Séta a kiemelt egyházi értékekhez

Kőszeg szabad királyi város alapításával egy időben épültek az első templomok.

10 állomás 3.2 km

A földesúri várban kápolnát létesítettek, a városban a kolduló ferences szerzetesek kaptak templomot és rendházat. Ezeket Albert osztrák herceg ostroma során 1289-ben lerombolták. A Szt. Jakab-templomot a 14. században kezdték építeni. A 16. század első felében az egész lakosságot meghódították Luther Márton tanai. A saját nyelven tartott istentiszteletek okán magyar és német gyülekezet alakult. Előbbinek a 17. század elején emeltek új templomot. Másfél évszázad múlva hatalmi szóval a katolikusok kapták meg mindkét imahelyet. Az uralkodó és hívei jezsuita szerzetesek letelepítésével látták biztosítottnak az ellenreformáció eredményeit. Az evangélikus lelkészeket kitiltották a városból, ők Nemescsóban tarthattak csak istentiszteletet. A protestánsok II. József türelmi rendeletének értelmében térhettek vissza Kőszegre.

1840-ig a szabad királyi városok kizárhatták falaik közül a zsidókat, akik ennek ellenére már az 1850-es években imaházat tudtak építeni maguknak.

Csekély lélekszámuk miatt a református felekezetűek viszonylag későn, a 20. század első harmadában alapítottak önálló közösséget.

Térkép

Látnivalók

1. Szent Flórián-szobor, Flórián tér GPS: 47.387633 / 16.539510

1810-ben készült el a városi épületeket oltó szent késő barokk stílusú szobra. A lábánál álló pajzsra Kőszeg címerét faragta az ismeretlen szobrász. A közép- és koraújkori városok legnagyobb félelme a járványok mellett a tűzvész volt. A szorosan egymás mellett álló, fazsindellyel fedett házak percek alatt adták át egymásnak a vörös kakast.

A fokozatosan fejlődő szabályozás mellett védőszentet is választottak maguknak a polgárok. Szent Flórián tisztelete a 15. században alakult ki. Kőszegen a 18. században több nagy tűzvész támadt, amelyek közül a legnagyobbak 1777-ben és a következő esztendőben voltak. Flórián kitüntetett tiszteletét mutatja, hogy a 18. században szobra állt a Felső-kapunál, ahol neve napján énekes litániát tartottak, 1721-ben harangot is szenteltek neki. 1778-ban a városi tanács elrendelte, hogy naponta 11 órakor újabb harangozási szakaszt illesszenek be, akkor térdre esve kellett Flóriánhoz imádkozni a híveknek.

2. Jézus Szíve-templom, Fő tér GPS: 47.387899 / 16.540970

A historizáló neogót épület 57 méteres tornya a város legmagasabb építménye. 1892-ben indult meg az építkezés Ludwig Schöne tervei alapján. A 19. századra a város kinőtte plébániatemplomát. Az 1849-ben elhunyt Győri János plébános vagyonának jelentős részét egy új templom építésére hagyományozta. Utódai adományokat gyűjtve tovább növelték ezt az alapot. 1889-ben megvásárolták a templom helyén korábban álló három épületet, közöttük az Arany Korona vendégfogadót. 1892-ben indult meg az építkezés a bécsi Ludwig Schöne tervei alapján.

A historizáló neogót épület 57 méteres tornya a város legmagasabb építménye. Sokszínű belső festése ugyancsak bécsi mester, Otto Kott munkája. A szentély üvegablakain a Jézus szíve hittitkot valamint az Árpád-házi szenteket ábrázolták. Nagyon értékes a templom berendezése is. Különösen szépek a fő- és mellékhajók üvegablakai, amelyek közül számos különböző családok adományaiból készült és az adományozók védőszentjei láthatók rajtuk. Orgonája 1894-ben készült, a Rieger testvérek üzemének munkája.

3. Szentháromság-szobor, Fő tér GPS: 47.388057 / 16.541538

Pestis-szobornak is nevezhető, mert a kuruc harcok elültével kitört járványban elhunytak emlékére ajánlották fel kőszeg katolikus hívei. 1713-ban állították és szentelték, alkotója a fertőrákosi követ használó Servatius Leithner soproni kőfaragó.

Nyolcszögletű talapzatán öt szent mellékalakját helyezték el: Nepomuki Szt. János, Szt. Rókus, Szt. Sebestyén és Szt. József teljes alakos szobrát, illetve a kezében keresztet tartó Szt. Rozáliát domborműben ábrázolva. A csavart oszlop 13 angyallal díszített, fejezetén újabb két angyalarcot láthatunk. A két angyal által tartott trónuson ábrázolta a Szentháromságot a szobrász: a trónuson ülő Atya tartja a keresztre feszített Jézust, a Szentlélek pedig galamb képében alattuk helyezkedik el.

4. Mária-szobor, Jurisics M. tér GPS: 47.388957 / 16.540924

A Rózsafüzér Királynőjének készített szobrot 1739-ben állították, az ellenreformáció által támogatott Mária-kultusz egyik helyi jelképeként. Nagyrészt Kőszeg város költségén készült, a Sopronban lakó Lorenz Eisenköbel mester faragta fertőrákosi homokkőből. Eredetileg három mellékalakkal készült, de Szt. Anna, Szt. Joachim és Szt. József szobrait 1912-ben távolították el. Ekkor Mária eredeti szobrát is kicserélték, ami 1977-ben kerülhetett vissza helyére. Felszentelését követő évben, a várost elkerülő járvány miatti hála kifejezéseként, minden Nagyboldogasszony napján, a szobor előtt tartott, zenével kísért litánia tartását rendelte el a tanács. 2011-ben a tér átépítésekor egy rázuhanó fa ledöntötte, ami komoly károkat okozott az alkotásban, azóta helyreállították.

5. Szent Imre-templom, Jurisics M. tér GPS: 47.389194 / 16.540558

A templomot a város magyar nyelvű protestáns gyülekezete számára építették 1615 és 1618 között, a polgároktól kapott hozzájárulásból. 1673-ban átadták a katolikusoknak. 1703-ban Franz Anton Pucheim bécsújhelyi püspök szentelte fel katolikus rítus szerint, ekkor kapta a Szent Imre titulust. A jezsuiták érkezése után a város plébániatemploma lett, a Jézus Szíve-templom építéséig. Az épület gótizáló stílusú, nagyobbrészt és szándékosan a mellette álló Szent Jakab-templomra hasonlít. Főoltárának képén Szt. Imrét ábrázolták (ifj. Dorfmaister István alkotása), mellette Szt. Péter és Szt. Pál apostolok vannak, az oltár két oldalán Szt. István és Szt. László, magyar királyszentek szobrai állnak. A templomot jelenleg a kőszegi Horvát Nemzetiségi Önkormányzat gondozza.

6. Szent Jakab-templom, Jurisics M. tér GPS: 47.389406 / 16.540378

A 14. és 15. század fordulóján építették a gótikus és barokk képet mutató templomot a 13. század végén elpusztított kolostor és templom részeinek felhasználásával. A Garai család építkezésének nyomait mutatja a családi címerrel ellátott zárókő. A reformáció idején a német és a magyar anyanyelvű gyülekezetek eleinte közösen használták a város plébániatemplomaként, később csak a németeké lett.

A jezsuiták betelepítésekor a rendnek ajándékozták, akik után a piaristáké majd a bencéseké lett. 1653-ban a protestánsok lerombolták középkori oltárait. Barokk főhomlokzatát pedig az 1700-as tűzvész után alakították ki. Falfestményein 1937-ben került elő, a Palástos vagy Köpönyeges Mária, valamint Szt. Kristóf és a Háromkirályok freskója. A főoltáron álló Madonna-szobor a 15-16. századból származik. A templom számos neves család temetkezőhelye volt, többek között itt temették el Jurisics Miklós két gyermekét is.

7. Református-templom, Táncsics M. u. GPS: 47.390237 / 16.544470

1993. szeptember 26–án a gyülekezet alapításának hatvanadik évfordulóján helyezték el az új templom alapkövét, 1993. szeptember 26–án a gyülekezet alapításának hatvanadik évfordulóján helyezték el az új templom alapkövét, mely nem csak a kisszámú közösség életében meghatározó jelentőségű, hanem a modern magyar protestáns építészet történetét illetően is. Az 1996-ban felszentelt templom tervezője Csete György Kossuth, Ybl, és Prima Primissima Díjas építész, a Magyar Művészeti Akadémia Aranyérme kitüntetés birtokosa.

A kétszintes épületben maga a szakrális tér a jurtaszerű, ószövetségi sátrat idéző emeleten helyezkedik el, melyet egy üvegkupola zár le. Visszatérő elem a református csillag, amely a kupola vasszerkezettében, a belső architektúra fadekorációjában is megtalálható. Az épület fő szintje emberi karokat utánzó feljárón érhető el, amely alatt kiszolgálóhelyiségek találhatók. Fő anyaga a fa (ragasztott faszerkezet) és a környékre jellemző kő.

8. Izraelita zsinagóga, Várkör 38. GPS: 47.391293 / 16.541553

Az egykori zsinagógát a Várkör 38. sz. alatt találjuk, amely 1856-ban épült, romantikus stílusban.
Létrejöttének anyagi alapját annak a Schey Fülöpnek az adománya képezte, aki az első óvoda és a szegényház létesítéséhez is jelentős összeggel járult hozzá. Erről tanúskodik a homlokzati tábla felirata is. A zsinagóga mára csak jelkép maradt, hiszen 1951 óta nincs hitközség a városban. Az épületegyüttes magántulajdonban van, felújításra vár.

9. Evangélikus templom, Várkör 44. GPS: 47.391672 / 16.540416

A Gyöngyös u. 29. sz. épület udvarán húzódik meg az Evangélikus templom, amely 1783-ban épült késő barokk stílusban. Az egyik legszebb evangélikus templom a régióban, mely egységet képez a később épített intézményekkel (konventház, lelkészlakás, evangélikus leánynevelő- és líceum, elemi iskola, harangtorony). A különálló – a Várkör felől látható – templomtorony később, 1930-ban épült.

Az akkori előírás szerint a templom kapuja nem nézhetett utcára és nem emelhettek mellé tornyot sem. A templom zárt kertben, a kíváncsi szemektől elrejtve áll ma is. Az épület a korban jellegzetes, úgynevezett magtártemplom, ahol fából ácsot karzat növeli a befogadóképességet. Szószékoltárán a késő barokk oltárkép az Úrvacsora jelenetet mutatja be. Jetter Jakab 1784-ben készített orgonáját többször átalakították.

Az idők során evangélikus központ keletkezett itt, lelkészlakásokkal, elemi iskolával, kisgimnáziummal, kórházzal, egyesületi termekkel. A tornyot 1930-ban közadakozásból emelték, a tervezett új templom első elemeként. A látványos terv a gazdasági válság miatt meghiúsult, csak az iskola új épülete (ma óvoda) készült el teljes egészében.

10. Kálvária templom, Kálvária-hegy GPS: 47.398239 / 16.529714

A Jurisics Miklós térről, különösen a Hősök tornya alól lenyűgöző látványt mutat az 1729 és 1734 között épített Kálvária-templom, a róla elnevezett hegy csúcsán. 1686-ban ezen a helyen kereszt állt, mellé 1715-ben Szt. Donátnak kápolnát építettek. A keresztet 1726-ban vihar döntötte le. Kőből emeltek újat, mellé 1727-ben deszkából ácsoltak Szent Sír-kápolnát. A jezsuita szerzetesek vezetésével fogtak a keresztúti templom építésébe. 1729-ben került sor az alapkő elhelyezésére. A helyi legenda szerint a hívek a kezükben hordtak fel mintegy 70.000 darab téglát. 1734-ben szentelték az épületet, de teljes felszerelésére még egy évtizedig kellett várni. Napi felügyeletét az 1735-ben épített házikóban lakó remeték adták egészen 1847-ig. Közülük legnevezetesebb Welsz Henrik gróf, aki a templom képeit festette. 1947-ben gyújtogatás pusztította el berendezését, amit a jáki temetőkápolnából pótoltak. A keresztút stációit 1686-ban jelölték ki először. 1763-ban helyeztek ki kőből faragott képeket, amelyek ma a templom kerítésében láthatók. A stációfülke épületeket 1890-ben építették, a bennük ma látható sorozatgyártott öntetek az 1910-es években kerültek ide.