| Önkormányzati belépés | |
 | |
| |
|
2015. Január 29., Csütörtök, 08:00 óra, Városháza tanácskozó terme: nyilvános ülés
5. napirendi pont:
A Kőszegi Települési Értéktár 2014. évi tevékenységéről szóló beszámoló.
Tisztelt Képviselő-testület !
A magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvény 3. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 159/2013. (X.31.) határozatával a települési értéktár működtetésével, adminisztrációs feladatainak ellátásával, az értékek feldolgozásával és nyilvántartásával a Kőszegi Városi Múzeumot bízta meg, mint olyan intézményt, amely korábban is a helyi értékek azonosítását, gondozását végezte.
Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a 159/2013. (X.31.) határozata 3. pontjában foglaltaknak megfelelően a Kőszegi Városi Múzeum elkészítette a Kőszegi Települési Értéktár Testület Szervezeti és Működési Szabályzatát és 2014-es évre vonatkozó Munkatervét, melyeket Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 2014. február 27-i ülésén elfogadott.
A Kőszegi Települési Értéktár három fővel kezdte meg működését, alakuló ülésén határozat született arról, hogy a két üres hely betöltésére Dr. Bariska Istvánt és Keszei Balázst kéri fel. A felkérést mindkét jelölt elfogadta, így a Testület kiegészült a SzMSz szerinti öt főre, tagjai:
Révész József igazgató, Kőszegi Városi Múzeum (elnök)
Dr. Bariska István nyugalmazott főlevéltáros
Keszei Balázs igazgató, Jurisich Miklós Gimnázium és Kollégium
Pócza Zoltán igazgató, Jurisics-vár Művelődési Központ és Várszínház
Dr. Tóth László osztályvezető, Kőszegi Közös Önkormányzati Hivatal Szervezési és Humánpolitikai Osztály
A Kőszegi Települési Értéktár Testület alakuló ülésén döntés született arról is, hogy a Testület felhívást intéz a város szervezeteihez, lakosaihoz, hogy javaslataikkal támogassák a Testület munkáját, az értéktár összeállítását. A felhívás megjelent a Kőszeg és Vidéke, a www.koszeg.hu és a www.koszegimuzeumok.hu portálokon. A Kőszegi Városi Múzeum, mint a Települési Értéktár működtetésével, adminisztrációs feladatainak ellátásával, az értékek feldolgozásával és nyilvántartásával megbízott intézmény kibővítette intézményi honlapját egy külön erre a célra létrehozott menüponttal, ahol a felhívás, illetve a javaslattételhez szükséges minden dokumentum és segédlet elérhető, letölthető. Sajnos, a lakosság részéről eddig javaslat nem érkezett be.
A lakossági javaslattétel hiánya miatt határozat született arról, hogy elsőnek a Testület állít össze egy értéklistát, mely a legkiemelkedőbbnek tartott ötven értéket tartalmazza a 114/2013. (IV. 16.) Kormányrendelet által meghatározott szakterület kategóriánkénti csoportosításban. Félő volt viszont - mivel Kőszeg városa olyan nagyszámú és jelentőségű értékkel bír, hogy szigorú szűrés, válogatás nélkül a Települési Értéktár már a munka elején kezelhetetlenné válik. Ezért a Települési Értéktárba felveendő értékek listáját szűkíteni kellett annak érdekében, hogy a módszeres kutatómunka, az értéktárba történő bekerüléséhez szükséges adatok, leírások kikutathatók, elvégezhetők legyenek. Két csoportot állítottunk fel, az elsőbe azok a helyi értékek kerültek, amelyek országos tekintetben is egyedülállóak, a második csoportba azok, amelyek nemcsak helyi, de megyei értéktári felvételre is javasolhatók. Az első javaslattételi körben a legkörültekintőbb számbavétellel is kb. 80 érték vagy értékcsoport került összeírásra. A Testület további munkával, ezt szűkítette le közel ötvenre. Az így összeállított javaslat a mellékletben olvasható.
A Települési Értéktár idei feladata elsősorban ennek a javaslattételi listának a kidolgozása, az ott szereplő értékek Települési Értéktárba történő felvételéhez szükséges adminisztrációs feladatok elvégzése lesz.
Időközben megjelent a Földművelődésügyi Minisztérium Hung-2014 C című pályázati felhívása, amely három kategóriában hirdetett meg vissza nem térítendő, önerő nélküli pályázati lehetőséget az értéktárak tekintetében. Úgy véljük, hogy jelen helyzetünkben az I. kategóriába tartozó támogatási cél lehet az, amelyre szükségünk van, és amely a „ helyi (települési, tájegységi) értéktárak létrehozásának létrehozásának elősegítése helyi értékek felkutatása és dokumentálása útján” alcímet viseli. Az elnyerhető összeg 500.000 forinttól 1.500.000 forintig terjedhet. Benyújtási határideje 2015. február 15., a megvalósításé 2015. október 31., a beszámolásé 2015. november 30. Előzetes becslésünk szerint a szakértői munka, a fotó-és egyéb dokumentáció elkészíttetése mintegy 1.000.000 forintot igényelhet. Amennyiben 2016. évben újabb pályázat kerülne kiírásra, ott már a II. kategóriát (ismertető kiadvány, előadás sorozat, stb.) szeretnénk megcélozni.
Az előterjesztést megtárgyalta a humánerőforrás bizottság és egyhangúlag elfogadásra javasolta.
A fentiek alapján kérjük a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy a Kőszegi Települési Értéktár Testület 2014. évi tevékenységéről szóló beszámolót elfogadni, továbbá a pályázat benyújtását jóváhagyni szíveskedjen.
Kőszeg, 2015. január 23.
Révész József s.k.
elnök
Kőszegi Települési Értéktár Testület
I. Határozati javaslat
Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete A Kőszegi Települési Értéktár 2014. évi tevékenységéről szóló beszámolót elfogadja.
II. Határozati javaslat
Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete kifejezi azon elhatározását, hogy a Földművelődésügyi Minisztérium által a nemzeti értékek és hungarikumok gyűjtésének, népszerűsítésének, megismertetésének, megőrzésének és gondozásának támogatására kiírt HUNG-2014 C kódjelű pályázati felhívásához csatlakozva az I-es támogatási cél megvalósítása érdekében pályázatot kíván benyújtani 1.000.000 forint támogatási összeg erejéig.
A pályázat elkészítésével a képviselő-testület a Kőszegi Települési Értéktár Testületet bízza meg és egyúttal felhatalmazza Huber László polgármestert a pályázat benyújtására.
Határidő: értelemszerű
Felelősök: Huber László polgármester, Révész József KTÉT elnök
Melléklet az előterjesztéshez
KŐSZEGI ÉRTÉKTÁR JAVASLAT
országos jelentőségű értékek
A) AGRÁR- ÉS ÉLELMISZERGAZDASÁG
1., - A kőszegi becsületkassza
Kőszegen 6 országos és hetente 2 hetivásárt tartottak. Az őstermelők konyha- és gyümölcsös kerti értékesítése a kapuk elé kitett hokedliken és sámlikon ma is élő, régi gyakorlat. Lényege a saját termés árusítása kicsi mennyiségben, ezért adózatlan formában. A termés mellé tett üvegekbe lehet bedobni az egységnyi vagy darab szerinti ellenértéket. Helyi közmegegyezés alapján senki sem nyúlt hozzá a pénzhez, azért nevezik becsületkasszának. Ez a szokás az országban egyedülálló.
2., - Szőlő Jövésnek Könyve 1740
Az 1740-től a városi tisztújítások napján, rendszerint Szent György napján, április 24-én ebbe a könyvbe rajzolták le az első tavaszi szőlőhajtásokat, a jövéseket. Az európai kultúrtörténetben ez a gyakorlat példa nélkül áll. Az első kötet utolsó bejegyzésére 1991-ben került sor. 2013-ban felvették a Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékébe.
B) EGÉSZSÉG ÉS ÉLETMÓD
C) ÉPÍTETT KÖRNYEZET
3., - Iskola a határon ( Ottlik Géza regénye- 1957 és az iskola épülete /Kiss J. u. 31./)
Az 1856-ban alapított cs. és kir. katonaialreáliskola 1921-től Hunyadi Mátyás M. Kir. Reáliskolai Nevelőintézet lett. Ottlik Géza 1923-1926 között volt az iskola növendéke. 1959-ben megjelent regénye, az „Iskola a határon” Európa hírűvé tette az „alreált”. A 40 nyelvre lefordított mű révén Kőszeg újra bekerült az európai köztudatba.
Ottlik Géza (1912-1990) legnagyobb hatású regénye az „Iskola a határon” cselekményének, gondolati világának színhelye a kőszegi katonai alreáliskola, a Zögerei. A város neve egyszer fordul elő a műben, mégis minden olvasója tudja, hogy Kőszegen állt az intézet. A mű néhány részlete: a Koller- és Netter-kapu, a Hétforrás, „egy régi ház felirata”, bibliai idézete a Sgraffitós-ház homlokzatán, az 1532. évi török ostrom félreérthetetlenül utal Kőszegre.
4., - A Szent Korona kőszegi őrzési helye (Koronabunker, Kálvária u. 33.)
1944. dec.18-tól 1945. márc. 18-ig légitámadások alkalmával menekülő nyilas kormány itt őriztette Szent Koronát utoljára 33 éves „száműzetése” előtt. A vele szemben lévő házból légitámadás esetén vitte át a koronaőrség a „koronabunkerbe”. A bunker ma nemzeti kegyhegynek számít.
5., - A kőszegi Városháza (Jurisics tér 8.)
Az egyetlen olyan épület hazánkban, amely már a 15. században városháza volt és ma is az. 1597-ben, 1712-ben és 1808-ban átépítették. Reneszánsz homlokzatának és feliratainak töredékei 1668-ból keltezhetők. 1712-ben barokk címerképekkel díszítették, ezeket 1864-1896 között újították fel. Szent István és a Patrona Hungariae (Magyarország Nagyasszonya) freskói 1943-1944-ben készültek.
6., - Hősi kapu v. Hősök tornya és emléktáblái
„Jurisics Miklós vezérlete alatt küzdő, de százezres sereggel győztesen dacoló 700 hős emlékének, az 1532. évi török ostrom négyszázados évfordulójára a megvédett Nyugat által Trianonnal megjutalmazott Kőszeg” Kugler János (1800-1867) festményének reliefváltozatával – „Hirdesse örök fénnyel közénk világító szellemetek az új magyar szózatot: Csak Nagymagyarországon belül van számunkra hely”. – 1932. máj. 29.
7., - Kőszeg, mint várváros és középkori védművei
8., - Jurisics-vár
A Kőszegi család 1267-1327 között Kőszeg alsóvárát tartományúri székhellyé építették ki. A 13-14. század fordulóján épült Kőszegi-palotából mára a déli homlokzat csúcsíves ablakai, festett mérművei, rózsaablak-mintái, továbbá az GRAWE IWA (Iván gróf) felirattöredék maradt fenn.
9., - Jurisics tér épületegyüttese
D) IPARI ÉS MŰSZAKI MEGOLDÁSOK
10., - Heidenreich-cégér(Lauringer-ház, Várkör 69.)
Másodlagos elhelyezésben, eredetileg a Heidenreich Lajos lakatosműhelyét díszítette a Pallisch u. 14. sz. épületen (ma Pék u.). Az ország cégéreinek egyik legszebb kincse. Lauringer Elek 1895-ben vette át itt a Kehrn-féle vaskereskedést, de a cégér csak 1929 után kerülhetett ide.
E) KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG
11., - Fancz Bálint-féle városkép (1746 - Városi Múzeum)
Fancz Bálint bécsi származású „képíró” 1737. jún. 7-én lett Kőszeg polgára. Felvételi „taxáját képírói munkájával le fogja dolgozni”. A festő1746-ban festett felajánlási képpel is törlesztette polgárváltsága díját. A kőszegi várat, a belvárost, valamint a két külvárost nagy hűséggel ábrázoló, barokk olajképet a festményen ábrázolt Rőti Szent Szűz, Szent Vendel és Lénárd oltalmába ajánlotta „a marhapestis veszélyének kitett város”. Történeti értéke felbecsülhetetlen.
12., - Freskóképek a Szent Jakab-templomban (Rajnis u. 2.)
A középkori Kőszeg legszebb, fennmaradt emléke a déli mellékhajó falképcsoportja: Köpenyeges Mára, Szent Kristóf freskó- és a Háromkirályok secco-képe. Az 1653-as oltár- és képrombolásban csak ezek az 1937-ben felfedezett és restaurált festmények menekültek meg. A jó halál ikonográfiai programját őrző képek a templom építéstörténetének első korszakából származnak. A Háromkirályok-jeleneten Kőszeg első, ismert ábrázolása látható.
13., - Gyöngyös-patak és környezete, szerepe a város életében (első, ismert térképe, ipar, városvédelem)
Karl Schuberth az 1789-ben alapított Kőszegi Rajziskola (GünserZeichnungsschule) rajzmesterének (Zeichnungmeister) színezet Gyöngyös-felmérése (Situationsplan) az 1826-ban készült 2 táblában: I. Rőti-határtól a Szent János-hídig, II. a Szent János-hídtól a Koldús-hídig, felsorolva a patak menti valamennyi műtárgyat (hidat, duzzasztót), malmot, házat, utat, szántót, rétet, kertet, fasort.
14., - Haranghy Jenő-féle falfestmények (1935, Evangélikus Szakközépiskola, Árpád tér 2.)
15., - Jezsuita patikabútor (1744, Arany Egyszarvú Patikamúzeum, Jurisics tér 11.)
Jezsuita laikus mesterek J. Hutersinger, V. Kuneldt, J. Steidner és J. Codelli munkája 1735-1744-ből. Eredetileg a kőszegi egyházi patika (Rájnis u. 2.) bútorzata volt. A rend feloszlatása után Svalla Mátyás polgári patikus 1777-ben állította fel ezen a helyen, ahol 1911-ig működött gyógyszertár. Az Iparművészeti Múzeum tulajdonát képező barokk műremek 1982 óta látogatható Kőszegen.
16., - Kristóf Ágota: A nagy füzet. (Le Grand Cahier, 1986)
Kristóf Ágota (1935-2011) regénye 1986-ban Európai Irodalmi Díjat kapott. A magyar származású, franciául író, Kossuth-díjas művészt 2011-ben Kőszeg díszpolgárává választották. Nagy füzet c. regénye a gyermekvilág és a háború kíméletlen parabolája naplóba, „füzetbe” szerkesztve. A mű alapján készült film 2013-ban elnyerte Karlovy Vary-ban a fődíjnak számító Kristály Glóbusz-díjat. Sírját a kőszegi temető őrzi.
17., - Ostromnapló (Tagebuch, 1532, Kőszegi Fióklevéltár, Jurisics tér 2.)
18., - Schubert-féle városkép (1808, Városi Múzeum)
19., - Sgraffitós-ház felirata (Jurisics tér 7.)
„Non est volentis, nequecurrentis, sedmiseretinsdei - 1668” felirat Szent Pál apostolnak a Rómabeliekhez írt levelének (III. rész, 9. fejezet, 16. vers) részlete, a predesztináció, az eleve elrendelés tételének újszövetségi foglalata: „Annak okáért nem azé, aki akarja, sem azé, aki fut, hanem a könyörülő Istené – 1668”. A szövegrészek Ottlik Géza „Iskola a határon” c. regénye fejezetcímeivé váltak. Az 1668-ban, a felirat készültekor a ház Somogyi András protestáns szenátor tulajdonában volt.
20., - Sgraffitós loggia (156?,Ambrózy-ház udvari homlokzata, Jurisics tér 14.
Jurisics tér 14. sz. épület, az ún. Ambrózy-ház udvari homlokzata.
21., - A Szerecseny patika 17. századi officinabútorzata(Kőszegi Városi Múzeum)
22., - Festetics Imre szellemi és tárgyi öröksége
23. – Kőszeg polgári hagyományai, egyesületi élete (Polgári Casinó, Concordia, stb.)
24. - Chernel István szellemi és tárgyi öröksége
25. – Bezerédycasula
26. – Batthyány Boldizsár imakönyve
27. – Historia Domus
F) SPORT
27., - Lóránt Gyula olimpiai bajnok labdarúgó, az Aranycsapat tagja
28., - A síugrás, mint az országban csak Kőszegen élő sportág
G) TERMÉSZETI KÖRNYEZET
29., - az Írottkő filitsziklája és CBE felirata
A középkorban Fenyő-hegynek, majd Szálkőnek, elvétve pedig Pogánykőnek és Terméskőnek nevezett csúcs egy 1679-ben történt határjárás után kapta mai nevét: Írottkő (Geschriebenstein, azaz „megírott kő”). Ekkor kerültek a csúcs közeli filitsziklára a CBE betűk. 1. feloldási kísérlet szerint: ConfiniaBatthyányanaEsterházyana (Batthyányi-Esterházy-határ). A „C” betű más változatban Civitas (város) jelentésre utal, hiszen Kőszeg város erdeinek határa is itt húzódott. 2. feloldás: Civitas-Batthyány-Esterházy
30., - Platánfa (Kossuth L. u. 3.)
31., - A Kőszegi-hegység egyedi flórája és faunája
H) TURIZMUS VENDÉGLÁTÁS
32., - Arany Strucc Szálloda (1597, Várkör 124.)
Hazánk legrégibb fogadója, amely a 16. század végétől mind a mai napig szállodaként működik. 1665-1667 között itt zajlott az 1671-ben leleplezett Wesselényi-féle Habsburg ellenes összeesküvés francia orientációjú szakasza. Nevét Somogyi András kőszegi szenátortól kapta 1672-ben, aki akkor a fogadó tulajdonosa volt és oltalmat nyújtott a szervezkedésnek.
33., - Országos Kék Túra (Kőszegi szakasza)
34., - Hétforrás (724 m)
KŐSZEGI ÉRTÉKTÁR JAVASLAT
nem országos jelentőségű értékek
A) AGRÁR- ÉS ÉLELMISZERGAZDASÁG
1.,- A kőszegi szőlők dűlőnevei 1552-ből
Az 1552. évi Hegyvámkönyv (Liberpromontoriális) szőlőnevei Magyarország legrégebbi, fennmaradt dűlőneveit képviselik, köztük található a Kalkgraben (Meszesvölgy), König (Királyvölgy), a Hofgarten (Várkert), a Lange Schützengraben (Hosszú lövészárok), a Pogányok (Pugner), a Puckel (Pukel-gesztenyés), a Römer (Római-domb), a Schiedwampen (Címerpajzs), a Schneiderberg (Szabó-hegy), Spiegel (Tükör-oldal), Steiger (Kapaszkodó), Stein (Kövi-dűlő), Wachtelsack (Figyelő)-
2., - A gesztenyeméz mint kuriozitás, amely a gesztenyések máshonnan való hiányzása (a
Dél-Dunántúl kivételével) csak itt állítható elő.
B) EGÉSZSÉG ÉS ÉLETMÓD
Egyelőre nincs javaslat.
C) ÉPÍTETT KÖRNYEZET
3., - Evangélikus templom (1783, Gyöngyös u. 29.)
II. József türelmi rendeletének szó szerinti értelmezés alapján harangtorony és nyílt utcai bejárat nélkül épült 1783-ban, mely ma is őrzi eredeti formáját. A tervezett új templom pénzügyi alapját a világgazdasági válság (1929) semmisítette meg, így annak csak harangtornya készült el.
4., - Óház/Felsővár
A forrásokban CastrumKwszug (Kőszeg vár) néven szerepel. A 609 m magasan épült Felsővárat, az Óházat (AltesHaus) 1248 előtt építették. A Kőszegi II. Henrik (1227-1274) és fia, Iván (1353-1308) által emelt város róla kapta a nevét. Rekonstruált lakótornyát 1996-ban, a millecentenárium alkalmával adták át.
5., - Zsinagóga (1859, Várkör 38.)
A kőszegi izrealita imaházat az osztrák nemességgel rendelkező, br. koromlaiSchey Fülöp (1798-1881) építette 1859-ben. Mór klasszikus barokk stílusú, ellipszis alakú zsinagógában 100 férfi, a karzaton pedig 100 nő számára volt hely. Az épület felújításra vár. A jó arányú, bizánci formát őrző épület tervezője ismeretlen.
6., - A kőszegi temetők (köztemető és izraelita temető)
D) IPARI ÉS MŰSZAKI MEGOLDÁSOK
7., - A kőszegi céhes- és kézműves mesterségek, az egykor volt Rajziskola emlékeinek gyűjteménye.
8., - A kőszegi textilipar ipartörténeti emlékei
E) KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG
9., - Esterházy-kőcímer (a Belsővár homlokzatán. Jurisics-vár, Rajnis u.9.)
1695-1931 között Kőszeg vára és uradalma az Esterházy család hercegi ágának birtoka volt. Erre utal a belsővár kapuja homlokzatán látható kőcímer. Esterházy Pál 1687-ben I. Lipót császártól kapott német birodalmi hercegi címet. A hercegi koronával ékesített címer közepébe foglalt „L” betű erre emlékeztet. Színeit, a korona aranyozását 2013-ban felújították.
10., - Kovatsits Zsigmond-féle várostérkép (1839, Városi Múzeum, Jurisics tér 4.)
Kőszeg történetének felbecsülhetetlen topográfiai jelentőségű. Az első, fennmaradt telekkönyvi térkép. „Fel- mérte 1838/39-es Esztendőben KovatsitsSigmond Tekintetes Vas Vármegye hites Mérnöke”. 1839. okt. 9-én Győr vármegye „hites, rendes mérnöke”, Kőszeg két tanácsnoka, városkapitánya, ügyésze és két szószólója gyűrűspecsétekkel hitelesítette. Ennélfogva a kőszegi ingatlanok hivatalos nyilvántartása mellékletévé minősítették.
11., - Kőszeg Árpád-kori oklevele (1279. évi pergamenoklevél – KFL, Jurisics tér 2.)
12., - Kőszeg címeradományozó oklevele (1445 - Kőszegi Fióklevéltár, Jurisics tér 2.)
13., - Magyar királyszentek színezett üvegképei (1894, Jézus Szíve-templom, Várkör 122.) és Szent Imre üvegablak,Jurisich Miklós Gimnázium és Kollégium,
14., - „Orsolya-napi Vásár”
15., - Kőszeg város insigniumai(városbírói buzogány, hóhérpallos, városkulcs, városkapitány szablyája, városbírói asztal és szék, kettős feszület, Kőszegi Városi Múzeum).
16., - Biblia Sacra(Kőszeg város Bibliája, Kőszegi Városi Múzeum)
17., - Kőszegfalvi farsang (asszonyfarsang szokása)
18., - Kőszegi Várszínház
19., - Kőszeg szőlészeti és borászati jeles napjaihoz tartozó rendezvények, események, kiemelten a Kőszegi szüret
G) TERMÉSZETI KÖRNYEZET
20., A Kőszegi-hegység közép- és koraújkori földrajzi nevei
A Kőszegi Települési Értéktár 2014. évi tevékenységéről szóló beszámoló.
Tisztelt Képviselő-testület !
A magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvény 3. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 159/2013. (X.31.) határozatával a települési értéktár működtetésével, adminisztrációs feladatainak ellátásával, az értékek feldolgozásával és nyilvántartásával a Kőszegi Városi Múzeumot bízta meg, mint olyan intézményt, amely korábban is a helyi értékek azonosítását, gondozását végezte.
Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a 159/2013. (X.31.) határozata 3. pontjában foglaltaknak megfelelően a Kőszegi Városi Múzeum elkészítette a Kőszegi Települési Értéktár Testület Szervezeti és Működési Szabályzatát és 2014-es évre vonatkozó Munkatervét, melyeket Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 2014. február 27-i ülésén elfogadott.
A Kőszegi Települési Értéktár három fővel kezdte meg működését, alakuló ülésén határozat született arról, hogy a két üres hely betöltésére Dr. Bariska Istvánt és Keszei Balázst kéri fel. A felkérést mindkét jelölt elfogadta, így a Testület kiegészült a SzMSz szerinti öt főre, tagjai:
Révész József igazgató, Kőszegi Városi Múzeum (elnök)
Dr. Bariska István nyugalmazott főlevéltáros
Keszei Balázs igazgató, Jurisich Miklós Gimnázium és Kollégium
Pócza Zoltán igazgató, Jurisics-vár Művelődési Központ és Várszínház
Dr. Tóth László osztályvezető, Kőszegi Közös Önkormányzati Hivatal Szervezési és Humánpolitikai Osztály
A Kőszegi Települési Értéktár Testület alakuló ülésén döntés született arról is, hogy a Testület felhívást intéz a város szervezeteihez, lakosaihoz, hogy javaslataikkal támogassák a Testület munkáját, az értéktár összeállítását. A felhívás megjelent a Kőszeg és Vidéke, a www.koszeg.hu és a www.koszegimuzeumok.hu portálokon. A Kőszegi Városi Múzeum, mint a Települési Értéktár működtetésével, adminisztrációs feladatainak ellátásával, az értékek feldolgozásával és nyilvántartásával megbízott intézmény kibővítette intézményi honlapját egy külön erre a célra létrehozott menüponttal, ahol a felhívás, illetve a javaslattételhez szükséges minden dokumentum és segédlet elérhető, letölthető. Sajnos, a lakosság részéről eddig javaslat nem érkezett be.
A lakossági javaslattétel hiánya miatt határozat született arról, hogy elsőnek a Testület állít össze egy értéklistát, mely a legkiemelkedőbbnek tartott ötven értéket tartalmazza a 114/2013. (IV. 16.) Kormányrendelet által meghatározott szakterület kategóriánkénti csoportosításban. Félő volt viszont - mivel Kőszeg városa olyan nagyszámú és jelentőségű értékkel bír, hogy szigorú szűrés, válogatás nélkül a Települési Értéktár már a munka elején kezelhetetlenné válik. Ezért a Települési Értéktárba felveendő értékek listáját szűkíteni kellett annak érdekében, hogy a módszeres kutatómunka, az értéktárba történő bekerüléséhez szükséges adatok, leírások kikutathatók, elvégezhetők legyenek. Két csoportot állítottunk fel, az elsőbe azok a helyi értékek kerültek, amelyek országos tekintetben is egyedülállóak, a második csoportba azok, amelyek nemcsak helyi, de megyei értéktári felvételre is javasolhatók. Az első javaslattételi körben a legkörültekintőbb számbavétellel is kb. 80 érték vagy értékcsoport került összeírásra. A Testület további munkával, ezt szűkítette le közel ötvenre. Az így összeállított javaslat a mellékletben olvasható.
A Települési Értéktár idei feladata elsősorban ennek a javaslattételi listának a kidolgozása, az ott szereplő értékek Települési Értéktárba történő felvételéhez szükséges adminisztrációs feladatok elvégzése lesz.
Időközben megjelent a Földművelődésügyi Minisztérium Hung-2014 C című pályázati felhívása, amely három kategóriában hirdetett meg vissza nem térítendő, önerő nélküli pályázati lehetőséget az értéktárak tekintetében. Úgy véljük, hogy jelen helyzetünkben az I. kategóriába tartozó támogatási cél lehet az, amelyre szükségünk van, és amely a „ helyi (települési, tájegységi) értéktárak létrehozásának létrehozásának elősegítése helyi értékek felkutatása és dokumentálása útján” alcímet viseli. Az elnyerhető összeg 500.000 forinttól 1.500.000 forintig terjedhet. Benyújtási határideje 2015. február 15., a megvalósításé 2015. október 31., a beszámolásé 2015. november 30. Előzetes becslésünk szerint a szakértői munka, a fotó-és egyéb dokumentáció elkészíttetése mintegy 1.000.000 forintot igényelhet. Amennyiben 2016. évben újabb pályázat kerülne kiírásra, ott már a II. kategóriát (ismertető kiadvány, előadás sorozat, stb.) szeretnénk megcélozni.
Az előterjesztést megtárgyalta a humánerőforrás bizottság és egyhangúlag elfogadásra javasolta.
A fentiek alapján kérjük a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy a Kőszegi Települési Értéktár Testület 2014. évi tevékenységéről szóló beszámolót elfogadni, továbbá a pályázat benyújtását jóváhagyni szíveskedjen.
Kőszeg, 2015. január 23.
Révész József s.k.
elnök
Kőszegi Települési Értéktár Testület
I. Határozati javaslat
Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete A Kőszegi Települési Értéktár 2014. évi tevékenységéről szóló beszámolót elfogadja.
II. Határozati javaslat
Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete kifejezi azon elhatározását, hogy a Földművelődésügyi Minisztérium által a nemzeti értékek és hungarikumok gyűjtésének, népszerűsítésének, megismertetésének, megőrzésének és gondozásának támogatására kiírt HUNG-2014 C kódjelű pályázati felhívásához csatlakozva az I-es támogatási cél megvalósítása érdekében pályázatot kíván benyújtani 1.000.000 forint támogatási összeg erejéig.
A pályázat elkészítésével a képviselő-testület a Kőszegi Települési Értéktár Testületet bízza meg és egyúttal felhatalmazza Huber László polgármestert a pályázat benyújtására.
Határidő: értelemszerű
Felelősök: Huber László polgármester, Révész József KTÉT elnök
Melléklet az előterjesztéshez
KŐSZEGI ÉRTÉKTÁR JAVASLAT
országos jelentőségű értékek
A) AGRÁR- ÉS ÉLELMISZERGAZDASÁG
1., - A kőszegi becsületkassza
Kőszegen 6 országos és hetente 2 hetivásárt tartottak. Az őstermelők konyha- és gyümölcsös kerti értékesítése a kapuk elé kitett hokedliken és sámlikon ma is élő, régi gyakorlat. Lényege a saját termés árusítása kicsi mennyiségben, ezért adózatlan formában. A termés mellé tett üvegekbe lehet bedobni az egységnyi vagy darab szerinti ellenértéket. Helyi közmegegyezés alapján senki sem nyúlt hozzá a pénzhez, azért nevezik becsületkasszának. Ez a szokás az országban egyedülálló.
2., - Szőlő Jövésnek Könyve 1740
Az 1740-től a városi tisztújítások napján, rendszerint Szent György napján, április 24-én ebbe a könyvbe rajzolták le az első tavaszi szőlőhajtásokat, a jövéseket. Az európai kultúrtörténetben ez a gyakorlat példa nélkül áll. Az első kötet utolsó bejegyzésére 1991-ben került sor. 2013-ban felvették a Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékébe.
B) EGÉSZSÉG ÉS ÉLETMÓD
C) ÉPÍTETT KÖRNYEZET
3., - Iskola a határon ( Ottlik Géza regénye- 1957 és az iskola épülete /Kiss J. u. 31./)
Az 1856-ban alapított cs. és kir. katonaialreáliskola 1921-től Hunyadi Mátyás M. Kir. Reáliskolai Nevelőintézet lett. Ottlik Géza 1923-1926 között volt az iskola növendéke. 1959-ben megjelent regénye, az „Iskola a határon” Európa hírűvé tette az „alreált”. A 40 nyelvre lefordított mű révén Kőszeg újra bekerült az európai köztudatba.
Ottlik Géza (1912-1990) legnagyobb hatású regénye az „Iskola a határon” cselekményének, gondolati világának színhelye a kőszegi katonai alreáliskola, a Zögerei. A város neve egyszer fordul elő a műben, mégis minden olvasója tudja, hogy Kőszegen állt az intézet. A mű néhány részlete: a Koller- és Netter-kapu, a Hétforrás, „egy régi ház felirata”, bibliai idézete a Sgraffitós-ház homlokzatán, az 1532. évi török ostrom félreérthetetlenül utal Kőszegre.
4., - A Szent Korona kőszegi őrzési helye (Koronabunker, Kálvária u. 33.)
1944. dec.18-tól 1945. márc. 18-ig légitámadások alkalmával menekülő nyilas kormány itt őriztette Szent Koronát utoljára 33 éves „száműzetése” előtt. A vele szemben lévő házból légitámadás esetén vitte át a koronaőrség a „koronabunkerbe”. A bunker ma nemzeti kegyhegynek számít.
5., - A kőszegi Városháza (Jurisics tér 8.)
Az egyetlen olyan épület hazánkban, amely már a 15. században városháza volt és ma is az. 1597-ben, 1712-ben és 1808-ban átépítették. Reneszánsz homlokzatának és feliratainak töredékei 1668-ból keltezhetők. 1712-ben barokk címerképekkel díszítették, ezeket 1864-1896 között újították fel. Szent István és a Patrona Hungariae (Magyarország Nagyasszonya) freskói 1943-1944-ben készültek.
6., - Hősi kapu v. Hősök tornya és emléktáblái
„Jurisics Miklós vezérlete alatt küzdő, de százezres sereggel győztesen dacoló 700 hős emlékének, az 1532. évi török ostrom négyszázados évfordulójára a megvédett Nyugat által Trianonnal megjutalmazott Kőszeg” Kugler János (1800-1867) festményének reliefváltozatával – „Hirdesse örök fénnyel közénk világító szellemetek az új magyar szózatot: Csak Nagymagyarországon belül van számunkra hely”. – 1932. máj. 29.
7., - Kőszeg, mint várváros és középkori védművei
8., - Jurisics-vár
A Kőszegi család 1267-1327 között Kőszeg alsóvárát tartományúri székhellyé építették ki. A 13-14. század fordulóján épült Kőszegi-palotából mára a déli homlokzat csúcsíves ablakai, festett mérművei, rózsaablak-mintái, továbbá az GRAWE IWA (Iván gróf) felirattöredék maradt fenn.
9., - Jurisics tér épületegyüttese
D) IPARI ÉS MŰSZAKI MEGOLDÁSOK
10., - Heidenreich-cégér(Lauringer-ház, Várkör 69.)
Másodlagos elhelyezésben, eredetileg a Heidenreich Lajos lakatosműhelyét díszítette a Pallisch u. 14. sz. épületen (ma Pék u.). Az ország cégéreinek egyik legszebb kincse. Lauringer Elek 1895-ben vette át itt a Kehrn-féle vaskereskedést, de a cégér csak 1929 után kerülhetett ide.
E) KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG
11., - Fancz Bálint-féle városkép (1746 - Városi Múzeum)
Fancz Bálint bécsi származású „képíró” 1737. jún. 7-én lett Kőszeg polgára. Felvételi „taxáját képírói munkájával le fogja dolgozni”. A festő1746-ban festett felajánlási képpel is törlesztette polgárváltsága díját. A kőszegi várat, a belvárost, valamint a két külvárost nagy hűséggel ábrázoló, barokk olajképet a festményen ábrázolt Rőti Szent Szűz, Szent Vendel és Lénárd oltalmába ajánlotta „a marhapestis veszélyének kitett város”. Történeti értéke felbecsülhetetlen.
12., - Freskóképek a Szent Jakab-templomban (Rajnis u. 2.)
A középkori Kőszeg legszebb, fennmaradt emléke a déli mellékhajó falképcsoportja: Köpenyeges Mára, Szent Kristóf freskó- és a Háromkirályok secco-képe. Az 1653-as oltár- és képrombolásban csak ezek az 1937-ben felfedezett és restaurált festmények menekültek meg. A jó halál ikonográfiai programját őrző képek a templom építéstörténetének első korszakából származnak. A Háromkirályok-jeleneten Kőszeg első, ismert ábrázolása látható.
13., - Gyöngyös-patak és környezete, szerepe a város életében (első, ismert térképe, ipar, városvédelem)
Karl Schuberth az 1789-ben alapított Kőszegi Rajziskola (GünserZeichnungsschule) rajzmesterének (Zeichnungmeister) színezet Gyöngyös-felmérése (Situationsplan) az 1826-ban készült 2 táblában: I. Rőti-határtól a Szent János-hídig, II. a Szent János-hídtól a Koldús-hídig, felsorolva a patak menti valamennyi műtárgyat (hidat, duzzasztót), malmot, házat, utat, szántót, rétet, kertet, fasort.
14., - Haranghy Jenő-féle falfestmények (1935, Evangélikus Szakközépiskola, Árpád tér 2.)
15., - Jezsuita patikabútor (1744, Arany Egyszarvú Patikamúzeum, Jurisics tér 11.)
Jezsuita laikus mesterek J. Hutersinger, V. Kuneldt, J. Steidner és J. Codelli munkája 1735-1744-ből. Eredetileg a kőszegi egyházi patika (Rájnis u. 2.) bútorzata volt. A rend feloszlatása után Svalla Mátyás polgári patikus 1777-ben állította fel ezen a helyen, ahol 1911-ig működött gyógyszertár. Az Iparművészeti Múzeum tulajdonát képező barokk műremek 1982 óta látogatható Kőszegen.
16., - Kristóf Ágota: A nagy füzet. (Le Grand Cahier, 1986)
Kristóf Ágota (1935-2011) regénye 1986-ban Európai Irodalmi Díjat kapott. A magyar származású, franciául író, Kossuth-díjas művészt 2011-ben Kőszeg díszpolgárává választották. Nagy füzet c. regénye a gyermekvilág és a háború kíméletlen parabolája naplóba, „füzetbe” szerkesztve. A mű alapján készült film 2013-ban elnyerte Karlovy Vary-ban a fődíjnak számító Kristály Glóbusz-díjat. Sírját a kőszegi temető őrzi.
17., - Ostromnapló (Tagebuch, 1532, Kőszegi Fióklevéltár, Jurisics tér 2.)
18., - Schubert-féle városkép (1808, Városi Múzeum)
19., - Sgraffitós-ház felirata (Jurisics tér 7.)
„Non est volentis, nequecurrentis, sedmiseretinsdei - 1668” felirat Szent Pál apostolnak a Rómabeliekhez írt levelének (III. rész, 9. fejezet, 16. vers) részlete, a predesztináció, az eleve elrendelés tételének újszövetségi foglalata: „Annak okáért nem azé, aki akarja, sem azé, aki fut, hanem a könyörülő Istené – 1668”. A szövegrészek Ottlik Géza „Iskola a határon” c. regénye fejezetcímeivé váltak. Az 1668-ban, a felirat készültekor a ház Somogyi András protestáns szenátor tulajdonában volt.
20., - Sgraffitós loggia (156?,Ambrózy-ház udvari homlokzata, Jurisics tér 14.
Jurisics tér 14. sz. épület, az ún. Ambrózy-ház udvari homlokzata.
21., - A Szerecseny patika 17. századi officinabútorzata(Kőszegi Városi Múzeum)
22., - Festetics Imre szellemi és tárgyi öröksége
23. – Kőszeg polgári hagyományai, egyesületi élete (Polgári Casinó, Concordia, stb.)
24. - Chernel István szellemi és tárgyi öröksége
25. – Bezerédycasula
26. – Batthyány Boldizsár imakönyve
27. – Historia Domus
F) SPORT
27., - Lóránt Gyula olimpiai bajnok labdarúgó, az Aranycsapat tagja
28., - A síugrás, mint az országban csak Kőszegen élő sportág
G) TERMÉSZETI KÖRNYEZET
29., - az Írottkő filitsziklája és CBE felirata
A középkorban Fenyő-hegynek, majd Szálkőnek, elvétve pedig Pogánykőnek és Terméskőnek nevezett csúcs egy 1679-ben történt határjárás után kapta mai nevét: Írottkő (Geschriebenstein, azaz „megírott kő”). Ekkor kerültek a csúcs közeli filitsziklára a CBE betűk. 1. feloldási kísérlet szerint: ConfiniaBatthyányanaEsterházyana (Batthyányi-Esterházy-határ). A „C” betű más változatban Civitas (város) jelentésre utal, hiszen Kőszeg város erdeinek határa is itt húzódott. 2. feloldás: Civitas-Batthyány-Esterházy
30., - Platánfa (Kossuth L. u. 3.)
31., - A Kőszegi-hegység egyedi flórája és faunája
H) TURIZMUS VENDÉGLÁTÁS
32., - Arany Strucc Szálloda (1597, Várkör 124.)
Hazánk legrégibb fogadója, amely a 16. század végétől mind a mai napig szállodaként működik. 1665-1667 között itt zajlott az 1671-ben leleplezett Wesselényi-féle Habsburg ellenes összeesküvés francia orientációjú szakasza. Nevét Somogyi András kőszegi szenátortól kapta 1672-ben, aki akkor a fogadó tulajdonosa volt és oltalmat nyújtott a szervezkedésnek.
33., - Országos Kék Túra (Kőszegi szakasza)
34., - Hétforrás (724 m)
KŐSZEGI ÉRTÉKTÁR JAVASLAT
nem országos jelentőségű értékek
A) AGRÁR- ÉS ÉLELMISZERGAZDASÁG
1.,- A kőszegi szőlők dűlőnevei 1552-ből
Az 1552. évi Hegyvámkönyv (Liberpromontoriális) szőlőnevei Magyarország legrégebbi, fennmaradt dűlőneveit képviselik, köztük található a Kalkgraben (Meszesvölgy), König (Királyvölgy), a Hofgarten (Várkert), a Lange Schützengraben (Hosszú lövészárok), a Pogányok (Pugner), a Puckel (Pukel-gesztenyés), a Römer (Római-domb), a Schiedwampen (Címerpajzs), a Schneiderberg (Szabó-hegy), Spiegel (Tükör-oldal), Steiger (Kapaszkodó), Stein (Kövi-dűlő), Wachtelsack (Figyelő)-
2., - A gesztenyeméz mint kuriozitás, amely a gesztenyések máshonnan való hiányzása (a
Dél-Dunántúl kivételével) csak itt állítható elő.
B) EGÉSZSÉG ÉS ÉLETMÓD
Egyelőre nincs javaslat.
C) ÉPÍTETT KÖRNYEZET
3., - Evangélikus templom (1783, Gyöngyös u. 29.)
II. József türelmi rendeletének szó szerinti értelmezés alapján harangtorony és nyílt utcai bejárat nélkül épült 1783-ban, mely ma is őrzi eredeti formáját. A tervezett új templom pénzügyi alapját a világgazdasági válság (1929) semmisítette meg, így annak csak harangtornya készült el.
4., - Óház/Felsővár
A forrásokban CastrumKwszug (Kőszeg vár) néven szerepel. A 609 m magasan épült Felsővárat, az Óházat (AltesHaus) 1248 előtt építették. A Kőszegi II. Henrik (1227-1274) és fia, Iván (1353-1308) által emelt város róla kapta a nevét. Rekonstruált lakótornyát 1996-ban, a millecentenárium alkalmával adták át.
5., - Zsinagóga (1859, Várkör 38.)
A kőszegi izrealita imaházat az osztrák nemességgel rendelkező, br. koromlaiSchey Fülöp (1798-1881) építette 1859-ben. Mór klasszikus barokk stílusú, ellipszis alakú zsinagógában 100 férfi, a karzaton pedig 100 nő számára volt hely. Az épület felújításra vár. A jó arányú, bizánci formát őrző épület tervezője ismeretlen.
6., - A kőszegi temetők (köztemető és izraelita temető)
D) IPARI ÉS MŰSZAKI MEGOLDÁSOK
7., - A kőszegi céhes- és kézműves mesterségek, az egykor volt Rajziskola emlékeinek gyűjteménye.
8., - A kőszegi textilipar ipartörténeti emlékei
E) KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG
9., - Esterházy-kőcímer (a Belsővár homlokzatán. Jurisics-vár, Rajnis u.9.)
1695-1931 között Kőszeg vára és uradalma az Esterházy család hercegi ágának birtoka volt. Erre utal a belsővár kapuja homlokzatán látható kőcímer. Esterházy Pál 1687-ben I. Lipót császártól kapott német birodalmi hercegi címet. A hercegi koronával ékesített címer közepébe foglalt „L” betű erre emlékeztet. Színeit, a korona aranyozását 2013-ban felújították.
10., - Kovatsits Zsigmond-féle várostérkép (1839, Városi Múzeum, Jurisics tér 4.)
Kőszeg történetének felbecsülhetetlen topográfiai jelentőségű. Az első, fennmaradt telekkönyvi térkép. „Fel- mérte 1838/39-es Esztendőben KovatsitsSigmond Tekintetes Vas Vármegye hites Mérnöke”. 1839. okt. 9-én Győr vármegye „hites, rendes mérnöke”, Kőszeg két tanácsnoka, városkapitánya, ügyésze és két szószólója gyűrűspecsétekkel hitelesítette. Ennélfogva a kőszegi ingatlanok hivatalos nyilvántartása mellékletévé minősítették.
11., - Kőszeg Árpád-kori oklevele (1279. évi pergamenoklevél – KFL, Jurisics tér 2.)
12., - Kőszeg címeradományozó oklevele (1445 - Kőszegi Fióklevéltár, Jurisics tér 2.)
13., - Magyar királyszentek színezett üvegképei (1894, Jézus Szíve-templom, Várkör 122.) és Szent Imre üvegablak,Jurisich Miklós Gimnázium és Kollégium,
14., - „Orsolya-napi Vásár”
15., - Kőszeg város insigniumai(városbírói buzogány, hóhérpallos, városkulcs, városkapitány szablyája, városbírói asztal és szék, kettős feszület, Kőszegi Városi Múzeum).
16., - Biblia Sacra(Kőszeg város Bibliája, Kőszegi Városi Múzeum)
17., - Kőszegfalvi farsang (asszonyfarsang szokása)
18., - Kőszegi Várszínház
19., - Kőszeg szőlészeti és borászati jeles napjaihoz tartozó rendezvények, események, kiemelten a Kőszegi szüret
G) TERMÉSZETI KÖRNYEZET
20., A Kőszegi-hegység közép- és koraújkori földrajzi nevei
