Alpannonia® mellékútvonali körtúra - Írottkő-Bozsok-Velem-Írottkő

Teljes egészében az alpannonia® sárga és piros jelzésein haladó 19km-es túra melyet az Írottkő-csúcs mellett velemi és bozsoki indulással is teljesíthetünk.

7 állomás 6 óra 709 m 709 m 3 4 3 19

Dunántúl és Burgenland legmagasabb pontja az Írott-kő. Végig az alpannonia® sárga jelzését követve leereszkedünk, barlangok mellett beérünk Bozsokra, majd a Sibrik-kastély erdejében átsétálunk a romantikus falucskába, Velembe, ahonnan újra felkapaszkodunk a hegyre, először a Szent Vid-kápolnához, majd a Hörmann-forráshoz, onnan pedig vissza a csúcsra, az Írott-kőhöz.

Térkép

Látnivalók

1. Hörmann forrás GPS: 47.358645 / 16.459962

A Kőszegi-hegység legmagasabban fekvő forrása, tengerszint feletti magassága 713 m. Eredeti neve Csarmas kútja volt, innen ered a Csarmas-patak is.
A XVIII. században kapta mai nevét Kőszeg tragikus sorsú várnagyáról, Hörmann Mihályról. 1620 őszén Hörmann titokban beengedte a kőszegi várba a Bethlen Gábor oldalán álló felkelőket, emiatt később a császári csapatok bosszút álltak. A legenda szerint Hörmann Mihály a Csarmas-kútnál található barlangba menekült, azonban itt is megtalálták és elevenen megnyúzták.

2. Írottkő-kilátó GPS: 47.352782 / 16.433706

Dunántúl és Burgenland legmagasabb pontja és kilátópontja. Az Írottkő vagy régi nevén Szálkő a Kőszegi-hegység, valamint a Dunántúl és Burgenland legmagasabb pontja (884m). A hegytetőn 1913-ban épült kilátó egyszerre két ország területén fekszik. Tiszta időben ellátni a Balatonig, a Budai hegyekig, vagy az ausztriai Schneeberg és Rax hegyekig. A közelében található valamikori határkőről, azaz „írott kő”-ről kapta a csúcs a nevét. Több felől lehet túraútvonalon megközelíteni.

A kilátótól mintegy 40 méterre, osztrák területen található a csúcsnak is nevet adó sziklaalakzat, amelyen ma is kivehetők a bevésett C B E betűk, amelyek talán Batthyány és az Esterházy birtokok határvonalát jelölhették (Confinia Batthyányana Esterhazyana). A 14. században Fenyőhegyként említik, amely a környék jellemző jegenyefenyveseire utal. 1909-ig az Árpád-kilátó, leomlása után 1913-tól pedig az Írottkő-kilátó magasodik a hegy csúcsán. 1990 óta szabadon látogatható.

3. Sibrik-kastély és parkja GPS: 47.329971 / 16.491988

A hajdani Sibrik-kastély ma kastélyszállóként funkcionál. Érdemes hűvös klímájú parkjában sétálni egyet. A kastély helyén feltételezések szerint már a XV. században létezett épület. A középkori magra folyamatosan épült rá a XVI-XVIII. század között a késő reneszánsz típusú, egy emeletes várkastély. Négyzetes udvarát déli és nyugati oldalán épület határolja, másik két oldalán magas védőfal veszi körül. Északkeleten egy sokszögű saroktorony áll. Homlokzatépítése nemesen egyszerű. Egyetlen díszesebb része a törtvonalú párkánnyal lezárt bejárati kapuépítmény, amelyen a Sibrik és a Nádasdy család nemesi címerét tartalmazó kettős címer látható 1614-es évszámmal. Az udvari homlokzat földszintje kosáríves tornáccal kialakított. Kastélyparkja védett, érdemes egy sétát tenni benne.

4. Szent Vid kápolna és hegy GPS: 47.350791 / 16.478515

A kápolnát a Szent Vid-hegy legmagasabb pontján találhatjuk (568 m). A körülötte lévő terület több rétegben őrzi az évezredeken át itt megtelepedett emberek emlékét. A hegy a neolitikumtól az újkorig folyamatosan lakott volt. A késő bronzkorban, teraszos-fellegváras típusú településen működő őskori bronzműves központ működött itt, mely Európa második önellátó fémkultúrája volt. A kápolna melletti lépcsősoron egy terasszal lejjebb ereszkedhetünk, ahonnan jól látható az egykori teraszrendszer. Később kelta központ, a Római Birodalom idejében innen védhették azt a vízvezeték-rendszert, amely az egykori Savariát, a mai Szombathelyt látta el vízzel. A 9. században építették itt az első keresztény templomot Szent Vitus tiszteletére. Az Árpád-korban sánccal körülvett vár állt itt templommal, a vártorony romjai ma is láthatók a mai Szent Vid kápolna előtt. A kápolna a középkori vár helyén épült. A 18. századtól a környékbeliek búcsújáró helyként is látogatják. Az utolsó nagy tereprendezéseket 1859-ben a Szent Vid kápolna átépítésekor, illetve 1880-ban végezték. A hegytetőn még ekkor is álló középkori falmaradványokat ledöntötték, és kialakították a búcsújáróhely számára szükséges fogadótereket.

5. Ebenspanger János forrás GPS: 47.348911 / 16.442309

A hegység legmagasabban fekvő, nem foglalt forrása Kőszegi-hegység két legmagasabban fekvő, nem foglalt forrása Tündér-forrás és az Ebenspanger János forrás. 1900-ban egy írottkői kirándulás alkalmával "Tatay Irénke kisasszony" nevezte el a forrást Ebenspanger Jánosról, aki az első nyugat-magyarországi turistaszervezet (a Magyarországi Kárpátegyesület Vasvármegyei Osztálya) egyik alapítója és titkára. Az ő nevéhez köthetők a Kőszegi-hegység első jelzett turistaútjai. Olykor egyszerűen csak János-forrásként említik.

6. Tündér-forrás GPS: 47.348162 / 16.442760

A Tündér-kútnak is nevezett forrás nem foglalt forrás A Kőszegi-hegység legmagasabban fekvő forrásai közé tartozik, nem foglalt forrás. Megközelíthető a Bozsokról az Írottkőre vezető kék jelzésről leágazó kék kör jelzésű úton. Az Ebenspanger-forrás szomszédságában található forrás neve már az 1800-as évek végéről ismert.

7. Szent Anna templom Bozsok GPS: 47.325853 / 16.491795

Középkori eredetű katolikus templom. Szent Anna, Jézus nagyanyja tiszteletére szentelt, középkori eredetű katolikus templom, melyet Sennyei Ferenc szentelt fel 1630-ban. 1743-ban renoválták, majd 1772-ben Barokk stílusban bővítették. Ettől kezdve egyhajós. Szentélye a hajónál keskenyebb, egyenes záródású. Tornya a hajó északi oldalán áll, aránya alapján középkori. A hajó torony mögötti része mind a déli, mind az északi oldalon egy a mai periódusnál korábbi korból való. A jelenlegi lizénák mellett a belső szentély felőli oldalon a hajófalban határozott falvégek vannak eredeti középkori vakolattöredékekkel. A templom falán előkerült egy valamikori napóra is. A templom kertjét erődszerű kerítés veszi körül. Új liturgikus térrendezése Dominek György 1972-es munkája. Ekkor festették a ma is látható képkompozíciókat a mennyezetre.