| Önkormányzati belépés | |
 | |
| |
|
2013. Szeptember 26., Csütörtök, 09:00 óra, Városháza tanácskozó terme: nyilvános ülés
6. napirendi pont:
Az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló új önkormányzati rendelet megalkotása.
Tisztelt Képviselő-testület!
2013. január 1-jén hatályba lépett a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) A képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatának (a továbbiakban: SZMSZ) kötelező felülvizsgálatát ugyan nem írja elő jogszabály, de a Mötv. sok lényeges változást hozott, így szakmailag indokolt átfogó felülvizsgálata.
Miután a 8/2007. (IV. 1.) önkormányzati rendeletünket felülvizsgáltuk, arra a megállapítására jutottunk, hogy célszerű új önkormányzati rendeletet alkotnunk, megtartva a korábbi rendelet értékeit, bevált megoldásait. Itt kell megjegyeznem, hogy a Vas Megyei Kormányhivatal külön felhívta valamennyi önkormányzat figyelmét a jogszabályszerkesztés szabályainak megtartására, így a magasabb szintű jogszabályok idézésének elkerülésére. Korábbi rendeletünk sok rendelkezést beidézett a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvényből (a továbbiakban: Ötv.), most erre nincs lehetőségünk. Ezért a könnyebb érthetőség miatt a rendelet-tervezethez fűződő jogszabályhelyeket az aktuális részeknél ismertetem.
A rendelet megalkotása során törekedtünk arra, hogy egyéniesített, életszerű legyen szabályzatunk. Figyelemmel kellett lennünk arra is, hogy a helyi önkormányzati képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatának vannak kötelező tartalmi elemei és vannak olyan elemei is, melyekről csak akkor kell rendelkeznünk, ha a képviselő-testületnek erre irányuló szándéka van. Az SZMSZ kötelező tartalmai elemei a következők:
• Kötelezően tartandó testületi ülések száma [Mötv. 44.§].
• A polgármester, alpolgármester egyidejű távolléte, akadályoztatása esetén az ülés összehívására, vezetésére jogosult meghatározása [Mötv. 45.§].
• A nyílt szavazás módjának meghatározása [Mötv. 48.§ (2) bek.].
• A név szerinti szavazás módjának meghatározása [Mötv. 48.§ (3) bek.].
• A titkos szavazás módjának meghatározása [Mötv. 48. § (4) bek.].
• A személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezményei [Mötv. 49.§ (2) bek.].
• Az önkormányzati rendeletek kihirdetésének módja [Mötv. 51. § (2) bek.].
• A képviselő-testületi ülésről készült jegyzőkönyv további tartalmi elemei [Mötv. 52. § (1) bek. n) pont].
• A szervezeti és működési szabályzatról szóló rendelet tartalma [Mötv. 53. § (1) bek.].
• A lakosság önszerveződő közösségeinek tanácskozási joga a testület ülésén, valamint a lakosság, az egyesületek közvetlen tájékoztatását szolgáló fórumok rendje [Mötv. 53.§ (3) bek.].
• Az önkormányzati bizottsági szervezet meghatározása [Mötv. 57. § (1) bek.].
• A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetére a jegyzői feladatok ellátásának módja [Mötv. 82. § (3) bek.].
• A polgármesteri hivatal elnevezése a szervezeti és működési szabályzatról szóló rendeletben [Mötv. 84. § (2) bek.].
• A települési nemzetiségi önkormányzat testülete működési feltételei biztosítási módjának meghatározása [A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 80. § (2) bek.].
A szabályozás szükségessége, szándéka esetén az SZMSZ-ben állapítható meg:
• Zárt ülés tartása esetén az érintett meghívásának kötelező esetei [Mötv. 46.§ (3) bek.].
• A név szerinti szavazás elrendelésének esetei [Mötv. 48. § (3) bek.].
• Minősített többségű szavazást igénylő ügyek körének bővítése [Mötv. 50.§].
• A bizottság által, továbbá a bizottság állásfoglalásával benyújtható előterjesztések [Mötv. 59. § (2) bek.].
• Településrészi önkormányzat létrehozása [Mötv. 62.§ (1) bek.].
• A polgármester döntéshozatali lehetősége egyes ügyekben (ha a képviselő-testület két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést) [Mötv. 68. § (2)].
• A polgármester által a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan ügyekben hozható döntések [Mötv. 68. § (3) bek.].
Az új SZMSZ I. fejezete tartalmazza az általános rendelkezéseket.
Az általános rendelkezések között az önkormányzat alapvető adatai kerültek rögzítésre. Itt kerül megadásra az Mötv. 53. § (1) bekezdés a) pontja alapján az önkormányzat hivatalos megnevezése és székhelye.
A II. Fejezet tartalmazza az önkormányzati feladat- és hatáskörökre vonatkozó rendelkezéseket. Az Mötv. 10. § (1) bekezdése alapján a helyi önkormányzat ellátja a törvényben meghatározott kötelező és az általa önként vállalt feladat- és hatásköröket. A helyi önkormányzat - a helyi képviselő-testület vagy a helyi népszavazás döntésével - önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv kizárólagos hatáskörébe. Az önként vállalt helyi közügyekben az önkormányzat mindent megtehet, ami jogszabállyal nem ellentétes. Az önként vállalt helyi közügyek megoldása nem veszélyeztetheti a törvény által kötelezően előírt önkormányzati feladat- és hatáskörök ellátását, finanszírozása a saját bevételek, vagy az erre a célra biztosított külön források terhére lehetséges. A Rendelet-tervezet 2. § -a tartalmazza az alaptevékenységeket szakfeladat szerint és az önkormányzat önként vállalt feladatait.
A III. Fejezet a képviselő-testület működését szabályozza.
A képviselő-testület rendes, szükség szerint rendkívüli ülést és közmeghallgatást tart. Az Mötv. 44. §-a kimondja, hogy a képviselő-testület szükség szerint, a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott számú, de évente legalább hat ülést tart. Az eddigi gyakorlatot megtartva a képviselő-testület működésének alapja az éves munkaterv, eszerint a képviselő-testület minden hónapban tart rendes ülést, kivéve július 1. és augusztus 20. között.
A képviselő-testület gazdasági programja
A képviselő-testület gazdasági programjára vonatkozó előírásokat az Mötv. 116. § -a határozza meg.
Előterjesztések
Az Mötv. nem határozza meg a képviselő-testületi előterjesztések szabályait. Annak részletes belső előírásait, tartalmi, formai követelményeit, a határozatok végrehajtásának rendjét a képviselő-testület szabadon határozza meg. A rendelet-tervezet készítése során megtartottuk a korábbi bevált szabályozást, némileg leegyszerűsítve azt.
A képviselő-testületi ülések összehívása
Az Mötv. 53. § (1) bekezdés c) pontja alapján az SZMSZ-ben kell rendelkezni a képviselő-testület üléseinek összehívásáról, vezetéséről, tanácskozási rendjéről.
A képviselő-testületi ülések összehívásával kapcsolatban az Mötv. részletes szabályokat nem határoz meg. Az Mötv. 45. § -a rendelkezik arról, hogy a képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze és vezeti, akadályoztatása esetén e hatáskörét az alpolgármester gyakorolja. Ugyanezen jogszabályhelyen adott kötelezés alapján a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, valamint tartós akadályoztatásuk estére az SZMSZ rendelkezik a képviselő-testület összehívásának, vezetésének módjáról. Kőszegen ez hagyományosan a Pénzügyi, Jogi és Vagyonügyi Bizottság elnökének a feladata.
A rendelet-tervezet 17. §-a szabályozza a rendkívüli ülés összehívását, ennek kötelező eseteit a Mötv. 44. § második mondata rögzíti.
A képviselő-testületi tagok valamint a meghívottak részére a rendelet írásos meghívó kiküldésének kötelezettségét írja elő. A rendelet felsorolja a meghívó kötelező tartalmi követelményeit. Rendkívüli képviselő-testületi ülés összehívása esetén a meghívó és a kapcsolódó írásbeli anyagok kiküldésének idejét természetesen rövidebb határidőben határoztuk meg.
A helyi fórumok és a közmeghallgatás
Az Mötv. 53. § (3) bekezdése előírja, hogy a szervezeti és működési szabályzatban kell meghatározni azoknak a fórumoknak a rendjét, amelyek a lakosság, az egyesületek közvetlen tájékoztatását, a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonását szolgálják.
A fórum lehet településrészi tanácskozás, várospolitikai fórum, valamint érdekegyeztető tanácskozás. A fórumon elhangzottakról emlékezetőt kell készíteni, mivel a fórumok állásfoglalásáról, az ott felmerült kisebbségi véleményekről a képviselő-testületet tájékoztatni kell.
Az Mötv. 54. §-a rögzíti azt, hogy a képviselő-testületnek évente legalább egyszer, előre meghirdetett közmeghallgatást kell tartania, amelyen a helyi lakosság és a helyben érdekelt szervezetek képviselői a helyi közügyeket érintő kérdéseket és javaslatot tehetnek. Az elhangzott javaslatra és kérdésre a közmeghallgatáson, vagy ha az ott nem lehetséges legkésőbb 15 napon belül választ kell adni. A közmeghallgatás részletes szabályait az Mötv. eltérő rendelkezése hiányában a rendelet saját hatáskörben szabályozza. A szabályozás jórészt a képviselő-testületre vonatkozó szabályok átvételével történik. Meghatároztuk a felszólalások, ismételt hozzászólások időkeretét, a közmeghallgatásról a lakosság tájékoztatásának módját.
Az ülések nyilvánossága
A Mötv. 46. § (1) bekezdése értelmében a képviselő-testületi ülés nyilvános, az ülés nyilvánosságát a rendelet-tervezet 20. §-ának rendelkezései biztosítják. Így a rendelet-tervezet meghatározza a lakosság képviselő-testületi ülésekről való előzetes tájékoztatásának követelményét, melyet hirdetmény, valamint a város hivatalos honlapja útján kell teljesíteni.
A képviselő-testületi ülésre meghívandók köre
Az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan - azaz korlátozás nélkül - megilleti a tanácskozási jog:
- a jegyzőt (ezt kimondja a az Mötv. 81. § (3) bekezdés d) pontja),
- az illetékes országgyűlési képviselőt,
- a nemzetiségi önkormányzatok elnökeit.
Korlátozott tanácskozási jog illeti meg egy-egy meghatározott napirendi pont megtárgyalására meghívottakat, jellemzően azt, akinek jelenléte a napirend tárgyalásához szükséges.
A képviselő-testület ülésének vezetése
Az Mötv. nem rendelkezik a napirendi javaslat előterjesztésének és elfogadásának rendjéről, így az önkormányzati rendeletben rögzített szabályok a helyi igények és az általános elvárások, szokások alapján kerültek meghatározásra.
A képviselő-testület ülésének napirendjének elfogadását - a napirend tárgyalása előtt - a polgármesternek az előző ülés óta történt fontosabb eseményekről szóló tájékoztatója és a lejárt határidejű önkormányzati határozatok végrehajtásáról szóló beszámoló követi, mindkettőt írásban is ki kell adni.
A tanácskozás
A rendelet-tervezet részletesen meghatározza az ülés vezetése során ellátandó feladatokat.
Így az ülés vezetője állapítja meg a határozatképességet, melyet az ülés egész időtartama alatt folyamatosan ellenőriz. A képviselő-testület határozatképességének feltételeit a Mötv. 47. § (1) bekezdése határozza meg, miszerint a képviselő-testületi ülés akkor határozatképes, ha az ülésen a települési képviselők több mint fele jelen van.
Az ülés rendjének biztosítása
Az Mötv. 53. § (1) bekezdés d) pontja alapján a szervezeti és működési szabályzat rendelkezik az ülés rendjének fenntartásáról és az annak érdekében hozható intézkedésekről.
A kötelezés alapján a jelen szervezeti és működési szabályzat kimondja, hogy az ülés vezetőjének feladata a tanácskozás rendjének fenntartása.
Az ülés rendjét nem csak a képviselő, hanem nyilvános ülés esetén a tanácskozási joggal nem rendelkező jelenlévők is zavarhatják. Az ülésvezető az ilyen személyeket szóban kéri fel a nem megfelelő magatartás abbahagyására. Szükség esetén az ülés félbeszakítására, bezárására is sor kerülhet.
Napirendek tárgyalása – vitától a döntéshozatalig
A napirendek tárgyalására vonatkozóan az Mötv. nem ad meg kötelező szabályokat, így annak kialakítása a képviselő-testület saját elképzelése, bevált gyakorlata alapján történik. A napirendek megtárgyalására, a napirendek feletti vita menetére a rendelet-tervezet 28-29. §-ai tartalmaznak rendelkezéseket, szigorúan meghatározva a hozzászólások időtartamát.
A rendelet kimondja a jegyző azon kötelezettségét, mely szerint a szavazás előtt joga van törvényességi észrevételt tenni. Ennek célja, hogy megakadályozza a jogszabályellenes döntések meghozatalát, és helyes jogi útra terelje a testület döntéseit.
A rendelet-tervezet szabályozza továbbá a személyes megjegyzést, továbbá a napirendek megtárgyalása után a közérdekű bejelentés, javaslat, kérdés lehetőségét, minden esetben meghatározva annak időbeni tartamát. A képviselő felvilágosítás kérési jogával kapcsolatos helyi szabályozás hátteréül még az Ötv. 19. § (2) bekezdését kell alkalmazni.
A Mötv. 53. § (1) bekezdésének f) pontja kötelezően előírja, hogy az SZMSZ-ben rendelkezni kell a döntéshozatali eljárásról, a szavazás módjáról. Ezt a rendelet-tervezetünk 32. § -36. §-ai tartalmazzák. Jelentős változás, hogy a képviselők igenlő vagy ellenszavazattal vehetnek részt a szavazásban. A tartózkodásra azért nincs mód, mert aki személyesen érintett valamely ügyben, annak azt kötelező jelezni és a döntéshozatalból kizárható, valamint a tartózkodás a „nem” szavazatokat „erősíti”.
A javaslatok elfogadásához általában elegendő az egyszerű többség. Az egyszerű többség tartalmát az Mötv. 47. § (2) bekezdés első mondatának első része adja meg, miszerint: egyszerű többséget igénylő javaslat esetén a jelen lévő önkormányzati képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges.
Az Mötv. 50. §-a rögzíti, hogy minősített többség – azaz a megválasztott képviselők több mint felének egybehangzó szavazata - szükséges:
a) az Mötv. 42. § 1., 2., 5., 6., és 7. pontjában foglaltak esetében, azaz
- a rendeletalkotáshoz,
- a képviselő-testület szervezetének kialakításához és működésének meghatározásához, a törvény által hatáskörébe utalt választáshoz, kinevezéshez, vezetői megbízáshoz,
- az önkormányzati társulás létrehozásához, megszüntetéséhez, abból történő kiváláshoz, a társulási megállapodás módosításához, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozáshoz, abból történő kiválásához,
- külföldi önkormányzattal való együttműködési megállapodáshoz, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozáshoz, abból történő kiváláshoz
- intézmény alapításához, átszervezéséhez, megszüntetéséhez
b) törvényben meghatározott ügyek eldöntéséhez,
c) az SZMSZ-ben meghatározott ügyek eldöntéséhez,
d) önkormányzati képviselő kizárásához,
e) az összeférhetetlenség, valamint a méltatlanság megállapításához,
f) a képviselői megbízatás megszűnéséről való döntéshez, valamint
h) az Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontja szerinti zárt ülés elrendeléséhez, azaz a képviselő-testület vagyonával való rendelkezés esetén, továbbá az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, a pályázat megtárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekét sértené.
Korábbi SZMSZ-ünkben is éltünk a Mötv. adta felhatalmazással, az ottani rendelkezéseket felülvizsgálva, aktualizálva, pontosítva a rendelet-tervezet szerint az alábbi ügyekben szükséges minősített többség:
a) a képviselő-testült munka- és gazdasági programjának elfogadásához,
b) kötvénykibocsátáshoz,
c) az önkormányzati kitüntetések és elismerő címek adományozásához,
d) helyi népszavazás nem kötelező kiírásához,
e) a képviselő-testület egyes hatásköreinek átruházásához, hatáskör visszavonásához,
f) a bizottság elnökének és tagjának visszahívásához.
A Mötv. alapján a képviselő-testület ülése lehet nyilvános vagy zárt. A Mötv. 46. § (1) bekezdése értelmében az ülések alapvetően nyilvánosak. A zárt ülések tartásának kötelezettségét, illetve lehetőségét az Mötv. 46. § (2) bekezdése határozza meg.
A szavazás módja
A helyi rendelet rögzíti a képviselő-testület döntés hozatalai módjait, melyek a következők:
- nyílt szavazás, ezen belül nem név szerinti szavazás vagy név szerinti szavazás,
- titkos szavazás.
A Mötv. 48. § (1) bekezdése alapján a döntéseket általában nyílt szavazással kell hozni.
A rendelet-tervezet - az Mötv. 48. § (2) bekezdésében foglalt kötelezés alapján - részletezi a nyílt szavazás formáját, miszerint kézfelemeléssel kell jelezni a szavazatot. A szavazásnál fontos kiemelni, hogy először a módosító indítványokat, majd az eredeti javaslatot kell feltenni szavazásra.
Az Mötv. 48. § (3) bekezdése alapján név szerinti szavazást kell tartani:
- ha a képviselők egynegyede indítványozza, továbbá
- azokban az ügyekben, melyekben a szervezeti és működési szabályzat a név szerinti szavazást írja elő.
Élve a Mötv. adta lehetőséggel a rendelet-tervezet 34. § (1) bekezdése tartalmazza azokat az ügyeket, melyekben név szerint kell szavazni. A 34. § (2) bekezdése ezen kívül bármely ügyben lehetővé teszi a névszerinti szavazást, ha arról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel így határoz, kivéve természetesen a Mötv. 48. § (2) bekezdésében meghatározott ügyek, ahol a törvény kizárja ezt.
A név szerinti szavazás módját az Mötv. 48. § (3) bekezdés alapján a rendeletben szabályozni kell. A helyben meghatározott rend, hogy a jegyző a névjegyzék alapján minden képviselőt személy szerint szólít, és a képviselő által adott választ (igen, nem) a névjegyzékben rögzíti. A szavazás végén az ülés elnöke és a jegyző a névjegyzéket hitelesíti.
A titkos szavazás lehetőségét az Mötv. 48. § (4) bekezdése rögzíti. A szavazás lebonyolításának részletes szabályit nem határozza meg, hanem a szervezeti és működési szabályzat szabályozási körébe utalja. Titkos szavazást azokban az ügyekben lehet tartani, amelyek esetében kötelező vagy pedig elrendelhető a zárt ülés megtartása. A titkos szavazás lebonyolítása a hagyományoknak megfelelően a Pénzügyi, Jogi és Vagyonügyi Bizottság feladata a korábbi rendeletben meghatározott módon.
Személyes érintettség
A döntéshozatalból való kizárás szabályairól a Mötv. 49. §-a rendelkezik. E jogszabályhely alapján a képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. Az önkormányzati képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett önkormányzati képviselő kezdeményezésére vagy bármely önkormányzati képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt.
Az Mötv. 49. § (2) bekezdése alapján a szervezeti és működési szabályzatban kell meghatározni a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezményeit. Ezidáig ennek meghatározását nem tartalmazta rendeletünk, 2013. január 1-től azonban ez kötelező szabályozási elem. A polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény 17. § (2) bekezdése ad lehetőséget arra, hogy a képviselő-testület a kötelezettségeit megszegő képviselő megállapított tiszteletdíját legfeljebb 25 %-kal, maximum 12 havi időtartamra csökkentse, illetve természetbeni juttatását ugyanilyen időtartamra megvonja. Ismételt kötelezettségszegés esetén a csökkentés, illetve a megvonás újra megállapítható.
Az önkormányzati döntések
A képviselő-testület döntése önkormányzati rendelet vagy határozat lehet.
A rendelet-tervezet tartalmazza, hogy kik kezdeményezhetik rendelet alkotását, továbbá a rendelet-tervezetek elkészítésének általános szabályait, visszautalva az előterjesztésekre vonatkozó előírásokra is. Egyebekben nem kell a rendelet-tervezetek tartalmára szabályozást alkotni, mert a jogalkotásról 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) 17. § -18. §-ai, valamint a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII. 14.) IRM rendelet részletesen meghatározza, míg a rendelet megjelölésének szabályait a Jat. 27. § (2) bekezdése szabályozza. A rendelethez fűződő jogkövetkezmények a rendeletek kihirdetéséhez kötődnek, ezt részletezi a tervezet 40.§ - 41. §-a.
A határozatra vonatkozó szabályokat a rendelet-tervezet 43. § - 44. §-ai tartalmazzák, megtartva az eddig hatályban volt rendelkezéseket. Külön említést érdemel a 43. § (4) bekezdése, mely szabályozza, hogy melyek azok az ügyek, melyekben a képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt.
A jegyzőkönyv
Az Mötv. 52. § (1) bekezdése kimondja, hogy a képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek felsorolja kötelező tartalmi elemeit. Ez a jogszabályhely valamint a Mötv. 53. § (1) bekezdésének h) pontja teszi lehetővé, hogy ezt a felsorolást mintegy kiegészítve a jegyzőkönyv kötelező tartalmi elemeit kiegészítsünk az SZMSZ-ben, melyet a rendelet-tevezet 46. § (3) bekezdése tartalmaz.
A jegyzőkönyvet az Mötv. 52. § (2) bekezdés alapján a polgármester és a jegyző írja alá.
IV. Fejezet a települési képviselőkről rendelkezik.
Összeférhetetlenség, vagyonnyilatkozat
A helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. törvény (a továbbiakban: Képvtv.) 5–7. §-a tartalmazza az önkormányzati képviselő összeférhetetlenségével kapcsolatos szabályokat. Az összeférhetetlenségi eljárásra vonatkozó előírásokat a Képvtv. 8–10. §-a tartalmazza. A Képvtv. 9. § (2) bekezdése értelmében a polgármester az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott bizottságnak adja át kivizsgálásra. Ennek a bizottságnak a kijelölésére került sor a Rendelet 48. §-ában a Pénzügyi, Jogi és Vagyonügyi Bizottság megjelölésével.
Ugyanígy a Képvtv. 10/A. § szabályozza az önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségét. A (3) bekezdés értelmében a vagyonnyilatkozatot az SZMSZ-ben erre kijelölt bizottság tartja nyilván és ellenőrzi, Kőszegen ez a rendelet-tervezet 49. §- alapján szintén a Pénzügyi, Jogi és Vagyonügyi Bizottság feladata.
A képviselők jogai és kötelezettségei
Az önkormányzati képviselő feladatát az Ötv. 19. § (1) bekezdése is tartalmazza, amikor kimondja, hogy a települési képviselő a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli választóinak érdekeit, részt vehet a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében. Egyben rögzíti, hogy minden települési képviselőnek azonosak a jogai és kötelességei.
Az Ötv. 19. § (2) bekezdés a)–e) pontja tartalmazza a képviselő jogait, míg a települési képviselő kötelességét fogalmazza meg az Ötv. 19. § (2) bekezdés f) pontja, miszerint a képviselő köteles részt venni a képviselő-testület munkájában. Ezen túl a rendelet-tervezet 50. §-a – az eddigi rendelkezéseket átvéve - további jogokat és kötelezettséget állapít meg képviselőink számára.
A települési képviselők járandóságait az önkormányzat képviselő-testülete külön rendeletben határozza meg. Azonban amennyiben a képviselő a rendes képviselő-testületi ülésen vagy a bizottság rendes ülésén nem, vagy az ülés idejének kevesebb, mint felén volt jelen, úgy a már hivatkozott 1994. évi LXIV. törvény 17. § (2) bekezdése alapján tiszteletdíját legfeljebb 25 %-kal, maximum 12 havi időtartamra a képviselő-testület csökkentheti. Rendeletünkben ezt a hatáskört a polgármester gyakorolja átruházott hatáskörben.
V. Fejezet
A képviselő-testület szervei, azok jogállása, feladatai
Az Mötv. 53. § (1) bekezdés j) pontja előírja, hogy a szervezeti és működési szabályzatban rendelkezni kell az önkormányzat szerveiről, azok jogállásáról, feladatairól. Az önkormányzat lehetséges szerveit a 41. § (2) bekezdése tartalmazza. Az önkormányzat szervei: a polgármester, a képviselő-testület bizottságai, a közös önkormányzati hivatal, a jegyző, a társulás.
A képviselő-testület bizottságai
Az Mötv. a képviselő-testület bizottságaira vonatkozó szabályokat az 57-61. §-ában rögzíti.
Az Mötv. 57. § (1) bekezdése értelmében a képviselő-testület SZMSZ-ében határozza meg bizottságait, a bizottságok tagjainak számát, a bizottságok feladat- és hatáskörét, a bizottságok működésének alapvető szabályait.
Az Mötv. 58. §-a értelmében a bizottság elnökét és tagjainak több, mint a felét a települési képviselők közül kell választani. A képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagjára vonatkozó rendelkezéseket – így az eskütételre, és az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályokat – a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. törvény 11. §-a tartalmazza.
A bizottságok működésének szabályait a rendelet csak szűken szabályozza (pl. a bizottság üléseinek szabályai), mivel az Mötv. 60. §-a is kimondja, hogy a bizottság ülésének összehívására, működésére, nyilvánosságára, határozatképességére és határozathozatalára, döntésének végrehajtására, a bizottság tagjainak kizárására, a bizottság üléséről készített jegyzőkönyv tartalmára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a kizárásról a bizottság dönt, továbbá a jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá.
A bizottságok által ellátandó általános feladatokat az Mötv. 59. § (1) bekezdés tartalmazza.
A bizottság feladatkörében kezdeményezi, előkészíti a képviselő-testület döntéseit, a képviselő-testület által átruházott hatáskörben döntést hoz.
A kőszegi képviselő-testület három bizottságot hozott létre. A bizottságok feladatkörét az SZMSZ 1. melléklete tartalmazza. A 2. melléklet tartalmazza azoknak az előterjesztéseknek körét, amelyet a bizottság nyújt be, a 3. melléklet tartalmazza azoknak az előterjesztéseknek a körét, amely bizottság állásfoglalásával nyújthatók be.
Pénzügyi, Jogi és Vagyonügyi Bizottság
A pénzügyi bizottság létrehozása a kétezernél több lakosú településen kötelező az Mötv. 57. § (2) bekezdése alapján.
Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 27. § -a kimondja, hogy a költségvetési rendelettervezetet a polgármester a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott bizottságai elé terjeszti. A bizottságok megtárgyalják a rendelettervezetet és véleményezik azt. A polgármester a képviselő-testület elé terjeszti a bizottságok által megtárgyalt rendelettervezetet, amelyhez csatolja legalább a pénzügyi bizottság írásos véleményét.
A pénzügyi bizottság feladat- és hatáskörének meghatározásakor figyelembe kell venni az Mötv. 120. §-át is, amely a pénzügyi bizottság kiemelt, elsődleges feladatait nevesíti:
A pénzügyi bizottság a helyi önkormányzatnál és intézményeinél
a) véleményezi az éves költségvetési javaslatot és a végrehajtásáról szóló féléves, éves beszámoló tervezeteit;
b) figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását, különös tekintettel a saját bevételekre, a vagyonváltozás (vagyon növekedés, -csökkenés) alakulását, értékeli az azt előidéző okokat;
c) vizsgálja az adósságot keletkeztető kötelezettségvállalás indokait és gazdasági megalapozottságát, ellenőrizheti a pénzkezelési szabályzat megtartását, a bizonylati rend és a bizonylati fegyelem érvényesítését;
d) ellátja a képviselő-testület rendeletében meghatározott feladatokat.
A rendelet további feladatokat is állapít meg (pl. összeférhetetlenséggel kapcsolatos feladatok ellátása, vagyonnyilatkozat nyilvántartása és ellenőrzése stb.) e bizottság számára.
Városfejlesztési, Idegenforgalmi, Környezetvédelmi és Rendészeti Bizottság
A bizottság feladata a városfejlesztés és a városrendezés, a közlekedés és hírközlés kérdései, a kommunális szolgáltatások, az energiaszolgáltatás kérdései, a természeti és épített környezet védelme, városunk műemlékeinek védelme, a város idegenforgalmi stratégiájának és fejlesztési programjainak megalkotásában és véleményezésében való részvétel, természeti környezet védelme, érvényre juttatása, együttműködik a szükséges szervekkel a közrend, közbiztonság és a bűnmegelőzés kérdésében stb.
Kulturális, Oktatási, Szociális, Egészségügyi és Sport Bizottság
Feladata, hogy közreműködik a város köznevelési, az ifjúsági- és sportügyek képviseletében és támogatásában, a közművelődés helyi feltételeinek tervezésében, a város testvérvárosi és egyéb külkapcsolatainak alakításában, a gyermek és ifjúságvédelmi, családsegítő tevékenységben, az egészségügyi, valamint a szociális alap és szakellátás feladat– és intézményrendszerének szervezésében. Együttműködik a városban működő, önszerveződő közösségekkel, a sport egyesületekkel, az egészségügyben és a szociális ellátásban érdekelt vállalkozásokkal, hatóságokkal, civil és karitatív szervezetekkel, a drogellenes intézkedésekben és az ifjúságvédelemben, az elkövetővé válás megelőzésében, a bűnmegelőzési szervezet fejlesztése terén.
Az Mötv. 41. § (4) bekezdése rendelkezik arról, hogy a képviselő-testület egyes hatásköreit átruházhatja a polgármesterre, a bizottságaira, ha van részönkormányzat, akkor a részönkormányzat testületére, a jegyzőre, a társulására. Az Mötv. 42. §-a tételesen felsorolja azokat a hatásköröket, melyeket a képviselő-testület nem ruházhat át. Élve ezzel a lehetőséggel a rendelet-tervezet 4. melléklete tartalmazza a bizottságokra, 5. melléklete a polgármesterre, 6. melléklete a társulás tanácsára átruházott hatásköröket, aktualizálva az elmúlt évben bekövetkezett jogszabályi változások alapján.
A polgármester és az alpolgármester
Polgármester
A polgármesterre vonatkozó alapvető szabályokat az Mötv. 63. §-68. §-ai szabályozzák, az Ötv. 33/A. § tartalmazza a polgármesteri tisztség összeférhetetlenségi szabályait, 33/B. §- a polgármester vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét.
A polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény 13. § (5) bekezdése írja elő, hogy SZMSZ-ben kell meghatározni, hogy a polgármester tisztségének megszűnése esetén az ott meghatározott személyek hiánya esetén munkakörét kinek köteles átadni. E feladatra is célszerű a Pénzügyi, Jogi és Vagyonügyi Bizottság elnökét megjelölni.
Az alpolgármester
Az Ötv. 34. §-ában rögzíti az alpolgármesterre vonatkozó alapvető szabályokat, így további szabályozása nem szükséges. Fő feladata a polgármester helyettesítése és munkájának segítése.
A jegyző, aljegyző
A Mötv. 81. § -83. §-ai tartalmazzák a jegyzőre, aljegyzőre vonatkozó szabályokat. E rendelkezések meghatározzák a jegyző jogállását, miszerint a jegyző vezeti a Közös Önkormányzati Hivatalt, felsorolják a jegyző alapvető feladat- és hatáskörét. A jegyzőt az aljegyző helyettesíti, ellátja a jegyző által meghatározott feladatokat, a jegyző jogállására vonatkozó szabályokat az aljegyzőre is megfelelően alkalmazni kell.
Az Mötv. 82. § (3) bekezdése alapján a szervezeti és működési szabályzatban kell meghatározni azt, hogy a jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetére, legfeljebb hat hónap időtartamra a jegyzői feladatok milyen módon kerülnek ellátásra. A rendelet-tervezet ez esetben úgy rendelkezik, hogy az igazgatási és építéshatósági osztály vezetője látja el a feladatot, hiszen ennek az osztálynak a vezetője általában a jegyzőre megállapított képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelel.
A Közös Önkormányzati Hivatal
Az Mötv. 84. §- 85. §- a rendelkezik a közös önkormányzati hivatalról. Az Mötv. 84. § (2) bekezdése alapján, figyelembe véve az (5) bekezdésben meghatározott hivatalos megnevezési formákat, a Képviselő-testületnek a szervezeti és működési szabályzatban fel kell tüntetnie a közös önkormányzati hivatala elnevezését, ez történt meg rendelet-tervezet 60. §-ában.
A Társulás
A társulás az önkormányzat szerve, ezért az Mötv. 53. § (1) bekezdés j) pontja alapján a szervezeti és működési szabályzatban kell meghatározni a társulást, a társulás jogállását, és feladatait. A Kőszeg Város és Térsége Társulásáról a rendelet-tervezet 61. §-ában rendelkeztünk.
VI. Fejezet Együttműködés a civil szervezetekkel és a nemzetiségi önkormányzatokkal
Az Mötv. 6. § a) pontja kimondja, hogy a helyi önkormányzat feladatai ellátása során támogatja a lakosság önszerveződő közösségeit, együttműködik a közösségekkel, biztosítja a helyi közügyekben való széleskörű állampolgári részvételt. Az Mötv. 53. § (3) bekezdése alapján képviselő-testületnek a szervezeti és működési szabályzatában kell meghatároznia, hogy mely önszerveződő közösségek képviselőit illeti meg tevékenységi körében tanácskozási jog a képviselő-testület és bizottsága ülésein. Ezt a kötelező elemet az SZMSZ 7. melléklete tartalmazza.
A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 80. § (2) bekezdése értelmében a helyi önkormányzat a nemzetiségi önkormányzatokkal a működésükhöz szükséges rendeltetésszerű helyiséghasználatra, valamint a helyiséghasználatra, a további feltételek biztosítására és a feladatok ellátására vonatkozóan megállapodást köt. A helyi önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzat szervezeti és működési szabályzatában rögzíti a megállapodás szerinti működési feltételeket, a megállapodás megkötését, módosítását követő harminc napon belül. A nemzetiségi önkormányzatainkkal megkötött megállapodások alapján erről rendelkezik a rendelet-tervezet 63. §-a.
VII. Fejezet Helyi népszavazás, népi kezdeményezés
Eddigi hagyományainknak megfelelően az SZMSZ-ünk tartalmazza a fenti tárgykörben szükséges rendelkezést is, megtartva az eddigi szabályozás tartalmát. A népszavazás, népi kezdeményezés költéseivel kapcsolatban is rendelkezünk kellett a bozsoki és a velemi önkormányzat miatt, mivel a feladatot a közös önkormányzati hivatal látja el.
Előzetes hatásvizsgálat
A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 17. §-a alapján előzetes hatásvizsgálat készült a szabályozás várható következményeiről, melyről a képviselő-testületet tájékoztatni kell.
A tervezett jogszabály hatásai:
a) társadalmi, gazdasági, költségvetési hatás: nem jelentős
b) környezeti és egészségi következmények: nincsenek
c) adminisztratív terheket befolyásoló hatások: a hivatalnak el kell látnia a testület és a bizottságok működésével kapcsolatos adminisztrációs feladatokat, a feladatok összességében jelentősek, különös tekintettel a rendes és a rendkívüli ülések magas számára.
A jogszabály megalkotásának szükségessége, a jogalkotás elmaradásának várható következményei: a rendelet megalkotása kötelező, a rendelet elmaradásának következménye a jogszabály alkotás elmulasztása miatti törvényességi észrevétel lehet.
A jogszabály alkalmazásához szükséges feltételek: a személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek rendelkezésre állnak.
Indokolás
Az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról szóló helyi rendelet megalkotásának célja az önkormányzat számára előírt rendeletalkotási kötelezettségnek való megfelelés, továbbá célja, hogy meghatározásra kerüljenek a működés szabályai, a képviselő-testület szervei és feladataik.
A rendeletnek nincs európai uniós joggal kapcsolatos összehangolási és egyeztetési vonatkozása.
Az előterjesztést a Pénzügyi, Jogi és Vagyonügyi Bizottság megtárgyalta és az előterjesztést egyhangúan elfogadásra ajánlja.
Kőszeg, 2013. szeptember 19.
A Pénzügyi, Jogi és Vagyonügyi Bizottság nevében:
Simonits Zsolt
bizottsági elnök
(A rendelettervezetet lsd. a letölthető formátumban.)
Az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló új önkormányzati rendelet megalkotása.
Tisztelt Képviselő-testület!
2013. január 1-jén hatályba lépett a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) A képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatának (a továbbiakban: SZMSZ) kötelező felülvizsgálatát ugyan nem írja elő jogszabály, de a Mötv. sok lényeges változást hozott, így szakmailag indokolt átfogó felülvizsgálata.
Miután a 8/2007. (IV. 1.) önkormányzati rendeletünket felülvizsgáltuk, arra a megállapítására jutottunk, hogy célszerű új önkormányzati rendeletet alkotnunk, megtartva a korábbi rendelet értékeit, bevált megoldásait. Itt kell megjegyeznem, hogy a Vas Megyei Kormányhivatal külön felhívta valamennyi önkormányzat figyelmét a jogszabályszerkesztés szabályainak megtartására, így a magasabb szintű jogszabályok idézésének elkerülésére. Korábbi rendeletünk sok rendelkezést beidézett a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvényből (a továbbiakban: Ötv.), most erre nincs lehetőségünk. Ezért a könnyebb érthetőség miatt a rendelet-tervezethez fűződő jogszabályhelyeket az aktuális részeknél ismertetem.
A rendelet megalkotása során törekedtünk arra, hogy egyéniesített, életszerű legyen szabályzatunk. Figyelemmel kellett lennünk arra is, hogy a helyi önkormányzati képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatának vannak kötelező tartalmi elemei és vannak olyan elemei is, melyekről csak akkor kell rendelkeznünk, ha a képviselő-testületnek erre irányuló szándéka van. Az SZMSZ kötelező tartalmai elemei a következők:
• Kötelezően tartandó testületi ülések száma [Mötv. 44.§].
• A polgármester, alpolgármester egyidejű távolléte, akadályoztatása esetén az ülés összehívására, vezetésére jogosult meghatározása [Mötv. 45.§].
• A nyílt szavazás módjának meghatározása [Mötv. 48.§ (2) bek.].
• A név szerinti szavazás módjának meghatározása [Mötv. 48.§ (3) bek.].
• A titkos szavazás módjának meghatározása [Mötv. 48. § (4) bek.].
• A személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezményei [Mötv. 49.§ (2) bek.].
• Az önkormányzati rendeletek kihirdetésének módja [Mötv. 51. § (2) bek.].
• A képviselő-testületi ülésről készült jegyzőkönyv további tartalmi elemei [Mötv. 52. § (1) bek. n) pont].
• A szervezeti és működési szabályzatról szóló rendelet tartalma [Mötv. 53. § (1) bek.].
• A lakosság önszerveződő közösségeinek tanácskozási joga a testület ülésén, valamint a lakosság, az egyesületek közvetlen tájékoztatását szolgáló fórumok rendje [Mötv. 53.§ (3) bek.].
• Az önkormányzati bizottsági szervezet meghatározása [Mötv. 57. § (1) bek.].
• A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetére a jegyzői feladatok ellátásának módja [Mötv. 82. § (3) bek.].
• A polgármesteri hivatal elnevezése a szervezeti és működési szabályzatról szóló rendeletben [Mötv. 84. § (2) bek.].
• A települési nemzetiségi önkormányzat testülete működési feltételei biztosítási módjának meghatározása [A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 80. § (2) bek.].
A szabályozás szükségessége, szándéka esetén az SZMSZ-ben állapítható meg:
• Zárt ülés tartása esetén az érintett meghívásának kötelező esetei [Mötv. 46.§ (3) bek.].
• A név szerinti szavazás elrendelésének esetei [Mötv. 48. § (3) bek.].
• Minősített többségű szavazást igénylő ügyek körének bővítése [Mötv. 50.§].
• A bizottság által, továbbá a bizottság állásfoglalásával benyújtható előterjesztések [Mötv. 59. § (2) bek.].
• Településrészi önkormányzat létrehozása [Mötv. 62.§ (1) bek.].
• A polgármester döntéshozatali lehetősége egyes ügyekben (ha a képviselő-testület két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést) [Mötv. 68. § (2)].
• A polgármester által a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan ügyekben hozható döntések [Mötv. 68. § (3) bek.].
Az új SZMSZ I. fejezete tartalmazza az általános rendelkezéseket.
Az általános rendelkezések között az önkormányzat alapvető adatai kerültek rögzítésre. Itt kerül megadásra az Mötv. 53. § (1) bekezdés a) pontja alapján az önkormányzat hivatalos megnevezése és székhelye.
A II. Fejezet tartalmazza az önkormányzati feladat- és hatáskörökre vonatkozó rendelkezéseket. Az Mötv. 10. § (1) bekezdése alapján a helyi önkormányzat ellátja a törvényben meghatározott kötelező és az általa önként vállalt feladat- és hatásköröket. A helyi önkormányzat - a helyi képviselő-testület vagy a helyi népszavazás döntésével - önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv kizárólagos hatáskörébe. Az önként vállalt helyi közügyekben az önkormányzat mindent megtehet, ami jogszabállyal nem ellentétes. Az önként vállalt helyi közügyek megoldása nem veszélyeztetheti a törvény által kötelezően előírt önkormányzati feladat- és hatáskörök ellátását, finanszírozása a saját bevételek, vagy az erre a célra biztosított külön források terhére lehetséges. A Rendelet-tervezet 2. § -a tartalmazza az alaptevékenységeket szakfeladat szerint és az önkormányzat önként vállalt feladatait.
A III. Fejezet a képviselő-testület működését szabályozza.
A képviselő-testület rendes, szükség szerint rendkívüli ülést és közmeghallgatást tart. Az Mötv. 44. §-a kimondja, hogy a képviselő-testület szükség szerint, a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott számú, de évente legalább hat ülést tart. Az eddigi gyakorlatot megtartva a képviselő-testület működésének alapja az éves munkaterv, eszerint a képviselő-testület minden hónapban tart rendes ülést, kivéve július 1. és augusztus 20. között.
A képviselő-testület gazdasági programja
A képviselő-testület gazdasági programjára vonatkozó előírásokat az Mötv. 116. § -a határozza meg.
Előterjesztések
Az Mötv. nem határozza meg a képviselő-testületi előterjesztések szabályait. Annak részletes belső előírásait, tartalmi, formai követelményeit, a határozatok végrehajtásának rendjét a képviselő-testület szabadon határozza meg. A rendelet-tervezet készítése során megtartottuk a korábbi bevált szabályozást, némileg leegyszerűsítve azt.
A képviselő-testületi ülések összehívása
Az Mötv. 53. § (1) bekezdés c) pontja alapján az SZMSZ-ben kell rendelkezni a képviselő-testület üléseinek összehívásáról, vezetéséről, tanácskozási rendjéről.
A képviselő-testületi ülések összehívásával kapcsolatban az Mötv. részletes szabályokat nem határoz meg. Az Mötv. 45. § -a rendelkezik arról, hogy a képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze és vezeti, akadályoztatása esetén e hatáskörét az alpolgármester gyakorolja. Ugyanezen jogszabályhelyen adott kötelezés alapján a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, valamint tartós akadályoztatásuk estére az SZMSZ rendelkezik a képviselő-testület összehívásának, vezetésének módjáról. Kőszegen ez hagyományosan a Pénzügyi, Jogi és Vagyonügyi Bizottság elnökének a feladata.
A rendelet-tervezet 17. §-a szabályozza a rendkívüli ülés összehívását, ennek kötelező eseteit a Mötv. 44. § második mondata rögzíti.
A képviselő-testületi tagok valamint a meghívottak részére a rendelet írásos meghívó kiküldésének kötelezettségét írja elő. A rendelet felsorolja a meghívó kötelező tartalmi követelményeit. Rendkívüli képviselő-testületi ülés összehívása esetén a meghívó és a kapcsolódó írásbeli anyagok kiküldésének idejét természetesen rövidebb határidőben határoztuk meg.
A helyi fórumok és a közmeghallgatás
Az Mötv. 53. § (3) bekezdése előírja, hogy a szervezeti és működési szabályzatban kell meghatározni azoknak a fórumoknak a rendjét, amelyek a lakosság, az egyesületek közvetlen tájékoztatását, a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonását szolgálják.
A fórum lehet településrészi tanácskozás, várospolitikai fórum, valamint érdekegyeztető tanácskozás. A fórumon elhangzottakról emlékezetőt kell készíteni, mivel a fórumok állásfoglalásáról, az ott felmerült kisebbségi véleményekről a képviselő-testületet tájékoztatni kell.
Az Mötv. 54. §-a rögzíti azt, hogy a képviselő-testületnek évente legalább egyszer, előre meghirdetett közmeghallgatást kell tartania, amelyen a helyi lakosság és a helyben érdekelt szervezetek képviselői a helyi közügyeket érintő kérdéseket és javaslatot tehetnek. Az elhangzott javaslatra és kérdésre a közmeghallgatáson, vagy ha az ott nem lehetséges legkésőbb 15 napon belül választ kell adni. A közmeghallgatás részletes szabályait az Mötv. eltérő rendelkezése hiányában a rendelet saját hatáskörben szabályozza. A szabályozás jórészt a képviselő-testületre vonatkozó szabályok átvételével történik. Meghatároztuk a felszólalások, ismételt hozzászólások időkeretét, a közmeghallgatásról a lakosság tájékoztatásának módját.
Az ülések nyilvánossága
A Mötv. 46. § (1) bekezdése értelmében a képviselő-testületi ülés nyilvános, az ülés nyilvánosságát a rendelet-tervezet 20. §-ának rendelkezései biztosítják. Így a rendelet-tervezet meghatározza a lakosság képviselő-testületi ülésekről való előzetes tájékoztatásának követelményét, melyet hirdetmény, valamint a város hivatalos honlapja útján kell teljesíteni.
A képviselő-testületi ülésre meghívandók köre
Az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan - azaz korlátozás nélkül - megilleti a tanácskozási jog:
- a jegyzőt (ezt kimondja a az Mötv. 81. § (3) bekezdés d) pontja),
- az illetékes országgyűlési képviselőt,
- a nemzetiségi önkormányzatok elnökeit.
Korlátozott tanácskozási jog illeti meg egy-egy meghatározott napirendi pont megtárgyalására meghívottakat, jellemzően azt, akinek jelenléte a napirend tárgyalásához szükséges.
A képviselő-testület ülésének vezetése
Az Mötv. nem rendelkezik a napirendi javaslat előterjesztésének és elfogadásának rendjéről, így az önkormányzati rendeletben rögzített szabályok a helyi igények és az általános elvárások, szokások alapján kerültek meghatározásra.
A képviselő-testület ülésének napirendjének elfogadását - a napirend tárgyalása előtt - a polgármesternek az előző ülés óta történt fontosabb eseményekről szóló tájékoztatója és a lejárt határidejű önkormányzati határozatok végrehajtásáról szóló beszámoló követi, mindkettőt írásban is ki kell adni.
A tanácskozás
A rendelet-tervezet részletesen meghatározza az ülés vezetése során ellátandó feladatokat.
Így az ülés vezetője állapítja meg a határozatképességet, melyet az ülés egész időtartama alatt folyamatosan ellenőriz. A képviselő-testület határozatképességének feltételeit a Mötv. 47. § (1) bekezdése határozza meg, miszerint a képviselő-testületi ülés akkor határozatképes, ha az ülésen a települési képviselők több mint fele jelen van.
Az ülés rendjének biztosítása
Az Mötv. 53. § (1) bekezdés d) pontja alapján a szervezeti és működési szabályzat rendelkezik az ülés rendjének fenntartásáról és az annak érdekében hozható intézkedésekről.
A kötelezés alapján a jelen szervezeti és működési szabályzat kimondja, hogy az ülés vezetőjének feladata a tanácskozás rendjének fenntartása.
Az ülés rendjét nem csak a képviselő, hanem nyilvános ülés esetén a tanácskozási joggal nem rendelkező jelenlévők is zavarhatják. Az ülésvezető az ilyen személyeket szóban kéri fel a nem megfelelő magatartás abbahagyására. Szükség esetén az ülés félbeszakítására, bezárására is sor kerülhet.
Napirendek tárgyalása – vitától a döntéshozatalig
A napirendek tárgyalására vonatkozóan az Mötv. nem ad meg kötelező szabályokat, így annak kialakítása a képviselő-testület saját elképzelése, bevált gyakorlata alapján történik. A napirendek megtárgyalására, a napirendek feletti vita menetére a rendelet-tervezet 28-29. §-ai tartalmaznak rendelkezéseket, szigorúan meghatározva a hozzászólások időtartamát.
A rendelet kimondja a jegyző azon kötelezettségét, mely szerint a szavazás előtt joga van törvényességi észrevételt tenni. Ennek célja, hogy megakadályozza a jogszabályellenes döntések meghozatalát, és helyes jogi útra terelje a testület döntéseit.
A rendelet-tervezet szabályozza továbbá a személyes megjegyzést, továbbá a napirendek megtárgyalása után a közérdekű bejelentés, javaslat, kérdés lehetőségét, minden esetben meghatározva annak időbeni tartamát. A képviselő felvilágosítás kérési jogával kapcsolatos helyi szabályozás hátteréül még az Ötv. 19. § (2) bekezdését kell alkalmazni.
A Mötv. 53. § (1) bekezdésének f) pontja kötelezően előírja, hogy az SZMSZ-ben rendelkezni kell a döntéshozatali eljárásról, a szavazás módjáról. Ezt a rendelet-tervezetünk 32. § -36. §-ai tartalmazzák. Jelentős változás, hogy a képviselők igenlő vagy ellenszavazattal vehetnek részt a szavazásban. A tartózkodásra azért nincs mód, mert aki személyesen érintett valamely ügyben, annak azt kötelező jelezni és a döntéshozatalból kizárható, valamint a tartózkodás a „nem” szavazatokat „erősíti”.
A javaslatok elfogadásához általában elegendő az egyszerű többség. Az egyszerű többség tartalmát az Mötv. 47. § (2) bekezdés első mondatának első része adja meg, miszerint: egyszerű többséget igénylő javaslat esetén a jelen lévő önkormányzati képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges.
Az Mötv. 50. §-a rögzíti, hogy minősített többség – azaz a megválasztott képviselők több mint felének egybehangzó szavazata - szükséges:
a) az Mötv. 42. § 1., 2., 5., 6., és 7. pontjában foglaltak esetében, azaz
- a rendeletalkotáshoz,
- a képviselő-testület szervezetének kialakításához és működésének meghatározásához, a törvény által hatáskörébe utalt választáshoz, kinevezéshez, vezetői megbízáshoz,
- az önkormányzati társulás létrehozásához, megszüntetéséhez, abból történő kiváláshoz, a társulási megállapodás módosításához, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozáshoz, abból történő kiválásához,
- külföldi önkormányzattal való együttműködési megállapodáshoz, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozáshoz, abból történő kiváláshoz
- intézmény alapításához, átszervezéséhez, megszüntetéséhez
b) törvényben meghatározott ügyek eldöntéséhez,
c) az SZMSZ-ben meghatározott ügyek eldöntéséhez,
d) önkormányzati képviselő kizárásához,
e) az összeférhetetlenség, valamint a méltatlanság megállapításához,
f) a képviselői megbízatás megszűnéséről való döntéshez, valamint
h) az Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontja szerinti zárt ülés elrendeléséhez, azaz a képviselő-testület vagyonával való rendelkezés esetén, továbbá az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, a pályázat megtárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekét sértené.
Korábbi SZMSZ-ünkben is éltünk a Mötv. adta felhatalmazással, az ottani rendelkezéseket felülvizsgálva, aktualizálva, pontosítva a rendelet-tervezet szerint az alábbi ügyekben szükséges minősített többség:
a) a képviselő-testült munka- és gazdasági programjának elfogadásához,
b) kötvénykibocsátáshoz,
c) az önkormányzati kitüntetések és elismerő címek adományozásához,
d) helyi népszavazás nem kötelező kiírásához,
e) a képviselő-testület egyes hatásköreinek átruházásához, hatáskör visszavonásához,
f) a bizottság elnökének és tagjának visszahívásához.
A Mötv. alapján a képviselő-testület ülése lehet nyilvános vagy zárt. A Mötv. 46. § (1) bekezdése értelmében az ülések alapvetően nyilvánosak. A zárt ülések tartásának kötelezettségét, illetve lehetőségét az Mötv. 46. § (2) bekezdése határozza meg.
A szavazás módja
A helyi rendelet rögzíti a képviselő-testület döntés hozatalai módjait, melyek a következők:
- nyílt szavazás, ezen belül nem név szerinti szavazás vagy név szerinti szavazás,
- titkos szavazás.
A Mötv. 48. § (1) bekezdése alapján a döntéseket általában nyílt szavazással kell hozni.
A rendelet-tervezet - az Mötv. 48. § (2) bekezdésében foglalt kötelezés alapján - részletezi a nyílt szavazás formáját, miszerint kézfelemeléssel kell jelezni a szavazatot. A szavazásnál fontos kiemelni, hogy először a módosító indítványokat, majd az eredeti javaslatot kell feltenni szavazásra.
Az Mötv. 48. § (3) bekezdése alapján név szerinti szavazást kell tartani:
- ha a képviselők egynegyede indítványozza, továbbá
- azokban az ügyekben, melyekben a szervezeti és működési szabályzat a név szerinti szavazást írja elő.
Élve a Mötv. adta lehetőséggel a rendelet-tervezet 34. § (1) bekezdése tartalmazza azokat az ügyeket, melyekben név szerint kell szavazni. A 34. § (2) bekezdése ezen kívül bármely ügyben lehetővé teszi a névszerinti szavazást, ha arról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel így határoz, kivéve természetesen a Mötv. 48. § (2) bekezdésében meghatározott ügyek, ahol a törvény kizárja ezt.
A név szerinti szavazás módját az Mötv. 48. § (3) bekezdés alapján a rendeletben szabályozni kell. A helyben meghatározott rend, hogy a jegyző a névjegyzék alapján minden képviselőt személy szerint szólít, és a képviselő által adott választ (igen, nem) a névjegyzékben rögzíti. A szavazás végén az ülés elnöke és a jegyző a névjegyzéket hitelesíti.
A titkos szavazás lehetőségét az Mötv. 48. § (4) bekezdése rögzíti. A szavazás lebonyolításának részletes szabályit nem határozza meg, hanem a szervezeti és működési szabályzat szabályozási körébe utalja. Titkos szavazást azokban az ügyekben lehet tartani, amelyek esetében kötelező vagy pedig elrendelhető a zárt ülés megtartása. A titkos szavazás lebonyolítása a hagyományoknak megfelelően a Pénzügyi, Jogi és Vagyonügyi Bizottság feladata a korábbi rendeletben meghatározott módon.
Személyes érintettség
A döntéshozatalból való kizárás szabályairól a Mötv. 49. §-a rendelkezik. E jogszabályhely alapján a képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. Az önkormányzati képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett önkormányzati képviselő kezdeményezésére vagy bármely önkormányzati képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt.
Az Mötv. 49. § (2) bekezdése alapján a szervezeti és működési szabályzatban kell meghatározni a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezményeit. Ezidáig ennek meghatározását nem tartalmazta rendeletünk, 2013. január 1-től azonban ez kötelező szabályozási elem. A polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény 17. § (2) bekezdése ad lehetőséget arra, hogy a képviselő-testület a kötelezettségeit megszegő képviselő megállapított tiszteletdíját legfeljebb 25 %-kal, maximum 12 havi időtartamra csökkentse, illetve természetbeni juttatását ugyanilyen időtartamra megvonja. Ismételt kötelezettségszegés esetén a csökkentés, illetve a megvonás újra megállapítható.
Az önkormányzati döntések
A képviselő-testület döntése önkormányzati rendelet vagy határozat lehet.
A rendelet-tervezet tartalmazza, hogy kik kezdeményezhetik rendelet alkotását, továbbá a rendelet-tervezetek elkészítésének általános szabályait, visszautalva az előterjesztésekre vonatkozó előírásokra is. Egyebekben nem kell a rendelet-tervezetek tartalmára szabályozást alkotni, mert a jogalkotásról 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) 17. § -18. §-ai, valamint a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII. 14.) IRM rendelet részletesen meghatározza, míg a rendelet megjelölésének szabályait a Jat. 27. § (2) bekezdése szabályozza. A rendelethez fűződő jogkövetkezmények a rendeletek kihirdetéséhez kötődnek, ezt részletezi a tervezet 40.§ - 41. §-a.
A határozatra vonatkozó szabályokat a rendelet-tervezet 43. § - 44. §-ai tartalmazzák, megtartva az eddig hatályban volt rendelkezéseket. Külön említést érdemel a 43. § (4) bekezdése, mely szabályozza, hogy melyek azok az ügyek, melyekben a képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt.
A jegyzőkönyv
Az Mötv. 52. § (1) bekezdése kimondja, hogy a képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek felsorolja kötelező tartalmi elemeit. Ez a jogszabályhely valamint a Mötv. 53. § (1) bekezdésének h) pontja teszi lehetővé, hogy ezt a felsorolást mintegy kiegészítve a jegyzőkönyv kötelező tartalmi elemeit kiegészítsünk az SZMSZ-ben, melyet a rendelet-tevezet 46. § (3) bekezdése tartalmaz.
A jegyzőkönyvet az Mötv. 52. § (2) bekezdés alapján a polgármester és a jegyző írja alá.
IV. Fejezet a települési képviselőkről rendelkezik.
Összeférhetetlenség, vagyonnyilatkozat
A helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. törvény (a továbbiakban: Képvtv.) 5–7. §-a tartalmazza az önkormányzati képviselő összeférhetetlenségével kapcsolatos szabályokat. Az összeférhetetlenségi eljárásra vonatkozó előírásokat a Képvtv. 8–10. §-a tartalmazza. A Képvtv. 9. § (2) bekezdése értelmében a polgármester az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott bizottságnak adja át kivizsgálásra. Ennek a bizottságnak a kijelölésére került sor a Rendelet 48. §-ában a Pénzügyi, Jogi és Vagyonügyi Bizottság megjelölésével.
Ugyanígy a Képvtv. 10/A. § szabályozza az önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségét. A (3) bekezdés értelmében a vagyonnyilatkozatot az SZMSZ-ben erre kijelölt bizottság tartja nyilván és ellenőrzi, Kőszegen ez a rendelet-tervezet 49. §- alapján szintén a Pénzügyi, Jogi és Vagyonügyi Bizottság feladata.
A képviselők jogai és kötelezettségei
Az önkormányzati képviselő feladatát az Ötv. 19. § (1) bekezdése is tartalmazza, amikor kimondja, hogy a települési képviselő a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli választóinak érdekeit, részt vehet a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében. Egyben rögzíti, hogy minden települési képviselőnek azonosak a jogai és kötelességei.
Az Ötv. 19. § (2) bekezdés a)–e) pontja tartalmazza a képviselő jogait, míg a települési képviselő kötelességét fogalmazza meg az Ötv. 19. § (2) bekezdés f) pontja, miszerint a képviselő köteles részt venni a képviselő-testület munkájában. Ezen túl a rendelet-tervezet 50. §-a – az eddigi rendelkezéseket átvéve - további jogokat és kötelezettséget állapít meg képviselőink számára.
A települési képviselők járandóságait az önkormányzat képviselő-testülete külön rendeletben határozza meg. Azonban amennyiben a képviselő a rendes képviselő-testületi ülésen vagy a bizottság rendes ülésén nem, vagy az ülés idejének kevesebb, mint felén volt jelen, úgy a már hivatkozott 1994. évi LXIV. törvény 17. § (2) bekezdése alapján tiszteletdíját legfeljebb 25 %-kal, maximum 12 havi időtartamra a képviselő-testület csökkentheti. Rendeletünkben ezt a hatáskört a polgármester gyakorolja átruházott hatáskörben.
V. Fejezet
A képviselő-testület szervei, azok jogállása, feladatai
Az Mötv. 53. § (1) bekezdés j) pontja előírja, hogy a szervezeti és működési szabályzatban rendelkezni kell az önkormányzat szerveiről, azok jogállásáról, feladatairól. Az önkormányzat lehetséges szerveit a 41. § (2) bekezdése tartalmazza. Az önkormányzat szervei: a polgármester, a képviselő-testület bizottságai, a közös önkormányzati hivatal, a jegyző, a társulás.
A képviselő-testület bizottságai
Az Mötv. a képviselő-testület bizottságaira vonatkozó szabályokat az 57-61. §-ában rögzíti.
Az Mötv. 57. § (1) bekezdése értelmében a képviselő-testület SZMSZ-ében határozza meg bizottságait, a bizottságok tagjainak számát, a bizottságok feladat- és hatáskörét, a bizottságok működésének alapvető szabályait.
Az Mötv. 58. §-a értelmében a bizottság elnökét és tagjainak több, mint a felét a települési képviselők közül kell választani. A képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagjára vonatkozó rendelkezéseket – így az eskütételre, és az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályokat – a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. törvény 11. §-a tartalmazza.
A bizottságok működésének szabályait a rendelet csak szűken szabályozza (pl. a bizottság üléseinek szabályai), mivel az Mötv. 60. §-a is kimondja, hogy a bizottság ülésének összehívására, működésére, nyilvánosságára, határozatképességére és határozathozatalára, döntésének végrehajtására, a bizottság tagjainak kizárására, a bizottság üléséről készített jegyzőkönyv tartalmára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a kizárásról a bizottság dönt, továbbá a jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá.
A bizottságok által ellátandó általános feladatokat az Mötv. 59. § (1) bekezdés tartalmazza.
A bizottság feladatkörében kezdeményezi, előkészíti a képviselő-testület döntéseit, a képviselő-testület által átruházott hatáskörben döntést hoz.
A kőszegi képviselő-testület három bizottságot hozott létre. A bizottságok feladatkörét az SZMSZ 1. melléklete tartalmazza. A 2. melléklet tartalmazza azoknak az előterjesztéseknek körét, amelyet a bizottság nyújt be, a 3. melléklet tartalmazza azoknak az előterjesztéseknek a körét, amely bizottság állásfoglalásával nyújthatók be.
Pénzügyi, Jogi és Vagyonügyi Bizottság
A pénzügyi bizottság létrehozása a kétezernél több lakosú településen kötelező az Mötv. 57. § (2) bekezdése alapján.
Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 27. § -a kimondja, hogy a költségvetési rendelettervezetet a polgármester a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott bizottságai elé terjeszti. A bizottságok megtárgyalják a rendelettervezetet és véleményezik azt. A polgármester a képviselő-testület elé terjeszti a bizottságok által megtárgyalt rendelettervezetet, amelyhez csatolja legalább a pénzügyi bizottság írásos véleményét.
A pénzügyi bizottság feladat- és hatáskörének meghatározásakor figyelembe kell venni az Mötv. 120. §-át is, amely a pénzügyi bizottság kiemelt, elsődleges feladatait nevesíti:
A pénzügyi bizottság a helyi önkormányzatnál és intézményeinél
a) véleményezi az éves költségvetési javaslatot és a végrehajtásáról szóló féléves, éves beszámoló tervezeteit;
b) figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását, különös tekintettel a saját bevételekre, a vagyonváltozás (vagyon növekedés, -csökkenés) alakulását, értékeli az azt előidéző okokat;
c) vizsgálja az adósságot keletkeztető kötelezettségvállalás indokait és gazdasági megalapozottságát, ellenőrizheti a pénzkezelési szabályzat megtartását, a bizonylati rend és a bizonylati fegyelem érvényesítését;
d) ellátja a képviselő-testület rendeletében meghatározott feladatokat.
A rendelet további feladatokat is állapít meg (pl. összeférhetetlenséggel kapcsolatos feladatok ellátása, vagyonnyilatkozat nyilvántartása és ellenőrzése stb.) e bizottság számára.
Városfejlesztési, Idegenforgalmi, Környezetvédelmi és Rendészeti Bizottság
A bizottság feladata a városfejlesztés és a városrendezés, a közlekedés és hírközlés kérdései, a kommunális szolgáltatások, az energiaszolgáltatás kérdései, a természeti és épített környezet védelme, városunk műemlékeinek védelme, a város idegenforgalmi stratégiájának és fejlesztési programjainak megalkotásában és véleményezésében való részvétel, természeti környezet védelme, érvényre juttatása, együttműködik a szükséges szervekkel a közrend, közbiztonság és a bűnmegelőzés kérdésében stb.
Kulturális, Oktatási, Szociális, Egészségügyi és Sport Bizottság
Feladata, hogy közreműködik a város köznevelési, az ifjúsági- és sportügyek képviseletében és támogatásában, a közművelődés helyi feltételeinek tervezésében, a város testvérvárosi és egyéb külkapcsolatainak alakításában, a gyermek és ifjúságvédelmi, családsegítő tevékenységben, az egészségügyi, valamint a szociális alap és szakellátás feladat– és intézményrendszerének szervezésében. Együttműködik a városban működő, önszerveződő közösségekkel, a sport egyesületekkel, az egészségügyben és a szociális ellátásban érdekelt vállalkozásokkal, hatóságokkal, civil és karitatív szervezetekkel, a drogellenes intézkedésekben és az ifjúságvédelemben, az elkövetővé válás megelőzésében, a bűnmegelőzési szervezet fejlesztése terén.
Az Mötv. 41. § (4) bekezdése rendelkezik arról, hogy a képviselő-testület egyes hatásköreit átruházhatja a polgármesterre, a bizottságaira, ha van részönkormányzat, akkor a részönkormányzat testületére, a jegyzőre, a társulására. Az Mötv. 42. §-a tételesen felsorolja azokat a hatásköröket, melyeket a képviselő-testület nem ruházhat át. Élve ezzel a lehetőséggel a rendelet-tervezet 4. melléklete tartalmazza a bizottságokra, 5. melléklete a polgármesterre, 6. melléklete a társulás tanácsára átruházott hatásköröket, aktualizálva az elmúlt évben bekövetkezett jogszabályi változások alapján.
A polgármester és az alpolgármester
Polgármester
A polgármesterre vonatkozó alapvető szabályokat az Mötv. 63. §-68. §-ai szabályozzák, az Ötv. 33/A. § tartalmazza a polgármesteri tisztség összeférhetetlenségi szabályait, 33/B. §- a polgármester vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét.
A polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény 13. § (5) bekezdése írja elő, hogy SZMSZ-ben kell meghatározni, hogy a polgármester tisztségének megszűnése esetén az ott meghatározott személyek hiánya esetén munkakörét kinek köteles átadni. E feladatra is célszerű a Pénzügyi, Jogi és Vagyonügyi Bizottság elnökét megjelölni.
Az alpolgármester
Az Ötv. 34. §-ában rögzíti az alpolgármesterre vonatkozó alapvető szabályokat, így további szabályozása nem szükséges. Fő feladata a polgármester helyettesítése és munkájának segítése.
A jegyző, aljegyző
A Mötv. 81. § -83. §-ai tartalmazzák a jegyzőre, aljegyzőre vonatkozó szabályokat. E rendelkezések meghatározzák a jegyző jogállását, miszerint a jegyző vezeti a Közös Önkormányzati Hivatalt, felsorolják a jegyző alapvető feladat- és hatáskörét. A jegyzőt az aljegyző helyettesíti, ellátja a jegyző által meghatározott feladatokat, a jegyző jogállására vonatkozó szabályokat az aljegyzőre is megfelelően alkalmazni kell.
Az Mötv. 82. § (3) bekezdése alapján a szervezeti és működési szabályzatban kell meghatározni azt, hogy a jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetére, legfeljebb hat hónap időtartamra a jegyzői feladatok milyen módon kerülnek ellátásra. A rendelet-tervezet ez esetben úgy rendelkezik, hogy az igazgatási és építéshatósági osztály vezetője látja el a feladatot, hiszen ennek az osztálynak a vezetője általában a jegyzőre megállapított képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelel.
A Közös Önkormányzati Hivatal
Az Mötv. 84. §- 85. §- a rendelkezik a közös önkormányzati hivatalról. Az Mötv. 84. § (2) bekezdése alapján, figyelembe véve az (5) bekezdésben meghatározott hivatalos megnevezési formákat, a Képviselő-testületnek a szervezeti és működési szabályzatban fel kell tüntetnie a közös önkormányzati hivatala elnevezését, ez történt meg rendelet-tervezet 60. §-ában.
A Társulás
A társulás az önkormányzat szerve, ezért az Mötv. 53. § (1) bekezdés j) pontja alapján a szervezeti és működési szabályzatban kell meghatározni a társulást, a társulás jogállását, és feladatait. A Kőszeg Város és Térsége Társulásáról a rendelet-tervezet 61. §-ában rendelkeztünk.
VI. Fejezet Együttműködés a civil szervezetekkel és a nemzetiségi önkormányzatokkal
Az Mötv. 6. § a) pontja kimondja, hogy a helyi önkormányzat feladatai ellátása során támogatja a lakosság önszerveződő közösségeit, együttműködik a közösségekkel, biztosítja a helyi közügyekben való széleskörű állampolgári részvételt. Az Mötv. 53. § (3) bekezdése alapján képviselő-testületnek a szervezeti és működési szabályzatában kell meghatároznia, hogy mely önszerveződő közösségek képviselőit illeti meg tevékenységi körében tanácskozási jog a képviselő-testület és bizottsága ülésein. Ezt a kötelező elemet az SZMSZ 7. melléklete tartalmazza.
A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 80. § (2) bekezdése értelmében a helyi önkormányzat a nemzetiségi önkormányzatokkal a működésükhöz szükséges rendeltetésszerű helyiséghasználatra, valamint a helyiséghasználatra, a további feltételek biztosítására és a feladatok ellátására vonatkozóan megállapodást köt. A helyi önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzat szervezeti és működési szabályzatában rögzíti a megállapodás szerinti működési feltételeket, a megállapodás megkötését, módosítását követő harminc napon belül. A nemzetiségi önkormányzatainkkal megkötött megállapodások alapján erről rendelkezik a rendelet-tervezet 63. §-a.
VII. Fejezet Helyi népszavazás, népi kezdeményezés
Eddigi hagyományainknak megfelelően az SZMSZ-ünk tartalmazza a fenti tárgykörben szükséges rendelkezést is, megtartva az eddigi szabályozás tartalmát. A népszavazás, népi kezdeményezés költéseivel kapcsolatban is rendelkezünk kellett a bozsoki és a velemi önkormányzat miatt, mivel a feladatot a közös önkormányzati hivatal látja el.
Előzetes hatásvizsgálat
A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 17. §-a alapján előzetes hatásvizsgálat készült a szabályozás várható következményeiről, melyről a képviselő-testületet tájékoztatni kell.
A tervezett jogszabály hatásai:
a) társadalmi, gazdasági, költségvetési hatás: nem jelentős
b) környezeti és egészségi következmények: nincsenek
c) adminisztratív terheket befolyásoló hatások: a hivatalnak el kell látnia a testület és a bizottságok működésével kapcsolatos adminisztrációs feladatokat, a feladatok összességében jelentősek, különös tekintettel a rendes és a rendkívüli ülések magas számára.
A jogszabály megalkotásának szükségessége, a jogalkotás elmaradásának várható következményei: a rendelet megalkotása kötelező, a rendelet elmaradásának következménye a jogszabály alkotás elmulasztása miatti törvényességi észrevétel lehet.
A jogszabály alkalmazásához szükséges feltételek: a személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek rendelkezésre állnak.
Indokolás
Az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról szóló helyi rendelet megalkotásának célja az önkormányzat számára előírt rendeletalkotási kötelezettségnek való megfelelés, továbbá célja, hogy meghatározásra kerüljenek a működés szabályai, a képviselő-testület szervei és feladataik.
A rendeletnek nincs európai uniós joggal kapcsolatos összehangolási és egyeztetési vonatkozása.
Az előterjesztést a Pénzügyi, Jogi és Vagyonügyi Bizottság megtárgyalta és az előterjesztést egyhangúan elfogadásra ajánlja.
Kőszeg, 2013. szeptember 19.
A Pénzügyi, Jogi és Vagyonügyi Bizottság nevében:
Simonits Zsolt
bizottsági elnök
(A rendelettervezetet lsd. a letölthető formátumban.)
