Egykori és mai igazgatási épületek felfedezése

Kőszeg vára és városa alapításától kezdve a kisebb és nagyobb környék többféle központja is volt.

11 állomás 1 km

A Németújvári család birtokainak székhelyévé tette, a kereskedelmi utak a messzeségből, de a közvetlen környékről is e helyen futottak össze. A 14. században a környező települések borait itt gyűjtötték össze és innen vitték külföldre. Az alsóbb szintű közigazgatás, a járási szolgabíráskodás színhelyének választották. A környéken évszázadokig nagyobb létszámú katonaság állomásozott, amelynek parancsnoksága (stábja) Kőszegen székelt. A városi bíráskodás a 19. század közepéig a tanácsházán működött, ahol egyes bűnügyekben a végrehajtásra is lehetőség adódott. A közigazgatás és az igazságszolgáltatás szétválasztásával kapott Kőszeg járásbíróságot. Legmagasabb szintű bíráskodás a Dunántúli Kerületi Tábla nemesi bíróságán folyt, amelynek hatásköre 11 vármegyére terjedt.

Térkép

Látnivalók

1. Dunántúli Kerületi Tábla, Rajnis J. u. 5. GPS: 47.389730936182055 / 16.539711274631703

1808-tól ebben az épületben működött a Dunántúli Kerületi Tábla, melyhez 11 vármegye tartozott: Sopron, Vas, Zala, Komárom, Somogy, Győr, Fejér, Veszprém, Moson, Tolna és Baranya. Gerhauser Kristóf három egymás mellett álló háza közül a középsőben folytatta munkáját 1808-tól a Dunántúli Kerületi Tábla Chernel Dávid majd Matkovits Pál elnöklete alatt, kibővített ülnöki létszámmal. Chernel Dávid unokája az a Chernel Kálmán, aki a szomszédos utca névadója, a város nevezetes történetírója. Dédunokája Chernel István világhírű ornitológus.
Az 1816-ban, a táblát a helyben állomásozó lovas katonaság ezredese követte, majd Vas vármegye vásárolta meg katonai szállás (kvártélyház) céljára. Akkoriban összesen 16 szoba, 4 konyha, egy kisebb és egy nagyobb pince valamint 10 lovat befogadó istálló tartozott az épülethez.

2. Járási Tanács, Rájnis J. u. 2. (Bencés rendház) GPS: 47.389596 / 16.540142

A hozzákapcsolt gimnáziummal együtt a belváros legnagyobb épülete jezsuita rendháznak épült Pietro Orsolini olasz származású építőmester tervei alapján. A rend feloszlatása után piarista, majd bencés szerzetesek lakták. A bencések kiűzése után helyiségeiben lakásokat rendeztek be, majd 1950-től a korábbi Írottkői járást váltó Kőszegi Járási Tanács székhelye lett. Az új intézmény pályafutása rövidre méretett, mert 1954-ben felszámolták, magát a járást is megszüntették, területét a szombathelyihez csatolták.

1990-ben a bencések visszakapták tulajdonjogát, de használati jogát az Isteni Ige Társaságnak engedték át.

3. Dunántúli Kerületi Tábla, Rajnis J. u. 6. (Dunántúli Kerületi Tábla, Rajnis J. u. 6.) GPS: 47.39011400010921 / 16.53958770418881

Az 1724-ben alapított Dunántúli Kerületi Tábla első hivatali helyiségeit ebben a házban helyezték el. Ez a bíróság a nemesek vagyoni, örökösödési és egyéb pénzügyeiket illető pereiben döntött. Hatásköre az egész Dunántúlra, összesen 11 vármegyére terjedt. Személyzete a környező megyék jogvégzett nemeseiből került ki. Az elnök és négy ülnöke voltak az ítéleteket hozó bírák. Első elnökének Sajnovics Mátyást, Győr vármegye alispánját nevezte ki az uralkodó. Nevezetes alkalmazottai között említhető: gr. Hadik András későbbi tábornagy vagy gr. Szvetics Jakab királyi személynök. Tulajdonosának jó jövedelmet jelentő bérleti díj mellett 1750-ig vették igénybe a Lauterpach majd a Berthoni családok szobáit és termeit.

4. Jurisics vár, Rájnis J. u. 9. GPS: 47.389670 / 16.538719

A legnagyobb kőszegi műemlék épületegyüttes a Jurisics vár. Későgótikus, illetve korareneszánsz folyosója a hazai várépítészet egyik legszebb öröksége. Az egykori földesúri vár a városfallal és várárokkal körülvett belváros északnyugati sarkában helyezkedik el ma is. Udvarában napvilágra került a várrendszer eddig ismert legkorábbi elődjének, a cölöpvárnak a maradványa. A tatárok elvonulása után kezdődött meg az Alsóvár kiépítése a völgybeli település mellett, ami a középkorban vette át a nehezen megközelíthető Felsővár földesúri birtokközpontjának szerepét. A vár két részből áll: az elővárból valamint a belső várból. Egykor az elővár két oldalán álló épületekben helyezték el az őrséget illetve a vár kiszolgáló személyzetét. Birtokosa a 13. század végén a Héder nemzetség volt. 1289-ben Albert herceg foglalta el a várat. III. András a hainburgi béke feltételeinek megfeleően az Óvárat leromboltatta 1291-ben.

1327-ben Károly Róbert több háborúskodás után a Kőszegi családtól elfoglalta a várat, majd győzelme után 1328-ban jelentős privilégiumokkal segítette a várost a fejlődésben. Fokozatosan kiépítették a városfalakat az osztrák betörések megelőzése érdekében, melyeket erős tornyok védelmeztek. A falakat övező árkokba pedig bevezették a közeli Gyöngyös patak vizét. 1392-ben a vár a Garai családé, 1445-ben a Habsburgoké, tőlük Hunyadi Mátyás 1482-ben visszavette, de 1492-ben a Habsburgok ismét elfoglalták.

Legismertebb ostromát az 1532-ben Bécs városa felé vonuló Szulejmán török szultán óriási seregétől szenvedte el. Az udvaron Jurisics Miklós – a török ostrom idején a vár kapitánya – szobra áll. Az ellenség elvonulásának emlékére Kőszegen minden nap 11 órakor is harangoznak. A belső várba a vizesárok felett ívelő kétlyukú téglahídon lehet eljutni. A kapu mögött trapéz alakú belső udvar fogadja a látogatókat. A reneszánsz folyosó időszaki kiállítások, a Lovagterem kulturális rendezvények helyszíne. A déli és keleti szárny ad helyet a Várkiállításnak: A kőszegi vár évszázadai, Aranyszoba, Koronaszoba, Földesúri asztal, Fegyvertár. A vár belső udvari bejáratánál jobbra fordulva juthatunk a Gyógy- és fűszernövénykertbe, valamint a Natúrboltba.

Még több infó: www.jurisicsvar.hu

5. Járásbíróság - szolgabíróság, Chernel K. u. 12. GPS: 47.38859446236178 / 16.539463483964383

A 18. század elején két kisebb épület a Nádasdy-család tulajdonában volt, amelyeket a Sigrayak egyesítettek és alakíttatták háromszintessé, Kőszeg legnagyobb és legmagasabb palotájává. 1816 és 1821 között itt bérelt helyiségeket a Dunántúli Kerületi Tábla. Leghosszabb ideig a Kőszegi Járásbíróság irodái voltak itt. Az 1870-es évektől a teljes 2. és az 1. emelet nagy részét foglalták el az igazságszolgáltatás és a telekkönyvezés termei. A két világháború között a járás szolgabírája is itt működött.

1887-ben itt nyitott ügyvédi irodát Csorba Géza, Táncsics Mihály veje, aki korábban a Népszava, városban tartózkodása idején pedig a Kőszeg és Vidéke című újságot szerkesztette.

1962-től az Állami Zeneiskola, ma Budaker Gusztáv Zeneiskola otthona.

6. Dunántúli Kerületi Tábla, Chernel K. u. 3. GPS: 47.38897351676519 / 16.539560101739326

1821-től ebben az épületben ülésezett a Dunántúli Kerületi Tábla. Hazatius Ignác rohonci szolgabíró házának méreteiről árulkodik, hogy 15 szobából, 3 konyhából és 6 férőhelyes istállóból állt. 1826-ban a táblai bérletet felmondták, mert a tulajdonos az összeget az értékálló pénznemben követelte.

Nevezetes lakója Reichard Károly, akinek könyvnyomdája az ország nagy részének protestánsait látta el vallásos könyvekkel. Tulajdonosa volt a „Bogdány-féle Első Osztrák Magyar Conservgyár Rohonc” nevezetű cég, ami a közös hadseregnek gyártott rántottleves-port. 1921-től 1931-ben bekövetkezett haláláig gr. Erdődy Tamás, IV. Károly király szárnysegéde lakta.

7. Polgármesteri hivatal - városháza - tanácsháza, Jurisics M. tér 8. GPS: 47.388831 / 16.540790

Magyarországon egyedüliként, egészen a 14-15. századtól folyamatosan ebben az épületben tanácskoztak és bíráskodtak a város vezetői. Ítélkeztek a helybeliek felett, az elítéltek pedig a földszinti börtönben töltötték le büntetésüket. A jogszolgáltatás mellett innen irányították a közösség ügyeit is. 1848-ig a pincében őrizték a község borának egy részét, amit aztán helyben, a város korcsmájában mértek a polgároknak. Itt laktak a városi alkalmazottak is, sőt egy időben kovácsműhely és mészárszék is helyet kapott benne. 1950-től városi tanácsnak nevezték, 1990-től viszont újra polgármesteri hivatalként működik.

Az épület 1820 körül nyerte el a mai formáját. Homlokzatát az 1710-es tűzvész után alakították a mainak megfelelően, címereit 1712-ben festették. Ezek egy részét megújították 1884-ben, illetve 1943-1944-ben az üres helyeken faliképekkel bővítették. A címerek közül balról a legszélső a Jurisics család címere, a középső a történelmi Magyarország kiscímere, a harmadik Kőszeg történeti városcímere. A két falkép: balról a második kép Magyarország Nagyasszonya a gyermek Jézussal témájú, míg a negyedik I. (Szent) István királyt ábrázolja teljes uralkodói díszben.

8. Tábornokház, Jurisics M. tér 4. GPS: 47.388689 / 16.540940

A városi múzeum otthona. A helyi katonai igazgatás központja volt 1719-ig. Ekkor vásárolta meg a város gr. Nádasdy Tamástól „Kvártélyháznak”, a helyben állomásozó katonaság generálisa, parancsnoka szállásának. Az épület egyúttal a város környékén elhelyezett ezred parancsnoksága is volt. Az 1945-ben gyújtogatás miatt nagy károkat szenvedett épületet gyorsan renoválták. 1977-ben műemléki felújítása során találták meg a városfal belső oldalára épített gyilokjárót. Ekkor rendezték be termeiben a városi múzeum irodáit, restaurátor műhelyét és a kismesterségeket bemutató kiállítást.

9. Szolgabíróság, Jurisics M. tér 6. GPS: 47.388634 / 16.540634

A Tábornokház északi épületszárnyát, a város a 19. század második felében a vármegye rendelkezésére bocsátotta, ahol évtizedeken keresztül a Kőszegi járás központja, a megye itteni szolgabírájának hivatala lakott. Itt működött többek között Babos Péter, Szabó Elek, Somogyi Miklós, akik közül többen a megyei adminisztráció neves tagjai lettek. Ám volt aki, korrupció miatt börtönben végezte. Az épületrész 1977-ben történt műemléki felújítása során került elő a 17. századi eredetű kettős ívű loggia, amelyet kibontottak, ennek köszönhetően látható ma újra. Ugyanezen évben a szomszédos tanácsháza emeletét átjáróval kötötték össze, hogy az itt berendezett irodákat közvetlenül érhessék el az ügyfelek.

10. Táblaház, Schneller I. u. 3. GPS: 47.39016027564354 / 16.54093475820212

A belváros egyik legnagyobb alapterületű épülete az igazgatás és a bíráskodás helyi főhadiszállásának tekinthető. A Dunántúli Kerületi Tábla három ízben működött itt. Először 1790 és 1808 között tárgyaltak itt az ülnökök, közöttük gr. Sigray Jakab és gr. Széchényi Lajos, a „legnagyobb magyar” bátyja. A város vezetése 1826-ban 14.000 forinton megvásárolta a házat. Kisebb átalakítás után kedvezményes bérleti díjat számított 1826-tól 1850-ig, a tábla első felszámolásáig, majd visszaállítása idején (1861-1869) is. A neoabszolutizmus alatt a Kőszegi Járásbíróság használta. Az 1880-as évek elejéig újra a Kőszegi Járásbíróság pereit tartották benne. Ennek elköltözése után helyiségeiben bérlakásokat alakítottak ki, de itt kapott helyet egy időben az államosított rendőrség is.

11. Dunántúli Kerületi Tábla, Zrínyi M. u. 8. GPS: 47.39136767532202 / 16.539197373341274

A Berthoni ház (Rájnis J. u. 6.) elhagyása után egyetlen esetben a Dunántúli Kerületi Tábla kiköltözött Kőszeg belvárosából. A Sziget nevű külvárosban, a Tyúk utcában (Huhnergasse) álló épületben 37 évet töltött a nagy fontosságú intézmény. Tulajdonosai Franz Groszmann, majd Horváth István, aki a tábla ügyvédjeként működött.

Itt elnökölt br. Sigray Károly, aki később jelentős hivatali pályát futott be és grófi címet kapott Mária Teréziától, valamint Adelffy Antal a Kelcz-Adelffy Árvaház egyik névadója, aki jelentős adománnyal segítette annak működését. Tiszteletbeli ülnökként hét éven át gyarapíthatta itt jogi felkészültségét gr. Széchényi Ferenc, a Magyar Nemzeti Múzeum alapítója.