A legrövidebb körtúra az Írottkőre, Hörmann-forrás parkolóból
Az Írottkő legrövidebb megközelítése magyar oldalról az Írottkő tanösvény mentén.
Az Írottkő vagy régi nevén Szálkő a Kőszegi-hegység, valamint a Dunántúl és Burgenland legmagasabb pontja. A hegytetőn 1913-ban épült kilátó egyszerre két ország területén fekszik. Tiszta időben ellátni a Balatonig, a Budai hegyekig, vagy az ausztriai Schneeberg és Rax hegyekig. A közelében található valamikori határkőről, azaz „írott kő”-ről kapta a csúcs a nevét.
Magyar oldalról a legrövidebb megközelítése a Hörmann-forrás közelében lévő parkolóból lehetséges: Innen a kilátó a kék sáv jelzés mentén mindössze 2-2,5 km – kb. 40-45 perc. Az úton végigjárjuk az Írottkő Natúrpark 15 magyar települését bemutató Írottkő Tanösvényt. Lefelé egy kisebb emelkedőkkel tarkított, de kellemesen lejtős úton térhetünk vissza a parkolóba: a kék sáv, majd kék kereszt jelzésen. 5,4 km, 2 óra, 251m szintemelkedés
Térkép
Látnivalók
1. Hörmann forrás GPS: 47.358645 / 16.459962
A Kőszegi-hegység legmagasabban fekvő forrása, tengerszint feletti magassága 713 m. Eredeti neve Csarmas kútja volt, innen ered a Csarmas-patak is.
A XVIII. században kapta mai nevét Kőszeg tragikus sorsú várnagyáról, Hörmann Mihályról. 1620 őszén Hörmann titokban beengedte a kőszegi várba a Bethlen Gábor oldalán álló felkelőket, emiatt később a császári csapatok bosszút álltak. A legenda szerint Hörmann Mihály a Csarmas-kútnál található barlangba menekült, azonban itt is megtalálták és elevenen megnyúzták.
2. Írottkő-kilátó GPS: 47.352782 / 16.433706
Dunántúl és Burgenland legmagasabb pontja és kilátópontja. Az Írottkő vagy régi nevén Szálkő a Kőszegi-hegység, valamint a Dunántúl és Burgenland legmagasabb pontja (884m). A hegytetőn 1913-ban épült kilátó egyszerre két ország területén fekszik. Tiszta időben ellátni a Balatonig, a Budai hegyekig, vagy az ausztriai Schneeberg és Rax hegyekig. A közelében található valamikori határkőről, azaz „írott kő”-ről kapta a csúcs a nevét. Több felől lehet túraútvonalon megközelíteni.
A kilátótól mintegy 40 méterre, osztrák területen található a csúcsnak is nevet adó sziklaalakzat, amelyen ma is kivehetők a bevésett C B E betűk, amelyek talán Batthyány és az Esterházy birtokok határvonalát jelölhették (Confinia Batthyányana Esterhazyana). A 14. században Fenyőhegyként említik, amely a környék jellemző jegenyefenyveseire utal. 1909-ig az Árpád-kilátó, leomlása után 1913-tól pedig az Írottkő-kilátó magasodik a hegy csúcsán. 1990 óta szabadon látogatható.További városnéző séták
