Kalapos-köveken át az Írottkőre

Nagyszerű túra a hegység sziklaalakzatainak, forrásainak és legmagasabb csúcsának megismerésére

3 állomás 6 óra 748 m 748 m 2 3 2 9,2 km

Az Írottkő vagy régi nevén Szálkő a Kőszegi-hegység, valamint a Dunántúl és Burgenland legmagasabb pontja. A hegytetőn 1913-ban épült kilátó egyszerre két ország területén fekszik. Tiszta időben ellátni a Balatonig, a Budai hegyekig, vagy az ausztriai Schneeberg és Rax hegyekig. A közelében található valamikori határkőről, azaz „írott kő”-ről kapta a csúcs a nevét.
Bozsokról kék sávval jelzett Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra útvonalon közelíthető meg. A túrán megcsodálhatjuk a Széleskő és a Kalapos-kövek különleges sziklaalakzatait, források mellett haladunk el, majd a több mint 600 méteres szintemelkedés után megérkezünk az államhatáron magasodó Írott-kő csodálatos panorámájú kilátójába. Lefelé a hangulatos és hűvös klímájú Sötét-völgyben ereszkedünk vissza Bozsokra. A túra hossza 15,5 km, kb 6 óra.

Térkép

Látnivalók

1. Írottkő-kilátó GPS: 47.352782 / 16.433706

Dunántúl és Burgenland legmagasabb pontja és kilátópontja. Az Írottkő vagy régi nevén Szálkő a Kőszegi-hegység, valamint a Dunántúl és Burgenland legmagasabb pontja (884m). A hegytetőn 1913-ban épült kilátó egyszerre két ország területén fekszik. Tiszta időben ellátni a Balatonig, a Budai hegyekig, vagy az ausztriai Schneeberg és Rax hegyekig. A közelében található valamikori határkőről, azaz „írott kő”-ről kapta a csúcs a nevét. Több felől lehet túraútvonalon megközelíteni.

A kilátótól mintegy 40 méterre, osztrák területen található a csúcsnak is nevet adó sziklaalakzat, amelyen ma is kivehetők a bevésett C B E betűk, amelyek talán Batthyány és az Esterházy birtokok határvonalát jelölhették (Confinia Batthyányana Esterhazyana). A 14. században Fenyőhegyként említik, amely a környék jellemző jegenyefenyveseire utal. 1909-ig az Árpád-kilátó, leomlása után 1913-tól pedig az Írottkő-kilátó magasodik a hegy csúcsán. 1990 óta szabadon látogatható.

2. Széleskő GPS: 47.33395438443526 / 16.476054491768185

A zöldpala kőzet leveles, réteges megjelenésű formáját óriási sziklafalon csodálhatjuk meg. Ha az Országos Kékkörön haladunk felfelé a műszaki zár vonalán, mikor lekanyarodnánk balra az útvonalat követve, jobbra induljunk el a Széles-kőhöz. Az erdős völgy fölé magasodó sziklafal tetejéhez érkezünk, melyet érdemes fent és lent is körbejárni. (Vigyázzunk a széleken, mert az aprózódás miatt a talaj megcsúszhat alattunk!) Csodálatosan megfigyelhető a zöldpala rétegzettségnek látszó palássága.

3. Kalapos-kő GPS: 47.332859 / 16.469611

A zöldpala kőzet különleges szikla-alakzatai kedvelt turistalátványosságok. Bozsok község mellett találjuk a Kalapos-köveket a Kőszegi-hegység legvadregényesebb részén. A zöldpala kőzet felszínen lévő sziklaalakzatai érdekes formákkal örvendezetik meg az arra járó turistát.A Kőszegi-hegységben zöldpalát csak Bozsok környékén találunk. Kialakulása a földörténeti középkorba (jura, kréta) tehető, amikor ezen a területen egy születő óceánhoz köthető vulkáni tevékenység folyt, melynek során az óceáni kérget létrehozó vulkáni kőzetek képződtek. A későbbi metamorfózis (a nyomás- és hőmérsékletváltozás átalakító ereje) ezeket a kőzeteket alakította át zöldpalává. A folyamat az Alpok felgyűrődéséhez köthető.

A tengeri környezetben üledékképződés is folyt. A meszes anyag keveredett az egykori vulkáni kőzetekkel, de megmaradt a metamorfózis után is, mint puhább, könnyen málló rész. A zölpala felszíni alakzatai annak köszönhetőek, hogy a meszes rész könnyebben mállik, míg a keményebb kőzetek ( ""kalapok"" ) jobban ellenállnak az időjárásnak.
A környéken több apró barlangot is felkutathatunk.