Velemből az Írottkőre

Busszal megközelíthető legrövidebb út az Írottkőre.

3 állomás 4 óra 640 m 630 m 1 2 2 11,2 k

Ha tömegközlekedéssel indulunk az Írottkőre, a legrövidebb útvonalon Velemből közelíthető meg az árnyas Hosszú-völgy bükkösén át az Asztalkő érintésével a piros majd kék sávon (RPDDK). Miután kigyönyörködtük magunkat az Írottkő kilátóból látható csodás panorámában, lefele a zöld és kék sávon (OKT) megtekinthetjük az Írottkő tanösvényt, mely a Natúrpark 15 magyar települését mutatja be, majd a Hörmann forrástól a kék kereszt jelzéseken ereszkedünk le a Szent Vid templom mellett, majd lefele a Kultúrák-hegye tanösvényt végigjárva érkezünk vissza a buszmegállóba. Hossza: 11,2 km, idő pihenők nélkül kb 4 óra, Szintemelkedés 640m

Térkép

Látnivalók

1. Asztalkő GPS: 47.3514200 / 16.4510617

Jellegzetes szikla, amely kedvelt pihenőhely. A Velemből az Írottkőre vezető piros jelzésű útvonal mentén egy kis 100 méteres letérővel (piros háromszög) megközelíthető jellegzetes alakú fillit szikla.

2. Szent Vid kápolna és hegy GPS: 47.350791 / 16.478515

A kápolnát a Szent Vid-hegy legmagasabb pontján találhatjuk (568 m). A körülötte lévő terület több rétegben őrzi az évezredeken át itt megtelepedett emberek emlékét. A hegy a neolitikumtól az újkorig folyamatosan lakott volt. A késő bronzkorban, teraszos-fellegváras típusú településen működő őskori bronzműves központ működött itt, mely Európa második önellátó fémkultúrája volt. A kápolna melletti lépcsősoron egy terasszal lejjebb ereszkedhetünk, ahonnan jól látható az egykori teraszrendszer. Később kelta központ, a Római Birodalom idejében innen védhették azt a vízvezeték-rendszert, amely az egykori Savariát, a mai Szombathelyt látta el vízzel. A 9. században építették itt az első keresztény templomot Szent Vitus tiszteletére. Az Árpád-korban sánccal körülvett vár állt itt templommal, a vártorony romjai ma is láthatók a mai Szent Vid kápolna előtt. A kápolna a középkori vár helyén épült. A 18. századtól a környékbeliek búcsújáró helyként is látogatják. Az utolsó nagy tereprendezéseket 1859-ben a Szent Vid kápolna átépítésekor, illetve 1880-ban végezték. A hegytetőn még ekkor is álló középkori falmaradványokat ledöntötték, és kialakították a búcsújáróhely számára szükséges fogadótereket.

3. Írottkő-kilátó GPS: 47.352782 / 16.433706

Dunántúl és Burgenland legmagasabb pontja és kilátópontja. Az Írottkő vagy régi nevén Szálkő a Kőszegi-hegység, valamint a Dunántúl és Burgenland legmagasabb pontja (884m). A hegytetőn 1913-ban épült kilátó egyszerre két ország területén fekszik. Tiszta időben ellátni a Balatonig, a Budai hegyekig, vagy az ausztriai Schneeberg és Rax hegyekig. A közelében található valamikori határkőről, azaz „írott kő”-ről kapta a csúcs a nevét. Több felől lehet túraútvonalon megközelíteni.

A kilátótól mintegy 40 méterre, osztrák területen található a csúcsnak is nevet adó sziklaalakzat, amelyen ma is kivehetők a bevésett C B E betűk, amelyek talán Batthyány és az Esterházy birtokok határvonalát jelölhették (Confinia Batthyányana Esterhazyana). A 14. században Fenyőhegyként említik, amely a környék jellemző jegenyefenyveseire utal. 1909-ig az Árpád-kilátó, leomlása után 1913-tól pedig az Írottkő-kilátó magasodik a hegy csúcsán. 1990 óta szabadon látogatható.