Séta az irodalmi emlékhelyekre

1. Egykori gimnázium, Jurisics M. tér GPS: 47.3898026307668 / 16.540716769744378

A Városkúttól a vár felé a Rájnis utcán visz az út. Rájnis József a 18. századi magyar kultúra meghatározó alakja volt, Kőszegen született 1741-ben, iskoláit is a városban végezte a jezsuita gimnáziumban. Kazinczy Ferenc barátjaként a nyelvújítási mozgalom kiemelkedő alakja volt, nevéhez fűződik a kor egyik legjelentősebb irodalmi/nyelvi vitájának, az ún. prozódiai vitának az elindítása. Szülővárosát több versében is megidézte.

További információk

Az 1677-től működő gimnázium fő gondviselője az alapító, építtető és a fenntartásra 60.000 forintos alapítványt létrehozó gr. Széchényi György érsek volt. Épületét Pietro Orsolini építőmester tervezte, aki az 1680-ban befejezett építkezést vezette. Az intézményben szerzetesek tanítottak, 1773-ig a jezsuiták, 1777 és 1815 között a piaristák, végül 1815-től 1948-ig a bencések. A 19. század második felében négyosztályos algimnáziummá alakított iskolának 1908-ban új épületet avattak és nyolcosztályosra bővítették. A régi épületet lebontásra ítélték. Helyét ma az ásatások alkalmával megtalált alapjainak felszíni kivetítése őrzi. A rendház falában emléktáblák örökítik gr. Niczky Kristófnak az iskola II. József-kori Kőszegen tartójának emlékét, valamint az iskola neves tanárainak és diákjainak nevét.
Jelenleg Benedict Hotel néven, szálláshelyként funkcionál.

2. Városkút, Jurisics M. tér GPS: 47.389054 / 16.540806

A séta kiindulópontja a Belváros szíve, a Jurisics Miklósról elnevezett tér. A Városkútnál állva a tér 7. számú háza, a Sgraffitos ház hívja fel magára elsőként a figyelmet. A művészettörténeti értékei révén is figyelemre méltó épület homlokzatán latin nyelvű idézetet olvashatunk (Non est volentis neque currentis, sed miserentis Dei) Szent Pál egyik leveléből: ez a mondat adja az Iskola a határon című regény két fejezetének címét. A mű szerzője Ottlik Géza 1923 és 1926 között volt kőszegi diák, az itt töltött három esztendő emlékét (is) megörökíti Európa-hírű regénye.

További információk

A Jurisics téren áll az egykori Városkút. 1766-ban létesítette a város egy korábbi láncos kút helyén, amelynek létezését írásos adatok is bizonyítják. A copf stílusú, finom arányú kútház eredetileg zárt volt, és az ablakszerű nyílásokat zsalugáterek fedték. 1818-1824 között formálták át klasszicista stílusban a nyílások kibontásával. Mai képében a kútház négy irányban ívekkel nyitott, laposívű csehsüveg boltozata pedig római dór pilaszterekkel díszített pilléreken nyugszik. A nyílások, illetve pillérek fölött körbefut a párkány, felette az alacsony attikafalra támaszkodik a boltozat. A kútház közepén lévő csurgó a teljes felújítással egyidőben, az 1970-es években készült.

3. Kincs István emléktáblája, Kincs István köz, Jurisics M. tér (Szent Imre-templom) GPS: 47.389194 / 16.540558

A Szent Jakab- és Szent Imre-templomok közt, utóbbinak falán találjuk Kincs Istvánnak, Kőszeg egykori apátplébánosának emléktábláját. Kincs szépirodalmi munkái (elbeszélések, regények) nagyobbrészt Kőszeghez és a város környékéhez kapcsolódnak. A 20. század elejének országos hírű alkotóját Mikszáth Kálmán és Gárdonyi Géza mellett emlegették a magyar irodalomban.

További információk

A templomot a város magyar nyelvű protestáns gyülekezete számára építették 1615 és 1618 között, a polgároktól kapott hozzájárulásból. 1673-ban átadták a katolikusoknak. 1703-ban Franz Anton Pucheim bécsújhelyi püspök szentelte fel katolikus rítus szerint, ekkor kapta a Szent Imre titulust. A jezsuiták érkezése után a város plébániatemploma lett, a Jézus Szíve-templom építéséig. Az épület gótizáló stílusú, nagyobbrészt és szándékosan a mellette álló Szent Jakab-templomra hasonlít. Főoltárának képén Szt. Imrét ábrázolták (ifj. Dorfmaister István alkotása), mellette Szt. Péter és Szt. Pál apostolok vannak, az oltár két oldalán Szt. István és Szt. László, magyar királyszentek szobrai állnak. A templomot jelenleg a kőszegi Horvát Nemzetiségi Önkormányzat gondozza.

4. Szent Jakab-templom, Jurisics M. tér GPS: 47.389406 / 16.540378

Fikció és valóság kapcsolatán gondolkoztathat el a Szent Jakab-templom. Altemplomában minden bizonnyal egy irodalmi hősnő nyugszik: Széchy Mária, a 17-18. század „bestsellerének”, Gyöngyössi István Márssal társalkodó murányi Vénuszának női főszereplője. A barokk elbeszélő költemény első kiadása 1664-ből való, majd a második kiadás (1704) után többször is megjelentették. Egy főúri házasságkötést mesél el, Wesselényi Ferenc nádor és Széchy Mária lakodalmát. A Wesselényi-féle összeesküvés lelepleződése és a nádor halála után Széchy Máriának Kőszeget jelölték ki kényszerlakhelyül, itt hunyt el 1679-ben.

További információk

A 14. és 15. század fordulóján építették a gótikus és barokk képet mutató templomot a 13. század végén elpusztított kolostor és templom részeinek felhasználásával. A Garai család építkezésének nyomait mutatja a családi címerrel ellátott zárókő. A reformáció idején a német és a magyar anyanyelvű gyülekezetek eleinte közösen használták a város plébániatemplomaként, később csak a németeké lett.

A jezsuiták betelepítésekor a rendnek ajándékozták, akik után a piaristáké majd a bencéseké lett. 1653-ban a protestánsok lerombolták középkori oltárait. Barokk főhomlokzatát pedig az 1700-as tűzvész után alakították ki. Falfestményein 1937-ben került elő, a Palástos vagy Köpönyeges Mária, valamint Szt. Kristóf és a Háromkirályok freskója. A főoltáron álló Madonna-szobor a 15-16. századból származik. A templom számos neves család temetkezőhelye volt, többek között itt temették el Jurisics Miklós két gyermekét is.

5. Faludi Ferenc emléktáblája, Rájnis J. u. 2. (Bencés rendház) GPS: 47.389596 / 16.540142

Rájnis József szeretve tisztelt tanára, Faludi Ferenc 1704-ben, Németújvárott született. Először tízesztendős korában került a kőszegi gimnáziumba, majd 1751-től 1754-ig újra Kőszegen találjuk, mint a jezsuita gimnázium rektorát. Faludi irodalmi munkássága tudós jezsuitaként fordításokkal indult, majd időskorában, Rohoncon teljesedett ki: itt született az a 42 versből álló kis, kéziratos kötet, amelynek verseiről Weöres Sándor azt tartotta, hogy velük kezdődött a modern magyar irodalom.

További információk

A hozzákapcsolt gimnáziummal együtt a belváros legnagyobb épülete jezsuita rendháznak épült Pietro Orsolini olasz származású építőmester tervei alapján. A rend feloszlatása után piarista, majd bencés szerzetesek lakták. A bencések kiűzése után helyiségeiben lakásokat rendeztek be, majd 1950-től a korábbi Írottkői járást váltó Kőszegi Járási Tanács székhelye lett. Az új intézmény pályafutása rövidre méretett, mert 1954-ben felszámolták, magát a járást is megszüntették, területét a szombathelyihez csatolták.

1990-ben a bencések visszakapták tulajdonjogát, de használati jogát az Isteni Ige Társaságnak engedték át.

6. Torkos ház, Chernel K. u. 2. GPS: 47.389142 / 16.539630

Torkos László költő 1839-ben Kőszegen született, Budapesten hunyt el 1939-ben. Az irodalmárokat összefogó Kisfaludy Társaság, majd később a Petőfi Társaság tagja volt, élénken részt vett a 19. század végének illetve 20. század elejének magyarországi irodalmi közéletében. Verseskötetei, verstani munkái, esztétikai írásai jelentek meg.

További információk

Középkori eredetű Torkos-ház a 18. században barokk stílusban átalakított épület. A kívülről szerény ház érdekes tulajdonosi körrel bírt. A 17. század végén régi dunántúli nemesi család tagjai a Hosszútóthyak birtokolták.
Az 1700-as években kézműves foglalkozású polgárok adóztak utána. 1806-ban a gazdálkodó nemes Fodor családé lett, utolsóként Joseph Theumern nyugalmazott dragonyos vezérőrnagy özvegye Fodor Erzsébet örökölte.

Kőszeg magyarosodásáért sokat tett evangélikus lelkész, Turcsányi Lajos követte őket családjával. Itt született Torkos László költő, akit 100 éves korában a város díszpolgárává választottak. Utánuk lovag Rudolf Brehm altábornagyé lett, akitől a Chernel család vette meg. Közülük 1893 és 1918 között a kiváló régész, báró Miske Kálmán Chernel Sarolta férje tulajdonában.

7. Festetics-Chernel-palota, Chernel K. u. 10. GPS: 47.388838 / 16.539380

Bár Chernel Istvánt elsősorban természettudósként ismerjük, érdemes megállni a szülőháza előtt egy pillanatra, s felidézni a jórészt publikálatlan, kéziratban megmaradt verseit. Ezek az alkotások még diákkorában keletkeztek, nem is esztétikai értékeik révén irányítják magukra a figyelmet elsősorban: sokkal inkább azért, mert egy olyan kort idéznek, amelyben még magától értetődő volt, hogy egy művelt fiatalember versben tudjon vallani érzéseiről, szülővárosáról és arról a világról, amely körülveszi.

További információk

Chernel család egészen az államosításig birtokolták e remek épületet. A Chernel- vagy Festetics-palota helyén az 1700-as évek elején még 2 kisebb ház állt a gróf Nádasdy család tulajdonában.Ezeket Kelcz József, a Dunántúli Kerületi Tábla ügyvédje, később királyi kancelláriai tanácsosa egyesítette és 1766-ban későbarokk-rokokó stílusban építtette át. 1802-ben vásárolta meg gróf Festetics Imre, aki súlyos sebesülése miatt hagyott fel a katonáskodással. Ma a genetika tudomány atyjaként tekintenek rá. Házasság révén került a Chernel család kezébe, akik egészen az államosításig birtokolták. Az utcát Chernel Kálmán, ügyvéd, történetíróról nevezték el. Fia, Chernel István ornitológus ebben az épületben született, madártan tudósi pályafutását a Magyar Ornitológiai Központ vezetőjeként fejezte be. Az államosítást követően az épületben tanácsi szükséglakásokat alakítottak ki. Az egykori palota felújítása a Kraft-projekt keretein belül valósult meg, az FTI/iASK keretében működő Hankiss archívum, könyvtár, kutatószobák és közösségi használatú terek céljára.
Az épületegyüttes a Chernel utca felől szokásos kőszegi nagypolgári háznak tűnik, de valójában a ház egészen a várfalig húzódik, amelynek egy szakaszára rá is települ. Az utcai szárny és az udvar árkádos homlokzata megőrizte a kapun rögzített 1766-os évszámhoz kapcsolható barokk képet, az emeleten stukkódíszes boltozatok láthatók. Az utcai szárny első emeleti szintjén a helyreállítást megelőző kutatás értékes barokk falfestést tárt fel. Az egész épület tömegén és kialakításán (kocsiszín, istálló is volt benne) jól látszik, hogy egykoron főúri igényeknek kellett megfelelnie.

8. Kristóf Ágota nyughelye, Temető u. 5. (Kőszegi temető)

A városi temetőben kereshetjük fel Kristóf Ágota nyughelyét. Az 1935-ben született írónő Svájcban, Agota Kristof néven vált francia nyelvű műveivel európai hírűvé. Kőszeghez gyermekkora és legjelentősebb művei fűzik. 11 esztendőt töltött családjával a városban a II. világháború után. Legnagyobb írói sikert eredményező regénye, A nagy füzet a városban játszódik. Az írónő 2011-ben Svájcban hunyt el, hamvait – végakaratának megfelelően – a kőszegi temető őrzi.

9. Jézus Szíve-templom, Fő tér GPS: 47.387899 / 16.540970

A Chernel utcán a történelmi belváros városfalait elhagyva a Jézus Szíve-templom magasodik. Itt a templomban találhatjuk Székely Lászlónak, a Kincs Istvánt követő kőszegi apátplébánosnak emléktábláját. Székely 1894-ben, Budapesten született, 1938-ban került Kőszegre. A Vas megyei irodalmi közélet jelentős alakja volt, egyik alapítója a szombathelyi Faludi Ferenc Irodalmi Társaságnak. Versei, gyermekkönyvei jelentek meg, meghatározó barátja volt Weöres Sándornak, amiről fennmaradt levelezésük is tanúskodik.

További információk

A historizáló neogót épület 57 méteres tornya a város legmagasabb építménye. 1892-ben indult meg az építkezés Ludwig Schöne tervei alapján. A 19. századra a város kinőtte plébániatemplomát. Az 1849-ben elhunyt Győri János plébános vagyonának jelentős részét egy új templom építésére hagyományozta. Utódai adományokat gyűjtve tovább növelték ezt az alapot. 1889-ben megvásárolták a templom helyén korábban álló három épületet, közöttük az Arany Korona vendégfogadót. 1892-ben indult meg az építkezés a bécsi Ludwig Schöne tervei alapján.

A historizáló neogót épület 57 méteres tornya a város legmagasabb építménye. Sokszínű belső festése ugyancsak bécsi mester, Otto Kott munkája. A szentély üvegablakain a Jézus szíve hittitkot valamint az Árpád-házi szenteket ábrázolták. Nagyon értékes a templom berendezése is. Különösen szépek a fő- és mellékhajók üvegablakai, amelyek közül számos különböző családok adományaiból készült és az adományozók védőszentjei láthatók rajtuk. Orgonája 1894-ben készült, a Rieger testvérek üzemének munkája.

10. Malomárok, Kiss J. u. vége GPS: 47.391438 / 16.546646

Az „Iskolát„ a várostól a Gyöngyös patak és a Malomárok választja el. A hídon megállva Kőszegi Imre emlékét idézhetjük. Kőszegi Imre 1903-ban született Kőszegen, jellemzően ifjúsági történelmi regények szerzőjeként ismert. Regényeinek „alapanyagát” Kőszeg városa és a város történelme jelenti; a Malomárok történetesen A diákszázad becsülete című regényének az egyik helyszíne.

További információk

A hídon megállva Kőszegi Imre emlékét idézhetjük. Kőszegi Imre 1903-ban született Kőszegen, jellemzően ifjúsági történelmi regények szerzőjeként ismert. Regényeinek „alapanyagát” Kőszeg városa és a város történelme jelenti; a Malomárok történetesen A diákszázad becsülete című regényének az egyik helyszíne.

11. Dr. Nagy László EGYMI – Iskola a határon, Kiss J. u. 31. GPS: 47.392739 / 16.549048

Ha kilépünk a Jézus Szíve templom kapuján, s rátekintünk a jobbra álló Arany Strucc Szállodára, lényegében már az Iskola a határon című regény terébe léptünk. A regény szerint itt töltött néhány éjszakát az egyik főhősnek, Medve Gábornak az édesanyja, amikor pedig elindulunk a Dr. Nagy László EGYMI, az egykori Hunyadi Mátyás Alreáliskola felé, ugyanazt az utat járjuk be (fordított irányban), amit a regényben Medve az első naplóbejegyzésében gondolatban végigjárt. Ottlik Géza 1923 és 1926 közt volt a katonai iskola tanulója, s az itt töltött éveknek köszönheti a magyar irodalom az Iskola a határon című regényt. Az épületegyüttesben felkereshetők a regény meghatározó helyszínei (étkezde, az egykori kápolna, kórház stb.), a parkban sétálva pedig megsejthető valami abból az atmoszférából, amely a regény egészét meghatározza.

További információk

1853-ban kezdték építeni a lovassági laktanyát mintázó épületet, amelyben a katonai felsőbb nevelőintézet 1856-ban kezdte meg működését. A 19. századtól állandó jelleggel fontos szerepet töltött be az intézmény mind a mai napig. A császári és királyi hadsereg tisztjeinek utánpótlását biztosító iskolát katonai alreáliskolává szervezték át 1875-ben. A közös hadsereg intézete 1918-ban a magyar honvédségé lett. 1922-ben a trianoni békeszerződést kijátszva az akkor polgári jellegű iskolában továbbra is katonai nevelést folytattak. Ekkor Hunyadi Mátyás nevét vette fel. 1945-ben Németországba telepítették át az iskolát, az épületeket magyar katonaság foglalta le. Szovjet katonai kórház működött falai között 1956-ig. 1958-ban alapították az Országos Gyógypedagógiai Intézetet, amely ma is működik Dr. Nagy László EGYMI néven.