| Önkormányzati belépés | |
 | |
| |
|
2013. Október 31., Csütörtök, 09:00 óra, Városháza tanácskozó terme: nyilvános ülés
1. napirendi pont:
Tájékoztató Kőszeg és a térség foglalkoztatási helyzetéről.
Tájékoztató Kőszeg és a térség foglalkoztatási helyzetéről
Az álláskeresők számának az alakulása
A gazdasági válság okozta munkaerő-piaci romlást követően 2011-ben már számottevően javultak a térség munkaerő-piaci mutatói. 2011-ben havonta átlagosan 789 álláskereső szerepelt a kirendeltség nyilvántartásában, 23,2%-kal kevesebb, mint az előző évben. 2012-ben tovább csökkent az álláskeresők száma, a csökkenés üteme valamelyest mérséklődött az előző évhez képest: havonta átlagosan 670 volt a nyilvántartott álláskeresők száma, amely 15,1%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban
2013 első hónapjaiban döntően szezonális hatások miatt romlott a munkaerő-piaci helyzet. A szezonalitással érintett ágazatok (építőipar, vendéglátás, kereskedelem) beszűkült munkaerő-kereslete és a téli hónapokban zajló közfoglalkoztatási programok csökkenő munkaerő-igénye kevesebb álláskereső munkavállalására adott lehetőséget. Az Ausztriában dolgozó magyar munkavállalók közül is többen elveszítették az állásukat és bekerültek a nyilvántartási rendszerbe álláskeresőként. Az év eleji növekedést majd stagnálást követően márciustól hónapról hónapra mérséklődött a regisztrált álláskeresők száma, amelyben az elsődleges munkaerő-piaci kereslet mellett meghatározó szerepe volt az induló közfoglalkoztatási programok munkaerő-szükségletének is. Január és június között összességében közel 25%-kal fogyott a regisztrált álláskeresők száma a térségben.
A regisztráltak száma 2013. januártól augusztusig – annak ellenére, hogy több hónapon keresztül csökkenést mutattak az adatok – minden hónapban 10-20%-kal magasabb szinten alakult, mint egy évvel korábban.
Vas megyét hosszú évek óta az egyik legkedvezőbb munkaerő-piaci helyzetű térségek között tartják nyilván, a megyén belül azonban jelentős különbségeket tapasztalhatunk a munkanélküliség szintjét illetően.
A legalacsonyabb mutatóval Szombathely (5,4%) vonzáskörzetében találkozhatunk, de Kőszeg (6,2%), Szentgotthárd (6,4%) és Körmend (6,5%) térségében is kedvezőbb a munkaerő-piaci helyzet a megyei átlagnál. Sárvár körzetében 7,2% az álláskeresők aránya. Celldömölk térségében a gazdaságilag aktív népességnek a 9%-a, Vasvár körzetében pedig a 12%-a regisztrált álláskereső. A ráta értéke a megyében egyedül az utóbbi térségben haladja meg a 10%-ot.
A pályakezdő fiatalok helyzete
A gazdasági recesszió a pályakezdők elhelyezkedési esélyeit is jelentősen rontotta, így 2009-2010. években a megszokottnál magasabban alakult a pályakezdő álláskeresők száma a térségben. 2011-ben éves szinten valamelyest javult a fiatalok munkaerő-piaci helyzete az előző évhez képest: 26,5%-kal mérséklődött a regisztrációs rendszerben nyilvántartottak száma. 2012-ben havonta átlagosan 61 pályakezdő keresett munkát a kirendeltség közreműködésével, ugyanannyi, mint egy évvel korábban.
2013. első hónapjaiban az előző évektől eltérően – amikor jellemzően csökkent a pályakezdő álláskeresők száma – emelkedés volt tapasztalható körükben. A fiatal munkavállalók munkaerő-piaci helyzetének javítására, az első munkatapasztalatok megszerzésének elősegítése érdekében márciusban indult az „Első munkahely garancia” program, amely az előző évi programhoz hasonlóan a pályakezdők munkához jutását segítette. Az intézkedés eredményeként májusig csökkent a fiatal állást keresők száma
Júliusban, a tanév befejeződésével 10%-ot meghaladóan emelkedett a nyilvántartási rendszerben szereplő pályakezdők száma. Augusztusban 95 pályakezdő fiatal keresett állást a kirendeltség közreműködésével, közel 30%-kal többen, mint májusban és közel 50%-kal többen, mint egy évvel korábban.
A bővülés következtében a térségben meghaladta a 14%-ot a fiataloknak az összes regisztráltakon belüli aránya.
Az állást kereső fiatalok közül legtöbben (32,68%) szakközépiskolában végeztek, 29,5% szakmunkásképzőbe, 3,2%-a technikumba, 6,3%-a gimnáziumba járt. A legfeljebb 8 általánost végzettek aránya megközelítette a 20%-ot, a diplomával rendelkezőké nem érte el a 10%-ot.
A tartósan munkanélküliek számának alakulása
A gazdasági visszaesés foglalkoztatási hatásainak hosszabb távú következményeként 2011. év elején –a korábbiaknál magasabban - 260 fő körül alakult a tartós munkanélküliek száma. Az év nagyobbik részében - döntően a közfoglalkoztatási programok eredményeként - hónapról hónapra erőteljesen csökkent a számuk, de éves szinten még mindig jelentősen a 2009. évi fölött alakult. 2012-ben havonta átlagosan 136 főre mérséklődött azoknak az álláskeresőknek a száma, akik már huzamosabb ideje nem találtak munkahelyet.
A tartós munkanélkülieknek több, mint 40%-a legfeljebb 8 általános iskolát végzett, további 54%-a középiskolában szerzett bizonyítványt és mintegy 6%-a diplomás.
A közfoglalkoztatási programok munkaerő-igényének következtében a huzamosabb ideje állást keresők között a nyár végén nagyobb arányban fordultak elő a nők.
A legalább 1 éve állást keresők között a fiatalok aránya alacsony, nem éri el az 5%-ot sem, ezzel szemben az idősebb korosztály (50 évnél idősebbek) hányada megközelíti az 50%-ot.
A gazdasági válságot megelőzően elsősorban a magas munkanélküliségi rátájú térségeket jellemezte a tartós munkanélküliség. 2010-ben jelentősen megváltozott a helyzet: valamennyi kirendeltség vonzáskörzetében általánossá vált az elhelyezkedés időbeli elhúzódása. Minden térségben 20% fölé emelkedett a legalább 1 éve állást keresők aránya és ez a magas arány – a Körmendi körzet kivételével - jelenleg is jellemző. Körmend kedvező pozíciójának kialakulásában szerepet játszott, hogy a hagyományos közfoglalkoztatási programok mellett jelentős létszámban vontak be álláskeresőket a kistérségi Startmunka mintaprogramba, megakadályozva ez által a tartós munkanélküliség kialakulását.
A Kőszegi Kirendeltségen a tartós álláskeresőknél jellemző tendencia, hogy arányuk általában a megyei átlagnál kedvezőbb.
A regisztrált álláskeresők ellátás szerinti összetételének a változása
A regisztrált álláskeresők ellátás szerinti összetételét alapvetően az határozza meg, hogy 2011. szeptember 1-től az álláskeresési járadék folyósításának maximális időtartama 90 napra csökkent, az álláskeresési segélyek közül pedig csak a nyugdíj előtt lévők számára van lehetőség ilyen típusú ellátás megállapítására.
A rendelkezések következtében a korábbi évekhez képest jelentősen megváltozott az álláskeresők ellátás szerinti összetétele, amint azt a következő táblázat is mutatja.
A regisztrált álláskeresők ellátás szerinti összetételének alakulása
(havi átlag)
A szabályozást megelőző esztendőkben a regisztrált álláskeresőknek 45-50%-a álláskeresési járadékot/ segélyt kapott, mára ez az arány 23-24%-ra mérséklődött. Ezzel szemben a szociális ellátásban részesülők hányada a korábbi 15-20%-ról 20% fölé emelkedett. Az idei évben 60% fölé emelkedett azoknak az aránya, akik semmilyen ellátásra nem voltak jogosultak. A kirendeltségen ellátás nélkül nyilvántartott álláskeresők aránya 2011. évben átlag 42,4%volt, a megyei 43,1%-kos adattal szemben. 2013. első nyolc hónapjában mind a kirendeltség területén, mind megyei vonatkozásban emelkedő tendencia érvényesült. A Kőszegi Kirendeltség átlaga: 60,9%, megyei átlag: 57,7%. A növekedés elsősorban az álláskeresési támogatás időtartamának lerövidítésére vezethető vissza, illetve a korábbiaknál több munkaviszonyban töltött idő szükséges az álláskeresési járadék megállapításához. Az ellátásra nem jogosultak is regisztráltatják magukat álláskeresőként és vállalják az együttműködést a kirendeltséggel a szolgáltatási tevékenységek igénybevételéért.
A munkaerő-piaci kereslet alakulása és jellemzői
A munkanélküliség nagyságának alakulása mellett fontos munkaerő-piaci mutató a bejelentett álláshelyek számának alakulása. A bejelentett álláshelyek száma folyamatosan változik, a szezonális hatások, a támogatott foglalkoztatásra rendelkezésre álló források volumene valamint a gazdaságban bekövetkezett változások döntően befolyásolják.
A válság hatásaként a térségben jelentősen visszaesett a munkaerő-iránti kereslet. A kereslet visszaesése az elsődleges munkaerő-piacon megjelenő nem támogatott állások csökkenésével magyarázható. 2010-től emelkedett a munkáltatók munkaerő igénye, de a növekedéssel sem érte el a válság előtti szintet. 2011-ben a városban jelentős beruházást (TESCO) és fejlesztést (Kromberg - Schubert Kft) hajtottak végre, amely számottevően növelte a munkaerő iránti keresletet, így éves szinten több mint 900 üres állást jeleztek a térség foglalkoztatói, közel 40%-kal többet, mint az előző évben. 2012-ben nem volt a körzetben nagyobb létszámot érintő fejlesztés, így a munkaerő- iránti kereslet közel 30%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól. 2013. első nyolc hónapjában 500 álláslehetőséget jeleztek a munkáltatók a kirendeltségen, amely 22,2%-kal több, mint az elmúlt év azonos időszakában. Továbbra is jellemző, hogy a térségben működő nagyvállalatok - a munkaerő túlkínálat következtében jelentős létszámot felölelő önálló adatbázissal rendelkeznek, ami azt jelenti, amennyiben fejlesztés következik be a cégnél, saját adatbankjukból meg tudják oldani a létszámbővítést, csak a legvégső esetben kérik a kirendeltség közreműködését.
Az elmúlt években némileg megváltozott az álláshelyek struktúrája: A korábbiakhoz képest bővült a támogatással kínált munkalehetőségek száma és aránya, amelyben jelentős szerepet játszott a 2011-ben bevezetésre került új közfoglalkozatási rendszer. Az intézkedések eredményeként 2012-ben a bejelentett munkahelyek 47%-át, 2013. január-augusztus időszakban 50%-át támogatott foglalkoztatás keretében kínálták a munkáltatók. A támogatott állások zömében az önkormányzatok valamint az országos közfoglalkoztatók (Vizügy, Erdészet stb.) által szervezett közfoglalkoztatás keretében biztosított munkalehetőségek voltak.
A közfoglalkoztatás keretében –az előző évekhez hasonlóan- döntően az alacsony iskolai végzettségű munkaerő számára kínáltak munkát a foglalkoztatók.
A támogatott álláshelyek számának az alakulásában szerepe volt a júliusban diákok számára indított „Nyári diákmunka” munkaerő-piaci programnak, amelynek keretében az önkormányzatok illetve azok intézményei a diákok részére kínáltak nyári munkát. A program keretében 42 nappali tagozatos tanuló számára nyílt lehetőség a munkavállalásra.
Az „Első munkahely garancia” program keretében, amelynek szintén a fiatalok a célcsoportja, 26 pályakezdő számára kínáltak üres állást a munkáltatók.
A nem támogatott üres állások közel négytizedét a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, további 20-20%-át a feldolgozóipar (fémfeldolgozás, gumi és műanyag termék gyártása, fafeldolgozás) területéről jelentették be a munkáltatók. A munkalehetőségek 13-14%-át kínálták a kereskedelemben. A munkáltatók az idei évben a felkínált állások hattizedére szakképzett munkaerőt vártak, legnagyobb számban pincéreket, szakácsokat, masszőröket, eladókat.
Tartósan betöltetlen álláshelyek, hiányszakmák
A munkáltatók által leggyakrabban keresett szakmák a térségben: pék, pincér, szakács, pultos, eladó, gépkezelő, fémipari végzettséggel betölthető munkakörök, szociális területhez kötődő szakmák, idényjelleggel az építőipari foglalkozások. A hiányszakmák megjelenésének oka: az alacsony munkabérek, a szezonális jelleg, a kedvezőtlen munkafeltételek, munkaidő beosztás elsősorban a vendéglátóiparban, és az ausztriai határnyitás hatása.
Az álláskeresők által leggyakrabban keresett álláslehetőségek különbözőséget mutatnak. A nőknél jellemző az egyműszakos, vagy részmunkaidős jól fizető betanított munka iránti igény. A férfiaknál legfontosabb szempont a minél magasabb bér, aztán a munkarend és a munkakörülmények. A munka jellege nem meghatározó tényező. A fiatal álláskeresők vonatkozásában egyre többen fogalmazzák meg külföldi munkavállalási igényüket, időszakosan szeretnének csak munkaviszonyt létesíteni, számos esetben ez okoz problémát a közvetítésüknél.
A középfokú, vagy felsőfokú végzettséggel rendelkezők, képzettségüknek megfelelő adminisztratív, ill. szellemi munkakört keresnek, mely sokszor reménytelennek bizonyul. Több éves tapasztalat, hogy sokan a végzettségük alatt kénytelenek munkát vállalni, több hónapos munkanélküliséget követően, feladva addigi elvárásaikat.
Létszámleépítés
2013.07.24-én érkezett meg kirendeltségünkre a Kőszegi Ruhaipari Zrt. csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó szándéknyilatkozata, a kőszegi székhely, és Egyházasfalu telephely vonatkozásában. A szándéknyilatkozatot nyilvántartásba vettük, tájékoztattuk a munkáltatót, hogy a tervezett létszámcsökkentést a vonatkozó jogszabályok betartása mellett hajtsák végre. Egyidejűleg felhívtuk a munkáltató figyelmét arra, hogy Egyházasfalu telephely a Soproni Járási Munkaügyi Kirendeltség illetékességi körébe tartozik, a leépítésről szóló döntést, valamint az ahhoz tartozó adatszolgáltatást az illetékes kirendeltség részére kérjük megküldeni. A szándéknyilatkozattal kapcsolatos teljes dokumentációt a Soproni Munkaügyi Kirendeltség részére biztosítottuk.
2013.08.05-én megküldésre került részünkre a cég csoportos létszámleépítésről szóló döntésének bejelentése. A dokumentáció alapján a létszám csökkentéséhez vezető ok, a külföldi kereslet csökkenése. A kőszegi székhely vonatkozásában az elbocsátás 199 főt érint, melyből 175 fő fizikai foglalkozású, 24 fő pedig szellemi foglalkozású. A munkaviszony megszűnését eredményező jognyilatkozat legkorábbi dátumaként a vállalat 2013.09.05. napját jelölte meg. Mind az adatlapon, mind a szóbeli megbeszélések alkalmával a cégvezetés kifejezte igényét egy csoportos tájékoztató rendezvény megtartására, melyre a nyári leállás miatt, legkorábban szeptember első napjaiban kerülhetett sor. A részletes adatok birtokában a létszám leépítési döntésről írásban tájékoztattuk az érintett szombathelyi és soproni kirendeltségeket is. A Soproni Járási Munkaügyi Kirendeltségnek jeleztük a csoportos tájékoztató rendezvény megtartásának igényét Egyházasfalu telephely vonatkozásában.
2013.09.04-én a Kőszegi Ruhaipari Zrt. épületében az előzetes igényeknek megfelelően megtartásra került a csoportos létszámleépítéssel összefüggő tanácsadó rendezvény, melyhez állásbörzét is szerveztünk.
A tájékoztatón információk hangzottak el az álláskeresési ellátások igénylésének módjáról, mértékéről, időtartamáról, a nyilvántartásba vétel folyamatáról, az elhelyezkedést elősegítő támogatásokról, az álláskeresők jogairól és kötelezettségeiről, valamint a munkaügyi szervezet humán szolgáltatásairól.
Majd lehetőség volt egyéni, ill. kiscsoportos megbeszélések, tanácsadás igénybevételére, melyben a Munkaügyi Központ érintett munkatársai mellett, a Járási Munkaügyi Kirendeltség dolgozói is aktívan közreműködtek.
A tanácsadási tevékenységen túlmenően, előzetes megkeresések alapján, üres álláshelyeket kínáló cégek ajánlatai közül válogathattak az érdeklődők. A Kőszegi Járási Munkaügyi Kirendeltség együttműködve a Szombathelyi Járási Munkaügyi Kirendeltséggel a következő cégek munkalehetőségeit hozta helybe: Speidel Hungária Kft. Szombathely, Schott forma vitrum Kft. Lukácsháza, Kromberg-Schubert Kft. Kőszeg, Hotel Répce Bük-fürdő. A kirendeltség illetékességi körébe tartozó munkáltatók részt is vettek a mini állásbörzén.
Az előzetes igényfelmérés során több ruhaipari vállalat megkeresésére is sor került, azonban a kollekcióváltás miatt, az adott időszakban ők ún. „szezonközt” éltek meg. Ígéretük szerint, a jövő évi megrendeléseik és az ehhez kapcsolódó létszámigények konkrét ismeretében felveszik majd a kapcsolatot a munkaügyi kirendeltségekkel, az elbocsátásra kerülő dolgozók alkalmazását elősegítve.
A rendezvény sikeresnek bizonyult, a dolgozók széleskörű és naprakész információkat kaptak a fent megjelenített témákban, az egyéni és kiscsoportos tanácsadások esetében sikerült bizalmi légkört teremtve, minden kérdésre kielégítő választ adni.
A résztvevő, üres álláshelyeket kínáló munkáltatók maximálisan elégedettek voltak a rendezvénnyel, minden cégnél jelentős mennyiségű jelentkezési lap, adatlap, adatfelvételre került sor.
Ugyanazon a napon, délelőtt folyamán Egyházasfaluban is megtörtént a munkavállalók tájékoztatása.
Az egyes foglalkoztatáspolitikai eszközök működése
Az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök meghatározó szerepet játszanak az álláskeresők elhelyezkedésében, a munkaerő-piaci érték megőrzésében és növelésében.
2012-ben közel 85 millió forintot használtunk fel, mely, elsősorban uniós forrásból, kisebb mértékben a kirendeltségre decentralizált Nemzeti Foglalkoztatási Alap keretéből állt.
Pénzügyi fedezet hiánya miatt a tavalyi évben sem kellett támogatási kérelmet elutasítani.
Támogatott elhelyezkedésekkel érintett létszám támogatási formánként
2013.09.30-ig.
Támogatási eszköz Létszám, fő Ezer, forint
TÁMOP 2.1.6 Képzés 14 2 052
TÁMOP -1.1.2-11/1-2012-0001 Önfoglalkoztatás, vállalkozóvá válási támogatás 6 3 423
TÁMOP -1.1.2-11/1-2012-0001 Munkatapasztalat-szerzés (90 nap) bérköltség támogatás 16 6 699
TÁMOP -1.1.2-11/1-2012-0001 50 év feletti célcsoport (max 3X4 hónap) bérköltség támogatás 2 1 485
TÁMOP -1.1.2-11/1-2012-0001 Bértámogatás 6 4 813
TÁMOP -1.1.2-11/1-2012-0001 Képzés 69 32 630
TÁMOP -1.1.2-11/1-2012-0001 EMG típusú bérköltség 16 12 525
TÁMOP -1.1.2-11/1-2012-0001 Lakhatási támogatás 1 1 116
TÁMOP -1.1.2-11/1-2012-0001 Helyközi utazási támogatás 0 0
Összesen 130 64 743
Támogatási eszköz Létszám, fő Ezer, forint
Önfoglalkoztatás, vállalkozóvá válási támogatás 3 1 176
Bértámogatás 2 837
Képzés 7 1 474
Összesen 12 3 487
Támogatási eszköz Létszám, fő Ezer, forint
"Első Munkahely Garancia" támogatás 12 9 000
Nyári diákmunka támogatása 39 4 500
Összesen 51 13 500
A fenti adatokból azt mutatják, hogy a kirendeltségi eszköz-struktúrában a képzés, valamint a bérjellegű támogatások domináltak. Az idei esztendő első félévében meghatározó volt az uniós források felhasználása, mind a képzés, mind a támogatott foglalkoztatások területén. Március hónapban ismételten meghirdetésre került a központi "Első Munkahely Garancia" program. Az első hónapban a széleskörű tájékoztatás ellenére vonzáskörzetünkben nem mutatkozott számottevő érdeklődés a támogatás iránt. Május-júniusban azonban magas számú igényt fogadtunk, melynek következtében keret és létszámemelést is kértünk. A foglalkoztatást elősegítő képzés tekintetében a félév során jelentős munkával járt kirendeltségi szinten is az ESR segélyhívó rendszerrel kapcsolatos toborzási, programba vonási, valamint képzésbe irányítási tevékenység. Szintén március hónapban indultak el a tájékoztató rendezvényekkel egybekötött csoportos előszűrések a „supervisorok”, majd az operátorok kiválasztási folyamatában. A megyei létszám feltöltésében kirendeltségünk is aktív szerepet vállalt. A TÁMOP.2.1.6 programban elsősorban az országos közfoglalkoztatási programban résztvevő szervezetek vállalt képzéseire iskoláztunk be a személyeket. A képzési támogatások megítélésénél mindig döntő volt az egyén munkaerő-piaci helyzetének folyamatos vizsgálata.
Lakhatási támogatás iránt folyamatosan érdeklődnek, tapasztalataink azonban azt mutatják, hogy nagyon nehezen lehet megfelelni a feltételeknek. 1 fő esetében sikerült támogatást megítélni.
Június hónapban meghirdetésre került a "Nyári diákmunka elősegítése" központi program az önkormányzatok és 100%-ban önkormányzati fenntartású intézmények részére, melyhez május végén előzetes igényfelmérést végeztünk. A felmérést visszaküldő szervezetek pozitívan fogadták megkeresésünket, bár a megkérdezés időpontjában még nem volt tudható a konkrét programindítás. Az országos programban 39 fő diákot sikerült időszakosan elhelyezni, melyhez 4,5 millió Ft központi forrást használt fel a kirendeltség.
A kirendeltségre leosztott kereteket, valamint bevonási létszámokat igyekszünk a lehető leghatékonyabban felhasználni. Kőszeg és vonzáskörzetére már évek óta jellemző tendencia a vállalkozási szándékkal megjelenő álláskeresők jelentős száma, akik elsősorban a szolgáltatóiparban, építőiparban, kereskedelemben kívánnak vállalkozni. A bérjellegű támogatások iránt leginkább a mikro vállalkozások érdeklődnek, e támogatási konstrukciókkal sikerül elhelyezni a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű álláskeresők többségét.
Közfoglalkoztatás
A 2012-es esztendőben közfoglalkoztatás keretében 266 fő hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű álláskereső elhelyezkedését segítettük elő.
2013.09.30-ig a kirendeltség vonzáskörzetében a közfoglalkoztatás támogatása a következőképpen alakult:
Országos közfoglalkoztatási programok: 76 fő.
Az országos programok keretében a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, a Szombathelyi Erdészeti Zrt., az Őrségi Nemzeti Park, a Vas Megyei Rendőrkapitányság, Központi Gazdasági Ellátó Igazgatóság, valamint a Magyar Államkincstár közfoglalkoztatási igényeire közvetítettünk.
Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás: 88 fő.
Március hónapban indultak az országos közfoglalkoztatási programok, valamint az ezekhez kapcsolódó munkaerő közvetítések. Pozitív változás, hogy az idei esztendőtől nem központosított munkaerő-igény bejelentés történik, hanem a foglalkoztatás helye szerint illetékes kirendeltség végzi el a közvetítést és az állásajánlat kezelését is.
A hagyományos típusú közfoglalkoztatás tekintetében megkaptuk a kirendeltségre a decentralizált keretet, mely a tavalyinál lényegesen kevesebb lett. A leosztott pénzeszköz, valamint az ehhez köthető létszámok függvényében, egyeztetve a járási hivatalvezetővel megtörténtek a keretfelosztások a települések között. A felosztási elvekben a tavalyi pénzfelhasználás, valamint a februárban az adott településen FHT-ban részesülő álláskeresők száma kapott hangsúlyt. A minél magasabb létszámú bevonás érdekében 6 órás, szakképzetlen munkaerő alkalmazására tettünk javaslatot.
Áprilisban adódott lehetőség forrásigénylésre, ennek keretében azokat az önkormányzatokat kerestük meg, melyek az előző keretfelosztásnál kevesebb, vagy egyáltalán nem kaptak forrást, mert pl. a településen nem volt FHT-ban részesülő személy. A támogatások odaítélésénél, az év elején létrejött Tankerület intézményei részéről felmerült igényeket is figyelembe vettük.
A korábbi évekhez hasonlóan, minden információt eljuttattunk az önkormányzatoknak és az érintett szervezeteknek.
A munkaerő - piaci szervezet feladatai, célkitűzései
A jövőben is legfontosabb feladatunknak tekintjük a munkahelyük elvesztésével fenyegetett munkavállalók, az álláskeresők, a hátrányos helyzetű személyek munkaerő-piaci integrációját, szakképzettség megszerzését, képzettségi szintjük emelését, alkalmazkodóképességük javulását, hatékony, komplex munkaerő-piaci szolgáltatások, közvetítési tevékenység és foglalkoztatási támogatások nyújtásával. Mindehhez a gazdasági aktivitás növelése érdekében a munkaerő-piac szereplőit aktivizálni kell. A munkaügyi szervezet piaci részesedésének növelése érdekében kiemelten fontos feladat a munkáltatókkal való kapcsolatrendszer erősítése, az együttműködés minőségének, hatékonyságának javítása, a munkáltatóknak nyújtott szolgáltatások bővítése, az állásfeltárás növelése.
Folyamatosan figyelemmel kísérjük a befektetési, fejlesztési szándékokat, az ezzel összefüggő munkahely teremtési lehetőségeket. Az érintett gazdasági szervezetek számára partneri együttműködést ajánlunk a munkahely teremtése, a foglalkoztatás elősegítése érdekében.
Fő célkitűzéseink között szerepel továbbra is a közfoglalkoztatási programok eredményes megvalósítása, a rendelkezésünkre álló források leghatékonyabb felhasználásával. Prioritásként kezelendő a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű munkavállalók elhelyezkedésének, elhelyezkedési esélyeinek, társadalmi beilleszkedésének elősegítése uniós forrásokból finanszírozott programokba történő bevonásával, hazai forrásból nyújtott támogatásokkal, különös tekintettel az alacsony iskolai végzettségűekre, a pályakezdőkre, a tartósan álláskeresőkre és a megváltozott munkaképességűekre. Kiemelten támogatandónak tartjuk az induló vállalkozásokat, a vállalkozási szándékkal jelentkező álláskeresőket. A jövőben is a támogatási eszköztárunk célzott felhasználásával kívánjuk elősegíteni a mikro, kis és középvállalkozások működését, fejlődését. A gazdasági válság hatására bekövetkezett nehézségek leküzdésére, enyhítésére minden munkáltató számára elérhetővé kell tenni a munkaerő-piaci szervezet munkahelyek megtartását célzó anyagi forrásainak igénybevételi lehetőségét.
Kőszeg és vonzáskörzete a megye kedvezőbb munkaerő-piaci helyzetű térségei közé tartozik, a válságot követően a munkaerő-piaci helyzet stabilizálódott. A bejelentett csoportos létszámleépítés hatására a közeljövőben, a térségben a munkanélküliség vonatkozásában negatív változások következhetnek be.
A következő időszakban is fő feladatunk a személyre szóló ügyintézés megvalósítása, a munkahelyvédelmi akciótervben megfogalmazott intézkedések, a különböző foglalkoztatáspolitikai eszközök, humán szolgáltatások igénybevételének szorgalmazása, a gazdasági környezet változásának hatásaira való gyors reagálás, szervezetünk partneri hálózatának hatékony és teljes körű tájékoztatása, a munkáltatói kapcsolattartás és a közvetítési tevékenység módszereinek finomítása, bővítése.
K ő s z e g, 2013. október 25.
Fucinné Dorner Anikó
kirendeltség-vezető
(Az előterjesztés szövegét - táblázatokkal együtt - lsd. a letölthető formátumban.
Tájékoztató Kőszeg és a térség foglalkoztatási helyzetéről.
Tájékoztató Kőszeg és a térség foglalkoztatási helyzetéről
Az álláskeresők számának az alakulása
A gazdasági válság okozta munkaerő-piaci romlást követően 2011-ben már számottevően javultak a térség munkaerő-piaci mutatói. 2011-ben havonta átlagosan 789 álláskereső szerepelt a kirendeltség nyilvántartásában, 23,2%-kal kevesebb, mint az előző évben. 2012-ben tovább csökkent az álláskeresők száma, a csökkenés üteme valamelyest mérséklődött az előző évhez képest: havonta átlagosan 670 volt a nyilvántartott álláskeresők száma, amely 15,1%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban
2013 első hónapjaiban döntően szezonális hatások miatt romlott a munkaerő-piaci helyzet. A szezonalitással érintett ágazatok (építőipar, vendéglátás, kereskedelem) beszűkült munkaerő-kereslete és a téli hónapokban zajló közfoglalkoztatási programok csökkenő munkaerő-igénye kevesebb álláskereső munkavállalására adott lehetőséget. Az Ausztriában dolgozó magyar munkavállalók közül is többen elveszítették az állásukat és bekerültek a nyilvántartási rendszerbe álláskeresőként. Az év eleji növekedést majd stagnálást követően márciustól hónapról hónapra mérséklődött a regisztrált álláskeresők száma, amelyben az elsődleges munkaerő-piaci kereslet mellett meghatározó szerepe volt az induló közfoglalkoztatási programok munkaerő-szükségletének is. Január és június között összességében közel 25%-kal fogyott a regisztrált álláskeresők száma a térségben.
A regisztráltak száma 2013. januártól augusztusig – annak ellenére, hogy több hónapon keresztül csökkenést mutattak az adatok – minden hónapban 10-20%-kal magasabb szinten alakult, mint egy évvel korábban.
Vas megyét hosszú évek óta az egyik legkedvezőbb munkaerő-piaci helyzetű térségek között tartják nyilván, a megyén belül azonban jelentős különbségeket tapasztalhatunk a munkanélküliség szintjét illetően.
A legalacsonyabb mutatóval Szombathely (5,4%) vonzáskörzetében találkozhatunk, de Kőszeg (6,2%), Szentgotthárd (6,4%) és Körmend (6,5%) térségében is kedvezőbb a munkaerő-piaci helyzet a megyei átlagnál. Sárvár körzetében 7,2% az álláskeresők aránya. Celldömölk térségében a gazdaságilag aktív népességnek a 9%-a, Vasvár körzetében pedig a 12%-a regisztrált álláskereső. A ráta értéke a megyében egyedül az utóbbi térségben haladja meg a 10%-ot.
A pályakezdő fiatalok helyzete
A gazdasági recesszió a pályakezdők elhelyezkedési esélyeit is jelentősen rontotta, így 2009-2010. években a megszokottnál magasabban alakult a pályakezdő álláskeresők száma a térségben. 2011-ben éves szinten valamelyest javult a fiatalok munkaerő-piaci helyzete az előző évhez képest: 26,5%-kal mérséklődött a regisztrációs rendszerben nyilvántartottak száma. 2012-ben havonta átlagosan 61 pályakezdő keresett munkát a kirendeltség közreműködésével, ugyanannyi, mint egy évvel korábban.
2013. első hónapjaiban az előző évektől eltérően – amikor jellemzően csökkent a pályakezdő álláskeresők száma – emelkedés volt tapasztalható körükben. A fiatal munkavállalók munkaerő-piaci helyzetének javítására, az első munkatapasztalatok megszerzésének elősegítése érdekében márciusban indult az „Első munkahely garancia” program, amely az előző évi programhoz hasonlóan a pályakezdők munkához jutását segítette. Az intézkedés eredményeként májusig csökkent a fiatal állást keresők száma
Júliusban, a tanév befejeződésével 10%-ot meghaladóan emelkedett a nyilvántartási rendszerben szereplő pályakezdők száma. Augusztusban 95 pályakezdő fiatal keresett állást a kirendeltség közreműködésével, közel 30%-kal többen, mint májusban és közel 50%-kal többen, mint egy évvel korábban.
A bővülés következtében a térségben meghaladta a 14%-ot a fiataloknak az összes regisztráltakon belüli aránya.
Az állást kereső fiatalok közül legtöbben (32,68%) szakközépiskolában végeztek, 29,5% szakmunkásképzőbe, 3,2%-a technikumba, 6,3%-a gimnáziumba járt. A legfeljebb 8 általánost végzettek aránya megközelítette a 20%-ot, a diplomával rendelkezőké nem érte el a 10%-ot.
A tartósan munkanélküliek számának alakulása
A gazdasági visszaesés foglalkoztatási hatásainak hosszabb távú következményeként 2011. év elején –a korábbiaknál magasabban - 260 fő körül alakult a tartós munkanélküliek száma. Az év nagyobbik részében - döntően a közfoglalkoztatási programok eredményeként - hónapról hónapra erőteljesen csökkent a számuk, de éves szinten még mindig jelentősen a 2009. évi fölött alakult. 2012-ben havonta átlagosan 136 főre mérséklődött azoknak az álláskeresőknek a száma, akik már huzamosabb ideje nem találtak munkahelyet.
A tartós munkanélkülieknek több, mint 40%-a legfeljebb 8 általános iskolát végzett, további 54%-a középiskolában szerzett bizonyítványt és mintegy 6%-a diplomás.
A közfoglalkoztatási programok munkaerő-igényének következtében a huzamosabb ideje állást keresők között a nyár végén nagyobb arányban fordultak elő a nők.
A legalább 1 éve állást keresők között a fiatalok aránya alacsony, nem éri el az 5%-ot sem, ezzel szemben az idősebb korosztály (50 évnél idősebbek) hányada megközelíti az 50%-ot.
A gazdasági válságot megelőzően elsősorban a magas munkanélküliségi rátájú térségeket jellemezte a tartós munkanélküliség. 2010-ben jelentősen megváltozott a helyzet: valamennyi kirendeltség vonzáskörzetében általánossá vált az elhelyezkedés időbeli elhúzódása. Minden térségben 20% fölé emelkedett a legalább 1 éve állást keresők aránya és ez a magas arány – a Körmendi körzet kivételével - jelenleg is jellemző. Körmend kedvező pozíciójának kialakulásában szerepet játszott, hogy a hagyományos közfoglalkoztatási programok mellett jelentős létszámban vontak be álláskeresőket a kistérségi Startmunka mintaprogramba, megakadályozva ez által a tartós munkanélküliség kialakulását.
A Kőszegi Kirendeltségen a tartós álláskeresőknél jellemző tendencia, hogy arányuk általában a megyei átlagnál kedvezőbb.
A regisztrált álláskeresők ellátás szerinti összetételének a változása
A regisztrált álláskeresők ellátás szerinti összetételét alapvetően az határozza meg, hogy 2011. szeptember 1-től az álláskeresési járadék folyósításának maximális időtartama 90 napra csökkent, az álláskeresési segélyek közül pedig csak a nyugdíj előtt lévők számára van lehetőség ilyen típusú ellátás megállapítására.
A rendelkezések következtében a korábbi évekhez képest jelentősen megváltozott az álláskeresők ellátás szerinti összetétele, amint azt a következő táblázat is mutatja.
A regisztrált álláskeresők ellátás szerinti összetételének alakulása
(havi átlag)
A szabályozást megelőző esztendőkben a regisztrált álláskeresőknek 45-50%-a álláskeresési járadékot/ segélyt kapott, mára ez az arány 23-24%-ra mérséklődött. Ezzel szemben a szociális ellátásban részesülők hányada a korábbi 15-20%-ról 20% fölé emelkedett. Az idei évben 60% fölé emelkedett azoknak az aránya, akik semmilyen ellátásra nem voltak jogosultak. A kirendeltségen ellátás nélkül nyilvántartott álláskeresők aránya 2011. évben átlag 42,4%volt, a megyei 43,1%-kos adattal szemben. 2013. első nyolc hónapjában mind a kirendeltség területén, mind megyei vonatkozásban emelkedő tendencia érvényesült. A Kőszegi Kirendeltség átlaga: 60,9%, megyei átlag: 57,7%. A növekedés elsősorban az álláskeresési támogatás időtartamának lerövidítésére vezethető vissza, illetve a korábbiaknál több munkaviszonyban töltött idő szükséges az álláskeresési járadék megállapításához. Az ellátásra nem jogosultak is regisztráltatják magukat álláskeresőként és vállalják az együttműködést a kirendeltséggel a szolgáltatási tevékenységek igénybevételéért.
A munkaerő-piaci kereslet alakulása és jellemzői
A munkanélküliség nagyságának alakulása mellett fontos munkaerő-piaci mutató a bejelentett álláshelyek számának alakulása. A bejelentett álláshelyek száma folyamatosan változik, a szezonális hatások, a támogatott foglalkoztatásra rendelkezésre álló források volumene valamint a gazdaságban bekövetkezett változások döntően befolyásolják.
A válság hatásaként a térségben jelentősen visszaesett a munkaerő-iránti kereslet. A kereslet visszaesése az elsődleges munkaerő-piacon megjelenő nem támogatott állások csökkenésével magyarázható. 2010-től emelkedett a munkáltatók munkaerő igénye, de a növekedéssel sem érte el a válság előtti szintet. 2011-ben a városban jelentős beruházást (TESCO) és fejlesztést (Kromberg - Schubert Kft) hajtottak végre, amely számottevően növelte a munkaerő iránti keresletet, így éves szinten több mint 900 üres állást jeleztek a térség foglalkoztatói, közel 40%-kal többet, mint az előző évben. 2012-ben nem volt a körzetben nagyobb létszámot érintő fejlesztés, így a munkaerő- iránti kereslet közel 30%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól. 2013. első nyolc hónapjában 500 álláslehetőséget jeleztek a munkáltatók a kirendeltségen, amely 22,2%-kal több, mint az elmúlt év azonos időszakában. Továbbra is jellemző, hogy a térségben működő nagyvállalatok - a munkaerő túlkínálat következtében jelentős létszámot felölelő önálló adatbázissal rendelkeznek, ami azt jelenti, amennyiben fejlesztés következik be a cégnél, saját adatbankjukból meg tudják oldani a létszámbővítést, csak a legvégső esetben kérik a kirendeltség közreműködését.
Az elmúlt években némileg megváltozott az álláshelyek struktúrája: A korábbiakhoz képest bővült a támogatással kínált munkalehetőségek száma és aránya, amelyben jelentős szerepet játszott a 2011-ben bevezetésre került új közfoglalkozatási rendszer. Az intézkedések eredményeként 2012-ben a bejelentett munkahelyek 47%-át, 2013. január-augusztus időszakban 50%-át támogatott foglalkoztatás keretében kínálták a munkáltatók. A támogatott állások zömében az önkormányzatok valamint az országos közfoglalkoztatók (Vizügy, Erdészet stb.) által szervezett közfoglalkoztatás keretében biztosított munkalehetőségek voltak.
A közfoglalkoztatás keretében –az előző évekhez hasonlóan- döntően az alacsony iskolai végzettségű munkaerő számára kínáltak munkát a foglalkoztatók.
A támogatott álláshelyek számának az alakulásában szerepe volt a júliusban diákok számára indított „Nyári diákmunka” munkaerő-piaci programnak, amelynek keretében az önkormányzatok illetve azok intézményei a diákok részére kínáltak nyári munkát. A program keretében 42 nappali tagozatos tanuló számára nyílt lehetőség a munkavállalásra.
Az „Első munkahely garancia” program keretében, amelynek szintén a fiatalok a célcsoportja, 26 pályakezdő számára kínáltak üres állást a munkáltatók.
A nem támogatott üres állások közel négytizedét a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, további 20-20%-át a feldolgozóipar (fémfeldolgozás, gumi és műanyag termék gyártása, fafeldolgozás) területéről jelentették be a munkáltatók. A munkalehetőségek 13-14%-át kínálták a kereskedelemben. A munkáltatók az idei évben a felkínált állások hattizedére szakképzett munkaerőt vártak, legnagyobb számban pincéreket, szakácsokat, masszőröket, eladókat.
Tartósan betöltetlen álláshelyek, hiányszakmák
A munkáltatók által leggyakrabban keresett szakmák a térségben: pék, pincér, szakács, pultos, eladó, gépkezelő, fémipari végzettséggel betölthető munkakörök, szociális területhez kötődő szakmák, idényjelleggel az építőipari foglalkozások. A hiányszakmák megjelenésének oka: az alacsony munkabérek, a szezonális jelleg, a kedvezőtlen munkafeltételek, munkaidő beosztás elsősorban a vendéglátóiparban, és az ausztriai határnyitás hatása.
Az álláskeresők által leggyakrabban keresett álláslehetőségek különbözőséget mutatnak. A nőknél jellemző az egyműszakos, vagy részmunkaidős jól fizető betanított munka iránti igény. A férfiaknál legfontosabb szempont a minél magasabb bér, aztán a munkarend és a munkakörülmények. A munka jellege nem meghatározó tényező. A fiatal álláskeresők vonatkozásában egyre többen fogalmazzák meg külföldi munkavállalási igényüket, időszakosan szeretnének csak munkaviszonyt létesíteni, számos esetben ez okoz problémát a közvetítésüknél.
A középfokú, vagy felsőfokú végzettséggel rendelkezők, képzettségüknek megfelelő adminisztratív, ill. szellemi munkakört keresnek, mely sokszor reménytelennek bizonyul. Több éves tapasztalat, hogy sokan a végzettségük alatt kénytelenek munkát vállalni, több hónapos munkanélküliséget követően, feladva addigi elvárásaikat.
Létszámleépítés
2013.07.24-én érkezett meg kirendeltségünkre a Kőszegi Ruhaipari Zrt. csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó szándéknyilatkozata, a kőszegi székhely, és Egyházasfalu telephely vonatkozásában. A szándéknyilatkozatot nyilvántartásba vettük, tájékoztattuk a munkáltatót, hogy a tervezett létszámcsökkentést a vonatkozó jogszabályok betartása mellett hajtsák végre. Egyidejűleg felhívtuk a munkáltató figyelmét arra, hogy Egyházasfalu telephely a Soproni Járási Munkaügyi Kirendeltség illetékességi körébe tartozik, a leépítésről szóló döntést, valamint az ahhoz tartozó adatszolgáltatást az illetékes kirendeltség részére kérjük megküldeni. A szándéknyilatkozattal kapcsolatos teljes dokumentációt a Soproni Munkaügyi Kirendeltség részére biztosítottuk.
2013.08.05-én megküldésre került részünkre a cég csoportos létszámleépítésről szóló döntésének bejelentése. A dokumentáció alapján a létszám csökkentéséhez vezető ok, a külföldi kereslet csökkenése. A kőszegi székhely vonatkozásában az elbocsátás 199 főt érint, melyből 175 fő fizikai foglalkozású, 24 fő pedig szellemi foglalkozású. A munkaviszony megszűnését eredményező jognyilatkozat legkorábbi dátumaként a vállalat 2013.09.05. napját jelölte meg. Mind az adatlapon, mind a szóbeli megbeszélések alkalmával a cégvezetés kifejezte igényét egy csoportos tájékoztató rendezvény megtartására, melyre a nyári leállás miatt, legkorábban szeptember első napjaiban kerülhetett sor. A részletes adatok birtokában a létszám leépítési döntésről írásban tájékoztattuk az érintett szombathelyi és soproni kirendeltségeket is. A Soproni Járási Munkaügyi Kirendeltségnek jeleztük a csoportos tájékoztató rendezvény megtartásának igényét Egyházasfalu telephely vonatkozásában.
2013.09.04-én a Kőszegi Ruhaipari Zrt. épületében az előzetes igényeknek megfelelően megtartásra került a csoportos létszámleépítéssel összefüggő tanácsadó rendezvény, melyhez állásbörzét is szerveztünk.
A tájékoztatón információk hangzottak el az álláskeresési ellátások igénylésének módjáról, mértékéről, időtartamáról, a nyilvántartásba vétel folyamatáról, az elhelyezkedést elősegítő támogatásokról, az álláskeresők jogairól és kötelezettségeiről, valamint a munkaügyi szervezet humán szolgáltatásairól.
Majd lehetőség volt egyéni, ill. kiscsoportos megbeszélések, tanácsadás igénybevételére, melyben a Munkaügyi Központ érintett munkatársai mellett, a Járási Munkaügyi Kirendeltség dolgozói is aktívan közreműködtek.
A tanácsadási tevékenységen túlmenően, előzetes megkeresések alapján, üres álláshelyeket kínáló cégek ajánlatai közül válogathattak az érdeklődők. A Kőszegi Járási Munkaügyi Kirendeltség együttműködve a Szombathelyi Járási Munkaügyi Kirendeltséggel a következő cégek munkalehetőségeit hozta helybe: Speidel Hungária Kft. Szombathely, Schott forma vitrum Kft. Lukácsháza, Kromberg-Schubert Kft. Kőszeg, Hotel Répce Bük-fürdő. A kirendeltség illetékességi körébe tartozó munkáltatók részt is vettek a mini állásbörzén.
Az előzetes igényfelmérés során több ruhaipari vállalat megkeresésére is sor került, azonban a kollekcióváltás miatt, az adott időszakban ők ún. „szezonközt” éltek meg. Ígéretük szerint, a jövő évi megrendeléseik és az ehhez kapcsolódó létszámigények konkrét ismeretében felveszik majd a kapcsolatot a munkaügyi kirendeltségekkel, az elbocsátásra kerülő dolgozók alkalmazását elősegítve.
A rendezvény sikeresnek bizonyult, a dolgozók széleskörű és naprakész információkat kaptak a fent megjelenített témákban, az egyéni és kiscsoportos tanácsadások esetében sikerült bizalmi légkört teremtve, minden kérdésre kielégítő választ adni.
A résztvevő, üres álláshelyeket kínáló munkáltatók maximálisan elégedettek voltak a rendezvénnyel, minden cégnél jelentős mennyiségű jelentkezési lap, adatlap, adatfelvételre került sor.
Ugyanazon a napon, délelőtt folyamán Egyházasfaluban is megtörtént a munkavállalók tájékoztatása.
Az egyes foglalkoztatáspolitikai eszközök működése
Az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök meghatározó szerepet játszanak az álláskeresők elhelyezkedésében, a munkaerő-piaci érték megőrzésében és növelésében.
2012-ben közel 85 millió forintot használtunk fel, mely, elsősorban uniós forrásból, kisebb mértékben a kirendeltségre decentralizált Nemzeti Foglalkoztatási Alap keretéből állt.
Pénzügyi fedezet hiánya miatt a tavalyi évben sem kellett támogatási kérelmet elutasítani.
Támogatott elhelyezkedésekkel érintett létszám támogatási formánként
2013.09.30-ig.
Támogatási eszköz Létszám, fő Ezer, forint
TÁMOP 2.1.6 Képzés 14 2 052
TÁMOP -1.1.2-11/1-2012-0001 Önfoglalkoztatás, vállalkozóvá válási támogatás 6 3 423
TÁMOP -1.1.2-11/1-2012-0001 Munkatapasztalat-szerzés (90 nap) bérköltség támogatás 16 6 699
TÁMOP -1.1.2-11/1-2012-0001 50 év feletti célcsoport (max 3X4 hónap) bérköltség támogatás 2 1 485
TÁMOP -1.1.2-11/1-2012-0001 Bértámogatás 6 4 813
TÁMOP -1.1.2-11/1-2012-0001 Képzés 69 32 630
TÁMOP -1.1.2-11/1-2012-0001 EMG típusú bérköltség 16 12 525
TÁMOP -1.1.2-11/1-2012-0001 Lakhatási támogatás 1 1 116
TÁMOP -1.1.2-11/1-2012-0001 Helyközi utazási támogatás 0 0
Összesen 130 64 743
Támogatási eszköz Létszám, fő Ezer, forint
Önfoglalkoztatás, vállalkozóvá válási támogatás 3 1 176
Bértámogatás 2 837
Képzés 7 1 474
Összesen 12 3 487
Támogatási eszköz Létszám, fő Ezer, forint
"Első Munkahely Garancia" támogatás 12 9 000
Nyári diákmunka támogatása 39 4 500
Összesen 51 13 500
A fenti adatokból azt mutatják, hogy a kirendeltségi eszköz-struktúrában a képzés, valamint a bérjellegű támogatások domináltak. Az idei esztendő első félévében meghatározó volt az uniós források felhasználása, mind a képzés, mind a támogatott foglalkoztatások területén. Március hónapban ismételten meghirdetésre került a központi "Első Munkahely Garancia" program. Az első hónapban a széleskörű tájékoztatás ellenére vonzáskörzetünkben nem mutatkozott számottevő érdeklődés a támogatás iránt. Május-júniusban azonban magas számú igényt fogadtunk, melynek következtében keret és létszámemelést is kértünk. A foglalkoztatást elősegítő képzés tekintetében a félév során jelentős munkával járt kirendeltségi szinten is az ESR segélyhívó rendszerrel kapcsolatos toborzási, programba vonási, valamint képzésbe irányítási tevékenység. Szintén március hónapban indultak el a tájékoztató rendezvényekkel egybekötött csoportos előszűrések a „supervisorok”, majd az operátorok kiválasztási folyamatában. A megyei létszám feltöltésében kirendeltségünk is aktív szerepet vállalt. A TÁMOP.2.1.6 programban elsősorban az országos közfoglalkoztatási programban résztvevő szervezetek vállalt képzéseire iskoláztunk be a személyeket. A képzési támogatások megítélésénél mindig döntő volt az egyén munkaerő-piaci helyzetének folyamatos vizsgálata.
Lakhatási támogatás iránt folyamatosan érdeklődnek, tapasztalataink azonban azt mutatják, hogy nagyon nehezen lehet megfelelni a feltételeknek. 1 fő esetében sikerült támogatást megítélni.
Június hónapban meghirdetésre került a "Nyári diákmunka elősegítése" központi program az önkormányzatok és 100%-ban önkormányzati fenntartású intézmények részére, melyhez május végén előzetes igényfelmérést végeztünk. A felmérést visszaküldő szervezetek pozitívan fogadták megkeresésünket, bár a megkérdezés időpontjában még nem volt tudható a konkrét programindítás. Az országos programban 39 fő diákot sikerült időszakosan elhelyezni, melyhez 4,5 millió Ft központi forrást használt fel a kirendeltség.
A kirendeltségre leosztott kereteket, valamint bevonási létszámokat igyekszünk a lehető leghatékonyabban felhasználni. Kőszeg és vonzáskörzetére már évek óta jellemző tendencia a vállalkozási szándékkal megjelenő álláskeresők jelentős száma, akik elsősorban a szolgáltatóiparban, építőiparban, kereskedelemben kívánnak vállalkozni. A bérjellegű támogatások iránt leginkább a mikro vállalkozások érdeklődnek, e támogatási konstrukciókkal sikerül elhelyezni a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű álláskeresők többségét.
Közfoglalkoztatás
A 2012-es esztendőben közfoglalkoztatás keretében 266 fő hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű álláskereső elhelyezkedését segítettük elő.
2013.09.30-ig a kirendeltség vonzáskörzetében a közfoglalkoztatás támogatása a következőképpen alakult:
Országos közfoglalkoztatási programok: 76 fő.
Az országos programok keretében a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, a Szombathelyi Erdészeti Zrt., az Őrségi Nemzeti Park, a Vas Megyei Rendőrkapitányság, Központi Gazdasági Ellátó Igazgatóság, valamint a Magyar Államkincstár közfoglalkoztatási igényeire közvetítettünk.
Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás: 88 fő.
Március hónapban indultak az országos közfoglalkoztatási programok, valamint az ezekhez kapcsolódó munkaerő közvetítések. Pozitív változás, hogy az idei esztendőtől nem központosított munkaerő-igény bejelentés történik, hanem a foglalkoztatás helye szerint illetékes kirendeltség végzi el a közvetítést és az állásajánlat kezelését is.
A hagyományos típusú közfoglalkoztatás tekintetében megkaptuk a kirendeltségre a decentralizált keretet, mely a tavalyinál lényegesen kevesebb lett. A leosztott pénzeszköz, valamint az ehhez köthető létszámok függvényében, egyeztetve a járási hivatalvezetővel megtörténtek a keretfelosztások a települések között. A felosztási elvekben a tavalyi pénzfelhasználás, valamint a februárban az adott településen FHT-ban részesülő álláskeresők száma kapott hangsúlyt. A minél magasabb létszámú bevonás érdekében 6 órás, szakképzetlen munkaerő alkalmazására tettünk javaslatot.
Áprilisban adódott lehetőség forrásigénylésre, ennek keretében azokat az önkormányzatokat kerestük meg, melyek az előző keretfelosztásnál kevesebb, vagy egyáltalán nem kaptak forrást, mert pl. a településen nem volt FHT-ban részesülő személy. A támogatások odaítélésénél, az év elején létrejött Tankerület intézményei részéről felmerült igényeket is figyelembe vettük.
A korábbi évekhez hasonlóan, minden információt eljuttattunk az önkormányzatoknak és az érintett szervezeteknek.
A munkaerő - piaci szervezet feladatai, célkitűzései
A jövőben is legfontosabb feladatunknak tekintjük a munkahelyük elvesztésével fenyegetett munkavállalók, az álláskeresők, a hátrányos helyzetű személyek munkaerő-piaci integrációját, szakképzettség megszerzését, képzettségi szintjük emelését, alkalmazkodóképességük javulását, hatékony, komplex munkaerő-piaci szolgáltatások, közvetítési tevékenység és foglalkoztatási támogatások nyújtásával. Mindehhez a gazdasági aktivitás növelése érdekében a munkaerő-piac szereplőit aktivizálni kell. A munkaügyi szervezet piaci részesedésének növelése érdekében kiemelten fontos feladat a munkáltatókkal való kapcsolatrendszer erősítése, az együttműködés minőségének, hatékonyságának javítása, a munkáltatóknak nyújtott szolgáltatások bővítése, az állásfeltárás növelése.
Folyamatosan figyelemmel kísérjük a befektetési, fejlesztési szándékokat, az ezzel összefüggő munkahely teremtési lehetőségeket. Az érintett gazdasági szervezetek számára partneri együttműködést ajánlunk a munkahely teremtése, a foglalkoztatás elősegítése érdekében.
Fő célkitűzéseink között szerepel továbbra is a közfoglalkoztatási programok eredményes megvalósítása, a rendelkezésünkre álló források leghatékonyabb felhasználásával. Prioritásként kezelendő a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű munkavállalók elhelyezkedésének, elhelyezkedési esélyeinek, társadalmi beilleszkedésének elősegítése uniós forrásokból finanszírozott programokba történő bevonásával, hazai forrásból nyújtott támogatásokkal, különös tekintettel az alacsony iskolai végzettségűekre, a pályakezdőkre, a tartósan álláskeresőkre és a megváltozott munkaképességűekre. Kiemelten támogatandónak tartjuk az induló vállalkozásokat, a vállalkozási szándékkal jelentkező álláskeresőket. A jövőben is a támogatási eszköztárunk célzott felhasználásával kívánjuk elősegíteni a mikro, kis és középvállalkozások működését, fejlődését. A gazdasági válság hatására bekövetkezett nehézségek leküzdésére, enyhítésére minden munkáltató számára elérhetővé kell tenni a munkaerő-piaci szervezet munkahelyek megtartását célzó anyagi forrásainak igénybevételi lehetőségét.
Kőszeg és vonzáskörzete a megye kedvezőbb munkaerő-piaci helyzetű térségei közé tartozik, a válságot követően a munkaerő-piaci helyzet stabilizálódott. A bejelentett csoportos létszámleépítés hatására a közeljövőben, a térségben a munkanélküliség vonatkozásában negatív változások következhetnek be.
A következő időszakban is fő feladatunk a személyre szóló ügyintézés megvalósítása, a munkahelyvédelmi akciótervben megfogalmazott intézkedések, a különböző foglalkoztatáspolitikai eszközök, humán szolgáltatások igénybevételének szorgalmazása, a gazdasági környezet változásának hatásaira való gyors reagálás, szervezetünk partneri hálózatának hatékony és teljes körű tájékoztatása, a munkáltatói kapcsolattartás és a közvetítési tevékenység módszereinek finomítása, bővítése.
K ő s z e g, 2013. október 25.
Fucinné Dorner Anikó
kirendeltség-vezető
(Az előterjesztés szövegét - táblázatokkal együtt - lsd. a letölthető formátumban.
