, hogy a Fő téri szervízúton is megszaporodtak a rendőri intézkedések. Kéri, hogy ez ne kampányjellegű legyen, hanem a behajtás rendjére is folyamatosan figyeljenek.
Dr. Tiborcz János főkapitány elsőként megköszöni az ülésre a meghívást és azt, hogy a képviselő-testület újra napirendjére vette ezt a témakört, majd a felvetésekre reagál.
2007. december 21-én csatlakozott Magyarország a schengeni rendszerhez és azóta az érintettek már úgy megszokták ezt, mintha a szomszéd városba járnának át. A koronavírus okozta helyzet következtében gyakorlatilag lezárták az államhatárt (a határátkelőt és a zöldhatárt is) és ez rengeteg embernek okozott gondot Vas megyében, mert sokan járnak át Ausztriába dolgozni és tanulni is. A veszélyhelyzet idején a polgármester úrral szinte naponta váltottak szót arról, hogy hogyan történik a be- és kilépés, ki megy karanténba stb. Gyakorlatilag egyik napról a másikra kellett visszaállítani a határellenőrzést és – ahogy Táncsics Péter elmondta – egy nem rendőrségi kezelésben lévő területen kellett vizet, villanyt, szociális helyiségeket előteremteni, hogy legyen legalább valamilyen tető a kollégái feje felett. Köszönetet mond különösen a polgárőrségnek, de minden kőszeginek, aki a határnál bármivel – akár egy vízmelegítővel is – segített nekik. A rendőrségnek Kőszegtől egészen a szlovén határig, több határátkelőn helyt kellett állni, ami a közterületektől vont el rendőrségi létszámot. Sok segítséget kaptak a készenléti rendőrségtől, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tisztjelöltjeitől és a honvédségtől, akik a zöldhatárt ellenőrizték. 1-2 hét után azért kialakult a rend, ki, hogyan jöhet-mehet stb, de azért nem volt ez könnyű időszak. Mára már a koronavírus miatti felélem egy kicsit gyengült, de nem szabad azt gondolni, hogy ez véget ért és nem szabad túlságosan lazítani a védőintézkedéseken.
A kamerázással kapcsolatban neki az a véleménye, hogy a kamera – bár sokat segíthet – nem abszolút megoldás. Pótolni tudja a közterületi jelenlétet, de felvételek feldolgozása, kezelése körülményes. Gönczöl Katalin, az első magyar ombudsman mondta: az egész országot nem lehet bekamerázni.
Meglátása szerint a parkolóhelyek problémája Kőszegen ambivalens: egyrészt a nagyrendezvényekre várja a vendégeket a város, fontos, hogy sokan jöjjenek a rendezvényekre, másrészt valóban nincs elég parkolóhely.
A garázdaság nemcsak Kőszegen nőtt, a megyében is. Az a baj, hogy az emberek az egymással való problémáikat – főleg néhány pohár után – nem hagyományos módon intézik, hanem erőszakosabban, a konfliktusok manapság erősödnek.
A rendőrség prevenciós tevékenysége az óvodáktól kezdve a nyugdíjas klubokig mindenhol jelen lehet – de ez csak akkor működik, ha ezt igényik. Így ez az igazgatókra, intézményvezetőkre van bízva, a rendőrség nem erőszakoskodik e téren.
A kábítószer megelőzés terén is nagyon jók a rendőrség eredményei, a terjesztőkre vonatkozóan. Sajnos az a baj, hogy ha egy terjesztőt elkapnak, van helyette másik kettő, mert valóban jó üzletről van szó. A kábítószeri iránt a 90-es években nem volt fizetőképes kereslet, Magyarország tranzitország volt. Ma már más a helyzet, ma van rá sajnos kereslet. A megyei kábítószer felderítő osztálynak kiváló külföldi kapcsolatai vannak, nagyon jó eredményeket érnek el.
Az informatikai bűnözést tekintve: valóban felnőtt már egy olyan generáció, amelyik a papírt nem ismeri, mert nem ebben nőtt fel. A legtöbb bűncselekményt úgy követik el, hogy eladásra kínálnak valamit, vagy munkahelyet hirdetnek meg, ezekre előleget vagy regisztrációs díjat kérnek, aztán a hirdetőket nem lehet utolérni. Van olyan eset is, amelyben több száz sértett van, de abból csupán néhány vas megyei. Sajnos már külföldről is lehet informatikai bűncselekményeket elkövetni, ezeket felgöngyölíteni nagyon nehéz. Olyan is előfordult két esetben, amikor cégvezetőtől érkezett egy-egy e-mail arra, vonatkozóan, hogy a beosztottak utaljanak át x összeget egy meghatározott számlára. Egyik esetben sem történt meg ugyan az utalás, de ha igen, akkor az így átutalt pénzt visszaszerezni már nem lehet.
Összességében: Vas megye közbiztonsága azért olyan, amilyen, mert az itt élő polgárok túlnyomó többsége alapvetően tisztességes, törvénytisztelő ember, akik nem állítják megoldhatatlan feladat elé a rendőrséget. Köszöni Kőszeg város lakosságának is, hogy így élnek. Ő is már többször elmondta, hogy semmi pénzért nem cserélne pld. a Borsod megyei főkapitánnyal. Ha a jelenlévők olvasnák az országos főkapitány napi jelentéseit, sokan elszörnyülködnének, hogy máshol milyen esetek fordulnak elő.
Kéri, hogy az önkormányzat tartsa meg a jelenlegi jó kapcsolatot a rendőrkapitánysággal és támogassa mb. kapitány urat a munkájában.
Básthy Béla elsőként arra utal, hogy az elmúlt hónapokban valóban folyamatosan – természetesen hétvégenként is – tartotta a kapcsolatot Maxim Lászlóval.
Egyébként a veszélyhelyzet, a kőszegi határon kialakult állapot felhívta a déli határra is a figyelmet, azaz ízelítőt kaphattunk abból, mekkora terhet jelent annak őrzése. A Magyar Kormány azon döntése – mely szerint az ország déli határánál állítja meg a migrációt és nem várja, hogy majd Ausztria teszi meg ezt – nagyon fontos lépés volt, így nem kellett éveken keresztül ezzel szembesülni itt a nyugati részen. Most Kőszegnek ebből 2 hónap jutott, nem évek. Érdemes ebbe azoknak belegondolniuk, akik naponta járnak át a határon.
Táncsics képviselő úr említette a határátkelő állapotát. Városgondok úr a megmondhatója, hogy tavaly – még mielőtt a képviselők felhívták rá a figyelmet – az önkormányzat 4 nagy és 2 kisebb teherautónyi szemetet vitetett el onnan.
Kapitány úr „a nyugalom szigeteként” emlegette a várost. A kőszegiek azért nem igazán így érzik ezt, de a turisták bizonyára igen, nyilván sok munka van ebben. Ő a közlekedés terén több, kisebb eredményről is be tud számolni. Ilyen pld, hogy sikerült a Kórház utcánál kihelyezni azt a bizonyos 50 km/óra sebességkorlátozási táblát, mert ott korábban már sok baleset is történt. Kéri, hogy a rendőség figyeljen a jövőben pld. a temetőnél lévő parkolásra is, mert a lakosság továbbra is a Temető utca egyik felén áll meg, pedig feljebb ott van a nagy, üres parkoló.
A városban működő gyermekvédelmi intézménnyel még szorosabbra kellene az együttműködést fűzni, hiszen az ott nevelt fiatalokkal kapcsolatos esetek idézik elő a magasabb mutatókat.
A veszélyhelyzettel kapcsolatban neki az a tapasztalata, hogy sokkal könnyebb volt betartatni bizonyos normákat, mint egyébként. A határátkelővel kapcsolatos tájékoztatással kapcsolatban az okozott nehézséget, hogy amíg nem volt hivatalos információ, addig az önkormányzat sem publikálhatott híreket, adatokat a saját honlapján, mert attól fogva az már hiteles forrássá vált volna.
Táncsics Péter reagál az elhangzottakra. A kőszegi határátkelőnél jelenleg is 8-10 kamion is ott éjszakázik. Nincs szociális helyiség, vizesblokk, nincsenek hulladékgyűjtők, pedig a kamionok jogszerűen tartózkodnak ott.
Básthy Béla jelzi, hogy erről az önkormányzatnak eddig még nem volt tudomása. A kamionok parkolásával a városban vannak problémák: a Balog iskola előtt és az ÖMV benzinkút mögött szoktak szabálytalanul parkolni. Kéri a képviselőket, jelezzék az ilyen felvetéseket.
Mivel további észrevétel nem hangzik el, a polgármester lezárja a vitát. Ismét megköszöni a rendőrségnek az elmúlt időszakban kialakult, intenzív együttműködést, valamint további jó munkát kíván a Kőszegi Rendőrkapitányságnak. Szavazásra bocsátja a határozati javaslatot, a képviselők pedig 9 igen szavazattal az alábbi határozatot hozzák:
58/2020. (VII. 2.)
képviselő-testületi határozat
Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Kőszeg Város közbiztonságának helyzetéről, a közbiztonság érdekében tett intézkedésekről és az azzal kapcsolatos feladatokról szóló beszámolót elfogadja.
A 2. napirendi pont tárgyalása:
A Kőszegi Polgárőr Egyesület 2019. évi tevékenységéről szóló tájékoztató csatolva a jegyzőkönyvhöz.
Méhes Attila elnök köszöni a meghívást. Ez már a második beszámoló, amit ő készített és a képviselő-testület napirendjére vett. Az írásos anyagot nem kívánja kiegészíteni.
Egy kérése van csupán: 2020. október 10-én, Kőszegen kerül megrendezésre a 4. Nyugat-Magyarországi Kommunikációs Fórum. Kéri polgármester urat, a művelődési központ igazgatóját és a képviselő-testületet, hogy támogassák ezt a rendezvényt a lovagterem rendelkezésre bocsátásával.
Kérdések és hozzászólások:
Sas Norbert tájékoztatja a jelenlévőket, hogy a pénzügyi bizottság megtárgyalta az előterjesztést. A bizottság megköszönte a polgárőrség munkáját és a tájékoztatót egyhangúlag elfogadásra ajánlották.
Fekete-Pataki Edit is megköszöni a polgárőrség egész évi munkáját, gratulál annak a két kőszegi polgárőrnek, aki nemrég elismerésben részesült. Tolmácsolja a szülők és idős emberek köszönetét is, hiszen a polgárőrök az iskolák környékén minden iskolakezdéskor segítik a biztonságos átkelést a gyalogátkelőkön. Kérdezi, hogy ezt meg lehetne-e hosszabbítani még az októberi hónapra is?
Méhes Attila szerint ez az akció az „Egy iskola-egy polgárőr” program keretében valósul meg. A meghosszabbításnak az az akadálya, hogy nagyon kevés a polgárőr, új tagok jelentkezését várják.
Terplán Zoltán kérdezi: több településen is vannak polgárőr egyesületek. Cákon is van ilyen bármilyen szervezeti formában?
Méhes Attila elmondja, hogy a cáki egyesület papíron létezik, a gyakorlatban nem. Ő a Vas Megyei Polgárőr Szövetség elnökségi tagja is, így van rálátása a megyei polgárőr szervezetekre. A cáki egyesület támogatást nem kap a megyétől.
Fekete-Pataki Edit felhívja a figyelmet arra, hogy a kőszegi egyesület jelenlegi székhelye a Kossuth L. u. 15. alatt nagyon rossz állapotban van. Kéri az önkormányzat segítségét abban, hogy méltóbb, megbecsültebb helyre kerülhessenek
Táncsics Péter tisztázza még: a Kőszeg-Hegyalja Polgárőr Egyesület cáki székhellyel idén januárig működött. A labdarúgó mérkőzéseket és egyéb rendezvényeket biztosította. Sem az önkormányzattal, sem a rendőrséggel nincsen megállapodásuk. Egyébként ki kell emelni, hogy a Kőszegi Polgárőr Egyesület tagjai kiváló véradók, szép sporteredményeket érnek el és részt vesznek a köztisztasági akciókban is.
Básthy Béla kérdezi még Táncsics Péter képviselő úrtól: miért tartotta szükségesnek, hogy egy nemrég megrendezett – nem önkormányzat által szervezett – lakossági fórumon polgárőr egyenruhában jelenjen meg?
Táncsics Péter szerint polgármester úr felvetése nem tartozik a napirendhez, ennek ellenére válaszol rá. A Kőszeghegyaljai Polgárőr Egyesület alapszabálya értelmében természetesen környezetvédelemmel, így a kőszegi erdőkkel is foglalkozik. Ezért ő azt gondolja, hogy az erdészet által szervezett közmeghallgatáson jogszerűen volt jelen ennek a szervezetnek a képviselője.
Básthy Béla nem tudja, hogyan működik ez, de neki furcsa, hogy az egyenruha előkerült. A cserkészeknél ezt pld. szigorúan szabályozták és ha valaki az egyenruhát nem cserkész rendezvényen viselte, akkor a fegyelmi szabályzat szerint kellett eljárni.
Méhes Attila ehhez hozzáfűzi: náluk akkor vannak egyenruhában a polgárőrök, ha szolgálatban vannak. Egyébként azt ki kell hangsúlyozni, hogy a polgárőr egyesületek szigorúan párton kívüliek.
Végül további észrevétel nélkül, a képviselők 9 igen szavazattal az alábbi határozatot hozzák:
59/2020. (VII. 2.)
képviselő-testületi határozat
Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Kőszegi Polgárőr Egyesület 2019. évi munkájáról szóló tájékoztatót elfogadja.
A határozat meghozatala után a polgármester jelzi, hogy hogy szombaton lesz az új városmajor átadása, szívesen látja mindkét szervezet képviselőjét a rendezvényen.
A 3. napirendi pont tárgyalása:
A Kőszegi Sporthorgász Egyesület 2019. évi tevékenységéről szóló beszámoló csatolva a jegyzőkönyvhöz.
A napirendi pont tárgyalásánál Horváth Ferenc a Kőszegi Sporthorgász egyesület elnöke, valamint Bálint Péter a horgász egyesület titkára van jelen.
Horváth Ferenc elnök szóbeli kiegészítést tesz. Egyesületük létszáma 2019-ben 532 fő volt. A tagság aktív része társadalmi munkában végzi a Csónakázó tó és a téglagyári tó karbantartását. Az önkormányzattól kapott támogatásokból a feladataik ellátáshoz szükséges eszközöket vásároltak.
A hal telepítés kapcsán kiemeli, hogy évente közel 60 mázsa hal kerül a két tóba. Ez azt eredményezi, hogy a vendéghorgászok száma Kőszegen magas, a megyében az egyik legkedveltebb horgászhely a kőszegi Csó tó.
Néhány problémára felhívja a figyelmet. Ezek közül legfontosabb, hogy a Csónakázó tó vízellátása gyakran akadozik, a Malomárok időszakos kiszáradása figyelhető meg. A Csónakázó tó partjának az eróziója is gondot okoz. Utóbbi időben a hódok kártétele jelent meg, fákat rágnak bele a tóba, illetve a múlt héten egy hódvár is beleszakadt a tóba. Problémák vannak a Csónakázó tó körüli szemét elszállítással is.
Kérdések és hozzászólások:
Fekete-Pataki Edit elmondja, hogy a bizottságuk megtárgyalta az egyesületi beszámolót. Elnök úr ott is ismertette a problémákat. Kérték, hogy a szemét elszállítására megoldást kell találni, hiszen a horgász egyesületnek ez nem feladata.
A zsilip karbantartásával kapcsolatban javaslatként hangzott el a bizottsági ülésen, hogy az országos vízügyi szabályzatokat át kellene tekinteni, esetleg az támpontot adhat. A beszámolót a bizottság egyhangúlag elfogadásra ajánlotta.
A városfejlesztési bizottság véleményét Kiss Péter elnök távollétében Gelencsér Attila ismerteti. A bizottság megtárgyalta a beszámolót és a képviselő-testületnek elfogadásra ajánlotta.
Básthy Béla úgy véli, hogy maga a szabályozás – azaz a megállapodás – amit a horgász egyesülettel kötött az önkormányzat, az jó, mert ez a rendszer jól motiválja a benne lévőket. Ezt egy nemrég tartott, a természetjárással és kerékpározással foglalkozó megbeszélésen is felhozta példának.
Egyúttal tájékoztatja a képviselő-testület tagjait, hogy az elmúlt időszakban intenzív kapcsolat alakult ki az önkormányzat és a különböző vízügyi szervezetek (a vízügyi igazgatóság és a VASIVÍZ Zrt.) vezetői között. Mindkét szerv vezetője egyetértett azzal, hogy a jövőben együttműködéseken alapuló projektben lehet együtt dolgozni, annak érdekében, hogy mind az un. „vizes problémák”, mind az eszközök (a zsilipek) kezelése megoldódjon. Sikerült is erre vonatkozóan egy koncepciót megfogalmazni, amely azt tartalmazza, hogy a nemezgyártól – ha nem is az Abért tóig – de a Rákóczi úti körforgalomig milyen beavatkozásokra van szükség mind a Gyöngyös, mind a Malomárok esetében. Megtörtént ezeknek a tapasztalati alapon történő beárazása is. Az a szándék, hogy ez a teljes terület felölelve egy projektbe legyen foglalva. A most szombati elöntés is jó példa arra, hogy erre milyen szükség van, két hete pedig a Hattyú büfében is gondok voltak. A zsilipek illetve kormányzórendszerek ügyében mindenképpen előre kellene lépni. Összegezve: sikerült a problémákat feltérképezni, most már „csak” pénzt kell szerezni hozzá.
További észrevétel nem hangzik el, így a polgármester szavazásra bocsátja a határozati javaslatot, amit a képviselők 9 igen szavazattal el is fogadnak.
60/2020. (VII. 2.)
képviselő-testületi határozat
Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Kőszegi Sporthorgász Egyesület 2019. évi munkájáról szóló beszámolóját elfogadja.
A 4. napirendi pont tárgyalása:
Az önkormányzat 2019. évi költségvetésről szóló 2/2019. (II. 15.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló rendelettervezet csatolva a jegyzőkönyvhöz.
A pénzügyi és gazdálkodási osztályvezető távollétében Katona-Freyberger Anett osztályvezető-helyettes tesz szóbeli kiegészítést. A 2019. évi költségvetés IV. negyedévi módosításáról van szó, amelyben a képviselő-testület hozott határozatait, a kapott központi támogatásokat és az elnyert pályázatokból származó bevételeket vezették át. Az információs táblák részletesen tartalmazzák ezeket. A bevételek közül ki kell emelni a rendkívüli szociális támogatásokra kapott pénzt, továbbá a BM pályázaton nyert 30 millió támogatást. A 3. melléklet intézményi bontásban és összesítve is tartalmazza a kiemelt előirányzatokat. A 4. és az 5. melléklet a felhalmozási bevételek és kiadások változásait tartalmazza.
Összességében az előirányzat változások az irányító szervi támogatások nettósítása után
104 587 610 Ft-tal növelik a bevételek és a kiadások összegét, így a költségvetési hiány
1 335 573 307 Ft – amelynek fedezete a maradványból és a külső finanszírozási bevételből biztosított.
Hozzászólás:
Sas Norbert jelzi, hogy a pénzügyi bizottság megtárgyalta a rendelet módosítását és a képviselő-testületnek egyhangúlag elfogadásra ajánlotta.
A képviselő-testület további észrevétel nélkül, 9 igen szavazattal az alábbi rendeletet alkotja:
Kőszeg Város Önkormányzata
Képviselő-testületének
21/2020. (VII. 2.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat 2019. évi költségvetéséről szóló 2/2019. (II. 15.) önkormányzati rendelet módosításáról
(A rendelet szövege jelen jegyzőkönyv melléklete.)
Az 5. napirendi pont tárgyalása:
Kőszeg Város Önkormányzata 2019. évi gazdálkodásának teljesítéséről szóló rendelettervezet (zárszámadás) csatolva a jegyzőkönyvhöz.
Básthy Béla polgármester szóbeli kiegészítést tesz. A zárszámadás hasonlít a költségvetés IV. negyedévi módosítására, hiszen annak bizonyos értelemben vett megismétlése. Annyiban más, hogy az éves áttekintés bizonyos következtetések levonását szolgálhatja. A beszámoló azt jelzi, hogy a költségvetés elfogadásától hova jutott el az önkormányzat, milyen plusz forrásokat sikerült elérni és milyen területeken történt előrehaladás. Gratulál az intézményeknek, mert sok támogatást tudtak előteremteni. Részben ezeknek a plusz támogatásoknak, részben a saját működésüknek, jelentős pénzmaradvánnyal – több mint 90 millió Ft – lehetett számolni. Ezek kimutatását a 7. melléklet tartalmazza. Ez részben a 2020. évi intézményi működésbe került át, illetve maradt, vagy az önkormányzathoz lett átcsoportosítva. Sajnálatos, hogy ezeket a megtakarításokat az intézmények nem tudták tejesen felhasználni, holott az tőlük eredt. Miközben az idei működési költségvetésben szerepe van a tavalyi pénzmaradványnak, jövőre ennyivel biztosan nem lehet majd számolni. 2019-ben sok szempontból sikeres évet zárt az önkormányzat. Az iparűzési adó bevétel 10%-kal – azaz 30 millió Ft-tal – nőtt a 2018. évihez képest. Sajnos jövőre ilyen jó helyzet nem várható. Ezért is vannak folyamatban intézményi átalakítások-átszervezések, egyes feladat ellátások átadása külső megbízók számára. Ezek hátterében az áll, hogy ha az önkormányzat nem lép meg időben bizonyos dolgokat, akkor esteleg kényszerű helyzetbe kerül az utolsó percekben. Nemrég már megtörténtek a közművelődési intézmények alapító okiratának módosítása a tekintetben, hogy az ott dolgozók közalkalmazotti státuszból a Munka Törvénykönyve alá kerüljenek. Ennek egyrészt senki sem örül, mert a munkavállalóknak ez alacsonyabb béreket jelent ugyan, de másrészt átszervezési lehetőséget is ad az önkormányzatok számára. Azt ki lehet jelenteni, hogy nem lesz még egy ilyen zárszámadása a városnak: már csak azért sem, mert már nem lesz 6 intézmény, hiszen eleve már csak egy óvoda van.
Tájékoztatja a képviselő-testületet arról, hogy már zajlanak előkészületek arra, hogy milyen további intézkedéseket kell meghozni ahhoz, hogy az intézményrendszert sikerüljön út átalakítani, hogy a városban lévő lehetőégeket mégis ki tudja használni. Állandó dilemma ez, ha az intézmények zsugorítása kerül szóba. Úgy kell mind az intézményi, a hivatali és egyéb szinteket is átalakítani, hogy lehetőség szerint az önkormányzat még olcsóbban, még hatékonyabban tudjon működni. Az átszervezés ne jelentse az eredményesség aránytalan csökkenését. Azaz még keményebben, még jobban kell dolgozni, de kisebb pénzügyi háttérrel. A részletekbe most nem akar belemenni, hiszen a képviselő-testület kap erről információt majd még eleget.
Hozzászólások:
Sas Norbert elmondja, hogy a pénzügyi bizottság megtárgyalta a 2019. évi zárszámadási rendelettervezetet és a képviselő-testületnek elfogadásra ajánlotta.
Fekete-Pataki Edit jelzi, hogy a humánerőforrás is megtárgyalta az előterjesztést. Voltak apróbb számszaki eltérések, amelyek a képviselő-testületi anyagban már ki lettek javítva. A bizottság szintén elfogadásra ajánlotta a zárszámadást.
Gelencsér Attila szerint a városfejlesztési bizottság is egyhangúlag támogatta a rendelettervezet jóváhagyását.
Dr. Knapp József a Consultatio Kft. ügyvezetője tájékoztatja a képviselő-testületet, hogy megbízásuknak megfelelően elvégezték Kőszeg Város Önkormányzata 2019. évi összevont költségvetési beszámolójának felülvizsgálatát. Megállapították, hogy az előterjesztés a számvitelről szóló, az államháztartási törvényben valamint a vonatkozó kormányrendeletben szereplő előírásoknak megfelelő formában és tartalommal készült, azokkal összhangban vannak a mellékletek is.
Megállapították, hogy a beszámoló eredetei alapbizonylatai az ASP könyvviteli rendszer Kaszper modulját használva készült, szabályszerű könyvvezetéssel, részletező nyilvántartásokkal, főkönyvi kivonattal, leltárakkal van alátámasztva. A könyviteli zárlat idején elvégezték a szükséges kiegészítő könyvelési munkákat is, amelyet a jogszabályok előírnak. Időközben megtörtént a beszámoló kincstári jóváhagyása is.
Megerősítik, hogy a könyvviteli és pénzforgalmi nyilvántartás a gazdasági műveleteket a valóságnak megfelelően, zárt rendszerben, áttekinthetően mutatja be, amely szintén megfelel a jogszabályi követelményeknek és a belső szabályzatoknak.
Két dolgot szükségesnek tart kiemelni. Az önkormányzat vagyoni-pénzügyi helyzetéről elmondható, hogy 2019. évben az önkormányzat pénzügyi mozgástere javult és a tárgyévi költségvetési bevételek teljes körűen finanszírozták a tárgyévi működési és felhalmozási célú kiadásokat. Az előző év hasonló időszakához képest 60-62 millió Ft-tal növekedtek az önkormányzat kötelezettségei, de ehhez a pénzeszközök teljes egészében fedezetet nyújtanak. A költségvetési évben esedékes követelések meghaladják a rövid lejáratú kötelezettségek összegét, ami szintén pozitív.
A pénzügyi pozíció említett javulása miatt nem áll fenn az eladósodás jelentős kockázata, azaz érvényesül a működés folytatásának az elve.
2020-ban egy senki által nem várt, új helyzet adódott, ennek a költségvetésre való hatásával már foglalkozott az önkormányzat.
Fentiek alapján az önkormányzat 2019. évi költ-ségvetési beszámolóját korlátozás nélküli könyvvizsgálati záradékkal látják el. Ebben rögzítették, hogy az éves beszámoló megbízható és valós képet ad a 2019. évi költségvetés teljesítéséről és az önkormányzat fennálló pénzügyi, vagyoni helyzetéről, ezért a könyvvizsgálat részéről javasolják a zárszámadásról szóló rendelet elfogadását.
Básthy Béla megköszöni a könyvvizsgálói véleményt és azt, hogy a pénzügyi osztály, valamint a könyvvizsgálatot végző társaság között – Kőhalmin Major Judit könyvvizsgálón keresztül is – folyamatos a konzultáció. Tanácsaikra építhet az önkormányzat és ő ezt kéri a jövőben is.
Mivel további észrevétel nem hangzik el, a polgármester szavazásra bocsátja a rendelettervezetet, a képviselők pedig 9 igen szavazattal az alábbi rendeletet hozzák:
Kőszeg Város Önkormányzata
Képviselő-testületének
22/2020.(VII. 2.) önkormányzati rendelete a 2019. évi költségvetés teljesítéséről
(A rendelet szövege jelen jegyzőkönyv melléklete.)
A 6. napirendi pont tárgyalása:
Kőszeg Város településkép védelméről szóló 27/2017. (XII. 22.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló előterjesztés csatolva a jegyzőkönyvhöz.
Bertók Sándor főépítész szóbeli kiegészítésében elsőként összefoglalja a településképi rendelet megalkotásának előzményeit, hiszen a képviselő-testületben voltak változások.
Ahogy lehet látni, egyre szűkül az építéshatósági eljárások köre, azaz egyre több mindent lehet építési engedély nélkül létrehozni, egyszerűsített bejelentés alapján építeni. 2016-ban a településképi törvényben kaptak az önkormányzatok felhatalmazás és kötelezést is arra, hogy készítsék el a saját településképi rendeletüket. Ez adja a lehetőséget arra, hogy a polgármesterek – és azok árnyékában a főépítészek – a településképi véleményezési eljárás illetve településképi bejelentés keretében a saját településük építészeti arculatát formálni és érvényesíteni tudják. Ez főleg annak ismeretében fontos, hogy az építéshatóság teljesen elkerült Kőszegről. Azt gondolja, hogy Kőszeg szempontjából a településkép védelme egy nagyon jó lehetőség, mert ha nem lenne ez az eljárásrend az önkormányzat kezében, akkor nem lenne semmilyen rálátásuk Kőszeg fejlődésére és az építészeti értékek megóvására.
Ebbe a szabályozásba került bele minden olyan elem a korábbi HÉSZ-ből, ami szubjektív vagy nehezen körülírható volt. 2017. decemberében fogadta el a kőszegi képviselő-testület ezt a rendeletet. Már akkor is nehéz volt megfogalmazni az elvárásokat. Az azóta eltelt időben a rendelet alapján dolgoztak. A megalkotása óta eltelt időszak véleményeit elvileg minden évben monitorizálni kellett volna, de a lakosságtól sajnos év közben nem érkezett vélemény. Polgármester úrhoz és hozzá is csupán személyes jellegű visszajelzések érkeztek. Amíg pedig itt volt az építéshatóság a Városházán, addig ő személyesen, minden héten egyeztetett az ügyintézővel erről, mert azt gondolja, hogy a csapatmunka mindennél többet ér.
A mostani felülvizsgálat apropója az, hogy egy gyors, szélessávú internet hálózatot lehessen kiépíteni a városban, amely fontos fejlődési lehetősége lenne Kőszegnek. A jelenlegi rendeletben korlátok vannak erre vonatkozóan beépítve és mintegy 3-4 évvel ezelőtt ezért hiúsult meg ennek a hálózatnak a megvalósítása. Kiemeli: a mostani rendelet módosítás nem azt jelenti, hogy feladnák az elveiket és pld. légkábellel tele lehetne építeni a várost, de olyan középutat kellett találni, amely a fejlesztését is lehetővé teszi, ugyanakkor az építészeti értékeinket sem teszi tönkre. Ez a rendeletmódosítás arra adna felhatalmazást, hogy minden nyomvonal jellegű beruházás csak a velük folytatott szakmai konzultáció alapján történhessen meg.
A másik szándék is pontosítást jelent. Egyre jobban terjednek mindenütt a napelemek, a napkollektorok, külső klímák, gépészeti berendezések. Ezek elterjedése egy belvárosban, védett építészeti értékek között nem kívánatos, hiszen tönkre tehetik az évszázados örökségünket, a rendeletben szabályozva lett, hogy hogyan lehet ezeket elhelyezni.
Pontosítások történtek a bejelentési eljáráshoz kötött fejlesztéseknél is. Eddig is volt ilyen elvárás, pld. homlokzat színezés, ablakcsere esetén, de pld. az ablakáthelyezés is bekerült ebbe a szabályozásba.
A településkép-érvényesítési eszközökre vonatkozó előírásokat felülvizsgálva szerencsére a módosításba könnyítést is bele tudtak foglalni. A tapasztalatok alapján eddig minden egyszerű bejelentéssel épült új épületnél is kötelező volt szakmai konzultációt lefolytatni, de ő azt gondolja, hogy ezt a jövőben csak Kőszeg településképileg meghatározó és a helyi területi védelem alatt álló területekre készülő tervek esetében tennék kötelezővé. A jogszabályok ennek az elfogadását amúgy sem tették kötelezővé, továbbá mindez Kőszeg területének csak egy kis részét érinti. A szakmai konzultációt nála egyébként ezentúl is bármelyik építtető vagy tervező kezdeményezheti, továbbra is ugyanúgy fog foglalkozni vele.
Ezután a rendelet módosításra vonatkozó eljárásrendet ismerteti, tájékoztatást ad az egyeztetés folyamatáról. Sajnos a veszélyhelyzet miatt a lakossági fórumok elmaradtak, így az interneten tettek közzé felhívást és elektronikus úton lehetett véleményt a rendelettervezethez benyújtani. A vonatkozó kormányrendelet előírásának megfelelően 5 hatóság (az állami főépítész, a Lechner Tudásközpont, a kormányhivatal építésügyi és örökségvédelmi főosztálya, a Nemzeti Média és Hírközlő Hatóság valamint az illetékes nemzeti park) véleményét kérték ki a TAK egyeztető felületén. A beérkezett válaszokat az előterjesztéshez csatolták.
A képviselő-testület településfejlesztéssel, településrendezéssel és településkép érvényesítéssel összefüggő partnerségi egyeztetés helyi szabályairól szóló 21/2017. (XII. 1.) önkormányzati rendelete alapján egy észrevétel érkezett.
A beérkezett véleményeket az előterjesztés tartalmazza. Ezek nagy részét elfogadták. Az állami főépítész a rendelettervezet 2 §-ában (ami később 3. § lett) kifogásolta azt a módosítási elképzelést, mely szerint a helyi védelem megszüntetésére – többek között – akkor kerülhet sor „ha a védett érték megszüntetéséhez jelentős közérdek fűződik”. Ők ezt a véleményt nem javasolják elfogadásra, mivel a helyi védelem alá helyezésről vagy annak megszüntetéséről minden esetben a képviselő–testület dönt [60. § (4) bekezdés]. Ennek megfelelően, ha a képviselő-testület dönthet egyes építmények védelem alá helyezéséről, akkor ugyanaz a testület dönthet annak indokolt esetben történő megszüntetéséről is. Az erre vonatkozó eljárás amúgy sem történhet „fű alatt”, hiszen előzetes szakértői vélemény, főépítészi vélemény városfejlesztési bizottsági véleményezés után dönthet a képviselő-testület a rendelet módosításáról e tekintetben. Amúgy is 100 esetből egy van ilyen és nyilván csak nyomós indok alapján fogadja el a képviselő-testület.
Kéri, hogy először az észrevételekről döntsön a képviselő-testület, utána a rendeletről.
Hozzászólások:
Básthy Béla elsőként arra utal, hogy nagyon komplex, rendkívül izgalmas témakör ez a rendelet módosítás. Az anyagból nem is derül ki, hogy hány megkeresés érkezett a hivatalba ezzel kapcsolatban. A valóban nagy jelentőségű rendeletmódosítás lényege az, hogy hogy hogyan tudjuk a modernizáció lehetőségeit alkalmazni Kőszegen úgy, hogy megtartsuk ennek a városnak a karakterét és az évszázados értékeit. Próbáltak ebben egyben teret is nyitni, meg egyúttal korlátozni is a kettős cél érdekében. Ez főépítész úr számára is szép kihívást – már-már művészi típusú munkát – jelent. Főépítész úr szóhasználatára is reagál: „nagy sötétség lenne, ha főépítész úr a lámpásával nem világítana a polgármester számára”.
Gelencsér Attila tájékoztatja a képviselő-testületet, hogy a pénzügyi bizottság egyhangúlag elfogadásra ajánlotta a rendelettervezetet.
Sas Norbert jelzi, hogy ugyanez volt a pénzügyi bizottság véleménye is.
Táncsics Péter úgy véli, hogy e témakör fontosságát – amelyen főépítész úr dolgozik – majd az unokáink fogják igazán látni. Felhívja a figyelmet arra, hogy a városban látható, funkció nélküli, használaton kívül álló iparterületek is mennyire rontják a városképet. Ezeknek az ingatlanok tulajdonosaival, befektetőkkel egyeztetést javasol kezdeményezni. Jó példa erre pld. a Petőfi tértől a csepregi útig tartó hektáros terület, amelyen már évtizedek óta nem történik semmi.
Bertók Sándor szerint a partnerségi egyeztetés keretében érkezett egy lakossági észrevétel, amelynek tartalma képviselő úr felvetésével azonos. E témakörrel az a baj, hogy a rendeleti felhatalmazás csak az új beruházásokra vonatkozik, az építés alatt álló épületek vonatkozásában településképi követelményeket már nem lehet meghatározni. A jelenlegi jogszabályok nem engedik meg egy-egy városképet rontó épület elbontását – csak bírósági döntéssel kikényszerítve. Ő Zalaegerszegen lakik, ahol 10 éve küzdenek azért, hogy a belvárosban egy ilyen épületet le lehessen bontani. Végül bíróságra került az ügy, ahol az volt az döntés, hogy a felek egyezzenek meg. Tehát nagyon ingoványos terület ez. Számukra valóban az a fontos, hogy minden jól működjön, ezért is támogatják új funkciók létrehozását helyi védett épületeknél. Úgy gondolják, hogy egy épületet akkor tartanak karban, ha a funkciója a fenntarthatóságot segíti. Ezért szerinte minden támogatást meg kell adni ahhoz, hogy egy használaton kívüli épület újra valamilyen módon élhető legyen.
Mivel további észrevétel nem hangzik el, a polgármester lezárja a vitát és elsőként a határozati javaslatot bocsátja szavazásra, amit a képviselő-testület 9 igen szavazattal elfogad.
61/2020. (VII. 2.)
képviselő-testületi határozat
Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Kőszeg Város településkép védelméről szóló 27/2017. (XII. 22.) önkormányzati rendelete módosításának tervezetéhez beérkezett vélemények figyelembevételével a Kőszeg Településképi Rendelet módosítása során lefolytatott partnerségi egyeztetés alapján az alábbi döntést hozza:
1. VAS MEGYEI KORMÁNYHIVATAL
ÁLLAMI FŐÉPÍTÉSZ
9700 Szombathely, Kőszegi utca 3 2020. június 19.
Vélemény (mellékletben csatolva) intézkedés
Szakmai vélemény
1. A Tervezet bevezető részét, és egyúttal a Rendelet bevezető részét is ki kell egészíteni az alábbiak szerint:
„Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésben kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 2. § (2) bekezdésében, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva - a jogszabályban meghatározott véleményezési eljárás lefolytatását követően - a következőket rendeli el:" A véleményt elfogadtuk, a rendeletet javítottuk.
2. A Tervezet 1. § szerinti új kilences pontból a merev hivatkozás törlendő, elegendő a Tvtv.-re hivatkozni. A véleményt elfogadtuk, a rendeletet javítottuk.
3. A Tervezet 2. §-ban megfogalmazottakkal kapcsolatban véleményem az, hogy maga a helyi védelem elrendelése helyi közérdek, a helyi jelentőséggel bíró épületek, emlékek védelme is helyi jelentőségű közügy, így nehezen lenne elfogadható szakmailag, ha ezt bármilyen egyéb közérdek felülírná, felülírhatná. Véleményünk szerint Kőszeg Város településkép védelméről szóló Rendelet 60.§ (4) bekezdése rendelkezik a helyi védelem alá helyezésről vagy annak megszüntetéséről szóló döntési mechanizmusról, amely minden esetben a képviselő–testületet nevezi meg döntéshozóként. Ennek megfelelően szerintünk, ha egy képviselő-testület dönthet egyes építmények védelem alá helyezéséről, akkor ugyanaz a testület dönthet annak indokolt esetben történő megszüntetéséről is.
Ennek megfelelően a tervezet 2.§ szerinti módosítását a Rendeletnek fenntartjuk. (A vélemények miatt átdolgozott rendelettervezet 3. §-a.)
4. A Tervezet 6. § által újraszabályozott Rendelet 14. § (4) bekezdés c) pontnál a megfogalmazás során a Tr. 22. § (5) bekezdésének megfelelően (tiltó, vagy megengedő, de kötelező jellegű nem lehet! A véleményt elfogadtuk, a rendeletet javítottuk.
5. A Tervezet 23. § által beiktatandó Rendelet 18. § (1b) bekezdés - álláspontom szerint normatartalommal nem rendelkezik, a szabályozás célját fogalmazza meg csupán - átfogalmazása vagy törlése szükséges! A véleményt elfogadtuk, a rendeletet javítottuk, a bekezdést töröltük.
6. A tervezet 24. § által bevezetett Rendelet 25. § (6) bekezdés a) pontjában a „sávján ne nyúljanak túl” kifejezés helyett talán szerencsésebb lenne az egyértelműség érdekében a „sávjába ne nyúljanak bele” kifejezést használni. A véleményt elfogadtuk, a rendeletet javítottuk.
Rendeletalkotással kapcsolatos vélemény
1. A Rendelet 6.§ (5) bekezdésének „reális költségen műszaki eszközökkel nem állítható helyre” megfogalmazás helyett a Jat 2.§-a alapján javasoljuk a „csak aránytalanul nagy ráfordítással helyreállítható" megszövegezést. A véleményt elfogadtuk, a rendeletet javítottuk.
2. A Rendelet 10.§ (1) bekezdésében a „színezésre” kifejezés „színezésére"-re javítását javasoljuk. A véleményt elfogadtuk, a rendeletet javítottuk.
3. A Rendelet 13.§ (3) bekezdése két mondatra tagolását javasoljuk: A véleményt elfogadtuk, a rendeletet javítottuk.
4. A rendelet 14.§ (4) bekezdésének megszövegezésénél „Az óvárosi karakter egyedi építészeti követelményei’ bevezetés után - a kettőspont törlésével -, a pontok és alpontok után a „történhet’ kifejezés sortöréssel alkalmazását a következő megszövegezéssel javasoljuk:
„(4) Az óvárosi karakter egyedi építészeti követelményei
a) Az anyaghasználatnál a helyreállítások során elsősorban a művészettörténeti kutatáson alapuló hagyományos anyagokat (különösen kő, tégla, vakolatok, fa, égetett agyagcserép) lehet használni.
b) A tömegformálás
ba) a megengedett legnagyobb szélességgel (kialakult,),
bb) a tetőzet kialakítása magas tetővel, égetett agyagcseréppel, terméspalával, fazsindellyel fedve
történhet.
c) A homlokzatalakítás
ca) csak épületdiagnosztika és falkutatás eredményei alapján,
eb) közterület felől korhű felújítással és átalakítással, csak az eredeti építési kornak megfelelő stílusban és anyaghasználattal,
cc) az épület közterület felőli jellemző nyílásrendjét megtartva, megsemmisülése esetén
visszaépítéssel
történhet. ” A véleményt elfogadtuk, a rendeletet javítottuk.
5. A Rendelet 15.§ (10a) bekezdéssel történő kiegészítését tagolva, két mondatban javasoljuk megszövegezni:
„(10a) Az építmények közterületről látszó homlokzatán parabola antenna nem helyezhető el. Az építmények közterületről látszó homlokzatán és tetején klímaberendezés, mesterséges szellőztetés és égéstermék-kivezetés berendezései, - a tetőkémény kivételével - egységei és szerelvényei takarás nélkül nem helyezhetők el. ” A véleményt elfogadtuk, a rendeletet javítottuk.
6. A Rendelet 15.§ (11) bekezdését a fentiekben a 14.§-nál írtaknak megfelelően, a következők szerint javasoljuk megszövegezni („(11) A történeti belvárosi karakter egyedi építészeti követelményei
a) Az anyaghasználatnál foghíjbeépítés és felújítás esetén kerülni kell a modern anyagok markáns megjelenítését, elsősorban hagyományos építőanyagokat (különösen kő, tégla, vakolatok, fa, égetett agyagcserép) lehet használni.
b) A tömegformálás
ba) a megengedett legnagyobb szélességgel (kialakult),
bb) magas tetős kialakítással történhet.
c) A homlokzatalakításkor a nyílászáró szerkezetek, homlokzatfestés, tetőfedő anyagok igazodjanak a hagyományos építési stílushoz, technológiához." A véleményt elfogadtuk, a rendeletet javítottuk.
7. A Rendelet 16.§ (1) és (2) bekezdéseiben a kettőspontok törlésével a pontokban történő felsorolásnál önálló mondatok alkalmazását javasoljuk, tekintettel a Tervezet 21.§-ával bevezetett kiegészítő (3) bekezdésre is:
„(1) Hegyvidéki karakter területi építészeti követelményei
a) Új építésű kerítés nem lehet tömör kia