Híres kőszegiek felfedezése

1. Jurisics Miklós, Rájnis J. u. 9. (Jurisics vár) GPS: 47.389670 / 16.538719

Zengg 1490 - ? 1543

Horvát nemzetiségű édesapja a török elleni harcok idején került a Habsburgok fennhatósága alatti Krajnába. Érdemeiért birtokot is kapott, lovagi címet viselhetett. 1522-ből tudunk első katonai beosztásáráról, amikor a Horvátországgal közösen kialakított katonai határőrvidék egyes csapatainak vezérletével bízták meg. Következő évben a terület főkapitánya. 1524-ben a bécsi birodalmi gyűlés főrendiházának tagja. 1528-ban Fiume és vidékének főkapitánya. 1529-ben zálogbirtokba kapta Kőszeget. 1530-ban az uralkodó követként Isztambulba küldte, ahol Buda ostroma miatt a szultán fogságba vetette, csak 2 hónap után szabadulhatott.

1532. augusztus 5. és 30. között sikerrel védte Kőszeg városát. Elismeréseképpen 1533-tól – kőszegi előnévvel – bárói rangra emelte I. Ferdinánd. 1537-ben a kőszegi uradalom és a város örökös birtokosa lett. Ugyanekkor tette az uralkodó öt Alsó-ausztriai tartomány és a Vend terület (Szlavónia) főkapitányává. 1539-ben Krajna kormányzójává nevezték ki, mely posztjáról betegeskedése miatt 1543 októberében lemondott. Halálának pontos dátumát nem ismerjük, valamikor 1544. január 30. előtt következett be.

További információk

A legnagyobb kőszegi műemlék épületegyüttes a Jurisics vár. Későgótikus, illetve korareneszánsz folyosója a hazai várépítészet egyik legszebb öröksége. Az egykori földesúri vár a városfallal és várárokkal körülvett belváros északnyugati sarkában helyezkedik el ma is. Udvarában napvilágra került a várrendszer eddig ismert legkorábbi elődjének, a cölöpvárnak a maradványa. A tatárok elvonulása után kezdődött meg az Alsóvár kiépítése a völgybeli település mellett, ami a középkorban vette át a nehezen megközelíthető Felsővár földesúri birtokközpontjának szerepét. A vár két részből áll: az elővárból valamint a belső várból. Egykor az elővár két oldalán álló épületekben helyezték el az őrséget illetve a vár kiszolgáló személyzetét. Birtokosa a 13. század végén a Héder nemzetség volt. 1289-ben Albert herceg foglalta el a várat. III. András a hainburgi béke feltételeinek megfeleően az Óvárat leromboltatta 1291-ben.

1327-ben Károly Róbert több háborúskodás után a Kőszegi családtól elfoglalta a várat, majd győzelme után 1328-ban jelentős privilégiumokkal segítette a várost a fejlődésben. Fokozatosan kiépítették a városfalakat az osztrák betörések megelőzése érdekében, melyeket erős tornyok védelmeztek. A falakat övező árkokba pedig bevezették a közeli Gyöngyös patak vizét. 1392-ben a vár a Garai családé, 1445-ben a Habsburgoké, tőlük Hunyadi Mátyás 1482-ben visszavette, de 1492-ben a Habsburgok ismét elfoglalták.

Legismertebb ostromát az 1532-ben Bécs városa felé vonuló Szulejmán török szultán óriási seregétől szenvedte el. Az udvaron Jurisics Miklós – a török ostrom idején a vár kapitánya – szobra áll. Az ellenség elvonulásának emlékére Kőszegen minden nap 11 órakor is harangoznak. A belső várba a vizesárok felett ívelő kétlyukú téglahídon lehet eljutni. A kapu mögött trapéz alakú belső udvar fogadja a látogatókat. A reneszánsz folyosó időszaki kiállítások, a Lovagterem kulturális rendezvények helyszíne. A déli és keleti szárny ad helyet a Várkiállításnak: A kőszegi vár évszázadai, Aranyszoba, Koronaszoba, Földesúri asztal, Fegyvertár. A vár belső udvari bejáratánál jobbra fordulva juthatunk a Gyógy- és fűszernövénykertbe, valamint a Natúrboltba.

Még több infó: www.jurisicsvar.hu

2. Chernel István, Chernel K. u. 10. (Festetics-Chernel-palota) GPS: 47.388838 / 16.539380

Kőszeg 1865 - Kőszeg 1922

Ornitológus, a Magyar Ornitológiai (Madártani) Központ vezetője.

Középiskolai tanulmányait Kőszegen és Sopronban végezte, majd jogot hallgatott, de természettudományos érdeklődése felülkerekedett. 1882-ben jelent meg első szakcikke a Vadász Lapban. A kezdetektől fogva madarakkal foglalkozott. Állandó megfigyelőhelyet épített ki a Velencei-tónál, járt a Hanságban, a Kis-Kárpátokban, Erdélyben és Norvégiában. Utóbbi helyről hozta magával a „lábszánkázás”, vagyis a síelés tudományát.

Legfontosabb munkája az 1899-ben megjelent "Magyarország madarai különös tekintettel gazdasági jelentőségökre", amelyet ma is sokan forgatnak. 1916-ban, tanítómestere Hermann Ottó elhunyta után nevezték ki a Magyar Ornitológiai Központ vezetőjévé, amely posztot haláláig betöltötte.

További információk

Chernel család egészen az államosításig birtokolták e remek épületet. A Chernel- vagy Festetics-palota helyén az 1700-as évek elején még 2 kisebb ház állt a gróf Nádasdy család tulajdonában.Ezeket Kelcz József, a Dunántúli Kerületi Tábla ügyvédje, később királyi kancelláriai tanácsosa egyesítette és 1766-ban későbarokk-rokokó stílusban építtette át. 1802-ben vásárolta meg gróf Festetics Imre, aki súlyos sebesülése miatt hagyott fel a katonáskodással. Ma a genetika tudomány atyjaként tekintenek rá. Házasság révén került a Chernel család kezébe, akik egészen az államosításig birtokolták. Az utcát Chernel Kálmán, ügyvéd, történetíróról nevezték el. Fia, Chernel István ornitológus ebben az épületben született, madártan tudósi pályafutását a Magyar Ornitológiai Központ vezetőjeként fejezte be. Az államosítást követően az épületben tanácsi szükséglakásokat alakítottak ki. Az egykori palota felújítása a Kraft-projekt keretein belül valósult meg, az FTI/iASK keretében működő Hankiss archívum, könyvtár, kutatószobák és közösségi használatú terek céljára.
Az épületegyüttes a Chernel utca felől szokásos kőszegi nagypolgári háznak tűnik, de valójában a ház egészen a várfalig húzódik, amelynek egy szakaszára rá is települ. Az utcai szárny és az udvar árkádos homlokzata megőrizte a kapun rögzített 1766-os évszámhoz kapcsolható barokk képet, az emeleten stukkódíszes boltozatok láthatók. Az utcai szárny első emeleti szintjén a helyreállítást megelőző kutatás értékes barokk falfestést tárt fel. Az egész épület tömegén és kialakításán (kocsiszín, istálló is volt benne) jól látszik, hogy egykoron főúri igényeknek kellett megfelelnie.

3. gróf Festetics Imre, Chernel K. u. 10. (Festetics-Chernel-palota) GPS: 47.388838 / 16.539380

Főnemes, természettudós

Felsőság (ma Simaság) 1764 - Kőszeg 1847

Tudományos kutatásainak jelentőségét az utóbbi években fedezték fel. Fiatalkorában katona volt, részt vett az utolsó török elleni háborúban. Sebesülése miatt nyolcévi szolgálat után 1790-ben kapitányként szerelt le. Kőszegpatyi kastélyába költözött, 1810-ben pedig Kőszegen vett házat, ahol sok időt töltött. Bátyjához, Festetics Györgyhöz hasonlóan ő is erősen nemzeti érzelmű volt. Időskorában egyre nehezebben mozgott, majd teljesen tolószékhez kötötten élt. Kőszegen hunyt el, de Kőszegpatyon temették.

Tudományos tevékenységét saját gazdaságában, elsősorban a juhtenyésztésben tett megfigyeléseire alapozta. 1819-ben a Brünni Gazdasági Újdonságok és Közlemények című folyóiratban megjelent cikkében, a beltenyésztésről értekezve először használta a „természet genetikai törvényei” kifejezést. Ezt a meghatározást Mendelnek tulajdonítják, aki azonban csak 1865-ben fejtette ki ezzel kapcsolatos nézeteit.

További információk

Chernel család egészen az államosításig birtokolták e remek épületet. A Chernel- vagy Festetics-palota helyén az 1700-as évek elején még 2 kisebb ház állt a gróf Nádasdy család tulajdonában.Ezeket Kelcz József, a Dunántúli Kerületi Tábla ügyvédje, később királyi kancelláriai tanácsosa egyesítette és 1766-ban későbarokk-rokokó stílusban építtette át. 1802-ben vásárolta meg gróf Festetics Imre, aki súlyos sebesülése miatt hagyott fel a katonáskodással. Ma a genetika tudomány atyjaként tekintenek rá. Házasság révén került a Chernel család kezébe, akik egészen az államosításig birtokolták. Az utcát Chernel Kálmán, ügyvéd, történetíróról nevezték el. Fia, Chernel István ornitológus ebben az épületben született, madártan tudósi pályafutását a Magyar Ornitológiai Központ vezetőjeként fejezte be. Az államosítást követően az épületben tanácsi szükséglakásokat alakítottak ki. Az egykori palota felújítása a Kraft-projekt keretein belül valósult meg, az FTI/iASK keretében működő Hankiss archívum, könyvtár, kutatószobák és közösségi használatú terek céljára.
Az épületegyüttes a Chernel utca felől szokásos kőszegi nagypolgári háznak tűnik, de valójában a ház egészen a várfalig húzódik, amelynek egy szakaszára rá is települ. Az utcai szárny és az udvar árkádos homlokzata megőrizte a kapun rögzített 1766-os évszámhoz kapcsolható barokk képet, az emeleten stukkódíszes boltozatok láthatók. Az utcai szárny első emeleti szintjén a helyreállítást megelőző kutatás értékes barokk falfestést tárt fel. Az egész épület tömegén és kialakításán (kocsiszín, istálló is volt benne) jól látszik, hogy egykoron főúri igényeknek kellett megfelelnie.

4. gróf Sigray Jakab, Chernel K. u. 12. GPS: 47.38859446236178 / 16.539463483964383

Kőszeg 1764 - Buda 1795

Jogász, a magyar jakobinus mozgalom egyik vezetője.

Apja Sigray Károly Somogy vármegye főispánja, hétszemélynök, a Dunántúli Kerületi Tábla elnöke. Anyja Szvetics Jakab királyi személynök Zsófia nevű leánya. 1780-ban a Sigray család grófi címet kapott. Jakab jogot végzett és a kerületi táblánál kapott állást. 1782-ben járulnok, 1787-ben nevezték ki titkárrá, amely posztot csak néhány hónapig töltötte be, lemondott. 1792-től 1794 őszén történt letartóztatásáig a tábla létszámfeletti, tiszteletbeli ülnöke évi 500 forint díjazással.

A Martinovics-féle összeesküvésben a nemesi érdekű Reformátorok Társaságának igazgatója. A magyar jakobinus mozgalom bukása után, Veszprém vármegye 1794. augusztus 29-én átadta a bécsi hatóságoknak. Sigray Jakab grófot és társait felségsértéssel és hűtlenséggel vádolták. Befolyásos apja kegyelemért folyamodott érdekében, ám hiába. 1795. április 27-én elítélték, a döntést I. Ferenc király megerősítette. Az ítéletet a budai Generális kaszálón (ma Vérmező) 1795. május 20-án végrehajtották. Elsőként őt vezették a vesztőhelyre, a hóhér csak harmadszorra tudta fejét venni.

További információk

A 18. század elején két kisebb épület a Nádasdy-család tulajdonában volt, amelyeket a Sigrayak egyesítettek és alakíttatták háromszintessé, Kőszeg legnagyobb és legmagasabb palotájává. 1816 és 1821 között itt bérelt helyiségeket a Dunántúli Kerületi Tábla. Leghosszabb ideig a Kőszegi Járásbíróság irodái voltak itt. Az 1870-es évektől a teljes 2. és az 1. emelet nagy részét foglalták el az igazságszolgáltatás és a telekkönyvezés termei. A két világháború között a járás szolgabírája is itt működött.

1887-ben itt nyitott ügyvédi irodát Csorba Géza, Táncsics Mihály veje, aki korábban a Népszava, városban tartózkodása idején pedig a Kőszeg és Vidéke című újságot szerkesztette.

1962-től az Állami Zeneiskola, ma Budaker Gusztáv Zeneiskola otthona.

5. Csekonits József, Jurisics M. tér 13. GPS: 47.389416 / 16.541024

Kőszeg 1757 - Pest 1824

Vezérőrnagy

Apja a Dunántúli Kerületi Tábla ügyvédje. Gimnáziumba Kőszegen és Bécsben járt, 1774-től katonai pályára lépett. 1785-ben századosi rangig jutott.

A lovak iránti érdeklődése a gr. Hunyady-féle ürményi méntelepen teljesedhetett ki. Tervét II. József császár elfogadta és megalapíthatta a Mezőhegyesi Királyi Ménest. Az Udvari Haditanács lótartalék-parancsnokává nevezték ki. 1789-ben szervezte a bábolnai állami méntelepet. 1787-ben őrnagy, 1789-ben alezredes, 1790-ben pedig ezredes lett. 1798-ban a napóleoni háborúk idején a hadsereg vágómarhával való ellátását bízták rá. Ennek sikeréért 1799-ben az uralkodótól megkapta a Szent István-rend lovagi fokozatát, 1803-ban pedig tábornokká (vezérőrnaggyá) léptették elő.

6. Lóránt (Lipovits) Gyula, Várkör 30. GPS: 47.390222 / 16.542736

Kőszeg 1923 – Szaloniki, 1981

Labdarúgó, edző, olimpiai bajnok, világbajnoki ezüstérmes.

1939-ben lett igazolt sportolója a Kőszegi Sportegyesületnek, ahonnan kétszer hívták meg az ifjúsági válogatottba. 1942-ben a Szombathelyi FC játékosa lett, 1943-ban Nagyváradra került a NAC-hoz, amellyel magyar bajnoki címet szerzett. 1946-tól az ITA Arad, majd a Vasas SC játékosa. 1948-ban felnőtt válogatott, középhátvédként. 1950-ben kizárták a labdarúgásból, majd hatalmi szóval a Honvédba igazolták, ahol háromszor lett magyar bajnok és katonatiszti rangot kapott. Összesen 37-szer szerepelt a magyar válogatottban, tagja az olimpiai bajnok (1952), Európa Kupa győztes (1953), az angolokat kétszer is legyőző és világbajnoki 2. helyezett (1954) Aranycsapatnak. 1955-ben elküldték a Honvédtól, egy ideig másodosztályú csapatoknál játszott.

Edzőként dolgozott, 1962-ben a Honvéd, 1963 tavaszától az Oroszlány trénere. Decemberben elhagyta Magyarországot, az NSZK-ba disszidált. Kölnben edzői képesítést szerzett, pályája csúcsaként megbízták a Bayern München irányításával. Nagyobb sikert a görög PAOK Szalonikivel ért el, 1976-ban bajnoki címre vezette együttesét. Másodszor is meghívták az athéni kispadra. 1981. május 31-én mérkőzés közben érte a halál. Kőszegi szülőházára emléktáblát helyeztek, 1996-ban a helyi sporttelepet róla nevezték el, ugyanott emlékművet is állítottak neki. 1998-ban Kőszeg városa posztumusz díszpolgári címmel tisztelték meg.

7. gróf Hadik András, Gyöngyös u. 22. GPS: 47.392363 / 16.540587

Csallóköz 1710 - Bécs 1790

Tábornagy, a Bécsi Udvari Haditanács elnöke.

Gimnáziumi tanulmányait 1719 és 1728 között Kőszegen végezte, ahol családja saját házzal bírt. A jezsuiták rendjébe akart belépni, de apja kérésére szándékát megváltoztatta. Jogi tanulmányokat folytatott, 1731-ben kinevezték a Dunántúli Kerületi Tábla hivatalnokának. Mégis a katonai pályát választotta, 1738-ban már kapitány. Bátorságával és huszárbravúrjaival hívta fel magára a figyelmet. Mária Terézia királynő bizalmával tüntette ki, 1747-ben vezérőrnagyként tábornoki rangra emelte. 1756-ban altábornagy, 1758-ban lovassági tábornok, ugyanazon évben kapta a Mária Terézia-rend nagykeresztjét. 1774-ben a legmagasabb rangra emelték, tábornagy lett, az Udvari Haditanács elnökévé nevezték ki. Politikai feladatokban is számított rá az uralkodó: 1764 és 1768 között Erdély, 1772-ben Galícia kormányzója, 1776-ban Bács megye főispánja. Érdemei elismeréseként kapta a futaki és csernovici uradalmakat, 1777-ben birodalmi grófi címet. A mádélfalvi vérengzés után Moldvába menekült székelyeknek kegyelmet eszközölt, akik hálából a bukovinai Hadikfalvát és Andrásfalvát róla nevezték el.

Leghíresebb bravúrja Berlin megsarcolása volt. A frontvonaltól több mint 400 km-re levő porosz fővárost 3400 katonával foglalta el. 250.000 tallér adóval, 425 hadifogollyal és a királynőnek készíttetett két tucat női kesztyűvel távozott.

8. Bartha László, Királyvölgyi utca 30. (Bartha-villa) GPS: 47.392768 / 16.535620

Kolozsvár 1908 - Kőszeg 1998

Kossuth díjas festő, díszlettervező, könyvillusztrátor.

Tanulmányait a Magyar Képzőművészeti Főiskolán végezte, mestere Benkhard Ágost volt. 1937/1938-ban Olaszországban, 1946/1948-ban Franciaországban járt tanulmányúton. 1950 és 1952 között restaurálással foglalkozott. Tihanyban élt (1955-1968), utána Kőszegre költözött, a Küttel-villában lakott, amelyet ma Bartha-villának is neveznek.

1975-ben Érdemes Művész, 1985-ben Kiváló Művész, 1993-ban Kossuth-díjat kapott. 1992-ben a Széchenyi Irodalmi és Képzőművészeti Akadémia tagjává választották.
A pályája elejét jellemző lírai realizmustól jutott el a posztmodern és a lírai absztrakt kifejezésmódhoz.

Egyéni kiállításai voltak 1942 és 1998 között pl. Szombathelyen, Tihanyban, Kőszegen, Kolozsváron, Stuttgartban, Bukarestben és Párizsban. Illusztrálta Thomas Mann, Arnold Zweig, François Villon és Babits Mihály köteteit. Díszleteket álmodott Szigligeti Ede, Németh László, Madách Imre, Arthur Miller, G. B Shaw és más szerzők drámáihoz.

9. Szvetics Jakab, Chernel utca 14. GPS: 47.388448 / 16.539726

Kőszeg 1703 - Ivánc 1781

Nemesi származású családja az előző században költözött a Tótságból (ma: Szlovénia) a városba. Nagyapja evangélikus magyar iskolamesterként és templomatyaként működött, de városbíró, sőt országgyűlési követ is volt. Apja és József nevű féltestvére is igazgatta a várost. Jakab jogot tanult, 21 éves korában az akkor Kőszegen elhelyezett Dunántúli Kerületi Tábla ügyvédjeként kezdte pályáját. 1738-ban a tábla ülnöke, vagyis bírája, akit az uralkodó 1743-ban az országos jogkörű Királyi Tábla ülnökévé nevezett ki. 1748. augusztus 30-án királyi jogügyigazgatóvá emelték, ebben a posztjában szerezte első birtokait. Folyamatosan lépegetett a ranglétrán, 1750 és 1765 között Bécsben udvari kancelláriai tanácsos, 1765-től 1768-ig Pest vármegye főispánja. 1765-ben a legmagasabb magyarországi bírói posztot tölthette be, a Királyi Tábla elnöki székébe ülhetett. Ezzel a személynöki címet is megkapta, amely jogosította az uralkodó távollétében az országgyűlés alsótáblája üléseinek vezetésére. Igaz ezekben az években Mária Terézia nem hívta össze az országgyűlést. Ennek ellenére a legrangosabb és legmagasabb közéleti poszt volt, amit kőszegi születésű személy valaha betölthetett. 1765-ben megkapta a Szent István rend lovagja kitüntetést. Nyugalmazása alkalmából az uralkodónő grófi címmel jutalmazta.